Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-11 / 61. szám
N É !M. \ r 1956. március 11. vasárnap A megyei termelőszövetkezeti tanácskozás nagy érdeklődéssel vitatta meg az időszerű feladatokat (Tegnapi és tegnapelőtti számunkban hírt adtunk a megyei termelőszövetkezeti tanácskozásról. Ezúttal ismertetjük a beszámoló rövid tartalmát és a fontosabb hozzászólásokat.) Hajdú Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese beszámolói ában utalt a tanácskozás nagy jelentőségére. — Olyan időszakra esik ez a tanácskozás — mondotta Hajdú eltvárs — ami- rvt/r az SZKP XX. kongresszusának és a hatodik ötéves terv irányelveinek tanulmányozásáról nemcsak beszélni kell. haneirl közvetlenül hozzá kell kezdeni a gyakorlati feladatok végrehajtásához. A továbbiakban elemezte a Központi Vezetőség márciusi, júniusi, novemberi és februári határozatainak végrehajtása során elért eredményeket és a munka terén elkövetett hibákat. Majd pedig a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítása, számszerű fejlesztése és a 3 százalékos termésnöyelés terén előttünk álló feladatokat jelölte meg. Hangsúlyozta Hajdú élv- társ, hogy a 3 százalékos össztermékhozam ■ növeléjaro muuszereivc. -- <a-í a tanulás ideje is. Helyes tapasztalatcseréket, látogatásokat szervezni és a jó tapasztalatokat hasznosítani. Ha a kitavaszodás még egykét hétig elhúzódna, uz így nyert időt a gondos előkészületekre kell felhasználni, mert ez azt is jelenti, hogy a tavaszi munkákat rövidebb idő alatt kell elvégeznünk. Ez pedig csak úgy lehet sikeres, ha jól szervezzük meg a munkát. A futóhomok területeken a márciusvégi, ápríliseieji szélviharos időjárásra tekintettel kell végrehajtani a tavaszi talajmunkákai. A többi területen minél korábban, de a talaj pirkadá- sát bevárva kezdjük a munkát.. Cere Ferenc elvtárj, az MDP megyei bizottságának titkára felszólalásában néhány olyan nibás jelenségre hívta * fel a figyelmet, amelyek n jobb eredmények eléréséi gátolják. Az egyik ilyen hiba több termelőszövetkezetnél az agitációs munkánál tapasztalható. Nem ismertetik például mindenütt a termelőszövetkezet eredmé- ! nyeit és új térveit. Számí- } tanunk kell az osztaíyellen- ' ség fokozott tevékenységé- j re, amely kihasználja az j ilyen gyengeségeket. A tér- I melőszövetkezetek tehát ne encssncsi Ifjúság Termei ő- szövetkezettel is. A verseny ellenőrzésére szemlebizoti- ságot alakítottunk, amely már meglátogatta versenytársunkat. Onnan szintén ellátogattak hozzánk. A továbbiakban arról beszélt Marözsán elvtáus. hogy a DISZ-tagok ifjúsági mun-' kacsapatot szerveztek s vállalták, hogy terven felül 300 köbméter silót készítenek. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében ők végzik él a takarmánytermeléssel kapcsolatos teendőket. A termelőszövetkezet asszonyai jól megálltak a helyüket. Sokan oklevelet kaptak jó munkájukért. A tejtermelés terén elmaradtak lehetőségeiktől. A tanácskozáson hallott jó módszerek félhasználásával azonban igyekeznek a tejtermelés foltozására. Csele Gyula, Tiborszállás. Többek között elmondotta, hogy az ístállótrágya kezelését'és szakszerű felhasználását meglehetősen elhanyagolták termel őszövetke- zetükbén. Most a beszámoló alapján kitűnt, hogy ezáltal jelentős terméstöbblettől esték el. Az istállótrágya humuszképző,, nitrogén-, foszfor- és káli tartalmánál fogva a legfontosabb trágya. Ezért nem szabad szétszórni az istálló körül, hanem rendben kazalba rakni a trágyatelepen, vagy azonnal kihordani szarvasba. Arról is beszélt Csete elvtárs, hogy a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztését fokozottabb pillangós takarmány termesztésével akarják biztosítani. Ezt a törekvésüket azonban a gépállomás nem támogatta, kellőképpen, mert még nagyon sok lucerna és maglóhere van kicsépeletle- nül. A termelőszövetkezet gazdasági megszilárdításával párhuzamosan a számszerű fejlesztést is állandóan szem előtt tartották. 1933. óta 63 családdal gyarapodtak. Ezt azonb,an nem tartják kielégítőnek. Különösen a középparasztok megnyerésére fordítanak nagyobb gondot. Havrilla Erzsébet Nyíregyháza, Ság véri TSZ tagja: Hajdú Sándor clytárs sét az esetleges kedvezőtle-j nebb időjárás ellenére is élj kell érnünk. Ennek meg isj van a reális alapja, mert; megyénk szakemberei a jól: bevált állattenyésztési ésj növénytermelési módszerek; alkalmazásában minden se-j gítséget megadnak. Most már csalt mezőgazdasági dolgozóinkon' múlik, hogjj ezeket a módszereket alkalmazzák. A múltban sok termelőszövetkezet kimagasló eredményt ért el a termelés különböző ágaiban. Most az a feladatunk, hogy tegyük általánossá az olyan helyes mozgalmakat, mint a 100 mázsás alma, 20 mázsás kukorica, 100 mázsás burgonya, 200 mázsás cukorrépa, 2000 literes tejhozam eléréséért indított versenyek. A versenynek a legcélszerűbb formája a rendszeresen értékelt pa- rosverseny. Tehát elsősorban ilyeneket szervezzenek termelőszövetkezeteink. A hozzászólások j Az értekezleten felszólalt Westsik Vilmos Kossuth- díjas tudósunk is, akit születésének 73. és munkásságának 50. évfordulója alkalmából . melegen ünnepeltek a jelenlévők. Westsik slvtárs röviden arról . Öe-j szélt, hogy a gazdái kodás- j ban minél szélesebb körben fel kell használni megyei szakemberein* útmutatásait, kísérleti gazdaságainkban kialak bob élendikére és május elsejére kultúrműsort adnak, ame- j lyekre a környező dolguzó j paraszt fiatalokat is meg- j hívják. Gulyás Lajos, Tlszaszal- j ka, Búza kalász, TSZ elnöke: 1 Ismertette, bogy Tiszaszal-1 ka hogyan lett szövetkezeti j község. 4 évvel ezelőtt 30 család fogott össze a Buza- kalász Termelőszövetkezetben. Mindjárt alakuláskor; gondjuk volt arra, hogy i gazdaságilag erősen indulja- ! nak el. Például 20 tehenét1 adtak a közösbe. De így volt ez a takarmánnyal, ve-< tőmaggal és a felszereléssel is. Első perctől kezdve tör- : vénynek tekintették az j alapszabályt, a következe- j tes vezetést és szövetkezeti j demokráciát. Évenktnt rö-1 hamosan növekedett a kö- j zös gazdaság. IVIa már a j családok létszáma túllépte a 1 170-et. Jó módban élnek. Van olyan tsz-tag, akinek 40.000 forintja van a bankban. Ennek az az alapja, hogy jól gazdálkodtak, sok állatot tartanak. Balogh István Tiszavas- vári. Munka TSZ elnöke: Mindössze másfél hónapja, hogy a termelőszövetkezetbe került, de már nem igen tudna megválni tőle. Javasolta, hogy azokban a községekben, ahol több termelőszövetkezet van, alakítsanak termelőszövetkezeti tanácsot. Tapasztalata szerint sem az egyes termelőszövetkezetekben,- sem egymás között nincs kellő kapcsolat, hol itt, hol ott sértik meg az alapszabályt. A fennelőszövetkezeti tanácsnak az lenne a feladata, hogy e hiányosságokat kiküszöbölné. A 3 százalékos termésnövekedés nem születik meg magától. Minden eszközt meg kell ragadni, hogy ez sikerüljön. Ebben sokat segítene a versenyben való érdekeltség elve. A Munka TSZ-bon ezt a következő módon valósítják meg. Versenyt indítot- i lak a tsz. legjobb dolgozója, ' legjobb munkacsapata, legjobb brigádja,' legjobb állattenyésztője. legjobb fogaltom i ll iárdszásö (ven mii Hó forint fölé emelkedik as államkölcsönökre viasza fizetett összeg* Az eddig megtartott 36 májában került a köt vény- államkölcsön sorsoláson tulajdonosokhoz.. 2,579.000 egész kötvény tulajdonosának kétmilliárd- százhuszonkilenc millió forintot fizetett vissza álla műnk. Ebből egymillárdhá romszáznyolc millió forin nyeremény, 741 millió fo rint pedig törlesztés for A IV. Békekölcsön —r március 18-i — negyedik sorsolása után a kihúzott kötvények száma 2,657.500- ra, a visszafizetett összeg pedig kétmilliárdszázötven- hárommillió kilencszáztizev- háromezernyolc.záz forintra emelkedik. „Ezentúl gyakrabban fogok írni" Beszélgetés a cseugeri járás levele»«! vei Március 9-én a Néplap szerkesztősége Csengerben tartott járási levelezői értekezlet lelkes részvevőkkel. Póti János például Cse- göldről gyalog jött el, csakhogy ott legyen az értekezleten. — Szeretem a Néplapot — mondta Póti elvtárs — fontosnak tartom a levelezést. Ha valami történik Cse- göldön, úgy érzem nem csak a mi falunkra, de a megyére is tartozik. Űj termelőszövetkezetünk február 28-án alakult és bizony sok probléma adódik még kezdetben. Nő a létszám, gyarapszik a közös: a 17 alapító tagból mostanáig 37 lett, a föld terület is emelkedett. Azt szeretnénk, ha a Néplap többet foglalkozna az új szövetkezetekkel és többször írna a régi tsz-ek tapasztalatairól. Czibere László is gyalog ■jött Szamossályiból,' hogy orvoslást kérjen községük problémájára: 73 család lakik távol, a falutól és 800 méter bekötő út megépítefe húzódik több mint bét éve. A mült év nyarán a megyei tanács végrehajtó bizottságának tervosztálya kivizsgálta az ügyet, és azt a választ adta a szamossályiak- nak, hogy egyelőre nincs beruházási keret. Persze hibásak Czibere elvtársék is, — meg kellene szervezni a társadalmi munkát, úgy hamarabb lenne bekötő út. Papp Elek, a csengeri Lenin TSZ agronómusa arról számolt be, hogyan készülnek a tavaszi munkákra: ..Trágyázzuk az őszi vetéseket. Ezzel egyidőben 50 hold legelőt is letrágyáztunk, hogy mire kihajtunk, legyen mit enni a jószágnak. Azt kérnénk a Néplaptól. nogy a mezőgazdaságra vonatkozó fontosabb rendeseteket ismertesse egy-egy alkalommal. Jó lenne, ha mezőgazdasági szaktanácsokat többször közölne az újság. Például járásunkban nincsenek biztosítva pillangós takarmányok a kővetkező évre. Tanácsot kérnénk: mit tegyünk?“ — Az elmúlt években nem sokat olvastunk a csengeri járásról a Néplapban, de amióta vannak levelezők Csengerből, több cikk jelenik meg. — Ez volt Olq,h Istvánnénak, az MNDSZ járási elnökének a véleménye. — Azt szeretnénk, ha a szerkesztőség gyorsabban és részletesebben válaszolna a levelekre, a levelezők tanulni akarnak a válaszokból is. Többet szeretnének olvasni a nőkről: arról, hogy hogyari állják meg helyüket; a vezetésben és a termetés'- ben? Oláh elvtársnő megígérte., hogy a járás fejőnőiről írni fog lapunknak. Juhász László porcsal mai levelezőnk a sporttal kapcsolatos rendeletekről szeretne olvasni a lapban: Elmondta, hogy községükben tavaly indult meg a szemezett sportélet, de nem sok segítséget kapnak a tanácstól és a kendergyártól, pedig más önálló sportköre nincs Porosaiménak. A levelezők elmondták tehát tapasztalataikat, észrevételeiket a levelezéssel, a Néplap munkájával kapcsolatosan. Katona elvtárs tsz. szervező, megígérte, hogy ezentúl gyakrabban fog írni ,a a Néplapnak. Balogh László elvtáfSfnár régi tudósítója az újságnak és jó munkája elismeréseképpen elsőnek kapta meg a járásban, a tudósítói-igazolványt. Hasznos volt ez az értekezlet azért, mert a Néplap! munkatársai és a levelezők! a baráti beszélgetés során; jobban megismerték egy • mást. K. I. szervezetük 1955. márciusában alakult meg. Ma 30 tagja van. Ifjúsági munkacsapatot alakítottak. Első I feladatuknak az őszi kalá- szosok területének vízmen-l tesítését tűzték ki. Mczgal-I mat indítottak 360 niunka-j egység megszerzéséért s pá-j rósversenyre léptek a Man-i da-bökori Szabadság DISZ-' fiataljaival. Vállalták, hogy munkaterületükön átlagban 5 százalékkal emelik a terí j-.-'1ÓSVlOZ9rv',r'* Ártvrílící r\ct(txrt*L a beszámolót mondja. feledkezzenek meg a népnevelőmunka szervezettebbé tételéről. Különösen a tavaszi munkák megindulásáig rendelkezésre álló időt használják ki a felvilágosító ' munka fokozására. Kovács András, Nyírtelek, Vörös Zászló TSZ tagja mondotta: .,A mezőgazdasági terméshozamok emelésével egész dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez járulunk hozzá. Termelőszövetkezeteinkben élnünk kell a túdoihányadta lehetőségekkel. Kellő munkaszervezéssel, ,, korszerű módszerek alkalmazásával érhetünk el jó eredményeket. Ehhez állandóan növelnünk kell szakmai-politikai tudásunkat. A továbbiakban , a gépállomással való jó kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. Ennek köszönhető többek között az is, hogy a kihelyezett agro- nómus javaslatára a termelőszövetkezet mintegy 40 holdnyi vízállásos területen víziszárnyas telepet létesít. Marozsán Zoltán Nyírbátor, Vörös Csillag TSZ elnöke így nyilatkozott: — Fontos feladatunknak tartottuk a munkaszervezet helyes kialakítását. Állandósítottuk a brigádok tagjait és megadtuk a -szükséges önállóságot. munkájukhoz. A 3 százalékos terméstöbbletért így szervezettebben tudunk harcolni. — Ennek sikere érdekében léptünk párosversenyre az Vagy érdeklődéssel hallgatták a tanácskozás részvevői iiavrllla Erzsébetnek, a nyíregyházi Srgvári Termelőszövetkezet DISZ- szervezet tagjának fet- f-ólalását. tosa címért. A cím elnyerése jutalommal jár. Például a tsz. legjobb dolgozója egy választási malacot kap saját választása szerint. A tsz. legjobb brigádja 2000 forint értéket, kap. A tapasztalatokban gazdag termelőszövetkezeti tanácskozás Endrédi Endre elvtársnak, az MDP megyei vb. mezőgazdasági osztály- vezetőjének zárszavával ért véget. „ü Hfírlioiiiányi Állatni Sazdaságbaii a megigrnielt gyumsics 80 85 százaléka exiorlKisÉcíí lesz“ Brigádvezetők, brigádtagok tanácskozása A Nyírbogdányi Állami Gazdaság gyümölcsterme-] lesi, növénytermelési és ál- * lattenyésztési brigádjai j brigádértekezleteken be..! szelték meg a rájuk háruló! feladatokat. Elemezték a I múlt évi eredményeket sj megállapították milyen | módszerekkel biztosíthatják a 3 millió forintos j3?ede~| lem túlszárnyalását. Minden birgádvezető elmondotta elgondolását s a brigád-1 tagok , javaslataikkal kiegé-1 szítették azokat. Gulew elvtárs, a gazdaság igazgatója elmondotta, hogy ha teljesítik a többtermelési feladatot, ez minden brigádtagnak 10QÚ forint prémiumtöbbletet jelent. J ..Legfontosabb feladatunk — mondotta Gu- lieu> elvtárs —, hogy az önköltségi tervei részleteiben teljesítsük. Minden növény felese get termeljünk olcsóbban. A lóállomány jelentős csökkentése, a gépek nagyobbfokú kihasználása igen nagymértékben hozzájárul önköltségi tervünk végrehajtásához.“ Papp Simon Sándor gyü- mülcstennesztési brigádvezető vállalta, hogy a megtermelt gyümölcs 80—85 százalékát exportképes állapotban adja át. *.*
