Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-02 / 53. szám

Ankét a vársssk időszerű kérdéseiről Dsitrecentisii

írta: Ordügh János, a nyíregyházi Városi Tanács

VB titkára

' megjutalmaztok a Békekölcsön befizetésében

i.

Február hó 23-tól 25-ig az ország valamennyi városának vezetői ankéton vettek részt Debrecenben, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia jogi főbizottságának államjogi, államigazgatási jogi és pénzügyi szekciója, valamint Hajdú-Bi- har megye és Debrecen megyei jogú város tanácsának végrehajtó bizottsága rendezett. Az ankéton a városi tanácsok időszerű kérdéseiről volt szó.

Az ankét igen értékes volt mind a felsőbb államigazgatási szervek, mind a városi tanácsok szempontjából, mert sok olyan kérdést vetett fel, amelyek jelenleg gátolják a tanácsok munkáját, gátolják a helyes kezdeményezések kibontakozását.

Az ankéton három napirendi pont szerepelt:

1. A városok szervezeti és hatásköri kérdései.

2. A városi tanácsok tömegkapcsolatai.

3. A városgazdálkodás feladatköre, szervezete, mai problémái és fejlődésének távlatai;

Nem célom, hogy a jelenlegi cikk keretében részleteiben ismertessem az egész ankét lefolyását és a felvetett problémákat. Ez annál inkább sem szükséges, mivel az ankét részvevői elhatározták, hogy az ankét egész anyagát — az előadásokat és a hozzászólásokat is —teljes egészében ki fogjál-- adni.

Néhány dolgot azonban szükségesnek tartok ismertetni, főleg olyanokat, amelyeknek többi tanácsaink is ha=znát láthatják.

Az ankét elsősorban azt állapította meg hogy a városoknak nagy a jelentőségük. mivel

az ország lakosságának

egyharmada városokban lakik,

s a városok rendszerint ipari, gazdasági és kulturális központok, ■ amelyeknek hatása túlterjed határain.

A városi tanácsok szervezeti és hatásköri kérdéseivel kapcsolatban az ankét folyamán élesen vetődött fel, hogy jelenleg nincs pontosan tisztázva, meddig terjed a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek hatásköre. Gátolja ennek tisztázását az is, hogy jogilag nincs pontosan meghatározva, mit értünk feladatkör, hatáskör és hatósági jogkör fogalma alatt. Ezeket a meghatározásokat

jogtudósainknak rövid időn belül tisztázniok kell, mert csak ennek alapján lehet pontosan elhatárolni a végrehajtó bizottság és a szak- igazgatási szervek hatáskörét, hatósági jogkörét.

A jelenleg érvényben lévő szakosztályi ügyrendek sem tesznek élesen különbséget ezek között a fogalmak között, általában csak feladatkörről beszélnek és nem szabják meg pontosan a szakosztályok hatáskörét.

Ezekből adódik az, hogy még ma is, amikor a szakosztályok fokozott önállóságáról beszélünk, igen sok jelentéktelen ügyet visznek a végrehajtó bizottság elé és a szakos szakosztályvezetők — mintegy a felelősség áthárítása végett — naponta keresik fel a vb. függetlenített vezetőit olyan ügyekben, amelyeket önálló hatáskörben kellene elintézniük.

Nincs élesen elhatárolva az sem, hogy

meddig terjed a megyei

tanácsok és meddig a

r

városi tanácsok hatásköre.

Ebből adódik az, hogy a megyei tanács sok esetben végez el a városi tanácsok helyett feladatokat, vagy intézkedik, olyan ügyekben, amelyek egyébként a városi tanácshoz tartoznának.

Több város jogosan vetette fel ezzel kapcsolatban, hogy az 1091/1954, M. T. sz. határozat még sok helyen nem nyert végrehajtást. A megyei tanács közvetlenül a városi tanácsok megkerülésével irányít olyan vállalatokat, amelyek kizárólag a város területén működnek és a városi lakosság igényeit elégítik ki, mint pl. a kiskereskedelmi és vendéglátó vállalatok.

A városi tanácsok önállóságának csökkentését jelenti az is, hogy a helyi tervfeladatok kialakításába, azok megoldásába nem vonja be a megyei tanács a városi tanács illetékes szakosztályait.

(Folytatjuk.)

Április 4. ünneplésére készülnek Jékén

Jéke dolgozó parasztjainak lakásaiban rövidesen , kígyói a fény — népi demokráciánk ajándéka. Villanyt kapnak a jékeiek, de nem feledkeznek meg arról, hogy az ajándékért államunk azt várja': teljesítsék kötelezettségeiket. A község eddig jól teljesítette beadási, adófizetési kötelezettségét. Sok dolgozó paraszt baromfiból és tojásból már egész évre tisztázta beadási lapját. — Sokan. hazánk felszabadulása 11. évfordulójának tiszteletére teljesítik a hazafias kötelezettséget. A Szabad Föld Termelőszövetkezet is ezek közé tartozik. A tavaszi munkákra jól előkészültek, a vetéseket fej trágyázzák, s esténként a munka- szervezéssel ismerkednek a szövetkezeti tagok.

Barkóczi István Tomyospálca.

példát mutató községeket

A hatodik békekölcsön jegyzésében és a jegyzett összegek befizetésében példát mutató községek kö- ziil államunk megyénként a legjobbat 50 ezer forintos jutalomban részesítette. — Mint ez már ismeretes, Szabolcs-Szatmár megyében Vámosoroszi kapta az 50.000 forintos jutalmat.

Kormányunk azonban ezen túlmenően építőanyag-kiutalással is segíti a jegyzésben és a készpénzjegyzés befizetésében szép eredményt elért községeket. — Ezt az építőanyag-kiutalást azokra a beruházásokra fordítják, amelyeket az 5« százalékos részesedésből valósítanak meg. Megyénkben is számos község kapott az első negyedévben építőanyag-kiutalást, mint pl. Vámosoroszi, Újkenéz, Sza- tnosújlak, Mezőladány, Magosliget, Laskod, Nagycserkesz, Olcsva, Tunyogma- tolcs, Nagyecsed, Nagydobos és Dögé.

Az év második negyedében újabb nagymennyiségű épílőanyagkiutalásra kerül sor azok között a községek között, amelyek az élenjárókhoz hasonló eredménye- két érnek el.

Hogyan készülnek a tavaszra Kótajban

Milyen munkát végez ilyenkor télidőben a Kó- taji Tanács? Szász Élek vb-elnök mindenki számára elmondja most:

— A mi munkánk nagyon sokrétű. Mostanában szerveztünk például egy gazdagyűlést, ahol sok mindenről szó esett. Többek között elhatározták a községbeliek, hogy mihelyt a hó elolvad, határszemlét tartanak, s ahol a vetés itt-ott kifagyott, azonnal pótolják. Erre 25 mázsa búzát tartalékolnak. Remélik azonban, hogy nincs nagy kár,

— Most a trágyát hordják ki a falu dolgozói. A földeken szarvasokba rakják, és csak azután szórják szét, ha majd szántani kell. A korai burgonyát ládákba rakják és a meleg istállóban csíráztatják.

A hangszóró a tanácsházán naponta többször is ismerteti a begyűjtés eredményeit, népszerűsíti az élenjárókat, kipellengérezi a hátul kullogókat.

A tanácstagok választóikkal állandóan tartják a kapcsolatot. Füzetet vezetnek a beszolgáltatást kötelezettségek teljesítéséről.

Közülük egy sincs hátra- Iákban. Szorgalmasan kiveszik részüket a párt által szervezett felvilágosító munkából.

Az elnök végül azt üzeni a megye községeinek, hogy a község dolgozó parasztjai Ígéretük szerint első negyedévi tervüket időre fogják teljesíteni.

Ha a tanács ezután is hivatása magaslatán fog állni, a kótajiak megtartják adott szavukat, s mihelyt a hó elolvad, újra szorgalmas emberekkel lesz tele a kótaji határ.

Mozgalmas az élet wren isjA kazsegrejiesztési tervfcn.( a Nyírbogdányi Tanácsnál

Ha valaki belép a Nyírbogdányi Tanács helyiségébe, azonnal szembetűnik, hogy a tanács dolgozói udvariasan, előzékeiben adják meg válaszaikat a kérdésekkel hozzájuk forduló dolgozóknak. A csöndes szemlélő észreveheti, hogy a tanácsdolgozók közszeretetnek örvendenek ebben a kis nyírségi faluban.

A későbbiek folyamán megtudjuk, hogy a tanács függetlenített tagjai a hivatalos id 5 alatt is példásan végzik munkájukat, de ezzel nem fejezték be a napi teendőjüket. A hivatalos idő után megtalálhatjuk őket a Dózsa, vagy a Partizán Termelő- szövetkezetben, ahol elbe szélgetnek a tagsággal, megvitatják a nap eseményeit, és jó tanáccsal szolgálnak a szövetkezeti élet megjavítására. Jut -idejük arra is, hogy felkeresik az élenjáró egyéni dolgozó parasztokat. Ezeknek „ceruzaagitációval”, azaz forint értékben mutatják meg jövedelmüket. Megmagyarázzák például hogy idős Támba György TSZ-tagnak és családjának az 1955-ös évben több mint 85 ezer forint volt évi jövedelme. Lakatos József vb.-titkárnak és Kovács Dániel vb.-elnök- nek is köszönhető, hogy az elmúlt évben 61 taggal szaporodott a Partizán TSZ tagsága, ős hogy fejlődött a Dózsa TSZ is.

Lakatos és Kovács elvtársaktól soha nem lehet hallani, hogy szakmai munkájúit teljesen lekötik idejűket. Jut idejük társadalmi munkára, éppen ezért, szeretik és becsülik őket községült dolgozói.

Szabó Miklós,

a járási tanács vb.

szervezési előadója.

Nyirbogáton nemrég készítették el a községpolitikai tervet, melynek főbb célkitűzései a következők:

1. Villanyhálózat fejlesztése 2 km-es szakaszon, két új hangszóró felszerelése.

2. A kultúrotthonban új öltöző épül.

3. t km-es betonjárdái létesítenek.

4. Piacot a község főterén.

5. Két helyen hidat építenek a község központjában.

Fiigcdi Imre.

Oros községet keresték fel tapasztalatcsere céljából a járási tanács vkg-csoportjá- nak dolgozói és a vkg-álla,*.- dó bizottság tagjai. A hely-' színen ellenőrizték és érts-1

kelték az elmúlt évben végzett községfejlesztési mun.-; kát, amelyet nagyrészt tál'-' sadalmi munkával létesítettek. Megdicsérték az Orosi Tanácsot és Oros dolgozóit,' amiért sokezer forint értékű társadalmi munkát végeztek 1955-ben. örömmel nézték meg az idén'végzett társadalmi munkálatokat, amt» lyek értéke 17 ezer forint.

A lehetőség — mint hangsúlyozták — most is megvan ahhoz, hogy jól dolgozzunk. Kérjük ehhez a tanácstagok és az állandó bizottságok nagyobb segítse-! gét — mondották.

B. Nagy Sándort Oros.

Egy ezüstkalászos tanfolyamról, okol « személyi példamutatás elmaradt

A Demecseri Tanács kérésére engedélyezték ebben a községben az ezüst- kalászos tanfolyam működését. Igen nagy volt a dolgozók öröme, hiszen tudták, hogy ezen a tanfolyamon megismerkednek a mezőgazdaság alapvető kérdéseivel, a korszerű agro- és zootechni- kai eljárásokkal, amelyek tanulmányozásával magasabb termelési eredményeket érhetnek cl.

A község vezetői jó példát mutattak — sajnos csak a beiratkozásnál. — így került a hallgatók névsorába Hajnal Gusztáv volt tanácselnök, — akit azóta leváltottak — Jakab elvtárs, a községi pártvégrehajtóbizottság titkára, Luczánc elvtársnő elnökhelyettes, Csakis Lajos, a Győzelem TSZ elnöke. A község vezetői azt gondolták, hogy a beiratkozással minden gondot letudtak, s Luczáné elvtársnő kivételével mindössze egy alkalommal vettek részt a tanfolyamon. A példa ragadós, szokták mondani, s a tsz. tagjai se mentek többet. A tanfolyam jelenleg 18 fővel működik, egyetlen egy szövetkezeti sincs köztük. Ügy vélekedtek a tsz-ta- gok: „Ha az elnök elvtárs nem jár, mi minek járjunk?”

Demccser vezetői elfeledkeztek a júniusi határozatban is említett feladatról, amely a dolgozó parasztok tömegoktatásával foglalkozik. Vajon nem volna-e fontos, hogy a tsz-tagok is járjanak a tanfolyamra, ahol megtanulhatják, hogyan növelhetik a közös vagyont, hogyan alkalmazzák az új nagyüzemi módszereket? A fentiekért a tsz-elnöli elvtárs és Sneider József kihelyezett mezőgazdász, is felelős, akik nem sokat törődnek a tanfolyam hogy létével!

CZINE ANDRÁSNÉ, a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóságának munkatársa.

RENDELETISMERTETES Rsndeíet a mmutem tern^aszévetkeielek terménynek és terméke1 nek s/aisdpiaci értékesítés»^

A földművelésügyi miniszter 2 1956 (III. í.) F. M. számú rendeletével szabályozta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terményeinek és termékeinek szabadpiaci értékesít ísét. (A rendelet megjelent a Magyar Közlöny 1956. évi 17. számában.)

A rendeletben foglaltak szerint a termelőszövetkezet külön engedély nélkül szabadpiacon értékesítheti a saját gazdaságából szál mazó. terményeknek, állatoknak és termékeknek a beadási kötelezettségek és szerződési kötelezettségek tcljes.tíse után fennmaradó részét. Az értékesítés az árura vonatkozó — és annak forgalmát esetlegesen korlátozó —jogszabályok keretei között ö •- ténhet. Saját árujávai egyformán értékesítheti a termelőszövetkezet tagja a háztáji gazdaságból származó terményeket és termékeket is — a hasított sertés, a nyers sertéshús és zsírszalonná kivételével. Marha, borjú- és juhhúst nem értékesíthet a szabadpiacon.

A termelőszövetkezet az értékesítés céljából állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyet (üzletet) tarthat fenn,1 állandó jellegű hentesüzle-' tét (hűsszáket) azonban r.fm létesíthet. A terjnetós/üvei- kezst köteles az elá; u ntó hely létesítési szándékát aa illetékes tanács vb. mező- gazdasági osztályának bejelenteni. Több termelőszövetkezet közösen is létesíihet elárusííóhelyct, ha ar-g a közgyűléseik által jóváha- gyottan megállapodtak. Elő-' zetes írásbeli megállapodással a termelőszövetkezetek áruikat bizományi értákesí-' tás végett földmüvesszövat- kezetefenek is átadhatják. A továbbiakban a rendelet részleteiben szabályozza az' elárusítást végző, illetve az elárusító helyet vezető szövetkezeti tagok munkaegységben való részesítésének és a forgalom mértékétől1, függő pánz javadalmazás ban vall részesítésének módját, az árunak más helységba történő szállításánál - köve-, tendű eljárást.

Pusztadoboson az állandó bizottságok segítségével emelik a terméshozamot

A pusztadobosi tanács tagjai választókörzetenként ismertetik a párt és kormány határozatát, amely a mezőgazdasági terméshozam 3 százalékos emeléséről szól. Demeter György a mező- gazdasági állandó bizottság elnöke fáradtságot nem ismerve dolgozik, mozgósítja aktíváit. Szoros kapcsolatot

igyekszik tartani a tanács végrehajtó bizottsággal, az egész tanács tagsággal, de főleg a község dolgozó parasztjaival. A jó kapcsolat eredménye, hogy négy nappal ezelőtt községünkben burgonyatermelő szakcsoport alakult 12 taggal, 53 hold területtel. A szakcsoport tagjai az elmúlt években is eredményesen tér-; meltek, és jól kihasználták a vetésterületet. Hatalaf György például a burgonya közé — amit virágzáskor^ felszedett — takarmányra-^ pát vetett, s 30 mázsás volt! a répatermése. Ezeket a j® tapasztalatokat is hasznosító ja a szakcsoport.

Nagy Ferenc vb. elnöjí