Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-11 / 61. szám
19o>5. míteíns 21, visiimj NßPLA r 3 Március 15-én Londonba érkezik 6. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese Hírügynökségi és rádiójelentések szerint Londonban hivatalosan közölték, hogy március 15-én az angol fővárosba érkezik G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a -villamos- erőművek minisztere.' Gr. M. Malenkov egy szovjet villamosmérnök-küldöttség élén az angol villamos- sági központ , vendégeként érkezik Londonba. A szovjet vendégek meglátogatják majd a brit erőműveket, a többi között a harwelli atomenergialétesít- ményeket és az Oalder-halli atomcentrálét. Ezenkívül megtekintik az English Electric, a General Electric, a Babcock and' Wilcox Eltd és a Scottish Cables LTD vállalatokat; Yz egymás melleit levő zászlók azt jelentik, lehetséges együtt építeni a világot44 k ENSZ épülete előtt hivatalosan {elvonták az új tagállamok lobogóit Is afganisztáni külügy- minisztérium nyilatkozata a pustunisstáni kérdésről Afganisztán' külügymi- lójában a pustunok függetMint arról az AFP francia hírügynökség jelentése beszámol, New Yorkban az ENSZ épülete előtt pénteken hivatalosan felvonták az ENSZ tizenhat új tagállamának lobogóját, amelyek a jövőben állandóan ott lengenek a többi hatvan tagállam zászlói mellett. A zászlófelvonás alkalmából ünnepséget rendeztek, amelyen Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára mondott beszédet. — Hammarskjöld a többi között kijelentette; „Az egymás mellett lévő zászlók azt jelentik, hogy az államok különbözősége nem zárja ki a testvériséget és lehetséges együttesen építeni a világot, ahelyett, hogy azt háborúval elpusztítaná le” Az ünnepség alatt az új tagállamok képviselői az i árbocok tövében helyezked- (tek el. Hammarskjöld elvonult a képviselők előtt és mindegyikkel kezet szorított. Eközben felvonták az új tagállamok lobogóit. V SseorjctoHií» bonni nagykövetének nyilatkozata a Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodó szovjet állampolgárok liazatelepítéséről V. A. Zorin, a Szovjetunió bonni nagykövete március 9-én felkereste Hallstein külügyi államtitkárt és nyilatkozatot tett előtte, melyben többek között ezeket mondta: Az 1955. nyarán Moszkvában lefolyt tárgyalások alkalmával a Szovjetunió kormányküldöttsége felvetette az NSZK küldöttsége előtt a Német Szövetségi Köztársaság területén tartózkodó szovjet áttelepített állampolgárok hazatérésének kérdését. Az NSZK kormányküldöttsége megígérte, hogy elősegíti az említett szovjet állampolgárok hazatérését. Azokból a levelekből, «melyeket a Szovjetunió nagykövetsége és a Szovjetunió illetékes hatóságai kapnak, ismeretes, hogy a hazájuktól és családjuktól erőszakkal elszakított és az NSZK területére került szovjet állampolgárok többsége nehéz anyagi körülmények között él, nincs állandó munkája, lakása, nincs biztosítva megélhetése. Mivel hosszú ideig nem volt kapcsolatuk szovjet nagykövetséggel, akadályokat gördítettek hazatérésük elé. Az áttelepített személyek táboraiban és a különböző városokban és községekben létesített ellenséges emigráns szervezetek arcátlan propagandát folytatnak a szovjet állampolgárok hazatérése ellen, bántalmazzák és terrorizálják őket. Sok más olyan eset is ismeretes, hogy szovjet áttelepített személyeket börtönökben és táborokban tartanak az NSZK területén. A nagykövetség az utóbbi időben negyvenhat levelet kapott bebörtönzött szovjet ál- lamp olgároktől. V. A. Zcrin névszerint több szovjet állampolgárt j sorolt fel, akiknek hazaié- i rését törvénytelenül, erőszakos módon meggátolják. I Majd így folytatta: — a levelek írói hazatélepítésüket kérik. A Szovjetunió nagy- I követsége kéri az NSZK | külügyminisztériumát, nyújtson segítséget ahhoz, hogy: 1. Az NSZK területén élő szovjet áttelepített állampolgárokat. közöttük a jelenleg táborokban és börtönökben tartott állampolgárokat is, névjegyzékbe vegyék és' a nagykövetség megkapja a névjegyzéket. ' 2. A nagykövetség munkatársai meglátogathassák a táborokban és börtönökben lévő szovjet állampolgárokat. 3. Az NSZK területén fogva tartott valamennyi szovjet állampolgárt helyezzék szabadlábra és te- | lepítsék haza a Szovjet- • unióba. nisztériuma nyilatkozatot bocsátott ki azzal kapcsolatban, hogy a SEATO tanácsának karacsi ülésszakán tárgyaltak Pustunisz- tán kérdéséről. A nyilatkozatban egyebek közt ez áll: — A pustunisztár.i probléma — amelyet a SEATO tanácsülésének részvevői Afganisztán és Pakisztán közötti vitás kérdésként próbálnak feltüntetni — va\ Nem leket esodálkozni rajta! Dulles amerikai külügyminiszter megérkezett Üj-Delhibe, Az utcákon sehol nem lehetett virág füzéreket látni és a lakosság sem üdvözölte Dullest. A külügyminisztert a repülőtéren csak Sza- jed Mahmud külügyi államminiszter és a kormány néhány képviselője fogadta. Dulles megérkezése után mondott rövid beszédében azt hangoztatta, hogy alapjában véve nincsenek ellentétek India és az Egyesült Államok között. Amikor egy indiai újságíró azt a kérdést tette fel neki, hogy mit is mondott annakidején Kasmírról kitért a válaszadás elől és sietve beszállt várakozó autójába. Űjdelhi-t politikai megfigyelők úgy vélekednek, hogy Dulles nem választhatott volna „kedvezőtlenebb időpontot" indiai látogatására. A Press Trust Of India jelentése szerint a csütörtökön kiadott SEATO-közle- mény Kasmírról szóló kijelentéseit nagyon kedvezőtlenül fogadták Indiában. lenségi harcával áll összefüggésben, azzal a .harccal, amely a világ e térségének békéjét és nyugalmát sértő Pakisztán törvénytelen intézkedései . ellen irányul. Ezek az intézkedések Afganisztán és Pakisztán kapcsolatainak elmérgesítéséhez vezettek. Az afganisztáni külügyminisztérium rámutat, hogy Afganisztán e térség békéjének fenntartására törekszik, ami mindaddig lehetetlen, amíg nem biztosítják teljes mértékben Pustu- nisztán népének jogait. A postunoknak elvitathatatlan és törvényes joguk van az emberi jogokról szóló nyilatkozatban meghatározott önrendelkezésre ésj ezért az ENSZ minden tag-; államának — beleértve a SEATO-hoz tartozó államokat is — számolni kell ezekkel a jogokkal. A nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy Afganisztán támogatja Pus- tunisztán népét, tekintettel az afgánok és a pustunok történelmi rokonságára, de támogatja Pustunisztán népét a szóbanforgó térség békéjének fenntartása érdekében is. Afganisztán politikája világszerte a népek igazságos és törvényes törekvéseinek támogatására irányul. Afganisztán kezdettől fogva — már Pakisztán állam megteremtése előtt is — a pustunisztáni probléma békés megoldására törekedett és hajlandó most is kifejezésre juttatni ezt a kívánságát. Merittal egyházi személyiségek utaztak a Szovjetunióba Az AFP hírügynökség jelentése közli, hogy amerikai egyházi személyiségek kilenctagú csoportja indult el New Yorkból pénteken repülőgéppel a Szovjetunióba kéthetes látogatásra. Az NSZK moszkvai nagykövete átnyújtja megbízólevelét A bonni külügymlniszt; • rium közölte, hogy K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn fogadja Dr. Wilhelm Haast, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetét. A bonni hadügyminiszter felhatalmazása A bonni parlament költségvetési és hadügyi bizottsága pénteken együttes ülésén jóváhagyta a nyugatnémet NATO csapatok megszervezésére kidolgozott ütemtervet. Ezzel Blank hadügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy 2.875 tisztet, valamint 17.122 altisztet és közkatonát azonnal felvehessen a nyugatnémet hadseregbe. Meghűltöm Olaszországban ÖlaiSEorsizáírot r> én tek en ú.ia-bb hide,?huliiúm árasztotta. el — jelmti as AFP hírüRynöksésr. A kideR’hullájm -leérjóbban azokat a vidékeket sújtja, .abo-l néhány marxin, már tavaszi enyhe .időjárás,, hoaiolt. íerv az Abruzaok vidékét. Caüiabriát. A puli át égi Szicíliát. Az' Abroszokban 15 órája havazik. Tollhegyre! Akik nem tagadják meg önmagukat A pokol, — ha volna ilyen túlvilág! intézmény — most bizonyára nagy sürgés-forgás színhelye volna. Az elkárhozott lelNEMZETKOZI SZEMLE Kuruzslás és realitások A húszas években történt, hogy egy kedves és üzleti szellemmel eléggé megáldott orvos, csodálatos új gyógymódot hirdetett meg. A kergekórtól a sérvig minden , betegségre alkalmazható volt. Az orvos neve után Coué módszerként rendkívül népszerűvé vált gyógymód lényege az volt, hogy a betegnek állandóan azt kellett hajtogatnia: „Minden nap, minden órájában, egyre javul a helyzet, egyre jobban leszek." Coué doktor e korszak- alkotó felfedezése éta sok év telt el. Módszerét az orvostudomány. ha el nem is feledte egészen, de mindenesetre, enyhén szólva, elhanyagolta. Érdekes dolog azonban, hogy a legutóbbi ékekben ismét alkalmazták. Még hozzá — amit szegény Coué doktor bizonyára álmában sem remélt — a külpolitikában. Amint a New York Herald című tekintélyes amerikai lap ismert kommentátorai, az Alsop fivérek megírják, Dulles, az Egyesült Álla nők külügyminisztere volt a2, aki rugalmasan az orvostudományból a külpolitikába plántálta át a csodadoktor módszerét. Csakhogy .;. már a húszas években is bebizonyosodott, hogy Coué sarlatán volt. Hiába hajtogatták a varázsigét — a kergekórosok továbbra is támolyogtak, s a sérvben szenvedők sem tudtak meglenni sérv- kötő nélkül. Ami pedig e módszer külpolitikai alkalmazását illeti — mint az Alsop fivérek írják — „a világ- helyzet rideg tényei semmivel sem támasztják alá Dulles nézetét" — mármint azt, hogy az erőpolitika hívei számára „minden nap,» minden órájában egyre javul a helyzet“. Nem hiszik ezt el még az amerikai külügyminisztérium magasrangú tisztviselői sem. S amit az Alsop fivérek különös nyomatékkai emelnek ki — nem hiszi az Egyesült Államokkal szövetséges nyugateurópai országok egyetlen vezetője sem. Valóban, erre mutatnak azok a nyilatkozatok, amelyek különböző helyeken — Párizsban és Washingtonban, illetve Ottawában — hangzottak el. Pineau francia külügyminiszter beszélt erről Párizsban, Gronchi olasz köztársasági elnök Washingtonban, illetve Ottawában. Pineau ezt mondotta: „A háború és a béke problémáit illetően semmiképpen sem értek egyet a nyugati politika általános irányzatával ... Szeretném rábírni angol-amerikai barátainkat, hogy vizsgálják felül külpolitikánkat. A háború politikáját már túlhaladtuk, most békepolitikát kell ;folytatni... Kutatni kell azt, aminek a békés egymás mellett élésnek kell lennie..." At. óceán másik oldalán. hasonló nézeteit fejtette ki Gronchi olasz köztársasági elnök. Kétségtelen, hogy ezek nem új elgondolások. Ezek megvalósításának sürgős szükségességét hangsúlyozta az SZKP XX. kongresz- szusa, s ezt követelik jóideje már a néptömegek — de a józanabb burzsoá körök is. Komoly jelentősé gűvé e nyilatkozatokat az teszi, hogy arra mutatna' a nemzetközi élet realitásainak figyelembevétele egyes nyugati, „atlanti“ országok vezetőinek hivatalos meg- nyiiatkoztatásaibah is kezd polgárjogot nyerni. Pineau cs Gronchi nyilatkozatainak e jelentőségét felismerték a nyugati fővárosokban. Bizonyítja ezt beszédeik óriási visszhangja. Az angol-amerikai, francia, olasz, német, holland és más kommentárok megegyeznek abban, hogy a két államférfi új hangot ütött meg. Kiemelik: Pineau és Gronchi egyaránt azt a véleményt tolmácsolták, hogy országaik nem akarják az amerikai csatlós szerepét játszani — önálló, érdekeiknek megfelelő politikát kívánnak folytatni. ‘ E következtetések levonása természetesen nagy nyugtalanságot keltett Washington és London hivatalos köreiben. Példa erre, hogy röviddel Pineau nyilatkozatának elhangzása utáxi Eden angol miniszter- elnök sietve meghívta Londonba Guy Moliet francia miniszterelnököt. Egyes lapok szemleírói szerint a meghívás nagyon is magyarázatkérés jellegű. Mások, mint például Hight- hov/er, az Associated Press amerikai hírügynökség kommentátora szerint — lehetséges, hogy az angol kormány, ha választania kellene Dullesnak a „szakadék széléig“ táncoló politikája és Pineau felfogása között — inkább az utóbbi mellett döntene. Ezt a dilemmát az események majd eldöntik. Mindenesetre az is érdekes új jelenség, hogy a kérdés így vetődik fel. Ennek indító okai kétségtelenül ugyanazok, amelyek Pineau és Gronchi beszédét. sugalmazták. A néptömegek állhatatos békekövetelése és az SZKP XX. kongresszusának ezt kifejező, világos, elvszerű megál'apításai. Mindennek a hatása érezhető Eisenhower amerikai elnök legutóbbi sajtónyilatkozatán is. Az elnök sajtó- értekezletén azt fejtegette, hogy „a Szovjetunió politikája arra kényszeríti az Egyesült Államokat, ho~y vizsgálja felül külpolitikájának legalábbis a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos részét." íme, a realitások utat törnek maguknak. Ez pedig a Coué módszer újabb alkonyát jelzi. Mert a realitások megmutatják, hogy a Coué módszer nemcsak az orvostudományban, hanem a nemzetközi politikában is kuruzslás. 1 kék postása nagy izgalommal járná végig a forró 1 kínokra ítélt bűnös lelkeket. Keresne valakit, aki csapzctt hajjal, rövidke bajusszal múlt ki ez árnyékvilágból, bár az is lehet, hogy e jellegzetes szőrzetek hiányoztak róla a kimúlás pillanatában, mivel égő benzinmáglya segítette át a túlvilágra. Az olvasó bizonyára kitalálta már, hogy századunk szörnyszülöttéről, Hitlerről van szó. De ugyan miért keresné a postás Hitlert? Bizony kitüntető ügyben! Díszoklevelet adna, át neki arról, hegy újra díszpolgárrá választották. A félreértés elkerülése végett megjegyezzük: a választás nem Belga-Kongó őserdejében zajlott le. Ez a vidék sincs annyira elzárva a külvilágtól, hogy ne tudnák: ki volt Hitler. Nem is földalatti összeesküvők határozatáról van szó. De még nem is Spanyolországban történt a választás, ahol a hivatalos körök kollégális jóindulattal viseltetnek a német fasiszták iránt. Nem. A választás Németországban zajlott le, annak is nyugati részében, Kiel városában. Mégpedig úgy, hogy a városi képviselőtestület hatálytalanította 1945-ös határozatát amely megfosztotta Hitleri díszpolgárságától. A képviselőtestület Ade- nauer-párti többsége nem tagadta meg önmagát.
