Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-17 / 66. szám
x t p r; a r 1956. március 11, srowfcaú PÄRTEPITES Ä tiszateleki népnevelők megvitatták a Központi Vezetőség 1956. március 12—13-i határozatát Nagy érdeklődéssel vitatták meg a Központi Vezetőség határozatát a tiszateleki pártalapszervezetek vezetőségi tagjai, a népnevelők és a termelésben élenjáró pártonkívüli dolgozó parasztok. A határozat ismertetése után a hozzászólók többsége kimondatta: ez a határozat még jobban megerősítette reményünket a Szovjetunió eredményeinek láttán a tartós béke biztosításában, s világosabbán látjuk pártunk politikájának helyességét. Tovább erősödött az a tudat, hogy a XX. kongresszus újabb erőforrás nemcsak a Szovjetunió és a szocializmust épftő országok, hanem a kapitalista országok békéért harcoló dolgozói számára is. Számos hozzászóló a határozat egyes részeiből eredő közvetlen feladatokról beszélt. Tóth Antal elvtárs községi agronómus elmondotta, hogy figyelmét megragadta az életszínvonal emeléséről szóló rész. „Az életszínvonal emelése szorosan összefügg mezőgazdaságunk fejlesztésével“ — ismételte a határozatból Tóth elvtárs. Az életszínvonal emeléséhez tartozik — mondotta —, hogy idejében és jó minőségben végezzük a tavaszi munkát. Különösen nagy gondot kell fordítani a községben is az őszi vetések ápolására, mivel a hideg időjárás következtében egyes helyeken meggyengültek vetéseink. Ha idejében levezetjük a vadvizet vetéseinkről, korán kezdjük a tavaszi munkát, fejtrágvázunk és minél több komposzt trágyát használunk, akkor nagyobb lesz a termés, emelkedik életszínvonalunk. A hozzászólók többsége a KV. határozatainak azt a részét ragadta meg legjobban, amely hangsúlyozza': „Tekintetbe kell vennünk, hogy az előttünk álló esztendőkben a termelés növekedését a termelőszövetkezetek létrehozásával jfeell megvalósítanunk. Ezt csak akkor tudjuk végrehajtani, ha szakadatlanul figyelmet szentelünk a termelőszövetkezetek munkájának, szakadatlanul, minden téren segítjük őket, és nem eii- gedhetjük, hogy egyes jó termelőszövetkezetek kiugró eredményei eltereljék a figyelmet a meglévő nehézségekről, amelyek legyőzése nélkül _rveinket megvalósítani nem tudjuk.“ Ezzel kapcsolatban Oláh Béla elvtárs, a Vörös Csillag TSZ elnöke elmondotta, hogy szövetkezetük nem kapott eddig megfelelő segítséget ahhoz, hogy a kezdeti hibákat mindén téren ,ki tudják javítani. Gyakran ölyan létesítmények emésztették a pépzt, amelyek hasznát hosszú ideig nem tudják élvezni. Jellemző er_ rg, hogy 4 évvel ezelőtt bevezették a villanyt szövetkezet-"' központjába, azonban fény még most sincs'a tanyán. Az oszlopokra szerelt ’ drótok es egyéb felszerelések tönkrementek, elvesztek, csupasz oszlopok merédez’hek az- érnek. Egve- lőre arról sem tudnak, hogy mikór kap fényt a község, pedig 4 évvel ezelőtt kifizették az ezért járó 42.000 forintot. Bírálta a felsőbb szerveket, mert néhány évvel ezelőtt annyi istállót építettek, hogy kettő azokból rn^st kihásználatlan. A. ráfordított tíz "és tízezer forintot viszont, másutt gyü- mölcsöztethették volna. A határozaf ismertetése után elmondották a népnevelők, hogy “ezután még nagyobb lendülettel harcolnak szövetkezetük számszerű fejlesztéséért. Számos olyan kérdésre kaptak vá- ls'—'■ amit eddig nem láttak tisztán, s ami gátolta a számszerű fejlesztést. Nem tudtak .álaszt adni gyakran olyan kérdésekre sem a népnevelők, hogy menynyi földjáradékot fizetnek a szövetkezetben, mi lesz a munkából kiöregedett tsz tagokkal, van-e szociális alap a szövetkezetben, s hogy mennyi munkaegységet lehet becsületes munkával még ebben az esztendőben teljesíteni. . Arra is kiváncsiak a tiszateleki egyénileg dolgozó parasztok, hogy aki már egész évi sertés- vagy egyéb beadási kötelezettségét teljesítette s közben,belép a szövetkezetbe kártalanítják-e? Most kaptak választ á népnevelők arra, hogy aki eddig már egész évi sertés, tojás, vagy ' bgromfibeacjását teljesítette, s ha belép a szövetkezetbe, a beadott meny- nyisé-—* H tsz jk ióváíriák". az érdekelt dolgozó parasztokat pedig a tsz kártalanít- ja. Megállapodtak abban is, hogy a határozatot tanulmányozva, az agitációt közelebb viszik az élethez. így jobban segítik a közvetlen termelési feladatókat. A népnevelők mindén héten megbeszélik a munkájukban szerzett tapasztalatokat és mozgósítanak a tavatezi ,imr' időben történő végzésére, a soronkövetkező legfontosabb feladatokig. N.T. Történelmi adatok bizo- i nyitják, hogy az orosz és a magyar nép közötti barátság nem újkeletű, nem a felszabadulással született. Népünk mindig bizalommal, testvéri szeretettel tekintett Kelet nagy népe felé. . S nem véletlen, hogy a Rákóczi szabadságharcnak, tekintett népünk Oroszország felé, amikor a nagy nép meg-megcsörgette láncait, hogy lerázza az úri' bilincseket a kezéről. S ez! érdeklődés nyomán nálunk is erősebbeknek, bátrabbaknak érezték magukat munkásaink, földműves paraszt-* jaink. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa anyagának tanulmányozása a pártoktatásban A nyírkarászi földmunkások Oroszország felé néznek Az MDP Központi Yeze-] tőségének , megfelelő haté-,' rozata alapján 1956. március végétől kezdve — a jelenleg folyó pártoktatást megszakítva — az SZKP XX. kongresszusának anyagát kell feldolgozni az alábbiak szerint: 1. A Politikai iskolákon és a Marxizmus—leniniz- mus alapjai tanfolyamokon az alábbi témák alapján: • A nemzetközi helyzet. A jelenlegi nemzetközi fejlődés néhány elvi kérdésé. Az ipar és a • közlekedés kérdései az SZKP XX. kongresszusán. A mezőgazdaság kérdései az SZKP XX. kongresszusán. A szovjet nép anyagi jólétének fokozódása, kulturális színvonalának emelkedése. A pártmunka, a pártélet kérdései . 2. Az úgynevezett szakosított tanfolyamokon a kongresszus anyagának feldolgozása az alábbi három téma alapján történik: A nemzetközi helyzet. A jelenlegi nemzetközi fejlődés néhány elvi kérdése. A gazdasági építőmunka kérdései a XX. kongresszuson. A Szovjetunió hatodik ötéves terve.' K A . pártmunka, a pártélet kérdései". A kongresszusi anyagok feldolgozásába a lehetőségekhez képest ’ vonják be azokat a párttagokat is, akik a folyó évben egyébként rendszeres pártoktatásban nem vettek részt. Ily módon el kell érni, hogy a pártaktíva széles rétegei, elsősorban a népnevelők, pártbizalmiak stb. a pártoktatás keretében tanulmányozzák és megtárgyalják az SZKP XX. kongresszusa anyagát. W UjHpusú vasúti kocsi A képen: Az új személykocsi A Szovjetunió új ötéves tervében a szovjet közlekedési gépgyártás jelentős számban készít klímaberendezéssel ellátott személykocsikat. A „Jegorov” vagongyár új, teljesen fémből készült személykocsit bocsátott ki a távolsági vonalak számára. A kocsik kényelmes, kétszemélyes fülkéit csengővei, rádiókészülékkel és szellőztető berendezéssel látták el. — Minden kocsiban zuhanyozó van. A kocsikban klímaberendezést szereltek fel. A tó ly oson telefon áll rendelkezésre, amely bekapcsolható az állomások hálózatába, kétszemélyes fülkéje. (Foto N. Kulesov) 1 Néhány megyei törté- ■ nelmi adatot közlünk az alábbiakban. i A földmunkások és szegényparasztok 1897-es, 1898-as mozgalmai során fellángolt a forradalmi tűz Szabolcsban, Szatmárban is. Különösen a nyírkarászi mozgalom volt jelentős, ahol a bátor szegényparasztok a, földosztáshoz is hozzáláttak. 1898 január 31-én a község lakosai felmérték a falu határát és papíron a földesúri földeket, majd többszázan felkerekedtek, berontottak a járásbíróság épületébe, hogy a telekkönyvek elpusztításával megpecsételjék a földosztó határozatukat. Egy egykorú; emlékirat többek között ezt írta e mozgalomról: „Azt híresztelték (t. i. a nyírkar rászi nép), hogy jön az orosz, aki az urakat üldöző és csak a népet szereti Az orosz majd fegyvert ad Várkonyinak, ki a gránicon felosztották egymás között már várakozik reája. Aratósztrájkok 1905 buzdítására Jelentős hatása volt Magyarországra az’ orosz nép nagy 1905-ös forradalmi megmozdulása. A Nyírvidék többször hozott róla „magyarázó“ cikkeket, s hasonlóképpen tett a szatmári „Magyar Földművelő“ lap is. Ennek szerkesztője így indokolja a cikket: „Olvasóink leveleiből vesz- szük észre, hogy az orosz- országi állapotok iránt szerfölött érdeklődnek.“ A magyar urak megijedtek. Kálmánchey János újfehértói földbirtokos ré- mülthangú cikket írt a Nyírvidékben: „Meg vagyunk romolva erkölcseinkben. Vajha a társadalom irányítói felismernék még idejekorán hazánkban a veszedelmes munkásbérmozgalmaink igazi okát s tennének róla. Különben egy pár évtized múlva ott tetszünk, ahol ezidőszerint van a muszka társadalom.“ A nép pedig új erőt merített az orosz proletárok forradalmi fellépéséből. 1905. júliusában Császár- szálláson 84 arató, a Bököny melletti Veszprém tanyán ugyancsak több munkás kezdett aratósztrájkba. Hasonló sztrájkok voltak Nagyhalászon és több más községben. Egy jelentésben ezt olvashatjuk: „...Mind inkább gyakori abbak tesznek a cseléd- és munkásszökések, így a szerződések; betartására való szorítás Is gyakoribb lesz, amit csak. karhatalommal hajhatunk végre.;. “ „A munkásnak arany helyzete van*" A Nagy Októberi Forradalom hatására megszületett a Magyar Tanácsköztársaság is. Később elbukott, de. a magyar munkások és parasztok soha többé nem feledkeztek meg arról, hogy minden nép felszabadulásának világító tornya a munkások és parasztok első szabad állama: a Szovjetunió. Hiába akarta a Hor- Ihy-rendszer eltitkolni és elferdíteni a szovjet emberekről érkező híreket. A tiszai járás főszolgabírója jelentette akkoriban: „Zoller Károly mezőladányi lakos többek előtt az orosz munkásság helyzetét dicsérte. Azt a kijelentést tette, hogy ő Amerikán keresztül kap Oroszországból' leveleket, azokban a levelekben1 az orosz munkásosztály kedvező helyzete van leírva, hogy ott ők jól vannak fizetve és minden nagyon, olcsó, úgy hogy a munkásnak arany helyzete van.“ Ezért a híresztelésért nemcsak Zoller Károlyt1 büntették meg, hanem még a postaküldönc fiát is elmozdították az állásából. Ám semmiféle terror nem! tudta megtiltani azt, hogy a magyar dolgozók bizzanak és reménykedjenek a szoV-1 jet emberekben. S nem is; csalódtak bennük: a szovjet emberek elhozták számunk-, ra a szabadságot s azóta a két nép közötti barátság; valóban elszakíthatatlan testvéri kapcsolat! Ünneplőbe öltözött emberek sürögtek-foroytak március 10-én délután a Vajdabokori tanácsháza körül Arcukon meglátszott, hogy valamihez készülődnék. Négy órakor : kezdődött meg az ezüstkalászos gazdatqn- folyam záróvizsgája. Háromtagú vizsgabizottság előtt feleltek a két éven át tanultakról. A padokban öregebbek; fiatalabbak ültek. Nehéz dolog ám 40—50 éves kórban vizsgázni, — suttogták egymás között az idősebbek. 24-en vizsgáztak ezen a tanfolyamon, köztük volt a tanács kirendeltség vezetője is Tanyik János elvtárs. A bői kát. holdanként 145 mázsa terméseredményt ért el. ; A tanfolyam. viZSgájh után önképzőkör volt,1 amelyen átadták Molnár Aútíiás tan- folyamyezetőriek -a hallgatók által veit 'ajándékot. Az önképzőkör után ;a vizsgabizottság dlnőke Csf Nagy Dezső el társ kiosztotta- az ezüstkalászos1 gazd%tanfór lyarn bizonyítványát ás a velejáró ezüstkalászos lét- vényt. Ezután a tanfolyam hallgatói a meghívott vendégekkel együtt közös vacsorán vettek részt és reggelig tartó táncmulatsággal fejezték be az ezüstkalászos tanfolyam záróvizsgáját. A tiszaeszlári népfront-bizottság az aiiami fegyelem betartásáért A tiszaeszlári hazafias népfront bizottság legutóbbi ülésén az állampolgári kötelesség betartásának kérdésével is ■ foglalkozott. A bizottság tagjai felhívással fordultak a község dolgozó parasztjaihoz cs az állammal , szembeni kötelezettségek határidő előtti teljesítésére párosverseny mozgalmat kezdeményeztek. Mindjárt a .'gyűlésen egymás után hangzottak el. a .elajánl ások, versenykihívások,. Hadak Ferenc, a nép- 'ftícnt-bizottság tagja vállalta, hogy egész évi adóját november 30-ig, tojás, baromfi és . sertés beadását május 30-ig, tej beadását június au-ig ; hiánytalanul rendezi. Vállalása teljesítésében párosversenyre hívta Csuha Bálintot, a termelési bizottság elnökét. Hasonló vállalakok teljesítésére hívta párosversenyre Mészáros István ' népfront-bizottsági tag Matuszka Mihály tanácstagot. A községi tanács állandó bizottságai együttes ülésen tárgyalták meg a népfront-bizottság felhívását és a végrehajtó bizottságnak javasolták: vegye fel ezt a kérdést a következő tanácsülés egyik napirendi pontjaként. A javaslat alapján a tanácsülés határozatot hozott, hogy maguk a tanácstagok :s teljes mértékben támogassák. és segítsek sikerre a népfront-bizottság kezdeményezését. A határozat után a tanácstagok es népfrontbizottsági tagok karöltve a népnevelőkkel, kis gyűléseken ismertetik az állampolgári fegyelem betartásának je- : lentőségét, a beadás és ; az adófizetés pontos teljesítésének fontosságát. A hazafias népfront-bú, zottság által kezdeményezett kisgyűléseknek még csak a felét tartották meg a községben, de már ennek eredményeként is 300 tiszar eszlári. dolgozó paraszt kötött beadási és adófizetési párosverseny szerződést. D. Tóth László vb. elnök h. •» 1 az 1848—49-es függetlenségi küzdelemnek, forradalomnak annyi rokonszenvezőjét találjuk az orosz nép soraiban. Költők, írók és katonák álltak a magyar haladás ügye mellé, s közülük többen ezért életüket is áldozták. Fokozott érdeklődéssel Jól vizsgáztak a Vajda-bokori „öregiskolások 24 hallgató kőéül tízen kaplak „jéles'-t. A tanfolyam hallgatói a vizsgát egybekötötték azoknak a termelvényéknek a kiállításával, amit a nyári termelési feladatok során, a tanultak alapján termellik. Bogár József /Kazár-bokori lakos búzáját hozta a kiállításra,. amibőikßt. holdanként 15.4 mázsát ért el. De elhozta cukorrépáját is, amiből csak 400 négyszögölt vetett kísérlet képpén és: 56 mázsát takarítóit be róla. Láttuk Bogár Mihály burgonyáját, amit 3fl0 négyszögölön termelt és '32.5 mázsa ter’tnést. vitt 'haza: Prki- tyák András répájával sze„Jön az orosz, aki csak a népet szereti...“ Megyei történelmi adatok a magyar-szovjet barátságról
