Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-01 / 52. szám
N ß I* 1. A I' 1956. március 1, csütörtök SZABOLCS-SZATMÁRI IFJÚSÁG ,,Szeretettel vávun k... I“ A nvírluaosi Rákosi Termelőszövetkezet óvodát létesít „Utunkat mindenütt siker kísérte..." Tizenöt-húsz ember álldogált az istálló előtt. A fázósan lemenni készülő nap egytömegben vetítette árnyékukat a fehérre meszelt falra. Hangosan nevettek, egyik-másik még a térdét is csapkodta hahotázva. A kör közepén Sógor Pál állt, zsebredugott kézzel, s régi élményeit mesélte. Az állatgondozók tisztára seperték a hídlást, meg a placcot, és sárgahomokot hintettek a földre. Fucskó .János a tsz juhásza egy fiatal bárányt üvegből etetett meleg tejjel. — Árva szegény, elhullott az anyja — s megsímogatta a kis bárány fehér bundáját. Sógor Pál kifogyott a tréfás anekdotákból, komolyra vették hát a beszélgetést. Minden nap újból és újból megbeszélik a terveket a jóvóre vonatkozólag. Sorba szedtek mindent, a 1 résztelepet, az ötszáz férőhelyes tyukólat, a hídmérleget, " megannyi tennivalót, amit ebben az évben kell megvalósítaniok. Pápis György elmosol yo- dott, valami eszébe jutott. Mondani is akarta, meg nem is. — Halljátok, vóna nekem egy javaslatom. De mindjárt árra gondoltok, hogy hazabeszélek. Pedig sokunkat érintene a dolog. — Mi lenne az? — kérdezték többen is nagy érdeklődéssel. ' Hátratolta kucsmáját, nj- jaival két oldalra simította rövid bajuszát. — Okos dolog lenne egy Avodát is létesíteni; Az emberek felhúzott szemöldökkel néztek rá. Hirtelen szólni sem tudtak. Erről még soha említést sem tettek. Hallgattak, s néztek egymásra. — Nem is vón az bolondság ■— szakította meg a csendet Balogh Sándor. — Nem is a, — mondták többen is. — Nagyon f eltérne egy óvoda. Legalább az asszonyok jobban felszabadulnának, többet segíthetnének a munkában. Mert így .. dörzsölte meg fejét Balogh Sándor a kucsmával — Már a hatodik jön hazafele:;; Jönnek ezek, csak híjni kell ükét — tréfálkozott Szuvák, a párttitkár elgondolkozott a dolgon. — Meg lehet csinálni, sőt meg is csináljuk — mondta hosszas hallgatás után. — A gazdasági erő megengedi, és miért ne csináljuk, ha nagy hasznunk származik belőle? A gyerekek nevelését, oktatását senki nem tudja úgy ellátni, mint egy szorgalmas óvónő. — Álljunk meg egy szóra! Ahhoz helyiség is kell. Meg berendezés, — mondta valaki hátul. — A helyiség is meglesz, r> berendezés is. A diszis- ták megalakít :'k a fúrófaragó brigádot, s esténkén' meg' ’•■'álják a játékokat. A lányok kézimunkával horgolnak, kötnek szép kis térítőkét t :: Szuvák György már ma- j ga előtt látta a szépen berendezett óvodát, melyben 1 igazán otthonosan érzik mal I gukat a gyerekek. Nem sokat, tétováztak. Bevonultak az irodába. Orosz Irént, a tsz könyvelőjét megkérték, hogy írjon egy szé" levelet esv olyan óvónőnek, aki most végez. — Béliekre -’-.„n- rty van egy kislány. Biztos eljönne, — s tollat fogott. A levél így hangzik; ,,Kedves Kepics Elvtársnő! Nem igen ismerjük egymást, így hát he kell mutatkoznunk. A nyirlugosi Rákosi Termelőszövetkezet tagsága keres fel soraival. Tudomásunk van arról, hogy most végiéi a Nyírbátori Óvónőképzőben. Nem tudjuk, milyen terveid vannak a jövővel kapcsolatban, azt sem. hova kérted elhelyezésed. Ha nem volna különösebb akadálya, szeretnénk, ha a mi téeszünkbe jönnél és segítségünkre volnál az óvoda megalakításában. Helyesebben, Rád várna as a feladat, — ha bízol erődben! — hogy megszervezd. Minden segítséget megadunk ebben a nem könnyű munkában. Termelőszövetkezetünkben szorgalmas, jóravaló emberek élnek. Az utóbbi időben na gyón szép eredményeket értünk el Jó « közösségi élet nálunk, s reméljük, Te is megszereted ezt a közösséget. Maholnap a családok száma eléri a százat. A gyerekek száma is elég nagy, úgyhogy lesz kikkel foglalkoznod. Ha kedved úgy tartja, gyere hozzánk, mi szeretettel várunk! A továbbiakban is jó tanulást kíván a nyirlugosi RÁKOSI TSZ tagsága. Válaszod várjuk!“ A levelet a Néplapon keresztül juttatjuk el Kepics Melindához azzal a megnyugtató gondolattal, hogy olyan szeretettel fogadja, mint amilyennel írták azt a szövetkezeti emberek. Bartha—Miska Egyik kedves barátom most üli 10. születésnapját, holott fia már elmúlt 12 éves. Nem lehetetlenség ez. Mindjárt megfejtheti c talányt mindenki, ha rágondol, hogy szökőévben vagyunk, s a barátom történetesen február 29-én született. Nézzük meg közelebbről, miért szükséges, hogy minden negyedik évben a február 29 napos, a másik három évben pedig 28 napos legyen? Azt az évet, melyben a február 29 napos, szökőévnek nevezik, szemben a többi közönséges évekkel. Mi tette szükségessé ennek bevezetését .' Tudnunk kell azt, hogy a Napot Földünk nem egészen 365 nap és 6 óra alatt kerüli meg, hanem pontosan 365 nap 5 óra 48 perc és 46.1 Három évvel ezelőtt ala. kult • az ököritófülpösi gyermekotthon. Hajdan a Német nevű földesurak foglalták el ezt a kastélyt. Ma 90 állami gondozott leányka él benne gondtalanul. Télen a község dolgozóit szórakoztatják jól sikerült kultúrműsorokkal. Nemrégiben a Tündcrszép Ilona és másodperc alatt s ezt nevezik a csillagászok egy trópusi évnek. Éppen ez az, ami a naptár szerkesztésénél nehézséget okozott, ugyanis minden naptári évnek egész számú napot kelt magában foglalnia. Már időszámításunk előtt 46-ban Julius Caesar vezet be a római birodalomban olyan naptárt (Julián naptár), amelynek feltevésében az év pontosan 365 nap 6 órából áll. Hegy a naptári év mindig egész számú napot foglaljon magában, elhatározták, hogy három esztendőt egymásután egyenként 365 nappal számítanak, a következőt, a négy. diket pedig 368 nappal. Abban állapodtak meg, hogy azokat az éveket számítják szökőévnek (366 nappal), amelyek számát maradék Árgyilus királyfi zenés mesejátékot mutatták be. Mindenütt erkölcsi és anyagi siker kísérte utunkat. A felvételeken a Tündérszép Ilona és Árgyilus királyfi mesejáték néhány mozzanata van megörökítve. Kicsák Józsefire igazgató. nélkül el lehet osztani néggyel. Például 1948, 1952, 1956 stb. így azonban a naptár elmaradt az idő valóságos folyása mögött, mivel az évet átlagosan 11 perc 14 másodperccel hosszabbnak számítja, mint amilyen valójában. Ez 400 évenként 3 nappal marad el a természet mögött. 1582-ben ez az eltolódás kereken 10 napot jelentett, s énnek ki- egyenlítéseként XIII. Gergely x-ómai pápa rendeletére 1582-ben október 5-e helyett egyszerre cktóbcr 15-ét írtak. Tehát október 4-e után október 15-e Következett. így elértéi., hogy a csillagászati és a naptári időszámítás megegyezett. Fentiekből következik, hogy továbbra . is ilyen nagy eltolódások.no legycA Tündórszcp Ilona cs Árgyilus királyfi mesejá- h’kban l’ongor Mária ötödik osztályos tanuló alakította Tündcrszép Ilona szerepét, Fazekas Krzsébet nyolcadikos tanuló pedig Árgyilusét. Képünkön az öreg király (Szatmári Ilona VIII. o.), a Varázsló (Polgár Zsuzsa V. o. tanuló), a Banya (Sa- .jós Gabriella VII. o.) jelenetét láthatjuk. A nagy tömeget megmozgató mesejáték szereplőinek egy részét örökíti meg felvételünk. Miért kell minden negyedik évet megtoldani egy nappal ? Az (Htatisügyi mtii sner intez*edese az iskoiaztotási feladatokról Az 1956—57. tanév isko-| láztatási feladatairól intézkedik az oktatásügyi miniszter utasítása. A tovább-! tanulásra jelentkezők elbí-'; rálásánál — és ez vonatkozik minden fiatalra — a jó tanulmányi eredmény a legfontosabb szempont. Az utasítás felhívja az általános és középiskolák igazgatóinak és tantestületeinek figyelmét: még jobban segítsék a munkás és paraszt származású fiatalokat, hogy tovább tanulhassanak a gimnáziumokban, illetve az egyetemeken. A technikumoknál az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a tanulók gyakorlati képzettsége nem kielégítő. Az 1957—58. tanévtől kezdődően éppen ezért az ipari és mezőgazdasági technikumokban — egyes tagozatok kivételével — csak olyan tanulókat vesznek fel, akik már egy éves üzemi gyakorlattal rendelkeznek. Ennek szem előtt, tartásával az idén több diák kerül fel az ipari és mezőgazdasági téchnikum- í ba, közülük azonban sokán !az iskola padjai helyett egy évet előbb majd az üzemben töltenek el. Ezen idő alatt az ipari tanulók számára biztosított fizetést kapják a fiatalok. A II. Rákóczi Ferenc katonai középiskolába kitűnő, jeles, vagy jórendű általános iskolai nyolcadik osztályos fiú tanulók jelentkezhetnek, ahonnan érettségi után a fegyvernemi tisztképző iskolába kerülnek. I Az egyetemi és főiskolai jelentkezéseknél elsősorban az általános gimnáziumot végzett jó tanulóknak biztosítják, a felvételi vizsgán elért eredménytől függően a továbbtanulást. A fegyvernemi tiszti iskolákra a középiskolát végzett fiútanulók jelentkezhetnek. Az egyetemi és főiskolai felvételre számba nem vehető érettségiző, képesítőző fiatalok az ipari szakmunkás képzésnél nagyobb felvételi lehetőségre számíthatnak. Az erősebb fel- készültséget igénylő szakmákban a tanulók jelentős része helyi gyárakban és üzemekben helyezkedhe- tik el. A képző és iparművészeti gimnáziumba március elsejéig, a II. Rákóczi Ferenc katonai középiskolába .továbbá a többi középiskolába március 35-ig lehet jelentkezni. A középiskolás diákok az egyetemre, főiskolára március 1-től .április 10-ig, a fegyvernemi tiszti iskolákra április 15-ig kérhetik felvételüket. Az egyetemi felvételi .vizsgákat a nappali tagozatokon június 27.-e és július lO.-e között tartják. Az egyetemre, illetve a főiskolára fel nem vettek a műszaki iskolákra augusztus elsejéig jelentkezhetnek. Az általános iskola nyolcadik osztályában végzettek az MTH és a helyiipar Intézet iskoláiban, a munka- erőtartalékok hivatalának felhívása után jelentkezhetnek. (í)il(íqowö iádiót kupink a piricsei SKOOttkeaeii fiatalok A piricsei Békeszerető Termelőszövetkezet fiataljai nemrégiben egyesültek a DISZ-szervezetben. A fiatalok a termelési munkában nagy szerepet vállaltak. Szervezetten végezték a silózást, aminek most látják igazán a jelentőségét.. Nem okoz gondot a jószág takarmányozása. Nemrégiben tagkönyv- csere volt a fiatalok körében. Az új tagkönyvek újabb feladatokra kötelezik őket. Munkacsapatokat alakítottak, s három hold ikersoros kukorica művelését vállalták. Tervük az, hogy holdanként 30 mázsa termésátlagot érjenek el. Ezzel a 3 százalékos temés-: hozam növelését kívánják1 elősegíteni. A tsz. tagsága örömmel fogadja az ifjak lelkes, szervezett munkáját. Hogy még nagyobb kedvvel dolgozzanak, világvevő rádióval és lemezjátszóval lepték meg ókét. Ilyen körülmények között öröm fiatalnak, lenni a piricsei Békeszeretőben. Szilágyi Veronika Piricse. nek, minden 400 esztendőben három szökőévet ki kell hagyni. Megállapodik szerint a kerek százas évek közül azok nem lesznek szökőévek, amelyek százas számát nem lehet maradék nélkül néggyel elosztani. Ilymódon 1600 szökőév volt, de nem az 1700, 1800, 1900. S újból szökőév lesz 2000. Ezt a naptárt Gergely pápáról Gregorián naptárnak nevezték el. De nem minden országban fogadták el a Gregorián naptárt. Maradtak továbbra is a Julián-félénél. így időszámításukban tovább növekedett az eltolódott napok száma, az előbb említett három szökőnappal, tehát összesen 13 szökőnapra. Ez történt azon országokban, ahol a görögkeleti katolikus vallás volt az uralkodó, mert ezek nem tartoztak a római pápa rendeletéit betartani. így volt ez a cári Oroszországban is, s innen van. hogy a Nagy Októberi Forradalom nevezetes dátumát . október 25-öt, november 7-én ünnepeljük. Továbbmenve, a Gregorián naptár sem tökéletesen pontos, de a természettől való eltérés körülbelül 3000 év alatt össze- geződik egy teljes nappá; Jelenleg ennek az eltérésnek nincs gyakorlati jelentősége, s ha majd egy teljes napot tesz ki, akkor egy általános rendelkezéssel könnyen javítható lesz. Ez azonban nem a mi generációnkra tartozik. Összefoglalva tehát, a szökőév abból következik, hogy a Föld Nap körüli útjának ideje nem fejezhető ki egész számú napokkal, vagyis az év mintegy hat órával rövidebb, s minden negyedik évben egy napot, a szökőnapot kell betolda- ni. Takács Ferenc. a
