Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-16 / 65. szám

Világ, proletariat egyesültetek! 'AZ MDP SZABOLCS -SZATMÄRMECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 65. szám j\RA 50 FILLER 1956. március 16, péntek 4 mai szánbafl : Miről írnak aa üzemi faliújságok, váBntoti hímdók? (2. oldal) Bemutatjuk özvegy Tamás Mihálynél, a iwtgykáBdi járási pártértekezlet küldöttét (2. oldal) A törvény Máriapócson is törvény (3. oldal) Sport (4. oldal) w Április 4. tiszteletére líj keményítős ürítők Dcmecserben Lengyel dokumentáció alapján készített két új ke­ményítősűrít 5t helyeztek üzembe a Demecseri Burgo- nyakeményítő Gyárban. A keményítőt tartalmazó fo­lyadékot eddig 26 méter hosszú favályúkon engedték keresztül, amelyben lassú áramlás közben a keményítő leülepedett. A leülepedett keményítőt aztán kézi erő­vel lapátolták be a szállítócsigába. Ehhez a munká­hoz műszakonként 3 emberre volt szükség. Lassú és fáradságos munka volt ez. Az új keményítősűrítők működése és kezelése igen egyszerű. A keményítőtartalmú vizet csővezetéken a sűrítő elejére vezetik. A kúpos elrendezésű, 8 méter hosszú betonteknőn áthaladó folyadék itt két méter szélességben szétterül és folyása meglassul. így a ke­ményítő a nem mozgó alsó vízrétegbe kerül. A felső, keményítőmentes víz túlfolyókon keresztül távozik, a besűrített keményítőtejet pedig a kúp aljában elhe­lyezett szállítócsiga az ürítőnyíláshoz tereli. A kemé- pyítőtej innen egy csappal szabályozható nyíláson tá­vozik és szivattyú viszi a következő művelethez. Mindezt gép végzi, csak a felügyelet és az elfolyó nyilás szabályozása igényel egy embert. Darumotor-emelőszerkezet könnyíti a munkát a záhonyi átrakón Rövidesen elkészül a zá- honyi átrakóban Szabó Jó­zsef mérnök és Kovács La­jos főművezető újítása — a darumotor-emelőszerkezet. Erre inár nagy szükség is van, mert a 10 méter ma­gas pályán fűlő emelödaru- nak mintegy 220 kiló súlyú motorszerkezetét elég gyak­ran kell javítani, illetve kicserélni. Leemelése kézi erővel történik, ami nem­csak veszélyes, hanem munkaigényes is. Nyolc-tíz embernek 4—5 óráját is igénybe vette ez a munka. Az új emelőszerkezetet a darupályára szerelik fel, s az emelőkar benyúlik a daru fölé. Üzemeltetéséhez csupán egy villanymotor szükséges, melynek kezelé­séhez nem keil külön mun­kaerő. A gép irányítását a szolgálatos villanyszerelő és a darulakatos könnyűszer­rel elvégzi. Nemcsak bal­esetveszély nélkül, hanem sokkal rövidebb idő alatt is. Bunda Qózief. ájítáia Kevés olyan üzem van még a megyében, ahol annyi értékes újítás látott volna napvilágot, mint a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár. Szinte egyre-másra tökéletesítik a régi gyártástechnológiát újabb és újabb eljárások­kal, amelyek mind szerves részei a termelékenység fokozásának, a termelési költségek csökkentésének. Tavaly például a CNK és a DNK anyalúgokat meg a lefolyó csatornába engedték, mert nem talál­ták alkalmasnak több mor­fin kinyerésére. Bunda Jó­zsef azonban — tudva azt, hogy ezek a melléktermé­kek még tartalmaznak egy Kevesebb munkával bizonyos mennyiségű mor­fint — megkísérelte a ke­vés reménnyel biztató fel­adat megoldását. Kísérlete sikerrel járt és ma már nem engedik el­folyni az eddig értéktelen­nek hitt anyalúgokat. Ja­nuárban már megkezdték a CNK és a DNK anyalú­gok újralepárolását és utá­na butilalkoholos eljárás­sal értékes exportanyagot — morfint — nyernek ki belőle. Az anyalúgok újrafel­dolgozása előzetes számí­tások szerint, még ebben az évben 140.000 forintos megtakarítást eredményez a vállalatnak. többet és olcsóbban A megyében készülő mélyfúrású kutak építésénél használt tömszelencéket a Vízműépítő és Karbantartó Vállalat kisvárdai műhelyében készítik, melynek az a rendeltetése, hogy a felső vastag csövet összekösse az alsó, vékonyabb csövei és megakadályozza a külső — ivásra nem alkalmas — víz behatolását. A lömszelencék elhelyezése és rögzítése azonban nem a szabadban, hanem különböző mélységekben, a föld felszíne alatt történik. Ezt a műveletet úgy tud­ják elvégezni, hogy a tömszelence felső csővégződésébe olyan alakú nyílást vágnak, melynek segítségével — egy vékony cső végére erősített kulcs alkalmazásával — leengedik és a kívánt helyen, illetve mélységben rögzítik. A kulcs részére ezeket a nyílásokat fúrással, majd fűrésszel, vágóval és reszelővei — kézi erővel készítet­ték. Veres József hegesztő javaslatára ezt a munkát most mór autogén-vágópisztollyal, vagyis gázzal és oxigénnel végzik el. így gyorsabb és olcsóbb is, mert a több órás munkát szinte percek alatt elvégzik. Kiosztották az 1956. évi Kossuth-dijakat A tavaszra készülnek a demecseri Győzelem ISZ asszonyai ' Zárszámadás után egyesült a Kemény és a Petőfi TSZ, s i így alakult meg a : Győzelem Termelő­szövetkezet. Most i még erősebbek let- '. tünk, ; A napokban M. N. D. Sz.-gyűlést 1 tartottunk. Azt be- I széltük meg, ho- , gyan készüljenek ', asszonyaink a tava­szi munkákra. El- 1 határoztuk, hogy 1 minden tsz-asszony ! egy-egy tyúkot ad S a termelőszövetke­zetnek. így 80 kot- . lóból álló farmot lé- . tesíthetünk. A kot­I lók alá tyúk-, puly­ka-, kacsa és liba­tojást teszünk. Kér­tük a vezetőséget, hogy gazdálkodá­sunkhoz megfelelő ólról gondoskodja­nak. I Azt is elhatároz­tuk, hogy a gazda- ' ság udvarát, portá- ; ját mi asszonyok ! rendbe tesszük, a trágyakihordásban segítünk, az udvart . felgereblyézzük, az ! épületeket kimeszel- ; jük, csinosítjuk- így , várjuk a tavaszt, a , nagy munkák ide- 1 jét. Csáki Lajosné. Tegnap megérkezett Ma­gyarországra a moldvai népi együttes. Záhonyban Baráth István elvtárs, az MSZT Szabolcs-Szatmár megyei titkára, Nyíregyházán Má- jer István elvtárs üdvö­Március 15-én — ezúttal kilencedszer — osztották ki az 1848—49-es forradalom és szabadságharc centená- ris évfordulója alkalmából alapított Kossuth-dijakat a tudományok, találmányok, újítások, a termelő munka módszereinek alapvető tö­kéletesítése terén elért eredményekért, valamint a művészet és az irodalom te­rén kifejtett munkásságért. A Kossuth-dijakat Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át csütörtökön az országház kupolacsarnoká­ban. Beszédében többek kö­zött a következőket mon­dotta: — Az a több mint hatvan Kossuth-díj, amelyet most a legkiválóbb eredmények elismeréseképpen dolgozó népünk állama adományoz, mindennél ékesszólóbban mutatja, hogy hazánkban a párt és a kormány szerető gon­doskodása kíséri a nép érdekeit szolgáló alkotó munkát, értékeli és ju­talmazza a kiváló ered­ményeket. — Ez a mai ünnepség is­mételten bizonyítja, hogy az alkotó munkának ilyen nagymértékű és magasszín­vonalú kibontakozása s —• hozzátehetjük — megbecsü­lése, csak olyan szabad or­szágban lehetséges, mint Í amilyen a mi hazánk. Min­den magyar hazafit öröm­mel és büszkeséggel tölt el a Kossuth-díjasok sereg­szemléje, amely évről-évre megmutatja felszabadult zőlte az átutazó művésze­ket. Az állomáson Nyíregy­háza dolgozó népe meleg baráti szeretettel fogadta a kedves vendégeket. A zene­kar és az énekkar népdal­lal köszöntötte őket. népünk alkotóerejének és tettvágyának mind széle­sebb kiteljesedéséti — Kossuth-díjasaink — régiek és újak egyaránt — fáradozzanak minden ere­jükkel és tehetsegükkel az elért eredmények tovább­fejlesztéséért, a népjólét emeléséért, népünk kultú­rájának gazdagításáért, a béke védelméért. Ezután azokat a feladato­kat ismertette, amelyek a tudomány művelőire, a technika munkásaira és út­törőire hárulnak. — Legyenek a mi Kos- suth-díjas tudósaink, művé­szeink, munkásaink és pa­rasztjaink legfőbb hirdetői annak, hogy a mi szabad hazánkban az szerzi magának a legnagyobb dicsőséget, aki a legtöbbet adja a népnek ■— mondotta, majd befeje­zésül hangsúlyozta: A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és Buda­pesti Bizottsága, valamint a DISZ Központi Vezetősége és Budapesti Bizottsága csütörtökön délelőtt ifjúsá gi ünnepséget rendezett a Múzeum-kertben. Az ün­nepségre több mint tízezer budapesti fiatal jött el. Az ünnepséget Kovács Antal, a DISZ budapesti bi­zottságának első titkára nyitotta meg, majd Bicskei Tibor, a Magyar Néphad­sereg Színházának tagja elszavalta Petőfi: Nemzeti dal című versét. Ezután Molnár János, a DISZ Köz­ponti Vezetőségének titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után A. P. Mareszjev, a Szovjet­unió hőse üdvözölte a ma­gyar-szovjet barátság hó­napján részvevő szovjet — önök olyan időben ve­szik át e magas kitüntetése­ket, amikor az ideológiai, a tudományos alkotó és kul­turális nevelő munka ki­bontakoztatása előtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszu­sa újabb, hatalmas távlato­kat nyit. Merítsenek bátran, mi­nél többet a XX. kong- resszus gazdag tárhá­zából, hogy megtermékenyítő ha­tásával erősödve, fokozot­tan gazdagíthassuk eredmé­nyeinket az élet minden te­rületén, hatékonyan előse­gítve ezzel a Magyar Dol­gozók Pártja napokban le­zajlott központi vezetőségi ülése határozatának végre­hajtását. Az ünnepség után a párt és a kormány megjelent ve-, zetői, s a Minisztertanács tagjai hosszas, szívélyes beszélgetést folytattak az új Kossuth-díjasokkal; kulturális küldöttség nevé­ben az ünnepség részvevőit, majd K. M. Szimonov szó- .alt fel. Az ifjúsági ünnepség a DÍVSZ induló és a Rákóczi induló hangjaival ért vé­get. * Az 1848—48-es szabadság- harc hőseinek emlékére csü­törtökön délelőtt koszorú- zási ünnepséget tartottak a' Petőfi szobornál. Az ünnep­ségen megjelent a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsá­nak és a Minisztertanács­nak több tagja. A szobor előtt díszszázad sorakozott fel, majd a Himnusz hang­jai után elhelyezték a ko­szorúkat a szobor talapza­tára. Megérkezett a moldvai népi együttes Március 15-i ünnepség a Múxeum-kertben A legszorosabban kapcsoljuk össze az elméleti munkát a gyakorlattal Az SZKP XX. kongresz- szusának beszámolón és főbb hozzászólásait végig figyelemmel kísértem. Ép­pen ezért vártam nagy ér­deklődéssel a Központi Veze­tőség március 12—13-i ülé­sén elmondott beszámolót. Rákosi elvtárs szavai szá­mot adtak a kongresszuson felvetett legfőbb kérdések­ről, elénk vetítették a kong. resszus légkörét, szellemét. Ügy érzem, hogy egy cikk keretein belül még csak felsorolni sem lehet azokat a gondolatokat, amelyek a beszámoló elol­vasása után bennem felme­rültek. Ezért azok közül csak egyet vetek papírra. Nagyon figyelmembe véső­dött a beszámolónak az a része, amely hangsúlyozza: „..ma a marxizmus elméle­tének gazdasági oldala a konkrét gazdasági kérdések megoldása kerül előtérbe: erre kell most a főhang- júlyt tenni.” Ezen a téren — mint er­re a beszámoló más helyen utal is — nálunk nem volt minden a legnagyobb rendben. Nézzük csak pro­paganda munkánkat. Szinte egyetlen olyan értekezle­tünk sem volt, amelyiken ne hangoztattuk volna az elmélet és gyakorlat elsza­kíthatatlan kapcsolatát, ne mondtuk volna el, hogy csak az a propaganda mun­ka eredményes, amelyik elő­rehaladásunk legfontosabb kérdéseire ad választ, és tevékeny munkára, cselek­vésre mozgósít. Arra vi­szont már kevés gondunk volt, hogy helyszíni ellen­őrzéseink során megvizsgál­juk: a szemináriumok meg­felelnek-e ennek a köve­telménynek. Véleményem szerint a pártoktatás jelenlegi tema­tikája sem ad kellő lehetőt séget arra, hogy az oktatás­ban elmélyültebben foglal­kozzunk jelen korunk leg­égetőbb problémiával, a szocializmus építése leg­főbb gyakorlati kérdéseinek megmagyarázásával. Ügy érzem, hogy még mindig túl sok a történelmi rész, még mindig nagyon messzi­ről indulunk el egy-egy mai konkrét kérdés megvilágí­tásához. Véleményem sze­rint — különösen az alsó­fokú oktatásban — csupán olyan mértékben kellene foglalkozni történelmileg egy-egy kérdéssel, amilyen mértékben azok közvetlenül is elősegítenék szocialista építésünk legfőbb problé­máinak alapos megértését. Ez nagymértékben segít­hetné a Központi Vezető­ség ez év március 12—13-i határozata azon célkitűzé­sének Megvalósítását, amely szerint „a propaganda és agiúteíés mimkát úgy keM átállítani, hogy az a part politikájának népszerűsítése mellett a helyes munka- módszerek, haladó tapasz­talatok, új ismeretek ter-; jcsztésével közvetlenül se­gítse elő a párt és az or­szág előtt álló gazdasági feladatok megoldását.” Feltétlenül törekednünk kell arra, hogy most már ne csak szavakban, hanem' a valóságban is a legszoro-; sabban kapcsoljuk össze az elméleti munkát az élet tel, i a szocialista építés gyakor­latával. Ez jobban biztosít­hatná azt, hogy a szeminá­riumok hallgatói az eddi-; ginéi jóval nagyobb érdek­lődéssel forduljanak a párt-! oktatás felé. Onódi György, az MDP Nyíregyházi Járási; Bizottságának másodütkára-

Next

/
Thumbnails
Contents