Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-27 / 74. szám
\ f Pt, A P 1556. március 27, kedd A Néplap pályásain Vasárnapi számunkban közöltük a párt megyei v égrehajtóbizottságának beszámolóját, amelyet Varga Sándor elvtárs első titkár mondott el. Ezután Fekszi István elvtárs, a végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács vb. elnöke lelolvasta a párt Központi Vezetőségének levelét. A beszámol) jban felvetett kérdésekhez igen sokan hozzászóltak. f*ár tsserv eseteink emel/ék magas színvonalra a kollektív vezetés elvét A kollektív vezetés elvének megszegése — kezdte telszólalását Bagoly Janos elv társ, a gégényi MDP- vezetöség titkára — nálunk is súlyos hibákra vezetett. A község vezetői, s a termelőszövetkezet elnöke sokszor önkényeskedtek, nem hallgatták meg a dolgozók véleményét. Ennek kára abban mutatkozott meg, hogy sok dolgozó paraszt hátat fordított a termelőszövetkezetnek. Mi ebből tanulunk. Változtattunk a vezetés módszerén. Türelmesen foglalkozunk a dolgozók problémáival, meghallgatjuk az egyénileg dolgozó parasztok véleményét is, s szívesen látjuk őket tv rmelószö vetkezet iink•>en. A jó munka eredménye az lett, hogy az utóbbi időben 23 taggal erősödött a termelőszövetkezetünk. — Igen fontos — mondotta, — hogy a tsz. és a község élén olyan emberek álljanak, akiket szeretnek a dolgozók és alti szereti az embereket. Ezt most látják a község dolgozói, azért fordulnak bizalommal a község vezetőihez. Bagoly elvtárs ezután bírálta a volt kemecsei járási pártbizottság munkáját, mert nem kapott tőle kellő segítséget. — Sokszor az instruktorok is felületesen végzik munkájukat, ha kijönnek. Beülnek a tanácsházára, beszélgetnek, aztán alig várják az estét, hogy vonatra üljenek és ezzel el- intézettnek vélik munkájukat. Az ilyen segítséggel mi községi titkárok nem sokra megyünk. Az SZKP XX. kongresz- szus világraszóló eseményt jelent nemcsak a népi demokráciák, de a kapitalista és a gyarmati népek történetében is — kezdte felszólalását Mészáros Pálnc elvtársnő, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára. Majd így folytatta: Egyik legfontosabb feladatunk az, hogy a személyi kultusz ellen harcoljunk. Ez nem lesz könnyű, hisz az idealizmus világnézete ellen kell felvennünk a harcot, s komoly munkát igényel, hogy a kollektív vezetés elvét megértve és alkalmazva szívós harcot folytassunk a személyi kultusz minden megnyilvánulása ellen. — Igen fontos — hangsúlyozta a továbbiakban Mészáros elvtársnő, — hogy pártmunkánkat a gyakorlatiasság hassa át. A párt- és a gazdasági munkák egységéért folytatott harcban komoly feladataink vannak. Sajnos, tapasztalható, hogy a mi pártfunkcionáriusaink nem érdeklődnek megfelelően a tudományok iránt. így pedig nem lehet alaposan dolgozni. Elsősorban gondolok itt az agrártudományokra. A továbbiakban felhívta a megyei pártbizottság figyelmét arra. hogy míg nem késő, vizsgálja meg, hogyan javították ki a gépállomások a gépeket, mert a jelek arra mutatnak, hogy ezen a téren sincs minden rendben. — Arra is figyelmeztetett, hogy a termelőszövetkezetek tervezését vizsgálják meg, mert véleménye szerint nem elég ösztönző az árutermelésre. Majd bírálatot gyakorolt a párt megyei sajtójával kapcsolatban, mert adatai nem mindig pontosak. Felhívta a megyei és a járási pártbizottságok titkárainak és munkatársainak figyelmét, hogy többet írjanak a Néplapba.. (Folytatjuk.) A nyírlugosi Rákcsi TSZ- nek 1953-ban súlyos nehézségekkel kellett megküzdenie. Igen szívós munkára volt szükség, hogy az ötven- hármas évet átvészeljük. 1954- ben 36, 1955-ben 38 forint jutott egy munkaegységre. Zárszámadási eredményeinket nem rejtettük véka alá. Ennek eredményeként taglétszámunk az 1955— 56-os évben 22-ről 110-re, területünk pedig 404 holdról 780-ra emelkedett. Én 29 dolgozó parasztot győztem meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Termelőszövetkezetünk erősödik, szép eredményeink vannak. Hogy minden erőmmel segíthessem a nemrégen megalakult Alkotmány TSZ-t a gazdasági megerősödésében is, elhatároztam, hogy a Rákosi TSZ- ből átmegyek a fiatal tsz-be.- Az a véleményem, hogy egy tsz-nek sem lehet csak egyéni boldogulásával megelégednie, hanem az a felad -k, hogy kölcsönösen segítsük egymást. Ezt a segítséget úgy láttam leghatékonyabbnak, ha magam megyek hozzájuk, s közösen harcolunk a jobb eredményekért. Orosz Irén: Ssülők szépítik a nagykállói iskolát Szabados József, a nagykállói I. sz. általános iskola tanára a szülői munkaközösség tevékenységéről ír. A téli idő múlásával a szülők az I. sz. általános iskolában takarítják a termeket, meszelik a falakat és otthonossá teszik az iskolát. A nagykállói iparís-: kola asztalos tanulói virág-1 állványokkal, a szülők törülközővel, virágokkal ési sokan pénzadományokkal; segítik az iskolát. A tanulók rövidesen elkészítik a' tantermekben az egészség-! ügyi sarkokat is. Lelkes Ferenc me^azda^odá§a i párthatárosatok végrehajtása: kötelessé^ Micsoda serénység!? Mindenki mozog, dolgozik: A traktor zajt csinál, a szecskavágó pedig nagy port ka— Talán ideje sincs ennek. Vagy hogy mondjam: aki látva él, észreveszi, ha jobban lehet valami. Most Szabó József elvtárs, a petneházi MDP vezetőség titkára felszólalásában arról beszélt, hogy náluk is súlyos hibákat okozott az, hogy nem tartották be a kollektív, vezetés elvét. Elhanyagolták a tömegszervezetekkel való foglalkozást is. Ezen most igyekeznek változtatni. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom erősítéséért és számszerű fejlesztéséért folyó harcban a kommunistáknak kell példát mutatni. — Előfordult sajnos .— mondotta, hogy sokszor olyan kommunisták agitálnak a termelőszövetkezet mellett, akik maguk nem tsz-tagok. Ezeknek aztán jo. gosan mondják az egyénileg dolgozó parasztok: „Ne küldjél engem a 1 ermelőszövet kezeibe, hanem hívjál." (Derült-' ség a teremben.) Igen,elvtársak. Az ilyen kommunistáknak nem sok szavuk van az egyénileg dolgozó parasztok előtt, hisz olyanról akarja őt meggyőzni, amihez maga sem mutat példát. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy minden termelőszövetkezetben a legkövetkezetesebben tartsák be az alapszabályt, különösen vonatkozik ez a háztáji területekre. var és kacagnak a leányok ahogy falatoztatják az éles késeket. Idős Lelkes Ferencnél poros a sapkája, ruhája, de a szeme . fénye az tiszta mint a tavaszi nap csorgása —'Hova álljunk félre égj kicsit ebbőL a nagy zajból': — kérdem tőle. — Nagyon fontos? Meri ha lehet, nem szeretnem itthagyni a munkát. — Arra nincs szükség. Csak úgy kellene, hog;. kiabálás nélkül is megértsük egymást. Körülnéz s én is azt teszem. A megyeszékhely szélső házai alig hajítás- nyira ide és lám, a termőföld. itt már úgy szalad szét, mint a gondolat: hol felemelkedve, hol hajlatba csúszva... — Mennyünk át talán az istálló másik oldalára — javasolja idős Lelkes Ferenc. S már is indulunk. Az ízikhalomból megfog egy kévét, s oldalra fekteti. Erre ülünk le. — Hallottam, — kezdem —. hogy maga alig másfél hete lepett be, ide a Ság- váriba ... Kezét térdére teszi és lassan bólint. — Meddig tartott az az idő, míg megszületett ez első gondolat a szövetk z:t- be való lépésre? Kicsit hallgat. Keresi azt. ami már elmúlt, amin túljutott. »-ve iwi Üli ÍÍÍCQIILV LctlY egy közgyűlésre. Én ott azt mondtam, hogy „nektek sincs jobban, mint nekem". — Ezzel maradt minden a régiben? — A fiú hajtogatta mindig, hogy ne bajlódjunk magunkban. Mert van egy' tizenhat éves fiam, az is Ferenc. De úgy ara*, úgy kaszál már, mint éti. A lányom, a Jolánka, az még iskolába jár. Hetedikes. — A feleségének nem voitj ellenvetése? — Ö mindig azzal sóhaj-: tott, hogy a gyermekeinknek ne kelljen annyit fáradni, mint nekünk kebelt. Ide célozgatott — mutat körül magán a Szövetkezeti birtokon. — Sok volt eddig a fáradság? — Jutott belőle elég. Tizennégy hold megköveteli a magáét. Hej, be sókat éj szakáztam én, és nappá! s< állhattam meg. Most rterszi könnyebb. Ügy is lföny rjyebb, mivel a dolgoz ) em bér senkinek nem láb; kapcája többet... Hogy a előbbire visszatérjek: be léptem volna én már azci a közgyűlésen is, csak let volna legalább valami p> konfélém. Például a Mészá ros Józsi sógor. De az A! kotmánybó] hfem jött ál Azt mondta: jól érzi magái nem vándorolgat. 2 Mit teszünk pártunk novemberi határozatának végrehajtásáért Gyakorlati munkánkban kell megmutatnunk, bogy mennyire tettük magunkévá a kongresszus útmutatásai! Liest tartott a megye kommunistáinak nagyaktívája Idős Lelkes Ferenc, felesége és Jolúnka nevű VII. oszt. általános iskolás leánya. mondta meg Lelkes elviars a belépés okát. Felémíordulva kérdően ráncolja össze a homlokát: — Mondtam én, csal: az elvtárs nem értette el. Hegy nem vagyunk lábakapca. Ez pedig azt jelenti, hogy magunk csináljuk a magunk jövőjét. Látja az elvtárs ott, az istálló túlsó végén azt a kéményt? Füstöl az. Gép kelti itt a csirkét is. A másik oldalon traktor. Mindenütt gép, ahol lehet. Ez így van- Ds mi les« jövőre, meg azután?! Ki tudja ezzel felvenni a versenyt magában? Ahogy ismernek, soha nem bújtam én el a dolog elől, de tavaly észre kellett vennem, hogv lefele maradok ezektől. Érti igy az elvtárs? Még nem írtam le az utolsó szavát, ezért csak a fejemmel intek. Mert ezt aztán valóban érteni lehet. — Mi lett a jószággal, a gazdasági felszereléssel? — Hozzáértő emberek becsülték meg értékét. A két lovat — hét évesek, az egyik kanca, a másik he-: mielőtt mérlegelhetném,- kiszaladt' róla: — Talán arra gondol, hogy egyet-mást nem vTt—; tem be? Egyek-mások mondtak ilyeneket. De egy, becsülete ván az embernek.-; Ha azt elveszti, semmije se marad. Itt megemelkedik a hang-., ja: — Nem lett volna szemem semmi nélkül ide állítani, mint valami kupéé. Nem egy-két napra jöttem; én. Magamat csapjam be? Máshova adjam azt, ami ott is kell, ahol én vagyok? Ha semmi nélkül jövök, akkor kérni kellett volna kölcsönt, vagy előleget. Ez pedig olyan, hogy a kölcsön- kenyér visszajár. így meg otthon is van jószágom,, ami ide került, azért pedig megkapom, ami jár. Magamnak is jót tettem, bennem sem csalatkoztak. — A munkahely milyen, ahova került? — Én csak a kapát, meg a kaszát szeretem. A mézei munkát. A határt. — Mi lett az első munka?; — Pétisóztuk a vetéseket.1 Én a hét keddjén jöttem: először. A Feri, az eljött! még hétfőn. Nem várt tovább. Kocsis lett. Hogy mi-j lyen hegyesen tud az ülni aj szekéren?! Az a mindene.] A lovak. — Lelkes elvtárs szerint] mi az, ami alapjában változtatta meg az életét? A tavasz napja szőke arcába ontja a fényét, s ő mosolyog, mint maga a kinyílt idő. Jobb kezét a vái-! lamra teszi. — Minden helyett, ami eddig volt nekem, most sokkal többem van. Jószágom földem, épületem, hitem,, erőm... — Tisztán érzem,; hogy keze megsúlyosod'k; a vállamon. — Szóval, elv-j társ, mindenképpen gazda-; gabb lettem, mint voltam.! A legnagyobb pedig, mond-! hatom az, hogy nem sóhajtozik a feleségem a gyér-' mekeink miatt. Asztalos Bálim: Az udvaron. Nézi /-yfimölcs- fáit: nem ártott-e neki a fagy. rélt, — hétezerre, a szekeret kétezerre. Ezután három nap múlva szóltak, hogy felvehstem az első részletet 1686 forintot. Otthoni maradt egy jó fejőstehenem, hasas kocám, két jó süldőm. A boronát is adni akartam, de arra azt mondták, jobbak vannak itt. Nehéznek találom a nyelvemre hello kórripcf He A kommunisták példamutatásáról Végh elvtárs, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője felszólalásában hangsúlyozta: Pártszervezeteinknek a szoros egységet kell biztosítaniojk párt által kitűzött magasztos célok megvalósítása érdekében. Ügy dolgozzanak párt- szervezeteink, mint azt az SZKP XX. kongresszusa mutatta. Ne válasszák szét a gazdasági munkát a pártmunkától, mert ez csak bajokra vezethet. A kollektív vezetés elvét magas színvonalra kell emelni, mert csak így biztosítható, hogy a hibákat a legminimálisabbra csökkentsük. Pártszervezeteink és a pártbizottságok egy- egy fontos kérdésben kérjék ki a kommunisták véleményét és csak meghallgatásuk után döntsenek. — Nagy gondot fordítsanak pártszervezeteink arra, hogy a taggyűléseket jól szervezzék, hisz a taggyűlés egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy a pártéletben valóban magas fokon érvényesüljön a pártvezetés lenini elve, a kollektív vezetés. Milyen gátló akadályok ( vannak ezen a téren? — tét- j te fel a kérdést Végh elv- j f árc 1 Szavakban ugyan nem mondanak ellent a kollektív vezetésnek egyes vezetők. A tartalomban ellenben nagy hiba van. Ezt mutatja a párthatározatokért folyó nem kielégíts harc. Minden kommunista — vezető és egyszerű párttag — mutasson példát a párthatározatok vég- * rehujtásában, hisz ez kötelessége. Komoly hiba, hogy a községi MDP-vezetőségeli nem hívják össze rendszeresen a község kommunistáit tanácskozásra. Pedig csak úgy lehet igazán vezetni, ha a község helyi viszonyait, a problémákat alaposan ismerik. Végh elvtárs ezután arról beszélt, hogy egyes járási bizottságok — mini például a kisvárdui, — nem adnak megfelelő segítségei a községi pártbizottságok, nak, pártszervezeteknek. — Előfordul, hogy a pártmeg- bizatást kapott elvtársak a megbízatásokat továbbadják beosztott munkatársuknak.'Tanuljunk az SZKF tapasztalataiból. A járás: pártbizottságok instruktora: és munkatársai ne azl jelentsék, hogy ilyen vágj olyan probléma van, hanem azt, hogy sikeresen megoldották a feladatokat. E^ jelenti a kommunista se