Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-18 / 67. szám

1956. március IS. vasárnap NÉPLAP Gero Grau elvtárs felszólalása a pénzügyi dolgozók országos tanácskozásán Az országház kongresz- szusi termében szombaton folytatódott a pénzügyi dol­gozók országos tanácsko­zása. A vitában felszólalt Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács első elnök­helyettese. Beszédének ele­jén a párt és a kormány nevében üdvözölte a ta­nácskozást, majd a követ­kezőket mondotta: Pénzügyi rendszerünk, amely a népi demokratikus állam, a szocializmust építő állam pénzügyi rendszere, az elmúlt évek folyamán, s különösen 1955-ben — az 1954. évi átmeneti vissza­esés után, amelynek okai is­meretesek — megszilárdult. Kétségtelen, hogy 19-55-ben bizonyos eredményeket ér­tünk el, amelyeket nem szabad lebecsülni. Ennek ellenére a megnyugvásra semmi néven nevezendő okunk nincsen, mert egy­részt — mint Olt elvtárs a beszámolójában megje­gyezte — 1956. első két hó- j napja bizonyos mértékben | visszaesést jelent 1955-höz j kéjpest, másrészt mert az 1955. 'évi eredmények tulaj-! elemképpen csak az 1954. évi J visszaeséshez képest jelen­tenek fordulatot. Pártunknak, kormá­nyunknak, » pártunk és J kormányunk egész mim- j kajának minden tévé- j kenységénck, minden I gondjának a szocializ­mus építésének, a bé- j kéért folytatott har­cunknak — egy a cél­ja: dolgozó népünk élet­színvonalának emelése, valamennyiünknek a célja az, hogy munkás­osztályunk, dolgozó pa- j rasztságunk, értelmisé­günk, egész népünk j életét szebbé, bizton- ‘ tagosabbá tegyük, emel- i jük anyagi és kulturá­lis életszínvonalát. £.' feladat eredményes j megvalósítása . igen nagy j mértékben függ a pénz-! ügyi dolgozók kezdeménye- j ésétől. attól, hogy milyen I segítséget nyújtanak a gaz­dálkodás megjavításához. önök valószínűleg nagy figyelemmel kísérték és is­merik a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kong­resszusának tanácskozásait. Látták azt, hogy milyen ha­talmas grandiózus perspek­tívát rajzolt meg ez a kong­resszus, milyen célokát tű­zött a Szovjetunió népe elé a hatodik ötéves terv folya­mán, hogyan vetette fel a nép életszínvonala emelé­sének, a népről, a dolgo­zókról való szociális gon­doskodásnak a kérdéseit. Felvetette s már megtette az első lépéseket abban az irányban, hogy 1960-ig az egész Szovjetunióban be­vezetésre kerüljön a hét­órás munkanap, a fiatalko­rúaknái 18 évig a hatórás munkanap s egy sereg más intézkedés. — Elvtársak! Ez a program a mi progra­munk is. De hogy mikor tudjuk, hogyan tudjuk megvalósítani, ez a mi mun­kánktól függ és nem utolsó sorban a pénzügyi dolgozók munkájától. A pénzügyi szervek, a pénzügyi dolgozók mun­kájukkal tehát nemcsak gazdasági feladatot va­lósítanak meg, rendkí­vül fontos szerepűk van közvetve a szocializmus építésében országunk­ban és abban, hogy megvalósítsuk második ötéves tervünk fő cél­kitűzéseit. Teljesítik-e a pénzügyi szervek ezt a hivatásukat? Mi úgy látjuk, hogy van haladás, de még távolról sem teljesítik a szükséges mértékben. A Magyar Nemzeti Bank és a Beruházási Bank mun­kájának ismertetése után ezeket mondta: Ami a külkereskedelmet, az exportot illeti, itt is tör­téntek lépések és van bizo­nyos eredmény. Ezzel sem lehetünk azonban 'megelé­gedve. Külkereskedelmünk még távolról sem olyan, amilyennek lennie kellene. Hogy ez megfelelő legyen, ezt persze csak pénzügyi I mi fiaink itt helytállnak a dunai gátakon i Berreg a telefon. A í szovjet elvtársak figyel- \ meztetö távmondata érke- zik: „Olvad a hó a hegyek i I alján. Fokozott figyelem aj mérték adó mércéknél...“ Így kezdődött, s aztán megindult a figyelő, jelen­tő és továbbító szolgálat szabályos és pontos mű­ködése. A Tiszán, a Krasz- nán, a Lányai csatornán, a Szamoson és másutt a megyében éberen örköd­nek a gátörök. Óránként mérik a víz magasságot, s jelentik az eredményeket a Vízügyi Igazgatóságnak. Az éberség, a pontos, jól szervezett munka sok köz­ség lakóinak nyugalmát és vagyonának megóvását je­lenti. Megyénkben a Tiszán most nincs közvetlen ve­szély. A komolyabb helyt­állás most a Duna gátjai­nál kell, ahol a gátak meg­erősítésénél a falvak és üzemek dolgozói együtt dolgoznak a vízügyi igaz­gatóságok szakembereivel és a néphadsereg osztagai­val. A mi igazgatóságunk is küldött erősítést a vé­dekezőknek, köztük ott vannak diszistáink: Pusz­tai Pál. Vincze Lajos, Szó­vá István, Komán István, Soczó Irén és Tóth István. Sokszor erejűket megha­ladó munkát végeznek a Duna déli szakaszán. Helytállnak a mi fiaink is a gátakon. BARNA BERTADAN technikus, vízügyi Igazgatóság Nyíregyháza. A Földművelésügyi Minisztérium feihivésn c belvízkárok megelőzésére és elhárításéra A Földművelésügyi Mi- j misztérium felhívja a ter­melőszövetkezeteket, az egyéni gazdálkodók és- a mezőgazdasági termelésben érdekelt szervek figyelmét a belvizek levezetésére. A mezőgazdasági üzemek területén mindenekelőtt a belvizek levezetésére szol­gáló csatornákat — amelye­ket nem a vízügyi igazga­tóságok kezelnek — továb­bá a szívóárkokat — tisz­títsák ki.' A csatornákból és árkokból az elburjánzott bokrokat, gazt, havat és je­get el kell távolítani, a zsi­lipeket, tiltókat, áteresztő­ket pedig szükség szerint lei kell javítani. Űjból ki kell ásni az .időközben esetleg beszántott szívóárkokat, hogy a belvizek szabadon lefolyhassanak. A táblák kisterjedésű la­pályain összegyűlő belvi­zek levezetéséhez elég az ekével húzott barázda, vagy kapával nyitott kis árok, mely a vizet a táblák szélén húzódó árkokba vagy a mé­lyebb fekvésű gyepekre ve­zeti. A termelőszövetkezetek és egyéni gazdálkodók azonnal és öntevékenyen — tehát a hatósági rendelke­zés bevárása nélkül — azonnal lássanak munká­hoz. Az eddigi belvíz elön­tések kártétele ugyan a hi­deg időjárás' következtében még csekély, de a kár na­gyobb lesz, ha az időjárás felmelegedésekor a belvíz- elöntést még nem szüntették meg. X-íülönös gondot k.h for­dítani az öntözőtelepe's víz­telenítésére, ezért az ön- tözőtelepek lecsapoló háló­zatát azonnal rendbe kell hozni. Nagyobb belvíz-elöntésr-.k esetében a vízlevezetési munkálatokat a vízügyi igazgatóságok szervezik. A, vízügyi szervek utasításait szigorúan meg kell tartani, mert a nagyobb elöntések önkényes levezetésével kárt' okozhatunk népgazdasá- j gunknak. A földeken össze-’ gyűlő vizet nem a szom­szédos földekre, hanem áj belvizeket összegyűjtő vsa-’ tornákba, vagy ilyenek hiá-j nyában a mélyfekvésű gye­pes területekre kell leve-1 zetni. Ahol nincs kiépített — a- vízügyi igazgatóság áltál fenntartott — belvizlevezető! csatornahálózat és nagyobb területeket borított el a bel­víz, ott a védekezést a he­lyi tanácsok — a vízügyi igazgatóságok műszaki irá­nyításával szervezik meg. A saját erőt meghaladó bel- ví zleveze tűssel kapcsolatos ügyekben tehát a helyi ta­nácsokhoz kell fordulni. A belvíz-elöntés esetén a vizet elsősorban a vetések­ről ezt követően a tavaszi vetés alá kerülő területek­ről, s végül pedig a gyep­területekről kell levezetni) Tovább csökken az ár víz vészéi t megyénkben eszközökkel nem lehet biz­tosítani, de a pénzügynek igen komoly szerepe van abban, hogy elősegítse kül­kereskedelmünk jobb mű­ködését és mindenek előtt exportunk növelését, gazda­ságosabbá tételét. Elvtársak! A mi utunk nem sima út. A szocializ­mus, a kommunizmus ma­gaslataira vezető út nem aszfaltos út, ezen bizony vannak rögók, göl öngyök is. Vannak nehézségek, «me­lyekről tudnak az elvtársak, s amelyeket menet Kozoen kell legyőznünk. A mi nép­gazdaságunk egészséges, erős népgazdaság. Ugyan­akkor azonban nem titkol­juk, hogy komoly nehézsé­geink is vannak, s ezeket csak egyesült erővel, a nép segítségével lehet legyűrni. Partunk es kormányunk bí­zik a népben, munkás-sztá- iyunkban, dolgozó paraszt­ságunkban. Nincs olyan nehézség, amelyet ne lehetne le­győzni, ha a párt és a kormány egy a néppel. Minthogy a pénzügyi dol­gozók szerves részei a nép­nek, az természetesen vo­natkozik a pénzügyi dolgo­zókra is. Ezekben a na­pokban, amikor honvédetek a szovjet katonák segítsé­gével, a belügyi szervekkel, a lakosság tízezreivel együtt a jeges ár ellen küzdenek, ugyancsak megmutatkozik népünk nagy szolidaritása. Az a szolidaritás, amelyet csak a szocializmust építő népi demokrácia teremthe­tett meg, növekvő, fejlődő, erősödő erkölcsi-politikai egysége, mindinkább mé­lyülő szocialista hazafi- sága! Elvtársak! Meg vagyunk győződve arról, hogy a pénzügyi dolgozók mindent el fognak követni annak édekében, hogy segítsék pártunkat, kormányunkat az előttünk álló nagy fel­adatok sikeres megvalósítá­sában. Gerő elvtárs beszédét a tanácskozás részvevői hosz- szantartó, lelkes tapssal fo­gadták A római filharmóniai akadémia, és az olasz-ma­j gyár barátsági társaság március 15-én Bartók Béla- ! emlékestet rendezett a ró- 1 mai Elisee kamaraszínház- jban. Az est keretében Ear- j tók Béla életéről és rnun- í kássagáról Guidó Turchi ’ tartott előadást, majd ezt ; követően Sergio Cafavo Izongoraművész és a fühar- Imóniai akadémia énekkara I Bartók-művsket adott elő. A Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság 16.-Í jelentése: A megye területén az ár- és belvízvédelmi helyzet az előző napokhoz képest lé­nyegesen nem változott. Az a kis változás, ami tapasz­talható, előnyösnek mond­ható, mivel a vízzel borí­tott területek csökkentek és a földeken, a csatornákban lévő hó és jég puhult, mé­retében csökkent. A mai napon a vízzel borított te­rület mintegy 15.000 holdra tehető. Az időjárás alakulása a belvízelvezetés szempontjá­ból előnyösnek mondható, az' üzemben lévő szivattyú­telepek teljesítménye, ki­használása is nagyobb az előző napiaknál. A csatornáknál jelenleg is többszáz munkás folytatja a hó- és jégtorlaszok e!távolí­tását. (Folytatás a 2. oldalról.) szervezzék meg a több mint 100 hold föld víz alatt álló terület vízlevezetését, mert veszélyeztetve van a ter­méshozam, nem tudja telje­síteni a község a 3 százalé­kos emelést. A figyelmezte­tés ellenére nem sokat tet­tek. Tehát ez a pártszerve­zet, Hruscsov elvtárs sza­vaival élve, nincs a magas­fokú szervezettség állapo-! lábán, s hiányzik a határa-1, zott ■ operatív vezetés, mely j a jelzéseket figyelembe véve mozgósította volna —í a tanács és más szervek se-1 gitségével a dolgozókat —j o. vízlevezető csatornák ki­tisztítására. jV ekünk is el kell érni x B ■ és fokozottabban kell biztosítani, hogy a párt- szervezetek vezetőinek a figyelme a párttagok, a dol­gozók meglátásaira irányul­jon. A pártbizottságok és aj pártszervezetek tekintélyét j egyáltalán nem dicséri az, j ha egyes vezetők felelőt- i lenül ígérgetnek, s adott! szavukat nem váltják va-1 lóra. Ezzel a kollektív ve-! zetés elvét sértik meg.j Sok vezető ígér fűt-fát, de nem teljesíti a párt határo­zatát. A kommunista veze­tőnek példamutatónak kell lenni a hozott határo­zatok végrehajtásában, a párt. szervezeti szabályza­tának. megtartásában. A kollektív vezetés elve kö­vetkezetes érvényesülésének! egyik fontos követelménye,! hogy megtartsák pártszer- j vezeteink a pártszervek | választásáról és rendszeres! beszámoltatásáról szóló j szervezeti elveket. JAV inden pártszervezet j legfelsőbb szerve a | taggyűlés. Ennek rendsze- j rés megtartásával vesznek í részt a párttagok a vezetés- j ben, ellenőrzik a pártve ze-i tőség, munkáját. Ez fokozza a párttagok aktivitását, erő-! siti a pártszerv felelősségét j s növeli a 'pártszervezet j harckészségét. Ezt megmu-1 tatták a legutóbbi veze-| tőségválasztó taggyűlések j tapasztalatai is. Azonban 1 vannak még olyan párt- szervezetek, mint a gyűr-; teleki és az újkenéz!, ahol! a vezetőségválasztás' óta el-1 hanyagolták a párttaggyű­lés megtartását, s ezzel sú-| lyosan megsértették a kol-j lektiv vezetés elvét. A mi; pártunk demokratikus párt,1 a demokratikus eentraliz-! mus elvén épül fél. A párt-! úgy értelmezi a demokrá-j ciát, mint a párttagok akt;-; vitásának és tudatossága- í nak fokozását, a párttagok j rendszeres bevonását a.ve-! zetésbe. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséért vívott harc sikere érdeké­ben meg kell javítanunk és nárt­bizottságaink vezetési és szervezési munkáját. Arra van szükség, hogy a párt­tagság egyre jobban részi­vegyen a vezetésben. Csak így biztosíthatjuk a kollek­tivitás elvének magas fokát, mely megóv bennünket a véletlenektől, a párt politi­kájának különböző módon való elferdítéseitől. A pár­tunk III. kongresszusán el­fogadott szervezeti szabály­zat ezért is mondja ki a kötelességek a) pontjánál: a párt tagja őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett, mely a párt erejének és nagyságának legfőbb feltétele... S ezért módosították a jogok egyes tételeit is, hiszen a köteles­ségekben és a jogokban ez­által az a nevezetes lenini tétel érvényesül, mely sze­rint minden párttag felelős a pártért, tehát a pártszer­vezetek vezetéséért és tevé­kenységéért. Még a leg­utóbbi vezetőségVaiesztó taggyűlések alkalmával is előfordultak olyan esetek, ahol inkább az ünnepélyes­ségre törekedlek, s a fel­szólalókat megzavarták • az­zal, hogy , nem a* taggyű­lésre tartozó’1 kérdésekről beszél. A Tiszavasvári Állami Gazdaság taggyűlé­sén Ceglédi János elvtárs bírálta a beszámolót, hogy az nem foglalkozott a tehe­nészetben meglelhető prob­lémákkal és egyes pái\ta­goknak társadalmi tulajdon! ellen elkövetett tetteivel, j Bakacsi elvtárs, a párttit­kár megállította a felszóla­lásban azzal, hogy ez nem erre a taggyűlésre tartozik.* Nyilvánvaló, hogy az. ilyenj eset a pártdemokrácia dur-j va megsértése, a párttagok ! aktivitásának elfojtása. Azt mutatja, hogy a párttago- kai egyes helyeken nem j vonják be a pártirányítás-j ba, a vezetésbe, s ezzel meg-! sértik a kollektív vezetés1 elvét. pártbizottságaink és j B pártszervezeteink ak-j kor képesek a kommunisták i és a pártonkívüliek tapasz- j talataira támaszkodni és ve­lük szoros kapcsolatban i együttműködve vezetni, ha! a pártszerv maga is mint! összeforrott kollektíva i tű- j ködik, amelynek nincsenek i passzív szemlélői, hanem i mindenki alkotó módon dől- • gozik, tudásához híven se-j °'íti a kollektíva munkáját,, a pártszervezet kollektív ve-; zifízé’:. Ehhez" viszont az; szüksége:’., hogy n pártól- j zotirágok és a pártszerve- ’ zc-.eh r. ndszeresea. tartsák meg o bizottsági *s vezető­ségi üléseket, ahol a kollek­tíva tagj-i o1m;.n óhatják salát tapasztalata’kát, hoz­zásegíthetik a pártbizottsá­got a helyes határozatok hozatalához. A mátészalkai járási pártbizottság az ut.ób-! bi időben elhanyagolja a­rendszeres munkaértekez­leteket, s így á munkatár­saknak nem nyílik mód ar­ra, hogy bírálatot «vakoról­jának a vet -tés felett. Párt­bizottságaink és pártszerve­zeteink messzemenően biz­tosítsák, hogy a vezetőségi tagok, a munkatársak, instruktorok elmondják vé­leményüket, s a helyes ja­vaslatok váljanak az egész kollektíva közkincseivé, hasznosítsák' azokat a veze­tésben. % vezetés tekintélye közvetlenül függ at­tól, hogy a pártbizottságok és a pártvezetoségek meny­nyire tudnak támaszkodni mindennapos munkájukban a párttagokra, a munkatár­sakra a néptömegekre, s hogyan használják fel ezek kezdeményező erejét. Itt a vezetőknek arról a képessé­géről van szó, hogy becsül­ni tudják a pártkollektíva, a munkatársak véleményét, javaslatait, a dolgozók ész­revételeit. Bátran hallgas­sák meg az: elvtársak véle­ményét és a pártonkívüliek javaslatait. „Ha kiderül — hívja fel figyelmünket az SZKP. XX. kongresszusa — hogy a. váriszerv valamelyik vezetőié hibákat követ el a munkában, a vezetőségnek n.zonrrl intézkednie kell.“ Ezt a tanítást meg kell szív­lelni n mi pártbizottságaink és pártszervezeteink veze­tőinek is, mert csak_a_ hibák kijavítása által biztosíthat­ják továbbra is a kollektív vezetés lenini elvét, mely éppen a kollektív bölcses­ség alapján védi meg a pártvezetést a hibáktól, a véletlenektől, tekintélyének megcscrbulásá tó1. „X párt eszmei és szer­vezeti egysége alapvető fel­tétele a párt erejének s minden sikerének a forrá­sa“ — hangsúlyozza az SZKP XX. kongresszusa: Nem kétséges tehát, hogy ennek az egységnek a meg­szilárdulását segíti elő a kollektív vezetés elvének szigorú megtartása. A kol­lektív, egyöntetű és össze­hangolt lenini vezetési elv­nek legszigorúbb megtartá­sa az egész pártmunka fel­lendülésének, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősödésének, a párt és a nép előtt a szocializmus épí­tése terén felmerült felada­tok sikeres megoldásának a záloga. Megtisztelő és szent kötelességünk, hogy fokozott mértékben érvé­nyesítsük a nagy Lenin ál­tal kidolgozott elvet, a kol­lektív vezetés elvét, mely a pártélet alapjainak az alap­ját képezi. Farkas Kálmán.

Next

/
Thumbnails
Contents