Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-17 / 66. szám

Világ, proletárnál eguciüljetek! NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI. BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIIL évfolyam, 66. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. március 17, szombat A mai számban : A tiszateleki népnevelők megvitatták a Központi Ve­zetőség máricus 12—13-i határozatát (2. oldal) Megyei történelmi adatok a magyar-szovjet barátság­ról (2. oldal) Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsok Lapja (3—4. oldarp Eltemették Bierut elvtársat (5. oldal) Rádióműsor (6. oldal) Jó községfejlesztési terveket! Március 9-től kezdődően községi tanácsülések tár­gyalják meg az 1956. évi községfejlesztési terveket. Ezek a tanácsülések igen nagy jelentőségűek a közsé­gek életében. A tanácsüléseket megelőzte a községfej­lesztési tervek összeállítása. Kisgyűlések százain, ez­rein beszélték meg a tanácstagok választóikkal az 1956. évi községfejlesztési terveket, hogyan akarják emelni a termelést, milyen kulturális és szociális létesítmé­nyekkel javítják a község ellátottságát. Ezeken a kis- gyűléseken a tanácstagok az eddigieknél még közelebb kerültek a választókhoz, megismerték a választók problémáit, kezdeményező készségét és áldozatkészsé­gét, A tanácsüléseket megelőzően kibővített vb.-ülése- ken kellett megtárgyalni a véglegesen összeállított községfejlesztési tervet, amit a tanácsülés elé terjesz­tenek jóváhagyásra. Ezeken a kibővített vb.-üléseken részt vettek az állandó bizottságok elnökei, a Hazafias Népfront elnöke, a termelési bizottságok elnökei is. Általában az tapasztalható, hogy a terveket igye­keztek jól összeállítani és a dolgozók véleményét meg­hallgatni. Mégis jelentkezik egy eléggé általános hiba. A terméshozam növelésével kapcsolatos vállalások egyénenkénti tárgyalása. a községekben lassan halad. Ez a tapasztalat a nyíregyházi járásban, ahol a nyom­tatványok késői kiküldése miatt a kisgyűlések megtar­tása után nem tudták feldolgozni az egyénileg dolgozó parasztok vállalásait a mezőgazdasági termelés növe­lésére. Jó példát mutat ezen a téren a tiborszállási községfejlesztési terv, amelyet a tanács a tsz. vezetői­nek és tagjainak bevonásával készített, s amelyben a tsz.-fejlesztést is fontos feladatnák szabják meg. He­lyes, ha a tanácsüléseken a tanácstagok igen alaposan megvitatják a terméshozam tervbe vett növelésének mértékét, teljesítésének lehetőségeit és a tanácsülés után az elfogadott számokat választókerületükben min­den dolgozóval ismertetik, és megvitatják a termelő- szövetkezet fejlesztésének lehetőségeit is. Olyan tapasztalataink is vannak, hogy a községek nagy többsége a beruházásokhoz nem szervezett társa­dalmi munkát, mert azt úgyis állami hitelből, állami vállalatok- fogják megvalósítani. Ezt tapasztaltuk Ra- kamazon, ahol a két nevelői lakás építéséhez, vagy Nyírteleken, ahol az iskola építéséhez nem szerveztek társadalmi munkát. Pedig ezekhez az építkezésekhez az anyagok szállítását, a szükséges segédmunkát tár­sadalmi úton meg lehet vy Vsitani és az így megtaka­rított összeget egyéb célra a községfejlesztési terveken belül fel lehet használni. Tapasztalható általában az is, hogy a felújításokhoz sem mindenütt szerveztek társadalmi munkát. Nagyhalászban az iskola mellett építendő melléképület építéséhez semmilyen társadalmi munkát nem szerveztek és egyáltalán nem is számíta­nak. Sajnos, tapsztalható olyan jelenség is, hogy a községfejlesztési terveken belül, saját erőből létesítendő épületeket, illetve létesítményeket is társadalmi munka nélkül valósítják meg. Ugyancsak Nagyhalászban a járda építéséhez sem szerveztek olyan értelemben tár­sadalmi munkát, hogy a fuvart, a segédmunkásokat a község dolgozói biztosítanák. . Ahol alaposan foglalkoztak a tervek összeállításá­val, ahol a lakosság megértette, hogy a községfejlesz­tési tervek végrehajtásával saját életét, saját községét teszi szebbé, kulturáltabbá ott igen jó eredmények születtek. A szabolcsveresmarti dolgozók például autó­buszgarázst és kultúrházat építenek társadalmi mun­kával, ezenkívül hozzájárulnak ezek megépítéséhez 30.000 forint készpénzzel is. Űjfehértó 16.000 lakosa 63.700 forint értékű társadalmi munkát vállalt és 250.000 forint értékű pénzbeli hozzájárulást. Általában megállapítható, hogy a társadalmi munka mellett mindenütt igyekeztük a községfejlesztési alap­hoz a lakosság részéről pénzbeli hozzájárulást is meg­állapítani. Van azonban olyan jelenség, hogy egyes községek, — ahol az elmúlt évben községfejlesztési hozzájárulást fizettek, — most nem tárgyalják meg a dolgozókkal a községfejlesztési hozzájárulás mértékét és nem szavaznak meg községfejlesztési hozzájárulá­sokat. Mi úgy hisszük, a dolgozóknak egyáltalán nem közömbös, hogy lesz-e több járda a községben, jobb lesz-e a kút, jobban fel lesz-e szerelve a kultúr- ház stb. és ezért, ha a községi vb. vezetői nem kényel- meskednek, a becsületes dolgozók vállalni fogják sa­ját érdekükben a községfejlesztési hozzájárulás fize­tését is. A tanácsülésekig már nincs sok idő. De arra ele­gendő, hogy a tanácstagok < a tanácsülésen idejében észrevegyék ezt a hibát és kijavítva fogadják el a köz­ségfejlesztési terveket. A tanácsülések által elfogadott községfejlesztési terveket ismertetni kell a lakossággal. Helyes az, ha közszemlére teszik. Fel kell használni a tanácsülések utáni időt arra, hogy a párt irányítása mellett a taná­csok tömegkapcsolata még jobban elmélyüljön, a ta­nácstagok aktivitása és munkája megjavuljon és a fel­adatok végrehajtásában eredményesen járjanak élen. Horváth Ferenc. Segítség az árvíz­károsultaknak A Demecseri Gépál­lomás dolgozói tegnap délben röpgyűlésen beszélték meg, ho­gyan segítsenek az árvízkárosultaknak. — Elhatározták, hogy egynapi fizetésükkel segítik a dunamenti községek árvízkáro­sultjait. A gépállomás 130 dolgozója így mint­egy 40.000 forinttal lárul hozzá a károk •tlvreáilításához. ÁPRILIS 4. TISZTELETERE Túlteljesítették vállalásaikat az Alkaloida dolgozói Mint a legtöbb üzemben, úgy az Alkaloida Vegyésze­ti Gyárban is komolyan ve­szélyeztette a terv teljesíté­sét a szokatlanul nagy hi­deg. Baj volt az anyagellá­tással és sokszor befagytak a csővezetékek. Ezek a ne­hézségek azonban nemhogy csökkentették volna a dol­gozók versenykedvét, ha­nem éppen fokozták. A karbantartó részleg dolgo­zói éjjel-nappal dolgoztak. Benzinlámpával melegítet­ték, olvasztották ki a csö­veket. Fáradságot nem is­Három új tsz-tag Szcxmostatárfalván Termelőszövetkezetünk egyik legfontosabb üzem­ága a gyümölcstermesztés. Tavaly is ebből származott a legnagyobb jövedelmünk. A télen volt rá időnk meg­tárgyalni, hogy az idén a még nagyobb jövedelem ér­dekében bővíteni kell szarvasmarhaállományun­kat és szervezettebbé kell tennünk a munkát. Az ű) tervünket már így készítet­tük el a tagság akaratából. A terv elkészítésével egy­idejűleg javítottunk a bri­gádok és munkacsapatok beosztásán. A nők kívánsá­gára most a férfiak és a nők arányosabb és helye­sebb beosztást kaptak. Munkacsapatvezetőknek a legjobb tsz-tagokat válasz­totta meg a közgyűlés. Igaz, hogy az időjárás egy kissé hátráltatja min­den munka elkezdését, de azért nem maradtunk tel­jesen tétlenül. A gyümöl­csösben a metszést, faka­parást és a gallyak össze­hordását a férfiakkal együtt a nők is végzik, hogy mi­helyt az időjáráís megenge­di, azonnal permetezhes­sünk. A falubeli egyénileg dol­gozó parasztok közül sokan kifejezték, hogy termelő- szövetkezetünk most bizto­san még nagyobb jövede­lemmel fog zárni, mint ta­valy, mert jobban felké­szült a munkákra. Voltak olyanok is, akik azt mond­ták, hogy nem várnak őszig, hanem most itt az alkalom és belépnek még a munkák megindulása előtt. Ilyenek voltak: Király La­jos, Király László és Fe- remezi Károly. Felvilágo­sító munkánk nyomán — úgy tapasztaljuk — újabb belépők is várhatók. Simon Gyulává Szamos taiárfalva. Csökken a vízzel borított terület megyénkben A nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság jelenti: A megye területén a víz­folyásokon az apadás to­vább tart. A folyókat még mindenütt jég borítja, csu­pán a legfelső szakaszon van kisebb jégzajlásos rész. A jég miatt a robbantó ala­kulatok állandó készült­ségben vannak, hogy szük­ség esetén azonnal munká­ba állhassanak. A vízzel borított terület a két nappal ezelőtti 19.100 katasztrális holddal szem­ben 17.000 holdra csökkent. Ez a változás kedvező, de csak ideiglenesnek tekint­merve dolgoztak azon, hogy az üzem teljesíthesse tervét. És bent az üzemben nem is maradtak el a terv teljesí­tésével. Februárban már 35.000 forinttal teljesítették túl esedékes termelési tervüket. Késztermék tervüket 105 százalékra vállalták teljesí­teni — februárban 108.9 százaléknál jártak. Ugyan­csak túlteljesítették teljes termelési tervüket, terme­lékenységi tervüket és az önköltség terén tett vállalá­sukat is. A nyersmorphin tervet 109.8 százalékra tel­jesítették az üzemrész dol­gozói, amit szigorú techno­lógiai fegyelemmel sikerült elérniük. Mindezek a szép eredmé­nyek azt mutatják, hogy nagy kedvvel versenyeznek az Alkaloida dolgozói. Ezt azonban nem becsüli eléggé a párt- és szakszervezet. Nem biztosítanak megfelelő nyilvánosságot a verseny­nek és — éppen ezért — nem is segítik azt eléggé. A faliújságon még múlt évi cikkek sárgulnak. Az igaz, hogy már készülnek az élenjáró munkások fényké­pei, de a verseny nagyobb sikere érdekében gyakrab­ban kell azokat cserélni és az eddiginél többet foglal­kozni a legjobb munkások népszerűsítésével. Pótolható az elmaradás a Kyírbogdóayi Kőolajipari Az elmúlt évben nagy­szerű eredményt értek el a Kőolajipari Vállalat mun­kásai. Tervüket magasan túlteljesítették és több, mint másfélmillió forinttal ter­meltek többet, mint amit tervük előírt. Erre az évre már két­millió forintos tervtúl­teljesítést vállaltak. Januárban ígéretük szerint dolgoztak, februárban azon­ban a hideg miatt elma­radtak a tervteljesítéssel. Ez az elmaradás súlyos, de nem pótolhatatlan. A dol­gozók nagy versenykedve és áldozatos munkája itt sem ismer akadályt. A kar­bantartók nagyszerű mun­káját dicséri az, hogy a nagy hidegek idején és a toronydesztilláció csőkályha rendszerének elromlásakor fáradságot nem ismerve dolgoztak. Különösen ki­tűnt a munkában Pékár János és Peth5 Károly, a DISZ-szervezet titkára. A szakszervezeti bízott-' Ságnak azonban itt is na-1; gyobb nyilvánosságot kefi biztosítania a versenynek, felszabadulási műszak s Kísvárdai Sütőipari VéHatetoál Termelési értekezleten határozták el a Kísvárdai Sütőipari Vállalat dolgozói, hogy a felszabadulás 11. év­fordulójának tiszteletére ünnepi műszakot tartónak. Ennek sikere érdekében a következőket vállalták az éves terven felül: Termékeik minőségét to­vábbi egy százalékkal javít­ják. Az eddig elért fajlagos lisztfelhasználást 0.1 száza­lékkal túlteljesítik. Szénből és fából további 2 százalékkal kevesebbet használnak fel. hét 5, mivel pontosan csak a következő napok időjárása' mutatja meg, hogy a belvi­zek gyors levezetésére mennyiben lehet számítani. Az időjárás jelenleg meg­nyugtatónak látszik. — A szükséges szivattyú-üzeme­lések és csatornatisztitások változatlan erővel folynak. Megyénkből továbbra is segítik a dunamenti árvíz- védelmi munkát. A szerdai napon újabb két teherautó szállítmány vasszádfalat küldött a Vízügyi Igazgató­ság a veszélyeztetett terü­letre. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának tulajdonosa: a Malomipari ES Az elmúlt év második felében végzett jó munka jutalmául a Minisztertanács és a SZOT S zabol es-Szat- már megyei Malomipari Egyesülésnek ítélte a vö­rös vándorzászlót és ugyan­akkor a negyedik negyed­ben végzett eredményes munkáért elnyerte az él­üzem címet is. Az egyesüléshez tartozó malmok — kevés kivételtől eltekintve — igen jó mun­kát végeztek. A mátészal­Nehéz eldönteni a látogatóknak: melyik tsz a jobb Anarcson Az elmúlt vasárnap a környező községekből egyé­nileg dolgozó parasztok és tsz-vezetők látogatták meg az anarcsi Petőfi és Sza­badság Termelőszövetkeze­teket. Különösen nagy meg­elégedéssel nyilatkoztak a Petőfi TSZ sertésál­lományáról és dicsérték a fejősteheneket, ame­lyek istállóátlaga 9 li­ter. Egyöntetűen állapították meg, hogy a tehenek igen tisztán és jó kondícióban vannak tartva. A Szabadság TSZ-néla juhállományé volt az elismerés. De dicséretet kapott a sertés- és szarvasmarha állomány is. BALLAI mezőgazdász, Anarcs. kai hengermalom 142.8, a kísvárdai műmalom 121.9 és a nyírbátori villanyma- lom 108.8 százalékra telje­sítette éves tervét. Él üzem címet nyert a harmadik ne­gyedévben a kísvárdai, a negyedik negyedévben pe­dig a nyírbátori malom. Az egyesülésen belül a termelékenység az 1954. év hasonló időszakához vi­szonyítva 20.6 százalékkal emelkedett, csökkent a faj­lagos felhasználás, az ön­költség, amihez nagyban hozzájárult az, hogy az egy mázsa búza őrléséhez fel­használt energiamennyiséget is sikerült 5.13 kilowattról 4.86-ra csökkenteni. Megyénk malmainak dol­gozói ez évben is mindent megtesznek azért, hogy mi­nél jobb eredményt érjenek el. Megfogadták, hogy fel- szabadulásunk évfordulójá­ra tervelmaradásuk terén is jelentős eredményt ér­nek eL

Next

/
Thumbnails
Contents