Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-02 / 53. szám

\ e v i. a i> 1936. március 2, nentek Pártiskola után az életben Beszélgetés két pártszervezet titkárával Nemrégiben fejeződött be Miskolcon az MDP öthóna­pos pártiskolájának leg­utóbbi tanfolyama, Ezen a tanfolyamon tanult több Szaboles-Szatmár megyei pártmunkás között Zsoldos János elvtárs, a Tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyár, és Labancz János elv­társ, a Nyírteleki Gépállo­más pártszervezetének tit­kára. A napokban beszél­getést folytattunk velük. A beszélgetés arról folyt: az ......követeli a párt a pártkáderektől, hagy ne különítsék el a pártmunkát a gazdaságitól, hogy konkrétan és hoazáértéssel irányítsák a gaz­daságot.” (Hruscsov elvtárs kongresszusi beszédéből.) iskolán megismert elvi anyagokat hogyan alkal­mazzák az életben, s a leg­fontosabb párthatározatok végrehajtására milyen ter­veket dolgoztak ki Takarékosságra nevel az Alkaloida pártszervezete Zsoldos elv társ arról be­szélt, hogy a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár pártszervezetének egyik legfontosabb feladata ma: megismerni, ismertetni a dolgozókkal a . Központi Vezetőség novemberi hatá­rozatát, mozgósítani annak végrehajtására. Kérdés: Megvizsgálta-e a partszervezet a legközvet- enebb feladatokat? Felelet: Igen, megvizs­gálta. Amit most tennünk kell: az üzem exportter­veinek teljesítése, túltelje­sítése, a munkafegyelem megszilárdítása, az import­anyagokkal való takarékos­ság, új gyártási eljárások kidolgozása, amelyek révén hazai anyagokkal helyette­síthetjük a külföldieket. Kérdés: Milyen az üzem­ben a termelés pártirányí- lása és ellenőrzése? Felelet: Ezen még van javítani való. A napokban vezetőségi ülésen beszéltük meg, mit és hogyan kell lennünk. A pártvezetőség i ! készíti a feladattervet és az üzem vezetőivel, a mű­szakiakkal, ■ a párták tivis- tákkal együtt dolgozunk ki konkrét intézkedési tervet. Meghatározott feladatok­kal látjuk el a vezetőség tagjait, a gyár vezető kom­munistáit, minden pártta­gunkat. Kérdés: Milyen lesz az intézkedési terv? Felelet: Foglalkozunk benne a techikai színvonal emelésével, a műszaki fej­lesztéssel, az új technoló­giai eljárások bevezetésé­vel. Már régebben megbíz­tuk a vezetőség tagjai kö­zül Maczkó Gábor íődisz- péesert, akinek pártfeJadat- ként a műszakiakkal való ilyen irányú foglalkozást jelöltük meg. A mellékalkaloida üzem-' ;, -: uj gyártási folyamatán j nak kidolgozását is meg-, kezdjük. Különösen egy ..agyon fontos köhögéscsil- lapito gyógyszernek, a di­li odúnak alapanyagánál al­kalmazunk új eljárást, amelynek eredményeként havonta 800—1000 grammal nyerhetünk ki többet, mint eddig. Kérdés: Hogyan mozgósít új folyamatok, módszerek kidolgozására a pártszerve­zet? Felelet: Tervünkben sze­repel, hogy például egy drága importanyaggá;, a butinalkohollal való taka­rékosságot az egyik főfel­adatul jelöli meg a párt­szervezet. Ha eredményes lesz ez a mozgalmunk, ak­kor az eddiginél 2200 gramm morfinnal többet nyerhetünk a butinalkohol segítségével és takarékos felhasználásával, mint ed­dig, mely 24.000 forint megtakarítást jelent éven­ként. . Máris megkezdtük egy Tii gyártmány:' a cokiiéin nevű fontos növényvédő­szer gyártását. Még a ta­vasz folyamán nagyobb Első feladatnak a termelőszövetkezetek segítése Labancz János elvtárs, a Nyírteleki Gépállomás párt- szervezetének titkára a Központi Vezetőség 1955. júniusi határozatából adódó kettős feladat és a novem­beri határozatban megje­lölt technikai fejlesztés me­zőgazdasági részének vég­rehajtásáról beszélt. Kérdés: Hogyan dolgozik most a pártszervezet? Felelet: Már régebben határozatot hoztunk arra, UGgy állandó népnevelő cso­portot szervezünk és rend­szeresen végzünk felvilágo­sító munkát, különösen ott, ahol még nincs termelő­szövetkezet. Az agitációs munkával főleg tsz-tag traktorosokat és a terüle­ten ismerős, jártas elvtár­sakat bízunk meg. Különös gonddal foglal­kozunk az új tsz-ekkel. A Vörös Zászló például az" el­múlt év őszén alakult. Meg­felelő gépi erőt biztosítunk a tsz-nek a tavaszi és min­den munka elvégzéséhez. Az itt dolgozó agronómust rendszeresen beszámoltat­juk, felelőssé tesszük a tsz. munkájáért. Helyszínen segítünk a tsz. pártszerve­zetének megerősítésében. Kommunista traktorosokat is megbízunk ezzel. Kérdés: Intézkedések tör­téntek-e a gépi kapacitás fokozott kihasználására? Felelet: A tsz-ek közgyű­lésein ismertetjük a gépi munka előnyeit, azaz a gé­pek fokozott kihasználásá­nak jelentőségét. Különö­sen fontos ez a növény- ápolás terén. A technikai színvonal állandó emelését pedig azzal kívánjuk bizto­sítani többek között, hogy megbeszéljük a gépállomás gazdasági vezetőivel: foko­zottabban részesítsük szak­mai oktatásban a traktoro­sokat és tanuljanak a mű­szaki vezetők is. Mi a párt- szervezet intézkedési tervé­be vesszük, hogy a vezető­ség tagjai állandóan, sza­kadatlanul tanulmányoz­zák a szovjet gépállomá- j sok munkáját, a szakmai kérdéseket éppúgy, mint a pártszervezetek tevékeny­ségét. Szerintem az import­anyagokkal való takarékos­ság egyik legeredménye­sebb módja nálunk, ha mű- | szakilag képzett traktora- j sok dolgoznak a gépeken és ] minden esetben elvégzik | gépükön a megelőző kar-! bantartásl. Megfelelően tisztogatják, rendben tart­ják gépeiket, s többször megvizsgálják alkatrészei­ket így a javítást esetleg még a drága Zetor, Lanz- Bulldog, stb. alkatrész im­portálása nélkül is elvé­gezhetjük. A pártszervezet fokozott figyelmet fordít a külön­böző erő- és munkagépek, szerszámok tökéletesítésére vonatkozó újítások, az iít alkalmazható új módszerek kidolgozására. Kérdés: Mik a legköze­lebbi terveik? Felelet: A terméshozam 3 százalékos emelése érde­kében előadásokat tartunk, a fejlett termelési módsze­reket ismertetjük a terme­lőszövetkezetekben, de az egyéni dolgozóknál is. A pártvezetésig javaslatot dolgoz ki a vadvizek leve­zetésére a vetésekről, az őszi kalászos területek fej­trágyázására és a tavaszi vetés időbeni és kellő mennyiségben való elvég­zésére. A vezetőség minden tagja és a pártszervezet ak­tívái részt vesznek a tsz-ek taggyűlésein és ott segíte­nek. Kooka János. Baráti segítség Záhonyban a magyar nyomtávú vasúti rínék mellett találkozhatunk a. megszokottan szélesebb nyomtávval i3. Ez azért szükséges, mert a szom­szédos baráti Szovjetunió sok olyan árut szállít or- szágunkrtak, amelynek a kirakása sokkal gyorsabb, ha azt egészen Záhonyig áthozhatják. A napokban a záhonyi állomásfönökség területén lévő szélesnyom­távú mozdonyoknak elfo­gyott a vizáilásmutató üvegjük. Ez nagyon fontos műszer, — különösen aj nagy hidegben — mert enélkül mm dolgozhat a mozdonyvezető. Próbáltak üvegeket beszerezni Nyír­egyházán, Debrecenben, még Budapesten is, de azt kellő időre nem tudták Záhonyba szállítani. Szűcs elvtárs, a záhonyi állomás főnöke telefonon a csapi szovjet állomásfő- nölüiöz fordult segítségért. A telefonbeszélgetés után néhány perccel pedig már leüldték is Csapról a szük­séges vizállásmutaiókai. A baráti segítés nyomán alig néhány óra múlva már újra zavartalanul folyt a munka a záhonyi állomá­son. . HOVÁN JÓZSEF tudósító. 482 új családi ház épül megyénkben Államunk évről évre több segítséget nyújt a dolgozók­nak ahhoz, hogy saját ott­hont,. kis családi házat épít­hessenek magúiénak. 1955- ben pl. országos viszonylat­ban 90.5 százalékkal, Buda­pesten pedig 83.9 százalék­kal több kölcsönt folyósí­tottak kislakások, illetve családi házak építésére, mint egy esztendővel az­előtt. Szaboles-Szatmár me­gyében 482 új otthon építé­sét kezdték meg állami köl­csön segítségével. 195 la­kásba már ős is költöztek, a többi építése folyamatban van. »9 608 isrint nyereségrészesedést oszlottak ki a Nyíregyházi, Textilruházati ÜTSZ tagjainak 1956. február 29. neveze­tes napja volt a Nyíregy­házi Textilruházati KTSZ dolgozóinak. Ekkor tartot­ták meg évi mérlegzáró köz­gyűlésüket. A gyűlés előtt a ktsz. kultúrgárdája kultúr­műsorral tette ünnepélye­sebbé az estet. Csutkái László, a ktsz. el­nöke beszámolójában foglal­kozott a külpolitikai ese­ményekkel, az SZKP XX. kongresszusán elhangzottak­kal, majd a ktsz. elmúlt évi munkáját ismertette. 1954. évhez viszonyítva 22 százalékkal emelték a ter­melékenységet, 18 ezer fo­rinttal csökkentették az ön­költséget és közel 900 ezer forint nyereséggel zárták az 1955-ös évet. Ehhez az ered­ményhez a múlt évben Var­Szállítható lakóházak lengyel traktoristáknak A poznani vasúti műhely­ben 1955-ben elkészült az első 50 darab szállítható lakóház néhány JengycJ gépállomás számára. A szál­lítható nyári házak lehetővé teszik, hogy a traktoristák közvetlenül a munkahelyen telepedjenek ic. Egy-lcét ilyen ház nyolc férőhelyes és tehergépkocsin szállítha­tó. A házban, kényelmes ágyak, mosdó és takarék­tűzhely van, sőt a beépített akkumulátor még villany­áramot is biztosít. A pozna­ni vasúti műhely dolgozói vállalták, hogy idén továb­bi 150 szállítható lakóházat' készítenek a lengyel gép-j állomások számára. ga Lászlóné 95 ezer forint, Leviczkj György 70 ezer fo­rint, Valent Jánosné 45 ezer forint, Gerliczki Andrásnó 25 ezer forint anyagmegta- karitással járult hozzá. Csutkái László ismerteti« a ktsz: soronlévő feladatait és további jó munkára buz­dított. Ezután a szövetkezeti bi­zottság elnöke tartotta meg rövid beszámolóját. Beszélt a dolgozók szocialista mun­kaversenyéről, a verseny si­kereiről, a minőség állandó javításának fontosságáról. A nyereségből több mint 180 ezer forintot a tagoknak osztottak ki munkájuk ará­nyában. Bartha János gé­pész havi járandóságán kí­vül 2600 forint, Kovács Sán­dor vasaló 2500 forint, Le- viczki György 2200 forint, Varga Lászlóné 2500 forint, Deák Mária pedig 1700 fo­rint nyereségrészesedést ka­pott a múlt évben végzett jó munkájáért. A ktsz. tag­jai részt vesznek az április 4-e tiszteletére indított szo­cialista munkaversenyben, s bizonyára ismét szép ered­ményeket érnek maid el. V. E. A növénytermesztés és az állattesiyósstés néhány problémája a tehörgyarmati Győzhetetlen Brigád tSZ-ben Fehérgyarmaton a Győz­hetetlen Brigád TSZ-ben a növény termetes átlagai év- ről-évre emelkednek. A sertéstenyésztés eredményei szépek, de gyökeresen meg Keit változtatni a szarvas­marhatenyésztést. A terme­lőszövetkezetnek 49 szarvas­marhája van s ebből 11 te­hén. Sajnos nem lej 5-te­hén. — A vát-á rokon vett 14—3 6 éves tehenek is a téli időszakban — bekötéstől kihajtásig — évek óta alig adnak pár li­ter tejet. 8—10 tehéntől 3—14 liter tejet fejnek na­ponta összesen. Ebből a tejből — szabálytalanul — napi két-két liter tejet visznek haza a fejők „pré- mium”-ként. Termelnek a tsz-’oen pil­langós takarmányokat, el­lősorban vörösherét is, de a lovakkal és juhokkal etetik meg. Eddig még a tehenek­nek „nem jutott” belőle. Az elmúlt évbon takar­mányt is osztottak a tagok háztáji állatállománya ré­szére vöröshereszénából. A legtöbb tsz-tag udvarán 3— 14 mázsa vöröshere szénát lehet találni most is. A háztáji tehenek 5—0 liter tejet adnak naponta, tehát lóval többet, mint a közös- ■jen. Egyes tagoknak annyi szénát osztottál!, hogy piac- i.a is került belőle, a kö­dös . állatállománynak nedig k lírányi fildinüvmzmte! fajjifi eádtg SO mázsa íeigerii ságit át a serléshízlsiááaak Igen.hasznos kezdeménye­zést indítottak el az íbrányi földművesszövetkezet veze­tői és tagjai. A legutóbb megtartott gyűlésen a föld­mű vesszővé tke2et ügyveze­tője elmondotta a tagság­nak, hogy a meglévő takar­mánymennyiség nem bizto­sítja a sertések megfelelő! hízását, és ezért -kérte a tag­ságot, hogy telesleges sze­mestakarmányukat szabad­áron adják el a szüvutKezst- nek. Gégény Púi 8 hoidas dol­gozó paraszt — a szövetke­zet igazgatóság ínak tagja — csuk szarvaskerep, siló, íen- gerissár és szalma jut. A isz-tagság nem akarja be­látni, hogyha jó tehénállo­mányt állítanak be, s nem hurcolják szét a takar- jmány alapot, akkor sokkal ; nagyobb lesz a jövedelem. Jóval több jut egy munka­egységre, ha nem nézik tétlenül, hogy egy tehén már három éve egy liter tejet nem ad, nem is ellik, csak a takarmányt pusztít­ja. Emellett mennyi mun­kát, munkaegységet paza­roltak rá a kiiöregedűU te­hénállományra. Itt a magyarázata annak, hegy csak 27.5 forint ju­tott egy munkaegységre 1955-ben. Az ez évre tervezett munkaegységrészesedést is csak 277 forintban állapít­hatták meg. Ám több le­hetne ez is, ha a beadásra szánt 6 tinót hizlalva előbb adnák az államnak és nem ősszel. Őszig nagyon sokat megesznek. Ha hárem, há­rom és fél hónap alatt meghizlalnák, akkor ha­marabb, jobb minőségben tudnák beadni az állato­kat és sokkal kevesebbe kerülne tartásuk. A termelőszövetkezetnek 45 lova van. Mint mondani szokták: a ló szemük fé­nye. Pedig nem érdemlik meg azt a nagy gondossá­got, mert amit a szöWtkc­[zet növénytermelése hoz, !azt a lovak megeszik. Egy pár lónak az évi tartási , költsége 50—60.000 forint, az egesz lóálíományé meg- :Közelíti az egymillió forin- | tot. Visszatérül-c ez a hz- italmas összeg a lovak ki­használásából? Nem térül vissza, mert a tsz. a gépál­lomással talajművelési, nö­vényápolás! és szállítás munkák 80 százalékának végeztetésére kötött szerző­dést. Ebben az esetben a fogatoknak több mint 50 százaléka kihasználatlan marad és feleslegessé vá­lik. Hogy eladják-e a feles­legessé, vált lovakat, vagy ragaszkodnak hoí.zá j u z, mint a három éve fillér hasznot nem hozó tehénhez, vagy az egész kivénült tehénállományhoz, az nem lehet közömbös a járási szerveknek sem, mert ez­zel százezreket dobnak ki az ablakon.. A kollektív gazdálkodás­sal összeegyeztethetetlen helyzetért elsősorban a tsz. tagsága, vezetősége felelő . de nagy felelősség terhek a járási és községi taná­csot is, mert nem veszi észre a több éve szaporodó hibákat s nem adja meg a kellő segítséget a tsz. ve­zetőségének, a tsz. párt­szervezetének azok kijaví­tásához. Sjm'o Andi»». «* mennyiségben juttatunk belőle a mezőgazdaságnak. Népgazdaságunk is sokat nyer gyártásával, mert pél­dául csupán egy kiló eb­ből 70.000 forint. Az újítások, ésszerűsíté­sek érdekében műszaki kommunista tanácskozást hívunk össze, ahol további feladatokat kap majd a pártszervezet minden tágja. j Kezdeményezcsc. e az igaz­gatóság tagjai 5 in a.'.-a ten­gerit ajánlotta:! .ei. Maid Sz, Németh Miklós — a most alakult Dózsa ’"í>7 ca- nöke — az igazgatóság pót­tagja — a tsz. nevében í mázsát, míg saját részéről 20 kg tengerit ajánlott fel. Pár nap alatt 30 mázsa tengeri gyűlt össze. Az ibrá- r.yi földmű vessző vetkezet lagsága nemcsak szavakkal, de tettekkel is harcol szö­vetkezetéért és azon keresz­tül., az .egész község ellátá­sáért. Dorogi Mihály. PARTEPITE8

Next

/
Thumbnails
Contents