Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-11 / 61. szám

19o>5. míteíns 21, visiimj NßPLA r 3 Március 15-én Londonba érkezik 6. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese Hírügynökségi és rádió­jelentések szerint London­ban hivatalosan közölték, hogy március 15-én az an­gol fővárosba érkezik G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek helyettese, a -villamos- erőművek minisztere.' Gr. M. Malenkov egy szov­jet villamosmérnök-küldött­ség élén az angol villamos- sági központ , vendégeként érkezik Londonba. A szovjet vendégek meg­látogatják majd a brit erő­műveket, a többi között a harwelli atomenergialétesít- ményeket és az Oalder-halli atomcentrálét. Ezenkívül megtekintik az English Electric, a General Electric, a Babcock and' Wilcox Eltd és a Scottish Cables LTD vállalatokat; Yz egymás melleit levő zászlók azt jelentik, lehetséges együtt építeni a világot44 k ENSZ épülete előtt hivatalosan {elvonták az új tagállamok lobogóit Is afganisztáni külügy- minisztérium nyilatkozata a pustunisstáni kérdésről Afganisztán' külügymi- lójában a pustunok függet­Mint arról az AFP fran­cia hírügynökség jelentése beszámol, New Yorkban az ENSZ épülete előtt pénte­ken hivatalosan felvonták az ENSZ tizenhat új tagál­lamának lobogóját, amelyek a jövőben állandóan ott lengenek a többi hatvan tagállam zászlói mellett. A zászlófelvonás alkal­mából ünnepséget rendez­tek, amelyen Dag Ham­marskjöld, az ENSZ főtit­kára mondott beszédet. — Hammarskjöld a többi kö­zött kijelentette; „Az egymás mellett lé­vő zászlók azt jelentik, hogy az államok kü­lönbözősége nem zárja ki a testvériséget és lehetséges együttesen építeni a világot, ahe­lyett, hogy azt háború­val elpusztítaná le” Az ünnepség alatt az új tagállamok képviselői az i árbocok tövében helyezked- (tek el. Hammarskjöld elvo­nult a képviselők előtt és mindegyikkel kezet szorí­tott. Eközben felvonták az új tagállamok lobogóit. V SseorjctoHií» bonni nagykövetének nyilatkozata a Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodó szovjet állampolgárok liazatelepítéséről V. A. Zorin, a Szovjet­unió bonni nagykövete március 9-én felkereste Hallstein külügyi államtit­kárt és nyilatkozatot tett előtte, melyben többek kö­zött ezeket mondta: Az 1955. nyarán Moszk­vában lefolyt tárgyalások alkalmával a Szovjetunió kormányküldöttsége felve­tette az NSZK küldöttsége előtt a Német Szövetségi Köztársaság területén tar­tózkodó szovjet áttelepített állampolgárok hazatérésé­nek kérdését. Az NSZK kormányküldöttsége meg­ígérte, hogy elősegíti az említett szovjet állampolgá­rok hazatérését. Azokból a levelekből, «melyeket a Szovjetunió nagykövetsége és a Szov­jetunió illetékes hatóságai kapnak, ismeretes, hogy a hazájuktól és család­juktól erőszakkal elsza­kított és az NSZK te­rületére került szovjet állampolgárok többsége nehéz anyagi körülmé­nyek között él, nincs állandó munkája, la­kása, nincs biztosítva megélhetése. Mivel hosszú ideig nem volt kapcsolatuk szovjet nagykövetséggel, akadályo­kat gördítettek hazatérésük elé. Az áttelepített szemé­lyek táboraiban és a kü­lönböző városokban és köz­ségekben létesített ellensé­ges emigráns szervezetek arcátlan propagandát folytatnak a szovjet ál­lampolgárok hazatérése ellen, bántalmazzák és terrorizálják őket. Sok más olyan eset is is­meretes, hogy szovjet átte­lepített személyeket börtö­nökben és táborokban tar­tanak az NSZK területén. A nagykövetség az utóbbi időben negyven­hat levelet kapott be­börtönzött szovjet ál- lamp olgároktől. V. A. Zcrin névszerint több szovjet állampolgárt j sorolt fel, akiknek hazaié- i rését törvénytelenül, erő­szakos módon meggátolják. I Majd így folytatta: — a le­velek írói hazatélepítésüket kérik. A Szovjetunió nagy- I követsége kéri az NSZK | külügyminisztériumát, nyújt­son segítséget ahhoz, hogy: 1. Az NSZK területén élő szovjet áttelepített állam­polgárokat. közöttük a je­lenleg táborokban és bör­tönökben tartott állampol­gárokat is, névjegyzékbe ve­gyék és' a nagykövetség megkapja a névjegyzéket. ' 2. A nagykövetség mun­katársai meglátogathassák a táborokban és börtönök­ben lévő szovjet állampol­gárokat. 3. Az NSZK területén fogva tartott valamennyi szovjet állampolgárt he­lyezzék szabadlábra és te- | lepítsék haza a Szovjet- • unióba. nisztériuma nyilatkozatot bocsátott ki azzal kapcso­latban, hogy a SEATO ta­nácsának karacsi üléssza­kán tárgyaltak Pustunisz- tán kérdéséről. A nyilatko­zatban egyebek közt ez áll: — A pustunisztár.i prob­léma — amelyet a SEATO tanácsülésének részvevői Afganisztán és Pakisztán közötti vitás kérdésként próbálnak feltüntetni — va­\ Nem leket esodálkozni rajta! Dulles amerikai kül­ügyminiszter megérke­zett Üj-Delhibe, Az utcákon sehol nem le­hetett virág füzéreket látni és a lakosság sem üdvözölte Dullest. A külügyminisztert a repülőtéren csak Sza- jed Mahmud külügyi államminiszter és a kormány néhány kép­viselője fogadta. Dulles megérkezése után mondott rövid beszédében azt han­goztatta, hogy alapjá­ban véve nincsenek el­lentétek India és az Egyesült Államok kö­zött. Amikor egy in­diai újságíró azt a kér­dést tette fel neki, hogy mit is mondott annakidején Kasmír­ról kitért a válasz­adás elől és sietve be­szállt várakozó autójá­ba. Űjdelhi-t politikai megfigyelők úgy véle­kednek, hogy Dulles nem választhatott vol­na „kedvezőtlenebb időpontot" indiai láto­gatására. A Press Trust Of India jelentése sze­rint a csütörtökön ki­adott SEATO-közle- mény Kasmírról szóló kijelentéseit nagyon kedvezőtlenül fogad­ták Indiában. lenségi harcával áll össze­függésben, azzal a .harccal, amely a világ e térségének békéjét és nyugalmát sértő Pakisztán törvénytelen in­tézkedései . ellen irányul. Ezek az intézkedések Afga­nisztán és Pakisztán kap­csolatainak elmérgesítésé­hez vezettek. Az afganisztáni külügy­minisztérium rámutat, hogy Afganisztán e térség béké­jének fenntartására törek­szik, ami mindaddig lehe­tetlen, amíg nem biztosít­ják teljes mértékben Pustu- nisztán népének jogait. A postunoknak elvitathatat­lan és törvényes joguk van az emberi jogokról szóló nyilatkozatban meghatá­rozott önrendelkezésre ésj ezért az ENSZ minden tag-; államának — beleértve a SEATO-hoz tartozó államo­kat is — számolni kell ezek­kel a jogokkal. A nyilatkozat a továb­biakban megállapítja, hogy Afganisztán támogatja Pus- tunisztán népét, tekintettel az afgánok és a pustunok történelmi rokonságára, de támogatja Pustunisztán né­pét a szóbanforgó térség békéjének fenntartása ér­dekében is. Afganisztán po­litikája világszerte a né­pek igazságos és törvényes törekvéseinek támogatá­sára irányul. Afganisztán kezdettől fogva — már Pakisztán ál­lam megteremtése előtt is — a pustunisztáni problé­ma békés megoldására tö­rekedett és hajlandó most is kifejezésre juttatni ezt a kívánságát. Merittal egyházi személyiségek utaztak a Szovjetunióba Az AFP hírügynökség jelentése közli, hogy ame­rikai egyházi személyisé­gek kilenctagú csoportja in­dult el New Yorkból pén­teken repülőgéppel a Szov­jetunióba kéthetes látoga­tásra. Az NSZK moszkvai nagykövete átnyújtja megbízólevelét A bonni külügymlniszt; • rium közölte, hogy K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke hétfőn fogad­ja Dr. Wilhelm Haast, a Német Szövetségi Köztár­saság moszkvai nagyköve­tét. ­A bonni hadügyminiszter felhatalmazása A bonni parlament költ­ségvetési és hadügyi bizott­sága pénteken együttes ülésén jóváhagyta a nyu­gatnémet NATO csa­patok megszervezésére ki­dolgozott ütemtervet. Ezzel Blank hadügyminiszter fel­hatalmazást kapott arra, hogy 2.875 tisztet, valamint 17.122 altisztet és közkato­nát azonnal felvehessen a nyugatnémet hadseregbe. Meghűltöm Olaszországban ÖlaiSEorsizáírot r> én tek en ú.ia-bb hide,?huliiúm árasztotta. el — jelmti as AFP hírüRynöksésr. A kideR’hullájm -leérjóbban azo­kat a vidékeket sújtja, .abo-l néhány marxin, már tavaszi enyhe .időjárás,, hoaiolt. íerv az Abruzaok vidékét. Caüiabriát. A puli át égi Szicíliát. Az' Abros­zokban 15 órája havazik. Tollhegyre! Akik nem tagadják meg önmagukat A pokol, — ha volna ilyen túlvilág! intézmény — most bizonyára nagy sürgés-forgás színhelye volna. Az elkárhozott lel­NEMZETKOZI SZEMLE Kuruzslás és realitások A húszas években tör­tént, hogy egy kedves és üzleti szellemmel eléggé megáldott orvos, csodálatos új gyógymódot hirdetett meg. A kergekórtól a sérvig minden , betegségre alkal­mazható volt. Az orvos neve után Coué módszerként rendkívül népszerűvé vált gyógymód lényege az volt, hogy a betegnek állandóan azt kellett hajtogatnia: „Minden nap, minden órá­jában, egyre javul a hely­zet, egyre jobban leszek." Coué doktor e korszak- alkotó felfedezése éta sok év telt el. Módszerét az or­vostudomány. ha el nem is feledte egészen, de min­denesetre, enyhén szólva, elhanyagolta. Érdekes dolog azonban, hogy a legutóbbi ékekben ismét alkalmaz­ták. Még hozzá — amit sze­gény Coué doktor bizonyá­ra álmában sem remélt — a külpolitikában. Amint a New York Herald című te­kintélyes amerikai lap is­mert kommentátorai, az Alsop fivérek megírják, Dulles, az Egyesült Álla nők külügyminisztere volt a2, aki rugalmasan az orvostu­dományból a külpolitikába plántálta át a csodadoktor módszerét. Csakhogy .;. már a hú­szas években is bebizonyo­sodott, hogy Coué sarlatán volt. Hiába hajtogatták a varázsigét — a kergekóro­sok továbbra is támolyog­tak, s a sérvben szenvedők sem tudtak meglenni sérv- kötő nélkül. Ami pedig e módszer külpolitikai alkalmazását illeti — mint az Alsop fi­vérek írják — „a világ- helyzet rideg tényei sem­mivel sem támasztják alá Dulles nézetét" — mármint azt, hogy az erőpolitika hí­vei számára „minden nap,» minden órájában egyre ja­vul a helyzet“. Nem hiszik ezt el még az amerikai kül­ügyminisztérium magasran­gú tisztviselői sem. S amit az Alsop fivérek különös nyomatékkai emelnek ki — nem hiszi az Egyesült Ál­lamokkal szövetséges nyu­gateurópai országok egyet­len vezetője sem. Valóban, erre mutatnak azok a nyilatkozatok, ame­lyek különböző helyeken — Párizsban és Washington­ban, illetve Ottawában — hangzottak el. Pineau fran­cia külügyminiszter beszélt erről Párizsban, Gronchi olasz köztársasági elnök Washingtonban, illetve Ot­tawában. Pineau ezt mondotta: „A háború és a béke problé­máit illetően semmiképpen sem értek egyet a nyugati politika általános irányza­tával ... Szeretném rábírni angol-amerikai barátainkat, hogy vizsgálják felül kül­politikánkat. A háború po­litikáját már túlhaladtuk, most békepolitikát kell ;folytatni... Kutatni kell azt, aminek a békés egy­más mellett élésnek kell lennie..." At. óceán másik oldalán. hasonló nézeteit fejtette ki Gronchi olasz köztársasági elnök. Kétségtelen, hogy ezek nem új elgondolások. Ezek megvalósításának sürgős szükségességét hangsúlyoz­ta az SZKP XX. kongresz- szusa, s ezt követelik jó­ideje már a néptömegek — de a józanabb burzsoá kö­rök is. Komoly jelentősé gűvé e nyilatkozatokat az teszi, hogy arra mutatna' a nemzetközi élet realitásai­nak figyelembevétele egyes nyugati, „atlanti“ országok vezetőinek hivatalos meg- nyiiatkoztatásaibah is kezd polgárjogot nyerni. Pineau cs Gronchi nyi­latkozatainak e jelentőségét felismerték a nyugati fővá­rosokban. Bizonyítja ezt beszédeik óriási visszhang­ja. Az angol-amerikai, fran­cia, olasz, német, holland és más kommentárok meg­egyeznek abban, hogy a két államférfi új hangot ütött meg. Kiemelik: Pineau és Gronchi egyaránt azt a vé­leményt tolmácsolták, hogy országaik nem akarják az amerikai csatlós szerepét játszani — önálló, érdekeik­nek megfelelő politikát kí­vánnak folytatni. ‘ E következtetések levo­nása természetesen nagy nyugtalanságot keltett Washington és London hi­vatalos köreiben. Példa erre, hogy röviddel Pineau nyilatkozatának elhangzása utáxi Eden angol miniszter- elnök sietve meghívta Lon­donba Guy Moliet francia miniszterelnököt. Egyes lapok szemleírói szerint a meghívás nagyon is ma­gyarázatkérés jellegű. Má­sok, mint például Hight- hov/er, az Associated Press amerikai hírügynökség kom­mentátora szerint — lehet­séges, hogy az angol kor­mány, ha választania kel­lene Dullesnak a „szakadék széléig“ táncoló politikája és Pineau felfogása között — inkább az utóbbi mellett döntene. Ezt a dilemmát az ese­mények majd eldöntik. Mindenesetre az is érdekes új jelenség, hogy a kérdés így vetődik fel. Ennek in­dító okai kétségtelenül ugyanazok, amelyek Pineau és Gronchi beszédét. sugal­mazták. A néptömegek áll­hatatos békekövetelése és az SZKP XX. kongresszu­sának ezt kifejező, világos, elvszerű megál'apításai. Mindennek a hatása érez­hető Eisenhower amerikai elnök legutóbbi sajtónyilat­kozatán is. Az elnök sajtó- értekezletén azt fejtegette, hogy „a Szovjetunió poli­tikája arra kényszeríti az Egyesült Államokat, ho~y vizsgálja felül külpolitiká­jának legalábbis a gazdasá­gi kérdésekkel kapcsolatos részét." íme, a realitások utat törnek maguknak. Ez pedig a Coué módszer újabb al­konyát jelzi. Mert a reali­tások megmutatják, hogy a Coué módszer nemcsak az orvostudományban, hanem a nemzetközi politikában is kuruzslás. 1 kék postása nagy izgalom­mal járná végig a forró 1 kínokra ítélt bűnös lelke­ket. Keresne valakit, aki csapzctt hajjal, rövidke bajusszal múlt ki ez ár­nyékvilágból, bár az is le­het, hogy e jellegzetes szőrzetek hiányoztak róla a kimúlás pillanatában, mivel égő benzinmáglya segítette át a túlvilágra. Az olvasó bizonyára ki­találta már, hogy száza­dunk szörnyszülöttéről, Hitlerről van szó. De ugyan miért keresné a postás Hitlert? Bizony ki­tüntető ügyben! Díszokle­velet adna, át neki arról, hegy újra díszpolgárrá vá­lasztották. A félreértés elkerülése végett megjegyezzük: a választás nem Belga-Kon­gó őserdejében zajlott le. Ez a vidék sincs annyira elzárva a külvilágtól, hogy ne tudnák: ki volt Hitler. Nem is földalatti összees­küvők határozatáról van szó. De még nem is Spa­nyolországban történt a választás, ahol a hivatalos körök kollégális jóindulat­tal viseltetnek a német fasiszták iránt. Nem. A választás Né­metországban zajlott le, annak is nyugati részében, Kiel városában. Mégpedig úgy, hogy a városi kép­viselőtestület hatálytalaní­totta 1945-ös határozatát amely megfosztotta Hitleri díszpolgárságától. A képviselőtestület Ade- nauer-párti többsége nem tagadta meg önmagát.

Next

/
Thumbnails
Contents