Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-01 / 52. szám

1956. március 1, eaútÓrtM NÍP61F Rövid külföldi hírek Koppenhága, (TASZSZ). N. V. Szlavin, a Szovjetunió dániai nagykövete február 37-én H. C. Hansen dán mi­niszterelnök küszöbönálló moszkvai utazásával kap­csolatban fogadást adott. Hansen miniszterelnök­nek és kíséretének moszk­vai utazását március 2-ára 1 űzték ki. * Berlin, (MTI). Thomas Dehler, a Szabad Demokra­ta Párt elnöke egy mann- heimi gyűlésen újabb heves támadást intézett Adenauer ellen. Szemére vetette a kancellárnak, hogy erkölcs- ’elen eszközökkel igyekszik politikai célkitűzéseit elérni és semmibe veszi a demok­rácia alapelveit. Dehler bejelentette, hogy a Szabad Demokrata Párt teher könyvet ad ki a Nyu- íat-Németországban elhara­pózott politikai korrupció­ról. Ez a fehér könyv a ter­ror és lélekvásárlás meg­döbbentő adatait tárja majd a közvélemény elé — han­goztatta Dehler. * Berlin, (MTI). A bajor­országi Fürthben a Dynamo A. G. központi gyárépülete előtt hétfőn többszáz ifjú­munkás elszántan tüntetett a militarista törvények tervbevett megszavazása el­len. A tüntetőmenetben vitt transzparenseken ilyen fel­iratok voltak: „Katonai tör­vények helyett ifjúságvédel­mi törvényeket kívánunk!“ „Le a háborúval és a mili- tarizmussal!“ „Ne kaszár­nyákat, hanem lakóházakat építsetek!“ A tüntető ifjúmunkások hangszórókon felszólították a Dynamó A. G. dolgozóit, követeljék a bonni parl­iament képviselőitől, hogy március 6-án és 8-án utasít­sák el az újabb militarista törvényeket és keljenek az ifjúság védelmére." fegyverszünet értelmében, vagy különböző társadalmi berendezésű országok pasz- szív egymás mellett létezé­se szellemében határozta meg, hanem az aktív, igazi együttműködés szellemében. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XX. kongresz­szusa pozitív nemzetközi j eseményt jelent s hatása erőteljesen érezhetővé vá­lik a nemzetközi légkör megjavítására, a népek és országok közeledésére és a szilárd béke kiépítésére irá­nyuló törekvésekben PRÁGA (TASZSZ) A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése szerint a közel­jövőben átadják rendelteté­sének az első csehszlovákiai atomreaktort. Az atomreak­tor üzembehelyezésével az országban jelentős mérték­ben meggyorsul az atomfi­Február 2«-cn volt tize­dik évfordulója annak, hogy aláírták a Mongol Népköztársaság és a Szov­jetunió közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt, valamint a két ország közötti gazdasági cs kulturális egyezményről szóló megállapodást. E két történelmi dokumentum aláírása újabb ékes bizo­nyítéka. a mongol és a szov­jet nép hagyományos ba­rátságának. amely az 1031-es mongol népi forradalom óta egyre erősödik. A mongol és a szovjet nép közötti barátság mélyen ) gyökeredzik. A két nép barátságát legjobb fiainak vére szentelte meg. akik együtt harcoltak a közös ellenség — a külföldi im­perialisták ellen. E barát­ság egyre erősödik a népek egyenjogúságának lenini el- i vein. ] Az 1916-ban kötött ba­rátsági és kölcsönös segély- (nyújtási egyezmény újabb j mérföldkő volt a mongol és 1 a szovjet népek barátságá­nak és testvéri együttműkö­désének útján és a Mongol Népköztársaság gazdaságá­nak és kultúrájának fejlő­dését és felvirágzását szol­gálta, A mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt XII. kongresszusának történelmi , határozatait valóra váltva sikeresen teljesíti a máso- idik ötéves terv célkitűzé­seit, megteremti a szocia­lizmuskoz; való fokozatos átmenet anyagi és szellemi feltételeit. Állandóan fejlődik az or­szág állattenyésztése — az ország gazdaságának fő ága — növekszik és erősödik a népgazdaság szocialista ■ szektora, lívről-évro bővül őket. A túlzsúfoltság és a szellőzés hiánya következ­tében egy nap leforgása alatt 194 paraszt részben megfulladt, részben hőgutá­tól meghalt. A tragikus eset nagy fel­háborodást keltett a szudá- ni közvéleményben. Több politikai párt és parlamenti csoport Kosztiba küldte képviselőit az ügy megvizs­gálására. Khartumban né­pes tüntetések zajlottak le. A szudáni kormány ki­vizsgálta a Kosztiban lezaj­lott eseményeket. A vizsgá­lat eredményéről kiadott hivatalos közlemény be­ismeri, hogy a letartóztatott parasztok a túlzsúfoltság miatt megfulladtak. Mint Khartumból jelentik, Koszti főbírája elrendelte két rendőrtiszt, továbbá számos katona letartóztatá­sát, mert bűnösnek találták őket a letartóztatott parasz­tok halálában. KAIRO (TASZSZ) Khar- tumi jelentés szerint a szu­dáni Koszti város (Kék Ní­lus tartomány) környékén parasztmegmozdulásra ke­rült sor annak következté­ben. hogy a gyapottermelő parasztok a gyapotjukért kapott ellenszolgáltatás fel­emelését követelték. Mikor a gyapot részvénytársaság nem volt hajlandó teljesíte­ni a követelést, a társaság ültetvényein dolgozó parasz­tok sztrájkba léptek. A sztrájkolok ellen rend­őröket küldtek. A rendőr­séggel való összetűzés kö­vetkeztében sok paraszt meghalt és megsebesült. A rendőrség tömeges letartóz­tatásokat hajtott végre. A letartóztatott parasztok szá­nra meghaladta a hatszázat. Kétszáznyolcvanöt embert koszti városába vittek és az ottani laktanya egyik ki­sebb helyiségébe zárták Üagy halászi farkasok Nagyhalász határában nem igen él olyan ember, akj ne ismerné Láda Mik­lóst. Ez nem is csoda. Soha sem élt csendben, mindig közszájon forgott a neve. Hol szidták, hol átkozták, mint minden olyan embert, aki a farkastól és a rókától, tanult meg élni. Ravasz volt és erőszakos. A falu gazdasági életének fő kul­csai is kezében voltak. Egy­szerre volt terménykereske­dő, cséplőgéptulajdonos, bol­tos és gazda. Amit a keres­kedelem hozott, azt „föl- decskéje“ gyarapítására for­dította. Tíz holdon gazdál­kodott és három ágban ke­reskedett, anélkül, hogy egyhelyen is dolgozott vol­na. Eotránkoztatás nélkül nem lehetett jót mondani róla. Gazdának kegyetlen volt, csak azt ismerte: „dol­goztass és ne fizess“, a ke­reskedelemben kupec volt, olcsón vett és drágán adott, pénzt kölcsönzött „szíves ségre“ nagy kamatért. Nem hiába mondták róla: — Szíves ember, szájába venné a másikat — hogy megrágja. Igen ám, de ha ritkul a nádas rókabőrt ölt az okos farkas. Megpróbálja elhitet­ni, hogy csali azért maradt a nádba, mert őrzi és sze­met se vet a tyúkokra. így próbált a felszabadulás utáni években a megválto­zott élethez „igazodni“. Jó ember lett. Kedves ember lett és belátó. Hogy még csak a gyanúja se férjen hozzá a rossznak, 1951-ben tíz hold földjét, égjük házát — amit azelőtt szívesen ne­vezett kastélynak — átadta az államnak, mert hát „nem olyan ő, aki nem érti meg az idő szavát“. Ä farkas farkas marad Hogy a haszon még na­gyobb legyen, a begyűjtési megbízottnak is kiadott vagy két holdat. Fizet, nem fizet? Ezt rokonsági alapon intézték el. Hagymási Gyu­la — a begyűjtési megbízott — is rokoni alapon „elin­tézte“, hogy Láda Miklós egyetlen hold után sem fi­zetett adót, sem beadást. Ezt úgy csinálták, hogy rá­fogták a 10 holdra, hogy az a „családé“ és nem Láda Miklósé. Pedig a föld az utóbbi 20 évben mindig a Láda Miklós nevén volt. A földnyilvántartási iratok is azt mutatják, hogy Láda Miklósnak ma is 10 hold és 189 négyszögöl földje van Nagyhalászban. így sikerült Hagymási jóvoltából „Mik­lós bátyámnak“ — így mondja — adó és beadás nélkül gazdálkodni, csalni az államot, tovább uzsoráz- ni a kishaszonbérlő dolgo­zókat. A kastély sorsa A vér nem válik vízzé, a báránybőr nem teszi a far­kast báránnyá. Láda Mik­lóst sem tette. Eljött az 1953-as év és úgy látszott meg is áll Láda felett. Láda egy ideig tétovázott, speku­lált. szóljon a birtokért, há­zért, ne szóljon? Mégis csak jobb szelek járnak, ki lehet feszíteni a harácsolás vitor­láiból valamelyiket. A ku­packedés, a kereskedés ve­szélyes, talán még a föld, a gazdálkodás a legbiztosabb. Döntött is: gazdálkodni fog. El is indult rejtett útjain, titkos összeköttetésein és ajnározással. összejátszással eltüntette azokat az irato­kat, amelyek arról tanús­kodtak a tanácsnál: lemon­dott 10 hold földjéről, meg a házáról. Vissza is kapta. De mit tegyen vele? Ho­gyan forgassa magát, hogy baj ne érje. de haszna is le­gyen? Dolgozni se kelljen? Kishaszonbérletbe adta a „visszajuttatott“ földet. Igaz különben, törvény van rá, hogy kulák kishaszon­bérletbe földet nem adhat és a munkálóktól terményt és pénzt nem követelhet. De ő megtette. És jól „hozott“ a tíz hold. Nyerges Lajosné- tól például egy hold föld után 120 kiló búzát kért. Szerződést nem kötöttek, minek a papír. (Egyszer még bizonyítana valamit, kellemetlenséget okozhatna ) A földdel a 16 szobás kas­télyt is. Ezt azonban már nem merte megtartani. A kastély mégis csak kastély, áruló valami. El kell adni, legalább pénzt lássék be­lőle. — Hetvenezer forint ■:. nem sok, olcsón adom ... — így árulta. Jöttek is a vevők, de csak nem kelt el. Már-már úgy látszott, hogy a nyakán ma­rad. Node, nem azért keres­kedett annyi éven át, hogy ne találja fel magát. — Szét kell bontan', majd viszik az anyagát, mint a cukrot — határozta el ma­gát. Igen ám, de a kastélyban lakók laknak. .zokkal mi lesz? Van beni két népes család a Bún Sándoré és Vidáé. — Enyém a ház (mostmár csak ház) elbontom, költöz­zetek ki — így szólította fel a két családot. ötvennégy tavaszán hi­deg, szeles idő volt, a két család nem tudott hová hú­gondolták — szabad nekünk is. Lassan, óvatosan indul­tak a prédaszerzésre. Elő­ször csak egy-két embert kezdtek magukhoz édes­getni. Boros Károly kulák magához édesgette Gáspár Ferencet, a ktsz. elnökét- Aztán megbecsülést harcol­tak ki ifjú Láda Miklósnak, a műszerésznek. Mondván: — Becsüljük meg, mert a világon sincsen még egy ilyen szakember. Aztán Halász Jenő volt 100 holdas gazdát becsem­pészték a községi sportkörbe intézőnek. Rajta keresztül a sport felhasználásával akar­ták a fiatalságot magukhoz állítani. Kezdtek terjeszked­ni. hogy a „szegény“ kulá­kok, azok másmilyenekj Ezen az alapon a tanácstót kérték is: engedjék el a sze­gény Elek Gusztáv tartozá­sait. így lett „népszerű“ ember Gyarmati Antal ku­zódni, de Láda Miklós ek­kor mái- nem törődött ezzel. Egy napon lebontotta a kastély égjük szárnyát és tető nélkül hagyta a benn­lakó családot. A bontott anyagot eladta. 15 ezer fo­rintnál többet vágott zsebre. A tanács szó nélkül elnéz­te ezt. Szó sem érte a ta­nácstól Ládát. Annál inkább megbotránkoztak a község becsületes dolgozói. De Láda erre rá sem fütyült. Céltudatosabb, szilárdabb vezetést Ha egy farkas bárányt szerez megmozdul a többi is A falu többi kulákjai egj’-l rül-e bajba, de mikor látták, ideig nézték Láda tevékenj’-j hogy nem, hozzá kezdtek ők kedését. Vártak, nem ke-' is. Ha Ládának lehet — A községi tanács VB és az elnöke Gracka Gyula elv­társ tűrte a halászi kulákok mesterkedését. Nem látott tisztán a falusi osztályharc­ban, pedig ötvenkét kulák van a faluban. A bárány- bőrbe bújt farkasok össze­köttetéseik révén megté­vesztették. A kulákok pedig j ott ártanak, ahol tudnak.! Azt sem vette észre, hogy rokonságon, barátságon — Hagymási Gyulán, Radó Andrásnén — keresztül fon­tos okmányokat tüntettek el a tanács irattárából. A köz­ségi pártbizottság sem for- tiított az osztályharcra kellő gondot, a tanácsnak sem adott segítséget, a község lakói előtt nem leplezték le a báránybőrbe bújt farka­sokat. Ezen változtatni kell. A pártbizottság ne engedje el­aludni az osztályharcot, a kommunisták segítsék a ta­nácsot a kulákok leleplezé­sében, a törvényeknek sze­rezzenek érvényt a faluban, Járjanak nyitott szemmel,! legyenek éberek és ne íe-j lejtsék el: kutyából nerr\j lesz szalonna Nagyhalász-! ban sem. ■ém A kínai és a jugoszláv sajtó az SZKP XX. kongresszusáról Peking, (TASZSZ). A Kí­nai Népköztársaság sajtóje továbbra is élénken kom­mentálja az SZKP XX kongresszusának határoza­tait, amelyek a szocializmus építésében kivívandó ú. gj’őzelmekre, az egész vil᧠békéjének megszilárdítá­sáért folj'tatandó harcrí lelkesítik a kínai népet Kína népe eltökélte, hogy továbbra is szilárdítja s szövetséget a Szovjetunió­val és a népi demokratikus országokkal. A Kungzsenzsipao a szak- szervezeti szövetség lapja „világtörténelmi jelentősé­gű esemény“ című cikkében azt írja, hogy az SZKP XX, kongresszusa hatalmasan hozzájárul a kommunista építés ügyéhez az egész vi­lág békéjének fejlesztésé­hez és szilárdításához, lel­kesítő erpt adott a szovjet népnek, az egész világ dol­gozóinak. Belgrad, (MTI). A Borba hosszabb kommentárban foglalkozik az SZKP XX í kongresszusának munkájá­val.-— Közvéleményünk —- kezdi kommentárját a Bor­ba — megállapíthatta, hogy a XX. kongresszus nagy előrehaladásról tett bizony- i ságot a Szovjetunió bel- és külpolitikájában egyaránt, olyan előrehaladásról, amely nagyjelentőségű a szocializ­mus ügyére és a nemzetközi viszonyok megjavítására, valamint a világbéke meg­szilárdítására nézve. A kongresszus rámutatott arra a nagy igazságra, hogy a békés egymás mellett élés nemcsali szép eszme, ha­nem reális koncepció is, amely megfelel a mai világ feltételeinek és kívánalmai­nak. A békás egymás mellett élésről alkotott felfogást nem valamilyen ideiglenes zika fejlődése. A szovjet tu. dósok és technikusok segít­ségével épülő atomreaktor az összes szükségleteket tel­jesen kielégítő mennyiség­ben termel majd radioaktív izotópokat,. Az atomreaktor hőícjlcsztő kapacitása 2000 Hl AHrnfl­Csehszlovákiában rövidesen üzembeheiyezik oz első atomreaktor! A megbonthatatlan barátság és testvéri együttműködés szerződése Irta: Zs. Számira, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Koraija elnökségének elnöke íRfWlDITÉSl ; Iákból is. Őrá is ráfogták, hogy nem kulák, csak volt valamicskéje. Volt is való-» , ban valamicskéje: ment a lepárló üzeme, cséplőgépe, földje és más egyebocskéjo^ ■ A traktorát is elásta, hogy ezzel is hátráltassa a mun­kát. (Internálták érte.) Éné , nek ellenére testvére —j Gjrarmati Bertalan — még ma is a méhész szakkör el­■ nőké. A kulákok különböző . úton, módon — a méhésze körön keresztül, estézésseí, : kártya-látogatás orvén —» i egyre több dolgozó paraszt­■ embert hálóztak be és kezd- ; tek lebeszélni a szövetke-, ■ zésről, az új tsz. alakításán • fáradozóknak p>edig útját j rekeszteni. Gáspár Ferencet í például úgy megtanította ■ Boros Károly kártyázni, ■ hogyha új tsz,, alakításáról ‘ hall, csak legyint, hogy: — Minek az? Nem kell! az állami gazdasagok a lo- vontatású szénakaszaln állo­mások és a mezőgazdaság« egyesülések hálózata. A mezőgazdaság szocia­lista szektora fejlődésének eredményeképpen az utóbbi években jelentős sikereket értek el az állatállomány növelése, a termelékenység- emelése és a szilárd takar­mánybázis megteremtése te rén. Hatalmas sikereket crt el a mongol ipar, jelentős fej­lődésnek indult a népgaz­daság olyan fontos ága. mint az energetika, szén­bányászat, slb. A Mongol Népköztársaság ipari össz­termelése 1955-ben 1952-höz képest 25.6 százalékkal emel­kedett. A Szovjetunió tech­nikai segítségével sikeresen épülnek az új gyárak, hö- és vízierőművek, A népi hatalom evei alatt a Mongol Népköztársaság­ban valóságos knltűrforra- dalom zajlott le. Fejlődik a népművelés, az orvosi ellá­tás, a tudomány és a mű­vészet, szélesednek a népi értelmiség sorai. A mongol nép sikereiért elsősorban hálás a Mongol Népi Forradalmi Pártnak, a győzelmes népi demokrati­kus rendszernek, az egyre erősödő mongol-szovjet ba­rátságnak. ifc A fenti cikkel, melyet Zs Szambu, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Murai­jának elnöke a Mongol Nép­köztársaság és a Szovjet­unió közötti barátsági szer­ződés 10. évfordulójára írt s Mongol Népi Forradalmi Párt megalakulásának 35 évfordulója alkalmából kö közöljük, hogy olvasóink ez által is ismerkedhessenek t mongol nép életével. < Tüntetések Szudánban a majdnem kétszáz paraszt haláláért felelős rendőri önkény ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents