Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-27 / 74. szám
19Ä8. március 27, kedd 9i EPliáf FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETI HÍRADÓ Közösen védjük a szövetkezeti vagyont A SZÖVOSZ harmadik küldöttgyűlése határozatában lerögzíti: „A szövetkezeti tagság és a falit dolgozó népe javára, a lakosság áruellátásának érdekében rendszeresen növelni kell a földművesszövetkezetek belső erőforrásait, saját eszközeit, jövedelmezőségét.“ A földművesszövetkezetek, — az elmúlt évben, — már megtették a szükséges kezdeti lépéseket ezen a téren is és számosán — a gazdálkodás megjavításával s a forgalmi költségek csökkentésével, — lényeges eredményeket értek el. A mátészalkai körzeti zövetkezet csaknem 1,4 millió forint tisztajövedelemmel zárta az 1955. évet. Jöve-j delmezőségi tervét 104.2 százalékra teljesítette. A föld- j művesszövetkezet a negyedik negyedévi munkájáért , elnyerte az élüzem címet. Azonban az elért eredmények ellenére, nincs min- j den rendben a földművesszövetkezetek jövedelmező j gazdálkodása terén. Sok földművesszövetkezetnél még} elég nagy a pazarlás, s gyakran túllépik a forgalmi | költségeket, különösen a szállítási és igazgatási költsé- j geket, s nem csökkentik az áruromlásból származó vesz-! tőségeket sem. Más súlyos hibák is előfordulnak a sző- j vetkezetek gazdálkodásában. Több szövetkezeti vezető j és dolgozó úgy kezeli a szövetkezeti tagok vagyonát és > az államunk által nyújtott hiteleket, mint a csákiszal- máját. Szemethunynak a kisebb-nagyobb lopások felett,' sőt egyesek úgy vélekednek, hogy a társadalmi tulajdon; ..apróbb“ dézsmálása nem is olyan nagy bűn és az eb-1 bői élőket „élelmes embereknek“ tartják. Különösen a bolti és felvásárlási leltárak során, — gyakran a leltározó bizottság szemeíáttára. — a legszembetűnőbben, de sok esetben fondorlatos módón leltárhamisításokat végeznek egyes szövetkezeti alkalmazottak a szövetkezeti vagyon megkárosítására s annak elleplezésére. Elég, ha a buji földművesszövetkezet példáját említjük meg, mely | elég friss ahhoz, hogy megyéikben sokan emlékezzenek rá. A szövetkezetnél a felvásárlási adminisztrátor és a szövetkezeti pénztáros meghamisították a burgonyamér- j legelési jegyeket s ezzel több, mint 100.000 forint kárt okoztak a szövetkezeti vagyonban. A két szövetkezeti dolgozó több hónapon keresztül folytatta hamisításait j és senki sem figyelt fel rájuk, mert az ellenőrzés legelemibb követelményeit is elmulasztotta a földművesszövetkezet hivatali és választott vezetősége. Á szövetkezeti tulajdon herdálását csak-fokozta, hogy’ az osztályellenség több földművesszövetkezetbe; befurakodott. Hiba az is, hogy a földművesszövetkezeti tagság és! . a szövetkezeti dolgozók között nem alakult még ki az a; légkör, melyben a társadalmi tulajdon megkárosítóit megbélyegzik és kiközösítik. Nem utolsó sorban hozzájárul a bajokhoz a szövetkezetek bürokratikus vezetési ás adminisztrációs módszere, mely megnehezíti az egyszerű falusi dolgozók beletekintését és beleszólását a j szövetkezetek gazdasági életébe, s gyakran kénytelenek á saját vagyonuk védelmét csupán a szövetkezetek hivatali vezetőire, vagy a rendőri és ügyészi szervekre bízni. Pedig a társadalmi tulajdon fosztogatóival szemben csak akkor lehet eredményesen fellépni, ha a társadalmi tulajdon védelme az egész társadalom — ez esetben a szövetkezeti tagság — ügyévé válik. A szövetkezeti tagok bátran vessék fel a szövetkezeti dolgozókkal és a vezetőkkel szemben az észlelt hibákat és javaslataikat. Ne várják meg a különböző szövetkezeti gyűlések összehívását, hanem a közöttük élő szövetkezeti választott vezetőséget keressék meg és mondják el tapasztalataikat. Ha a szóbeli bejelentésnek nincs foganatja, írásban is közöljék. Igaz, gyakran megtörténik, hogy a helyben elintézhető ügyek feledésbe merülnek, azonban ilyen esetekben az illetékes felsőbb szervekhez kell fordulni. Az utóbbi időben örömteljes változás történt ezen a téren. Sokszor előfordul, hogy egyszerű falusi dolgozók, — különösen szövetkezeti tagok, — személyesen, vagy írásban felkeresik a földmű- resszövetkezetek felsőbb szerveit, és elmondják panaszaikat. Mi arra törekszünk, hogy a jogos panaszok mielőbb orvoslást nyerjenek. Ez közös érdek. Ha a föld- müvesszövetkezeteknél mini' kevesebb lopás, sikkasztás stb. fordul elő, fokozatosan gyarapszik a szövetkezetek vagyona és ez nem érdektelen a szövetkezeti tagok számára sem, hisz mind nagyobb visszatérítésben részesülnek. A szövetkezeti tagok és a választott vezetők harcoljanak a szövetkezeti vagyon megvédéséért, — a szövetkezeti tulajdon megkárosítói ellen és segítsék elő a szövetkezeti vagyon gyorsabbütemű gyarapodását, hogy mind több felvásárlási raktár, üzlet és más szövetkezeti épület díszítse falujukat és könnyítse meg életüket. Gimesi Béla. A ki megérdemli a dicséretet I A baromfi és tojás begyűjtésében és felvásárlásában a megye egyik legjobb községe Szamosszeg Az első két havi begyűjtési terv teljesítése baromfiból 200, tojásból ISO százalék. Hasonló jó az eredmény itt a szabadáruk felvásárlásában is. Ezek az eredmények Koppeller Jó- zsefné baromfibegyűjtő jó munkáját bizonyítják, aki még az elmúlt évben felkészült az I. negyedéves terv teljesítésére. Vállalta, hogy a baromfibegyűjtés tervét 110, tojástervét pedig 105 százalékra teljesíti áprili 4 tiszeletére. Felajánlási nem maradt annyiban Hogy szavai valósággi váljanak, sorra meglátó gáttá a beadásra kötele zett termelőket. A faliúj súgón is rendszeresen nép szerűsiti a jól teljesítőket Ehhez a munkájához nagi segítséget kap a földmű vesszövetkezet vezetőségé töl. Megindult a község ben a- verseny is. A páros versenyeket az igazgató sági tagok kezdeményez lék. Gergely József, Szás; Gábor és Szajnái Miklós, né igazgatósági tagok pél dát mutattak a beadás tel jesítésében is. A tanácsta gok szintén részt vésznél a versenyben. Bodó Jeni es Kása Gyula tanácsta gok, akik amellett, hog\ kötelezettségüket példamutatóan teljesítik, felvilágosító munkát is végez nek körzetükben. Koppellerné rendszere, sen elbeszélget a liátralé- Iwsokkal és felvilágosítjt őket, hogy milyen hátránnyal jár az, ha kötelezettségük teljesítését elmulasztják. A megye baromfibegyűj tői — köztük a nyírmada és a dögéi — példát vehetnek Koppellernétöl. Kölni Sándor Föl tlm üvessző vet leesel i t ago le belépésükkel erősítik a termelőszövetkezeteket A megye fmsz-einél a megtartott taggyűléseken igen sok szövetkezeti vezetőségi és szövetkezeti tag tesz pontot elhatározásának végére, amikor bejelenti a tsz-be való belépését. így volt ez Dögén is, ahol Vass István 2 és fél Tóth János 3, és Dobos József ugyancsak 3 holdas dolgozó paraszt lett tagja egy új tsz előkészítő bizottságának. Az előkészítést Be- linszky József szövetkezeti ügyvezető is segíti. Tomyospálcán az fmsz. dolgozói jól agitáltak és eltekezleten Kogyák János és Pogyók András 8—8 holdas dolgozó parasztok léplek be a tsz-be. A tornyos- pálcái fmsz. dolgozóit dicséri az Újkenéz községben megszervezett új tsz. előkészítő bizottság is. Itt?n ez az első tsz. Tiszaszentmár- tonban Décsi Istvánnak és felesegének a tsz-be való belépését segítette elő Le- bovits Miksa boltos. A kis- várdai járási központ, valamint a kisvárdai fmsz. dolgozóinak eredményes munkáját dicséri a Lövőpetri községben megalakított új \ megye föl dmű vessző vetkezetei n e k 1956. évi beruházási terve Megyénk földművesszövetkezetei az elmúlt 10 esztendő alatt a beruházások terén is rendkívül sokat fejlődtek. Ott, ahol ,a felszabadulás előtt csak kis szatócsboltok voltak, szép, tágas, a kulturált kereskedelemnek megfelelő vegyes- és italboltok, kisáruházak, szaküzletek létesültek. Nem kell mást említenünk, csak a vásáros- naményi — országos viszonylatban is szép — földmű veeszövetkezeti áruháza'., a demecsepj és nyíregyházi kisáruházat, vagy pectíg az ez évbea megnyílt vásárós- ncményi éttermet. A fejlődés főleg o.f merhető le inkább,, ahol uz el- .rault. időszakban a magán- Ireféékédáérnnek' még sz* - tócsbcltja sem volt, többek közt a csengeri és a fehér- gyarmati járás egyes közsé.. A -fíMrllvníveKsy.övetkezet! rendszer megszületése óta pedig szép, és az igényeknek megfelelő boltokat építettek. Az 1956. évre rendelkezésünkre álló mintegy 5 millió forint népgazdasági beruházási hitelből Teremen, Kersemjén- ben, Laskodon, Szabolcson, Berkeszen és Nagj’cserkeszen létesítünk vegyes- és italboltokat. A felvásárlást gyorsabbá és szakszerűbbé tesszük, s ezért a beruházások nagyobb részét modern felvásárlási raktárak építésére fordítjuk. Felvásárlási raktárak épülnek Mérken, Tornyospálcán, Tiszavasvári- ban és Fehérgyarmaton! Üj szeszfőzde épül Ti- szakereesímyen, zöldség és gyümölcs számára 3 nagy felvásárlási raktárát építünk Csenserben. A taggyűléseiben számtalan fmsz-i választott vezetőségi tag és dolgozó választotta a nagyüzemi gazdálkodást. Ahol az fmsz-ek dolgozói jól előkészítették a taggyűléseket, helyesen agitáltak a tsz-ek mellett, ottan áz eredmények nem is maradtak el. Az fmsz-i dolgozók a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig használjanak fel minden időt arra, hogy minél több szövetkezeti tag válassza a nagyüzemi gazdálkodás útját és belépése segítse elő a többi kívülállók belépését 1 is.- d. M. Fehérgyarmaton es Ujíehér- tón. Ezek a felvásárlási raktárak. iparvágánnyal és hűtőbei -dezésekkel lesznek ellátva. A nagykereskedelmi raktárhálózat bővítése terén új nagykereskedelmi nehéz-áruraktár épül Fehérgyarmaton. Nagyobb-dik a nyírbátori és a kisvárdai áruraktár is. A népgazdasági beruházási hiteleken kívül, az önköltségcsökkentési beruházási hitelből — mintegy 5 millió forint összegből, — ruháznak be a földműves- szövetkezetek — főleg tüzelő- és építőanyag- telepek. valamint az alma- és burgonyaraktárak építésre. A megye területén 28 tüzelő- és építőanyag, és 1« felvásárlási telepet építünk újjá, illetve látunk el iparvágánnyal és szociális berendezésekkel. A legnagyobb összeget a beruházásoknál a földművesszövetkezetek saját ereje jelenti. Megyei viszonylatban ez év folyamán saját erőből közel 15 millió forintot ruháznak be. A tiszavasvári szövetkezet több, mint félmillió forintos beruházással a községben modern, eme letes vendéglő-éttermei, és szállodát épít. A kerthelyiség az épület tetőteraszán lesz. A nyíregyházi szövetkezet a Sza- muelly-téren — még ez évben — új modem felvásárlási központot és irodaházat épít. Az emeletes raktárban hűtőkamrák Is lesznek. A szállító munkát árufelvonó lift végzi. Kisvárdán új cukrászda és sörkert épül. Vá- sárcsnaményban irodaház, Nagyhalászban cukrászda. Homoktanyái.. Kisfástanyán véeves és italbolt, Császár- szálláson italbolt és Tisza- lükön sörkert létesül. Tiszamogyoróson új bolt nyílik. A szövetkezet tagsága 33 ezer forint célrészjegyet jegyzett, a választolt vezetőség tagiai pedig tiszteletdijukat fizették vissza, ugyanakkor több, mint 10 ezer ferint társadalmi munkát is vállaltak, hogy bolt- iuk július elején megnyílhasson. Szatmárcsekén a szövetkezeti tagság kezdeményezésére és az általuk jegyzett, célrész jegyekből új italboltot építenek, s így nem veszik igénybe az állami hitelt. " Ubrizsi Ferenc. A szerződéses vetőmagvak kiadási árai Az fmsz-ek a tsz-ekkel, a szakcsoportokkal és > az egyéni termelőkkel zöldségfélékre is termelési szerződést kötöttek az 1956-os évre. A szerződések értelmében — a hagymafélékre, zöldbabra és zöldborsóra — vetőmagvakat kamatmentes hitellel kell kiadni azoknak, akik leszerződtek. Ennek alapján közöljük a kiadásra kerülő dugványok és vetőmagvak árát. Az árak mázsatételben értendők: ' Dughagyma: pikles minőségű 108 Ft I. osztályú * 192 Ft II. osztályú 264 Ft III. osztályú 348 Ft IV. osztályú 456 Ft Zsika minőségű 528 Ft Veres hagyma: fekete mag 2780 Ft Zöldborsó 540 FI A zöldbab terhelési árát, illetve kiadási árát később közöljük. Az I. számú, központ által kiküldött, termelői kartonokra a kiosztási jegyzékről a kiadott dugványok és vetőmagvak árát, a műtrágya ellenértékét és a későbbiek folyamán kiadásra kerülő művelési előlegek Célrésifegytoöl új boltot építenek a kisfástonyaiofc magvak, kiosztasi jegyzékeit a kiosztás megtörténte után a termelők aláírásával ellátva, — mely az átvételt igazolja, —. az l. számú központnak kell beküldeni. Beküldendő a kiosztási jegyzék felső — perforált — példánya is B. G. ellenértékét, valamint a kiadott szervestrágya hitelt is rá kell vezetni. A fel nem sorolt zöldségfélékre a szerződőit terület nagyságáig a vstőmagvakat ingyen kapják a tsz-ek, szakcsoportok és egyéni termelők. Az ingyenes vető-' vekezeti tagok az új bob megépítéséhez -— legalábt 15.000 forint erejéig. A tagság örömmel fogadta a vezetőség javaslatát, sőt meg is toldották ázt. Vállalták hogy 15 ezer forint hely éti 25 ezer forint értékben végeznek társadalmi munkát mely szekérfuvarból és kézimunkából áll. Boltjuk mielőbbi megépítéséhez célrészjegyet fizetnek be. — 1'. ezer forint értékben. Ügyis lett, ahogyan határoztak. Bársony József 300 Nádasdi József 200, Tilli Mihály 200, Pallér István Kosztya Sándor, Szakács József és valamennyien — akik a taggyűlésen ott voltak —- 100 forint célrészjegyet jegyeztek. A jegyzet 12 ezer forintot május 1-ig be is fizetik. Dörögi Mihály Megyénkben igen kevesen tudják, hogy merre van Kisíás tanya, de még kevesebben tudják róla, hogy a tanyában lakó 120 családból több mint 80 a Szabadság TSZ tagja. Szorgalmas, dolgos emberek valamennyien, s tagjai a földművesszövetkezeínek is. Elégedettek: csak eggyel nem, — a szövetkezeti bolttal. A tanya lakói kicsinek találják boltjukat. Ha kicsi a bolt, meg kell nagyobbítani, — mondják a tanyabeliek. Igazuk van. így hát alig várták, hogy szövetkezed taggyűlés legyen náluk, ahol szóváte- hetik: boltjuk kicsi és hogy több és választékosabb árut szeretnének. A szövetkezet vezetősége egyetértett a tanyaiak kérésével és javasolta: társadalmi munkával táruljanak hozzá a sző--
