Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-24 / 72. szám
Vila$ ptotelapfal cyrjpjüljetek f NÉPLAP ,AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Április tiszteletére XIII. évfolyam, 72. szám ARA 50 I1LLER 1956. március 24, szombat Minden ki a földekre! Rövid, néhány szavas táviratok érkeznek a hét eleje óta naponta szerkesztőségünkbe: „Elvetettük az első 10 hold tavaszi búzát!” „Felszántottuk az első 6 hold földet!” Ügy harsannak, mint az ünnepi kürtszó. Mindjobban elcsendesednek az aggodalmaskodók, a „vizes föld” elmélet szószólói, akik még most is a késői kitavaszodás keservein siránkoznak. Pedig most nem erre van szükség, hanem arra, amiről ezek az első diadalmas jelentések szólnak: lássunk hozzá serényen a késedelem behozásához, a szántás-vetéshez! Az első jelentések a homokosabb, dombosabb határú termelőszövetkezetekből és gépállomásokról érkeztek —■ ahol a tavaszi napsütés és a szárító déli szél hatására hamarabb szikkadt meg a talaj. A Ven- csellői Gépállomás traktorosai az Ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezet földjén hétfőn és kedden 10 hold tavaszi búzát vetettek el. A púposhalmi Vörös Zászló földjén pedig a Nyírteleki Gépállomás traktorosai kezdték meg csütörtökön a tavaszi búza vetését. Az ófehértói traktorosok a baktalórántházi Üttörőben szántanak kedd óta. A hét végére már a beregi és az erdőháti gépállomások kivételével mindegyik gépállomásunk traktorai kivonultak a brigádszállásokra és itt is, ott is megkezdték a talajmunkákat. A jövő hét elejére homokos területeinken általánosan megfelelő lesz a talaj állapota, itt tehát teljes erővel munkához lehet látni. Az idő javulásából arra lehet következtetni, hogy a fekete kötött földeken is rövidesen megindulhatnak a talajmunkák. Erre az időre tavaly gépállomásaink tavaszi tervüknek nagyobb részét már teljesítették. A tavaszi búza, borsó, mák, árpa, zab jelentős részének már földben kellene lenniök. Az idén csak a most következő napokban, hetekben végezhetünk a vetéssel és az egyéb fontos munkákkal, mint a belvizek levezetésével, az ősziek fejtrágyázásával, hengerezésével, fogasolásával, istállótrágyázással, az őszről elmaradt szántások pótlásával — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Gélállomási dolgozóink — de valamennyi mezőgazdasági dolgozó — előtt is rendkívül nagy feladatok állanak. Többek között — kereken négyszáz- ezer hold földet kell a tavaszon megyénkben bevetni különféle magvakkal. Az ezzel járó talaj- és vetési munkák jelentős része gépállomásainkra vár. A késői kitavaszodás 2—3 héttel megrövidítette a munkaidőt. Ebből az következik, hogy a gyorsaság az idén százszorosán is fontos tényezője a nagy termés sikerének. A gyorsaságnak azonban a munkák jó minősége nélkül nem lenne sok értelme. A helyes munkaszervezés tehát alapfeltétele a tervek teljesítésének. E nélkül nem lehet szó a 3 százalékos termésnövelésről, termelőszövetkezeteinkben 9.5 mázsás őszi, 6.9 mázsás tavaszi búza, 13.3 mázsás kukorica megyei átlagtermés eléréséről és túlszárnyalásáról. Nem tudnánk az állattenyésztés hozamait sem tovább gyarapítani. Pedig még a kemény tél és a dunai árvíz kártételét is ellensúlyoznunk kell. Országunk dolgozóival és az árvízsujtotta lakossággal szemben ez megyénk dolgozóinak hazafias kötelessége. A gyors munkára nemcsak azért van most nagy szükség, mert összetorlódtak a különböző tennivalók, hanem azért is, mert a növények megfelelő tenyész- időt igényelnek fejlődésük számára. Itt napok is sokat számítanak. Megérik a tavaszi búza április 10-e után vetve is, de bizonyos, hogy a szemek összeasza- Tódnak az érési időszakban és csökken a terméshozam. A korai vetésű növények nem várhatnak. Amint a földre rá lehet menni, azonnal vetni kell, mert minden óra késedelem kárt okoz. A gyors, szervezett, jó minőségű munkának gépi- állomásainkon minden feltétele adva van. Az erőgépeket, a munkagépeket jól kijavították. A megye gépállomásai 90 Zetorral, 188 G. S. gumikerekű, 13 DT lánctalpas, 4 Sz. 80-as erőgéppel, 57 négyzetbevető géppel és több munkagéppel gyarapodnak az idén. Módjukban áll tehát a szokásosnál gyorsabb és jobb munkát végezni. Gépállomásaink és termelőszövetkezeteink politikailag és szervezetileg is sokkal jobban felkészültek a tavaszra, mint tavaly. A tervek elkészültek és általában helyesen tükrözik a terméshozam növelése érdekében végrehajtandó feladatokat. A télen alaposan megvitatták a vezetők mit kell tenni. Most hát ott kell hagyni az íróasztalt és a gyakorlatban kell szervezni, segíteni, ellenőrizni. A gépállomási igazgató, a tsz-elnök, a mezőgazdász, a párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok lelkesítették a dolgozókat a mostani legfőbb feladat elvégzésére. A nyírteleki, újfehértói, kisvárdai — és még egynéhány gépállomásunk pártszervezete — helyesen értették meg a traktorosokkal, hogy minden percet használjanak ki a szántás-vetésre. Az április 4 tiszteletére tett verseny vállalások méltóan tükrözik traktoristáink lelkesedését, tettvágyát. A szorgalomért fizet a föld. Jobb holnapunk érdekében minden erővel ki a földekre, a helytállás mezejére! A szántás-vetés Hírei A púposhalmi Vörös Zászlóban megkezdték a tavaszbúza vetését S aMay József elvtárs, a gépállomás párttitkára jelentette, hogy Nyírcsászáriban és Nyírbogáton megindult a szántás március 22-én. A 3—3 traktorral tegnap estig 25 hold földet szántottak meg. Megkezdték a tárcsázást az újfehértói Vörös Csillag TSZ-ben — jelenti Tóth elvtárs, az Üjfehértói Gépállomás párttitkára. Az első napi eredmény 20 hold tárcsázás. A gépállomás traktorainak 90 százaléka kinn van a területen s várják az alkalmas pillanatot az indulásra. A Kisvárdai Gépállomás 3 erőgépe március 21-én megkezdte a szántást a nyírkarászi Május 1 TSZben — jelenti Pallagi elv- társ. 22-én már 10 gép berregett a Május 1 földein. Csillagfürt alá szántják a talajt. A Nyírteleki Gépállomás traktorosai is kimentek termelőszövetkezeteikbe. •— A sóstóhegyi Vörös Csillagban a szántást, a púposhalmi Vörös Zászlóban pedig a tavaszi búza vetését kezdték meg. A Nyírmadai Gépállomás két traktorosa a laskoji Vorosilovban 22.-én 10 holdat szántottak. Ugyanezen a napon az őri Petőfi TSZ- ben is megkezdték a szántást. A Nagyecsedi Gépállomás a tiborszállási Petőfiben ugyancsak 22.-e óta végzi a szántást. A Demecseri Búrgony aketnéayftúgyár dolgozói a felszabadulás 11. évfordulójának tiszteletére indított nmnkaveffieuy eredményeképpen negyedéves tervüket március 20-án befejezték. Jó és eredményes munkájukért dicsé- ret illeti az üzem valamennyi dolgozóját. Az Építő és Szerelő Vállalat lakatos üzemének dolgozói ma egésznapos műszakot tartanak, aminek teljes jő védelmét az árvízokozta károk pótlására ajánlották fel. Az üzemrész már eddig is kiváló eredményeket ért el a felszabadulási munkaversenyben, — most pedig minden dolgozó a „kiváló dolgozó” jelvény elérését tűzte ki céljául. A felszabadulás évfordulójának tiszteletére Harcban a „kiváló dolgozó“ jelvényért Két új tsz választotta az „Április 4“ nevet felszabadulásunk tiszteletére Március 19-én Szakoly községben a téesz-elő- készítő bizottság termelőszövetkezet alapító közgyűlésre gyűlt össze. Még azon az estén megalakították a termelőszövetkezetet. 15 család 17 taggal, 107 hold földön kezdte meg az új életet. Elhatározták, hogy felszabadulásunk tiszteletére „Április 4” nevet adják szövetkezetüknek. A tanács vb- elnöke lett a tsz-elnök, aki negyedmagával lépett be s 13 hold földet vitt a közös gazdaságba. Az új termelőszövetkezet tagjai azonnal munkához láttak s már befejezéshez közeledik a 14 holdra való dohánypalántának szükséges melegágy elkészítése. Vencsellő-Paszabcsúcson március 21-én alakúit meg egy másik új téesz, amely szintén az „Április 4” nevet viseli. Ebben a téesz-ben 8 család 18 tagja 105.5 hold földdel kezdte meg a közös gazdálkodást. Idős Drohos Miklós negyedmagával lépett a téeszbe 9 hold földdel. Híres dohánytermelő-család, s a téeszben is ezzel akarnak foglalkozni. Nagyhalászban is alakult egy termelőszövetkezet március 22-én Harcos néven. 12 család 18 tagja 73 hold földön alakította meg. A tagság azért választotta a Harcos nevet, mert szövetkezetük harcban született és harcban fog megerősödni. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat lakatos részlegének dolgozói új ötéves tervünkhöz méltóan kezdték ezt az esztendőt. Januári tervüket 155, a februárit pedig 160 százalékra teljesítették. Eddig az üzemrész mind a 10 dolgozója teljesítette a „kiváló dolgozó“ oklevél és jelvény elnyeréséhez szükséges feltételeket. Külön elismerést érdemel az, hogy a 10 dolgozó közül 5 DISZ-tag, akik a legjobb tudásuk szerint látják el feladatukat. A felszabadulás évfordu-i lójának tiszteletére azt tűzték ki célul, hogy ebben a hónapban is magasan túlteljesítik tervüket és valamennyien elnyerik a „kiváló dolgozó“ oklevelet és jelvényt április 4-re. Negyedmillió téglát akarnak gyártani a tiszavasváriak A szokatlan időjárás, a kései tavasz nemcsak a mezőgazdaság dolgozóinak munkáját késlelteti — ugyancsak sok fejtörést okoz a tiszavasári téglagyár vezetőinek, munkásainak is. Amikor már-már úgylátszott, hogy megkezdhetik a tégla szabadban való gyártását, akkor egy hidegebb éjszaka, hűvösebb nappal újra visszaszorította őket a kemencébe. így aztán v ,>m lehet csodálkozni azon, hogy a tervszerinti 150.000 tégla helyett, még 100.000-et sem tudtak eddig készíteni; A téglagyáriak azonban nem nyugszanak bele az időjárás okozta elmaradásba. Szilágyi István, gyártásvezető elmondotta: az a tervünk, hogy a felszabadulás évfordulójának tiszteletére pótoljuk az elmaradást és befejezzük negyedéves tervünket. Eddig az időjárás nagyon gátolt bennünket és mintegy negyedmillió téglát keli gyártanunk ahhoz, hogy negyedéves tervünket adósságnélkül befejezhessük. Sajtóterjesztésá napot tartanak a nyíregyházi népnevelők A nyíregyházi kerületi pártszervezetek népnevelői lelkes kezdeményezéssel elhatározták, hogy holnap sajtóterjesztési napot tartanak. „Egymillióán vagyunk, egymilliót adjunk“ A levelek, telefon jelentések egész sora érkezik hozzánk, arról szólnak, hogy üzemeink dolgozói, termelőszövetkezeteink gyorsan segítségére sietnek- az elemi csapást szenvedett, hajléktalanná vált embertársaiknak. Megyénk ifjúsága, nevelőtestülete sem marad el ebben a szívbőljövő segítésben. A kis pajtások szerény vagyonkájukat, zsebpénzüket vonjak meg maguktól, szorgalmasan összerakják filléreiket, s a sok kicsiből sokra szaporodó összeget haladéktalanul^ postára adják, hogy mielőbb megkapják az arra rászorultak. „A műsoros estek jövedelmét is az árvízkárosultak megsegítésére fordítjuk“ A Urnán termelőszövetkezet kujtúrcsoportja soha még ily szorgalommal nem készült kultúrműsorra, mint a napokban. Színvonalas előadást akarnak rendezni, hogy minél többen jelenjenek meg. Szükség van a jövedelemre, hiszen az árvízkárosultak javára fordítják. A tantestület tizenkét tagja mozgósította az iskolásokat a gyűjtésre is. Az Úttörő színjátszó csoport a héten műsoros eätet rendez, s a befolyó összeget maradék nélkül az árvízkárosultak támogatására fordítják. Angel Gyula. A nyírmadai tantestület 900 forintot már elküldőit... A nyírmadai általános iskolában az osztályfőnökök vezetésével megindult a gyűjtés. Az első napok eredményei láttán joggal reménykedhetnek az úttörők 8—900 forintnyi összegben. A tantestület minden tagja fizetésének 3 százalékát ajánlotta fel s ezt az őszszeget, amely meghaladja a 900 forintot, már postára is' tették, hogy mielőbb szét-, oszthassák a károsultak' között. Lengyel Zoitán. Kétszer ad, aki gyorsan ad A tiszavasvári I. számú általános iskola tanulói is elfogadták a budapesti úttörők „Egy millióan vagyunk, egy milliót adjunk” mozgalmát azzal a módosítással, hogy ezren járnak az iskolába, s kétezer forintot adnak. Emellett az árvízkárosultak megsegítésére fordítják azt az ösz- szeget is, amelyet eddig megtakarítottak. A VIII. osztályos fiúk az összegyűjtött almamag árát, a kirándulásra tartogatott közös pénzüket — 230 forintot — azonnal befizették. — A VIII. a) leányosztály túltett rajtuk. 404 forintot fizettek be. Mikor e sorokat írom, a rajvezetők itt állnak körülöttem, szemükben boldog fény csillog. — Túlteljesítettük. 2300 forintot adtak a pajtások, — mondják örömmel. „Két-j szer ad, aki gyorsan ad” — tartja a közmondás. Mi is ezt valljuk. Március 21-én posiára adtunk 2300 forintot. A nevelőtestület pedig fizetése 4 százalékát, 2200 forintot ajánlott bajbajutott embertársaink megseJ gítésére. Gól József.
