Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-23 / 71. szám

S* f J* T. \ V

;»56. március S3, péntek

It' rdóhát... A látóhat á1-1 rig nyúló, sima asz- íaiiuphoz hasonló terület. Az asztallapba vájt mélyedésben kanyarog rakoncátlanul a Túr. A táj egyhangúságát kisebb erdőma- t adványok, magános tölgy- , és vadkörteíák szakítják meg. Ügy bólogatnak az esti szürkületben, mint a . tctzsaio katonák, amikor . eleket adnalt egymásnak. A titkos üzeneteket a kósza esti szellő suttogja el. E vihartól tépett koronájú iák több évtizede látják már a tavasz ébredését. Sokat tudnának mesélni...

Üjabb tavasz bontogatja tzirmait. A rongyos hóköpeny utolsó foszlányai is eltűntek már a szántóföldekről. Árnyékos árokpartokon húzódik meg egy-egy összezsugorodott szennyes hó- j csomó. Némely helyen már pirkad a hant. De mellette víz csillog a barázdában, s hosszantartó, vehdágmarasz- taló sár lesz belőle.

Fehérgyarmatról jövet Vá- mosorosziba, Erdöhát legjellegzetesebb vidékére látogattam el. Kevés helyen találkoztam ilyen vendég- szerető emberekkel. Estére értem oda. A tanácsháza már üres volt. Gondoltam benézek a kocsmába, ott j többet lát, többet hall az [ ranbe... Míg iszogattam a í pohár sörömet, arra lettem! iigyelmes, hogy két, pufaj-l kába öltözött ember a sarokban civódásnak is beillő hangon vitatkozik. Az idősebb erélyesen bizonygatta, hogy bíz ő márciusban .-zánlani fog, méghozzá a Kossuth területén. Míg így j beszél erősen néz.,; Végig-j mustrál. Aztán beszédbe ele-) gyedtünk. I

— Megmondom őszintén — kezdi Török József miután megismerkedtünk — azért beszéltem ilyen hangosan. hogy figyeljen ide az elvtárs. Igen kíváncsi voltam, ugyan ki lehet? — Mert láttam az előbb a tanács felé menni. Sok itt a probléma. Alig bírunk megbirkózni a földdel. Ha szárazság van szikrázik, ha több az eső, akkor mintha a lekvárt dagasztanánk az ekével. Ha jó szántása van a talajnak, akkor sem biztos, hogy mi győztünk. Jön egy kiadós eső és megfullad a növény, mint az apró csirke, ha beletéved.

— Közben kinéz az ablakon az egyre sűrűsödő estébe. Menjünk elvtárs — javasolja — nézzünk szét a faluban. Elindultunk igazi, falusi szomszédolásra. A cuppanó sárban egy-két kutya kísérete mellett toppantunk be Berezi Gyuri bá- rsiékhoz. ö nem téeszcsés, hanem traktoros, de nála szoktak sokszor összegyűlni az emberek beszélgetni. —- Szerencsénk volt. Vagy öten

üldögéltek benn a szobában. Gyuri bácsi a díványon trónolt... Gyorsan ösz- szemelegedtünk.

— Az Erdőhát? — kérdezi vissza Kiss László. Az Erdőhátat az isten azért teremtette, hogy ne legyen itt lyukas a világ. Húzták az igát nagyapáink, apáink, húztuk mi is, de semmi látszata. így volt. Hiába hullott a verejték. A föld makacs maradt. Tudja az ördög, hogy miért. de csak ugarolva termett annyit, hogy szűkösen megéltünk rajta. — Ha nem tudta valaki magát az állattartásból forgatni, akkor holta napjáig koldus maradt. Ügy élt itt a nép, mint a vándormadár. Vettünk egy pár fiatal tinót tavasszal, azt egész nyáron, őszön át fogtuk, aztán másvidékieknek eladtuk. Félretettük a jövő tavaszi két tinó árát, s a maradék pénz futotta szűkösen sóra, paprikára, dohányra.

Mi az Erdőhát közepén lakunk —■ veszi át a szót Tóth Endre, aki eddig hallgatott. Körül rajtunk Fü- lesd, Csaholc, Turricse határa ugyanolyan mint a mienk. Az Erdőháti talaj eső után 2—3 napra már olyan, mint a feltáskásodott kigyóbőr, mint az acél. — Olyan szironyos, hogy fel- sebzi az ember talpát. Lentebb pár centire heteken keresztül dagasztani lehetne a sarat. Nyáron meg szárazság idején még az ökör is beletöri a lábát, akkora repedések vannak.

— Csak voltak, mert ma már nem mindenütt — szól közbe Torma László, a Petőfi elnöke. Nálatok a Kossuthban nem elég szépen sikerült már tavaly a szarvaskerep, amit a 40 hold meszezett földbe elvetettek? — A másik hallgat. Torma újra kérdez.

— Az idén akkor miért akartok megint 30 holdat meszezni? — Nem vár feleletet, tovább beszél. — Mi is megkezdtük a meszezést, mert láttuk ötvenben a Csahold Állami Gazdaságban, hogy eredményes. Az idén nekünk is lesz már összesen vagy 05 hold.

— így van!—mondja Kiss

László, — De azért én kiváncsi vagyok arra, hogy Kérsemjénbcn ismét elérik-e a 10 mázsás búzatermést. Mert n tala.iforga- tás után annyi termelt. Meg azt is jó lenne tudni, hogy a meszezés is meddig bírja?

— Meddig? —, kan a szór

Torma. — Ameddig mi

akarjuk. Ila nem fukarkodunk a trágyával, akkor kell eredménynek lenni. — Csinálni kell, mert nem termelhetünk 2—3 mázsa búzát, mint tavaly. A tengeriről. cukorrépáról nem is érdemes beszélni. Emlékeztek, hogy a Kossuth cukorrépája május végén, még a miénket is felül ba- jalta? S mi lett belőle? Semmi. És itt Erdőháton majdnem 20 ezer holdon így vagyunk... Vagy sikerül, vagy nem.

— Mégis mit lehetne itt tenni, hogy kijussanak ebből a kátyúból? — kérdeztem erre Terma elvtárstól.

— Mit? Sokat beszélgettünk már erről. Emiatt fő nekünk is állandóan a fejünk. Úgy gondoljuk', ha megfelelő árokrendszer épülne, ami le tudná vezetni a csapadékot, akkor már szépen előrejutnánk. A vizsgálatoknál az is kiderült, hegy 50—60 centi mélyen van egy vízzáróréteg, ha a>. árkok élkészülnek, akkor a mélyfcrgatással — amely íölszaggatja a vízzárórétegei, meszezéssel, bő trágyázással összekapcsolva igen | eredményes lenne. De rné;

; így is a takarmány félék ter- ; mesztésével kellene előbb | foglalkozni, hogy az állattí- | nyésztésünket ki tudjul : fejleszteni. S az állattartás j lenne a fő jövedelemíorrá- |sunk. Mikor a pillangósok ! gyökerei átdolgozzák a ta lajt, akkor már biztosabbar | termelhetünk gabonafélé- iket. Az idén mi már ezért j 140 hold lóherét vetünk, i — Persze — mondj a ke- ' vés hallgatás után — hallottunk arról is, hogy Kér- sem jenben tavaly 15 mázsás ; rizstermést takarítottak be. íAz idén már 14 holdon te- ílepítenek rizst. Halat is iakarnak tenyészteni. Milo- ! tán. Tissakóródon fűztele pékét létesítenek. Jó lenm :nekünk is megpróbálni, ímert ha gondolkodunk, az ; Erdőháton is lehet jobban j élni.

Samu András.

A „Sorló és Kalapács"-gyór új lakóházában

Háromszorosan kitüntetett kiváló vállalat a Népbolt

Moszkva egyik külvárosában, a Goszpitalnij-ulca 3. szám alatt tizenhá romemeletes lakóház épült a „Sarló és Ka!apács”-gyár munkásai részére.

A képen: Az új házban megnyílt üzletben megjelentek az első vásárlók. (Foto M. Ozerszkij)

Vállalatunk az elmúlt év utolsó negyedévében harmadszor nyerte el a kiváló vállalat címet. Nagyon vártuk ezt az ünnepséget, mivel jó munkánk elismerését láttuk benne. Az elért többtermelésből, a nyeréség tervtúlteljesítéséből 90.000 forintot fizettek vissza dolgozóinknak ezen az ünnepségen. Az ünnepség jelentőségét fokozta az, hogy ezen a napon ünnepeltük vállalatunk hatéves fennállását.

és a harmadszori kiváló vállalat cím elnyerését.

Kedves és bensőséges volt az ünnepség, amelyen a vállalat majdnem mindén dolgozója részt vett. Elért eredményeink azt bizonyítják, hogy dolgozóink rendelkeznek azokkal az adottságokkal, amelynek nyomán ez évben is elnyerhetik ezt a megtisztelő címet.

Gyöngyösi Andrásné

Népbolt Vállalat.

Vidám, derék lányok között a Zrinvi Gimnáziumban

— Melyik a legszebb hang az iskolában?

— A csengő hangja — válaszol egy kis barnaarcu lány a Zrínyi leánygimnázium udvarán.

Dolgozatírás után mondta, még az igazgató néni is megbocsátaná az ilyen őszinte szólást. Majdnem ötszáz lány játéka töltötte be az iskola kis. udvarát. Az orosz szakkör tagjai az ajtó előtt beszélgettek. Vajon miről szólhatott a vita szünetben, talán valami izgalmas óráról?

— Tudjátok, azt gondoltam — vitte a szót egy melegítés — szerezzünk örömet szegény árvízkárosultaknak. Képzeljétek el milyen jól esne. ha mi. diákok is segítenénk rajtuk, mondjuk odaadnánk azt a 400 forintunkat, amit a közös előadásból szedtünk.. kirándulásra akartuk, de ez most fontosabb.

— Adjuk oda. — válaszolta a tizenhat lány, szinte kórusban. Meg a szünet aiatt beállítottak az osztályfőnökhöz és elmondták elhatározásukat, aki meghatva Válaszolt:

— Köszönöm, lányaim-., derék lányok vagytok.

A kis csoport, az orosz szakkör tagjai szerény vagyonukkal segítik az árvízsújtotta lakosságot. A pénzt, amit kirándulásra, szórakozásra .szántak, most postára adják.

Szocialista, vagy szocialista típusú államrendszerben az önelszámolási rendszer a szocialista vállalatok gazdálkodásának alapelve. Az önelszámolási rendszer megköveteli a vállalatok jövedelmező gazdálkodását. Fő célkitűzése tehát a vállalati tiszta jövedelem létrehozásának biztosítása. Az önelszámolási rendszer érvényesülését, a vállalati jövedelmezőség biztosítását az ár és bérrendszer helyes működését, az önköltségi tervek teljesítését elsősorban a pénzügyi rendszer segítségével ellenőrizzük.

A Központi Vezetőség márciusi határozata óta az önelszámolási rendszer fejlődésében értünk el jelentős eredményeket. A nyereséggel dolgozó vállalaton száma állandóan no — megyénk területén a helyi tanácsi vállalatok által elért

tiszta jövedelem mind magasabb. — Ez biztosítja a dolgozók anyagi és Kulturális ellátására, a termelés bővítésére, az igazgatási szervezet, stb. fenntartására szükséges kiadások fedezetét. A Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatát vállalataink egyrésze magáévá tette. Ezt bizonyítja az, hegy 27 helyi' tanácsi vállalatból 21 az 1955-ös évben megszabott feladatoknak eleget tett, betervezett nyereségét túlteljesítette, hat pedig a tervben megszabott feladatoknak nem tett eleget, nyereség befizetési tervét nem teljesítette.

A helyi tondcsi vállalatok

Ä vállalatok lerjnefési tevékenysége

A Város- és Községgaz- i dálkedási Minisztérium fel- ügyeleté ! alá tartozó válla- , latok, az építőipari vállalatok kivételével, az 1955 évi tervüket túlteljesítették. Az építőipari vállalatok közül az Építő és Szerelő Vállalat tervét 87.5 százalékban téliesítetté. Ez főként a vállalatnál még megmutatkozó szervezetlenség, munkafegyelem hiánya miatt történt. A vállalati vezetés, a pártszervezet ez ellen a hiányosság ellen eddig nem inkát tett. A Villanyszerelő Vállalat termelési tervét ’7.8 százalékban teljesítette. Jellemző, hogy-e vállalatnak 1955. első félévéjjen még tervdokurne’ntációja sem volt, aminek oka a rossz munkaszervezésben, a munkával való hiányos ellátásban ’keresendő.

A vállalat működésében az év második felében komoly javulás mutatkozott. Ennek köszönhető, hegy a vállalat az első félévi hiányosságok ellenére '.955. évi nyereség befizetési tervét teljesítette.

Az ipari vállalatok 1955. évi működéséről azt lehet megállapítani, hogy komoly fejlődést értek el. Kivételt képez a Mátészalkai Vegyesipari Vállalat, amely annak ellenére, hogy termelési tervét túlteljesítetté, gazdálkodásában még mindig komoly hiányosságokkal küszködik. Az élelmi- szeripari vállalatok közül 1955-ben a húsipar 42.2 százalékkal, a sütőipar 47.9 százalékkal teljesítette túl 1955. évi tervét. A tervtúlteljesítést a jobb nyersanyagellátás, a szervezettebb munka, a munkafegyelem megjavítása, a társadalmi tulajdon védelmének megerősödése, az anyagtakarékosság s a jó irányítás hozta magával.

A kereskedelmi vállalatok 100.9 százalékban teljesítették tervüket. Egyedül a Kiskereskedelmi Vállalatnál mutatkozott tervlemaradás. A Kiskereskedelmi Vállalat tervteljesítése 1955-bon nagyon rapszódikus volt. — Rossz volt a tervmegállapí- tás s ebből kifolyólag többször kellett tervmódosítást eszközölni. Ezért a vállalatnál szükséges, hogy a tervezést az elkövetkezendő ’dobén a termelési mutatók, adatok komoly elemzése előzze meg. A terv Lemaradás főleg az év első felében jelentkezett. Ehhez az is hozzájárult, hogy a faiusi parasztság szükségletének egyrészét a földművesszövetkezeteknél vásárolta

meg. Különösen észlelhető volt ez a vegyes áruforgalomban. Tény az, hogy a kiskereskedelmi vállalatok nak ma már komoly versenytársa az utóbbi években úgy mennyiségben, mint minőségben nagyot fejlődött földművessé övet- kezeti bolthálózat. S na ez a versengés a szocialista kereskedelem szellemében folytatódik, akkor egész népgazdaságunknak, valamint megyénk lakosságának hasznára válik.

A Moziüzemi Vállalat tervét 108.5 százalékban teljesítette. E vállalat 1953- től van tanácsi kezelésben. Szakfelügyeleti szerve, a népművelési osztály kellő szakértelem hiányában a vállalat tevékenységéhez megfelelő segítséget nein tudott nyújtani. Ez :'s hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat a rossz vezetés miatt 1 csaknem egész éven keresz- | tül pénzügyi zavarokkal küzdött (sorbanállt). Erős javulás mutatkozott a vállalatnál az igazgató és a főkönyvelő leváltása után.

Az új vezetés a munka- fegyelem megszilárdításával, a helyes számvitel messze: Nemoda Béla propagandistát figyelmeztetésben részesítette a iárási pártbizottság

nak Nemoda Béla elvtárs pártfigyelmeztetéséből, s a továbbiakban fegyelmezett magatartásukkal, adott szavukhoz és vállalt kötelezettségükhöz híven jelenjenek meg a tanfolyamon, jól készüljenek fel, hogy hozzájárulhassanak a járási konferenciák színvonalának emeléséhez.

Különösen fontos ez most, amikor az SZKP XX. kongresszusa' anyagainak tanulmányozására kerül sor. Ebben a munkában elsősorban a propagandistákra hárul a nagy és megtisztelő feladat, hogy hallgatóik részére a vitás kérdéseket világosan megmagyarázzák. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges a járási konferenciákon való pontos megjelenés aa SZKP XX. kongresszus anyagainak alapos tanulmányozására.

A nyíregyházi járási pártbizottság figyelmeztetésben részesítette Nemoda Eéla elvtársat, az Üjfehér- tói Állami Gazdaság propagandistáját, mert a politikai iskola I. évfolyam propagandistái részére rendezett járási tanfolyamon nem jelent meg, s a pótkonferencián sem vett részt.

Sajnos, az első alkalommal nem csak Nemoda Béla elvtárs hanyagolta ezt el. Hiányoztak még: Dobai Károly, Sereg András, Magyar János nyír- bogdányi, Mezei Zoltán nyírteleki, Bodnár Béla és Bálint Sándor újfehértói, Márton Erzsébet, Nagy Miklós, Oláh Béla és Vig- vári László tiszateleki, továbbá Trencsényi István kálmánházai, valamint Gerák János és Erdei Mihály ibrányi propagandisták.

A tanfolyamról távolmaradt elvtársak okulja-