Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-25 / 73. szám
>0. március 25, vasárnap NÉP LAP Rövid ülföldi hírek Párizs, (MTI). A francia! inisztertanács pénteken »né Coty köztársasági el- k elnökletével rendkívüli §st tartott. A miniszterta- cs elsősorban Lacoste mi- niszterrezidensnek és Bour- [ ges-Maunoury hadügymi- I raszternek az algériai hely- i zetről szóló beszámolóját l hallgatta meg. Lacoste sze- : rint Algériában a légkör lényegesen enyhült és a helyzet „nem olyan rossz, mint korábban“. A miniszterre- ddens több rendeletet fogadtatott el a minisztertanáccsal; Az egyik ilyen rendelet szerint növelik a muzulmán alkalmazottak számát a közigazgatásban és a különböző közüzemekben. Egy másik rendelet az algériai földtulajdonra és bankkölcsönök felvételére vonatkozó intézkedéseket tartalmaz, ismét másik az algériai, földek, öntözéséről szól.-ft pamasskusz, (TASZSZ). Dámaszkuszfcan. március 22-én megnyílt az arab országok szakszervezeti képviselőinek értekezlete. Az értekezlet három napig tart és megtárgyalja az arab országok egységes szakszervezeti szövetségének megalakítását, jóváhagyja a szövetség alapszabályát. Az értekezlet elnökévé Jordánia küldöttségének vezetőjét választották meg. Az értekezlet munkájában Egyiptom, Szíria, Libanon, Jordánia cs Libia szak- szervezeteinek képviselői vesznek részt. Phenjan, (Új Kina), A kínai népi önkéntesek politikai irodája csütörtökön közölte, hogy a kínai népi önkéntesek ebben az évijen ü00.000 munkanapot ajánlanak fel a koreai nép megsegítésére az építkezésben, mezőgazdasági termelésben, útjavításban és különböző más-. munkálatokban. SSL pártértekezletéhez Berlin, (AUN) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a következő üdvözlő levelet intézte Németország Szocialista Egységpártja III. párté rtckezletéhez: „A Szovjetunió Kommunista .Pártjának Központi Bizottsága legforróbb üdvözletét tolmácsolja Németország Szocialista Egység- pártja III. pártértekezletének. Ej sikereket kívánunk Németország Szocialista Egységpártjának a. szocializmus Német Demokratikus Köztársaságbeli építésében, s » Német Demokratikus Köztársaság békegazdasága megszilárdításáért, valamint a dolgozó tömegek életszínvonala emeléséért; a német munkásosztály egységéért és Németország olyan körülmények között I történő újraegyesítéséért ) folyó harcban, amelyek biztosítják az európai békét és I biztonságot. Éljen a béke, j a szovjet és a német nép j barátsága' Megkezdődött Németország Szeeiallsta Eggsógpártjáncik Hl. pártérlekezlete í BERLIN, (ADN) Némeí- j ország Szocialista Egység- pártjának III. pártértekez- ; lete szombaton délelőtt kezdődött meg a berlini Wer- ■ ner—Seelenbinder - csarnokban. A pártértekezletet tíz órakor Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. Ä. szovjet energetikus-küldöttség angliai látogatásai London, (TASZSZ) A szovjet energetikus-küldöttség március 22-én este G. M. Malenkov vezetésével megérkezett Buxtonba, ott meglátogatta az angol energiarendszer dolgozóinak állandó szakmai továbbképző tanfolyaméit. A szovjet küldöttség tiszteletére adott vacsorán J. Eccíes, az angol villamossági hatóság alelnöke mondott üdvözlő beszédet. Rámutatott arra, hegy a szovjet' és az angol energetikusoknak sok közös ; érdekük van és van mit tanulniok egymástól, majd kijelentette, hogy ezért üdvözli a- Szovjetuniónak a szakemberek cseréjére irányuló .kezdeményezését. Remélem — mondotta, —, hogy a szovjet energetikusok . látogatása megindítja a nagyobb- arányú küldöttségcserét nemcsak a technika területén, hanem más területeken is. S. V. Gent, Buxton polgármestere a ; város lakossága nevében üdvözölte a küldöttséget és kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy az , őszinte barátság lesz az az alaptényező, amely meghatározza Anglia és a Szovjetunió viszonyát. G. M. Malenkov, válasz- beszédében kiemelté, a Szovjetunió és Anglia közötti kölcsönös megértés és a baráti kapcsolatok erősítésének jelentőségét. A jelenlévők melegen megtapsolták,’ amikor G. M. Malenkov a népek tartós barátságát éltette. Pénteken reggel a küldöttség felkereste' a Manchester közelében nemrég épült Carrington! áramfejlesztő telepet. Délután a szovjet energetikusok meglátogatták a ] Metropolitan—Vickers tár- j saság villamosgépgyárát. . A Keleti Atomkutató Intézet iöegs*epyezéséTel foglalkozó értekezlet szombati ülése Moszkva, (TASZSZ). A 1 Keleti Atomkutató Intézet ! megszervezésével foglalko-l j zó nemzetközi értekezlet' j március 24-1 ülésén az in- j tézet létrehozásáról szóló ' egyezmény tervezetét vitat- , ták meg A vitában részt vettek az értekezleten képviselt üsz- szes államok küldöttéi. A?. értekezlet bizottságot választott az egyezmény szövegének végleges megszerkesztésére. Március 26-án az értekezlet folytatja munkáját. Az Egyesiiit tasisa hörtsisre Mú 9 K8«*fflanis!a Párt hat funkeionáriesá! ! New York, (TASZSZ). • i Lapjelentések szerint a cle-j j velandi bíróság a Smith- j ! törvény alapján az Egyesült • IÁllamok Kommunista Párt-; (Folytatás a 2. oldalról.) elhajlások elleni harc jegyében irányítja pártunk. A Szovjetunió tapasztalatai, a XX. kongresszus tanulságai meggyőzően bizonyítják e politika helyességét. A XX; kongresszus a maga fontos helyére állítja a nehézipar fejlesztését, s arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a szocialista világ- réndszer fiatalabb tagjai már kedvezőbb helyzetben vannak, mint 30 évvel ezelőtt a Szovjetunió. Nem a nehézipar fejlesztését teszi szükségtelenné ez az útmutatás, csak figyelmeztet a könnyebbségekre: „Ma már I nincs szükség arra, hogy minden szocialista ország szakadatlanul fejlessze a nehézipar valamennyi ágát... Ezeknek az országoknak a védelmi képessége és biztonsága az egész szocialista tábor ipari hatalmára támaszkodik, minden európai népi demokratikus ország azoknak az iparágaknak fejlesztésére specializá- lódhatik. amelyekhez a legkedvezőbbek a természeti és gazdasági feltételei.“ Hruscsov elvtársnak e szavai ráirányítják figyelmünket az aluminiumtermelés fokozására és más hasonló I feladatok megoldására. A pusztuló kapitalizmus Az , előbbi számadatok meggyőzően bizonyítják: ellentétes irányban fejlődik a két gazdaság, a szocializmus és a kapitalizmus. A tőkés rendszer is felmutat némi fejlődést, de ennek útja végtelenül göröngyös, sőt nemcsak göröngyös, hanem szakadékos is. A második világháború befejezése óta még csak egy évtized telt el. de az Egyesült Államok statisztikája már háromízben jegyzett fel válté y szerű visszaesést. E válságjeleket elsősorban a hadiipari termelés fokozásával tüntetik el — természetesen csak időlegesen. A nüSftuló kapitalizmusnak, i az imperializmusnak jellemző tünete a pangás. Lenin azonban óva intette a marxistákat: hibát követnek el, ha az Imperializmusnak csak ezt a jellegzetességét emelik ki. Az imperializmusra két irányzat harca jellemző — tanítja Lenin. — Az egyik a technikai pangás, a rothadás tendenciája, az ellentétes irányzat pedig: a technika fejlődése a monopóliumok konkürrencia-har- ca és a legmagasabb ■ profitért folytatott hajszája következtében. A maximális profit hajszolása természetesen versengést szül a tőkések, a tőkés országok között, s e konkurreneia nem lehet meg a tőke felújítása, a technika fejlesztése nélkül. Bizonyos szűk és időleges fejlődésről beszélhetünk tehát, ez azonban nem jelenti a kapitalizmus megszilárdulását, még részleges stabilizációját sem. Esetenként fejlődhet, de szilárd nem lehet az a tend, amelyet időről időre válságok gyötörnek, amelyben pusztulnak a termelőerők, amelynek életét időről időre mesterséges „injekciókkal“ kell meghosszabbítani. Mik ezek az „injekciók“? Elsősorban a militarizálás, a termelés átállítása háborús vágányokra. A fokozott fegyverkezés valóban fellendülést idézett elő, ha nem is minden iparágban. Ez azonban megint nem a rendszer szilárdságát, hanem ingatagságát bizonyítja. Az Egyesült Államokban öt év alatt, 1950 és 1954 között négyszeresére emelkedett az állami katonai megrendelések összege, Angliában több mint négyszeresére, Franciaországban pedig háromszorosára. A fegyverkezés súlyos terhel természetesen nem a Fordolc és Rockefellerek, a milliomosok és milliárdosok vállait nyomják, hanem a dolgozókét. Az egy főre eső katonai kiadások összege az Egyesült Államokban az első világháború előtt 3.50, 1929—30-ban 7, 1954—55-ben pedig már 250 dollár volt. Hogy honnan teremtik elő ezt az összeget, elegendő annyit megjegyezni, hogy Truman elnöksége idején több adót szedett be, mint elődei G. Washingtontól F.: D. Rooseveltig összesen. Az Egyesült Államok ezenkívül azt is kihasználta a második világháború után, hogy a német, a japán és az olasz gazdaság egyidőre „harcképtelen“ lett, nem tudott azonnal belekapcsolódni a tőkés világkereskedelembe. A háborús pusztítás egyébként is szükséget teremtett számos európai országban. Ezeken a helyeken sorban megjelent a „jóságos amerikai nagybácsi“ és a Mar- shall-terv keretében nyújtott hitelek révén alaposan megszedte magát. Szerepet játszott még az állótőke felújítása 1951 és 54 között, és nem utolsó sorban a kizsákmányolás fokozódása, a bérből élők megnyomorító- j sa. Ezek a tényezők ? zoiiban { csak időlegesen hatnak, akárcsak az ópium a kábítószerek rabjának. Hatása idő múltán eltűnik, mint a füst, a baj pedig megmarad, sőt szaporodik. A tőkés világban ma sem használják. kLm£Zkű2SÍÍtíí.. már!■—IWIII Ilii I Ulli I I l«lflWW»WW A Minisztertanács vóndorzászlajának tulaj a Malomipari Egyesül Az elmúlt év. második felében kiváló n geztek megyénk malmainak dolgozói. Enne nyeképpen az Egyesülés az élüzem cím mei a Minisztertanács v,ándorzászlaját is. Az alábbi képek az ünnepség néhány örökítették meg: Dr. Petőházi Sándor, a begyűjtési mir lyettese üdvözli az ünnepség részvevőit jó munkát’kíván érre az esztendőre is. Brestyánszki Antal elvtárs, az Egyesülés tója átnyújtja az okleveleket és ajándékokat a eredményt elért dolgozóknak. lékben sem a termelési kapacitást, nagy eladatlan és eladhatatlan árukészletekkel rendelkezik az Egyesült Államok, a kanadai búzát és brazíliai kávét nem egy esetben használták az utóbbi esztendőkben kazánfűtésre. — Délkelet- Ázsiában és Afrikában ugyanakkor milliók éhez- j tek és éheznek ma is. A jövőt sem festhetik' meg valami tetszetős, vilá-j gos színekkel. Hiszen a „vi-! rágzáshez“ új piacokra isj szükség lenne. A keleti pia- j cokról magamagát szorítja ki a tőkés termelés, külö-j nősen az Egyesült Államok. Kereskedelmi tilalmaival és terjeszkedési politikájával magára haragítja Angliát és Franciaországot. Más intézkedései — pl. Nyugat-1 Németország erőltetett felfegyverzése — csak tovább mélyítik az ellentéteket, a nyugati államok vezetésében újra és újra visszatérő belpolitikai válságokat. A háborús kalandortervek csak szélesítik a szakadékot a nép és a népellenes vezetők között. Igaz, törekszenek arra.; hogy ellenkező hatást érje-j nek el. Előszeretettel nép-; szerűsítik például a tőkés! rendet. a megizzadásig igyekeznek bizonyítani, hogy 100 év óta — Marx és Eiigels kora óta ..megszelídült“ a tők tizálódott“, töké kás között „nincs tétek“. A „né’ mus“ egye; túi. tői már ott tar „osztálynélk üi! mat“ hirdet) egyenlő jogai nak és munkj a pénztárcája., arról senkiserr A népi kai- . inéletéről“ me XX. kongres olyan badarsáf jégről beszélii pitalizmus! 'N; lehet,, ha mt gúnyában túr- életét. Hasorn; kori orosz tár? alakjaihoz, al nyik“ név alat'- ténelem. Ök ef húzták a nép 1 táj szólásaikat hogy kiérdem barátja“ elnev szerencsétlen, nevezte őket. talizmus apóst letheti más kapitalizmus - mus marad, r: nem dönti a te A szociálisam talizmus mai méltán vonta keztetést a X2 szus: „A jövő a biztosan haladú len helyes úton Brestyánszki elvtárs átveszi a Miniszté dorzászlaját a borsodmegyeiektől, akik 19; évében voltak annak -őrzői. I-I1IIM-----------------—■[■^■11 l Mllllimill-—■"- ■ - -ti I A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlő levele Németország Szocialista Egységpártja I jártak öt funkcionáriusát üj | évi börtönre, egy hatodik, I j nőfunkcionáriusát . pedig ] • három és fél évi börtönre] I ítélte,
