Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-23 / 71. szám

lüäü. március 23, péntek

•NEI'LAf

Egy szemtanú leijegyzései.

(Duna földvártól Bajáig, 1956. márciusában)

Dobi István üdvözlő távirat« a pakisztáni ideiglenes iőkormányzóhoz

Pusztít. az árvíz. Kiöntött a vad Duna medréből. Különös érzés fogott el bennünket az árvíz szó hallatára. Riadóztatták a közeli honvédségi alakulatokat és a katonák ezrei siettek, hogy a helyi lakossággal karöltve meg- kezdjék a mentési munkálatokat. Még jobban elszorult a szívünk akkor, amikor Dunaföldvárra érkeztünk, ahol borzasztó kép tárult elénk. Láttuk a kétségbeesett anyákat gyermekeikkel kezükben, a vízbe fúló állatokat és azt a szörnyű kárt. amelyet az árvíz idézett elő- Nehéz az árvíz elleni védekezés, különösen télen. Rövid idő alatt különböző brigádokat alakítottunk és a mérnökök, magasabb parancsnokok vezetése alatt megkezdődött a munka a gátakon. Külön csónakrajokat szerveztünk a lakosság ingóságainak és állatállományának megmentésére. Kezdetét vette a hősies ■immka, amely a hidegben, hóviharban éjjel-nappal folyt az egész szakaszon. A dunaföldvári szakasz front képét mutatta. A gátakon a hősiesen harcoló katonák, tisztek, polgári lakosság a mentés-i munkálatokon dolgozott. A „hátországban“ — Icatonai nyelven szólva — a lakosság és ingóságainak hátra- szállítása és a második tanaiban lévő önkéntes munkásbrigádok és katonák pihenője volt.

. Akik nem láttak még árvizet, nem tudják elképzelni, milyen veszélyt rejt magában, milyen hatalmas károkat okoz emberben és anyagban egyaránt. Az ottlévő katonák és a polgári lakosság hősies munkát fejtett ki. Különösen megható volt az a látvány, amikor a szovjet

társaság kikiáltása alkalmából engedje meg nagjTnél- fóságod, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében kifejezzem ős»Bte szerencsekívánaíai- mat Pakisztán népének és személy szerint Önnek.

DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.

Katonai pampával temették el

« Mohács-szigetnél hősi háláit holt

I. P. Tulbanov tizedest

I Csütörtökön délben a Ke- j repesi úti temetőben lcato- í nai pompával eltemették j Anatolij Petrovics Tulbanov . tizedes, rohamlöveg vezetőt, ' aki március 16-án Mohácsszigetnél hősi halált halt az i árvíz elleni küzdelemben a t magyar népért, i A gyószmenet élén koszo- ' rút vivő szovjet harcosok haladtait. Nyomukban szov- i jet és magyar katonák | emelték vállukra a nyitott ' koporsót, amelyet azoknak | a szovjet harcosoknak sír- ! helye mellé temettek, akik

• tizenegy esztendővel ez- ' előtt hazánk fővárosának ! felszabadításáért adták éle- i lüket.

A ravatalnál a, gyászün- í népségén elsőnek a szovjet j hadsereg képviseletében i Tugyin alezredes mondott ! beszédet.

í — Mély fájdalommal kísértük utolsó útjára elvtársunkat, Anatolij Petrovics Tulbanov komszomolista tizedest, aki a magyar polgári lakosság mentése köz- , ben halt hősi halált Mohács i szigeténél — mondotta.

— 1954-ben hívták be ka- i torai szolgálatra. Rövid szolgálati ideje alatt kiváló harckocsivezetővé vált. Élete végéig megtartotta katonai esküjét, megőrizte ka- i tonai becsületét. Tulbanov t elvtárs harci őrhelyén halt meg, kedves magyar barátainkért. Huszonegy esztendős volt, amikor elragad- í ta a halál.

i — Tulbanov tizedes emléke minden szovjet katonában, mint becsületes ember, nagyszerű katona emléke örökké élni fog.

’ Ezután Hídvégi Ferenc j vezérőrnagy mondott gyász* beszédet.

1 í.

műszaki alakulat harcosai és tisztjei megérkeztek.

Mindenkinek elszorulna a szive, ha látná mi van ma . Dunaföldvártól Bajáig. Ha látná a kisgyermekek riadt arcát, altik a mentőhelyen édesapjukat, vagy édesanyju- fcaf keresik, akik éppen a gáton dolgoznak. Ezer és, ezer hős születik e nagy munkában, ßjjel a sötétségben, hóviharban, ami-\ kor látni sem igen lehetett, a bátor katonák százai szálltak csónakokra, hogy életük veszélyeztetésével is megmentsék a lakosságot a pusztító árvíz-1, tői

Amikor a dunaföldvári szakaszon csökkent, a veszély, a honvédségi alakulatokat, az árvízvédelmi munkásokat és gépkocsikat egy újabb veszélyes helyre csoportosították át Bajára. Baja környéke ekkor a legveszélyezet- tebb szakasz lett, ide összpontosultak kát az erők. Innen küldtek haza engem, mert erősen megfáztam, de míg élek, soha sem fogom elfelejteni azt a hősiességet, amely mint népünk természetes tulajdonsága, úgy jellemzi dolgozóinkat. Soha sem fogrom elfelejteni azt a hatalmas erőt és segítséget, melyet államunk a veszélyeztetett területekre küldött. Ilyen összefogásra, ilyen erő mozgósítására csak szocialista típusú állam képes, csak olyan nép, amelynek jellemzője a közösségi gondolat. — Ezt most itthon is tapasztalom, mert hisz egy embertant mozdult meg és nyújt segítő kezet a mi megyénk is. Nagy és nemes dolog ez, annak a mutatója, hogy az árvízütötte sebek gyorsan begyógyulnak.

\TÓTH ZOLTÁN hadnagy.

»erűn, (mii) jonannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke rádiónyilatkozatban rámutatott:

— A nagyhatalmak egységes, pozitív határozatának legjobb lehetőségét a prágai deklaráció árna javaslatának megvalósításában látom, hogy hozzák létre Európában a csökkent haderők és fegyverzet ellenőrzött övezetét, amely Németország két részét is magában foglalná. Ez a kezdeményezés a francia államférfiak feltűnést keltett nyilatkozatai lévén közelebb került a megvalósuláshoz.

Grotewohl miniszterelnök — folytatta Dieckmann — ez év január 18-án a Népi Kamarában javasolta, hogy

a munkafegyelem betartására, a túlórák leszorítására és mozgósítja a vállalat valamennyi dolgozóját a társadalmi tulajdon megvédésére.

Az önköltséget tovább lehetett volna csökkenteni, ha az összes vállalatoknál maradéktalanul érvényesítik a Központi Vezetőség ide vonatkozó határozatait. A Mátészalkai Vegyesipar Vállalat, hegy termelési tervét teljesítse, sokszor meg nem engedett eszközökhöz

folyamodott. Nyersanyagát gyakran szabadpiaci áron biztosította. Egyes dolgozók a tényleges munkakörüknél magasabb bárkategóriába voltak ' sorolva. Hasonlóan szabálytalanul járt el a Vízműépítő Vállalat vezetősége is, amikor a kútfúrás gépesítésére való átállítás után továbbra is a kézi erővel való fúrás után járó bér normáját számolták el. Ez nem más, mint a bércsalás egyik formája. Több vállalatnál, mint a Mátészalkai Vegyesipari Vállalatnál a bankellenőrzés a hiányosságokat felderítette és felhívta a tanácsot ennek megszüntetésére.

A tanács ennek ellenére nem intézkedett a hibák időbeni kijavításáról.

felhasználása útján tovább kell csökkentenie.

A helyi tanácsi vállalatok jelentős eredményeket értek el a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtása során. A meglévő hibák megszüntetése azonban nagy erőfeszítéseket követe! mind a vállalatok vezetőitől és dolgozóitól, mind az érintett szervedtől. Vállalati pártszervezeteinknek sokkal céltudatosabb munkát kell kifejteni a dolgozók politikai nevelése érdekében. Szélesítsék ki és mélyítsék tovább a termelés pártellenőrzését. — Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hegy ne elégedjenek. meg az igazgató és a vezetők j formális beszámoltatásával, i hanem tanulmányozzák a ; termelés legfontosabb mutatószómait. Csak ennek is- ! méretében tudják a legégetőbb problémákra felhívni a vezetők figyelmét, mozgósítani a dolgozókat.

A tanácsok szervei számára is fontos tanulság a múlt évi tapasztalatok alapján, hogy csak fokozott, hozzáértő helyszíni segítséggel, ellenőrzéssel tudják előrevinni a hozzájuk tartozó vállalatok munkáját. Szorosabb kapcsolatot kei! tartani a pénzügyi szervek-: kel is. Csak ezeknek az erőknek együttes munkája teremtheti meg 1956-ban a tanácsi vállalatok jövedelmezőbb gazdálkodásának alapját.

Cs. Nagy István,

MDP Szabolcs-Szatmár Megyei VB. tpk. előadója.

I Keleti Atomkutató Intését megalakítására összehívott nemzetközi értekezlet március 22-i ülése

Moszkva, (TASZSZ). a Keleti Atomkutató Intézet megalakítására összehívott nemzetközi értekezlet március 22-i üiésén megvitatták D. Blohincev profesz- szornak, Sz. Carapkinnak, a szovjet külügyminisztérium kollégiuma tagjának és A. Topcsijev akadémikusnak

az értekezlet első napján a Keleti Atomkutató Intézet' megalakításáról elhangzott) beszámolóját.

A március 22-i ülésen aj Magyar Népköztársasági képviseletében Hidas István, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel.

Vállalati nyereség, pénzgazdálkodás

A tanácsi vállalatok 1955- öen 1954-hez viszonyítva 142 százalékos tiszta nyereséget mutattak ki. Ezen többletnyereség egyrészét a tanácsi Vállalatok fejlődése, a vállalatok munkájában beállt javulás eredményezte.

,A vállalatok forgóalappal jól el voltak látva.

Ennek ellenére egyes vállalatok, mint a Srabolcs- Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat, a Nyíregyházi Vendéglátóipnri Vállalat, a Népbolt Vállalat, Városgazdálkodási Vállalat, ai Útkarbantartó Vállalat, % Mátészalkai Vegyesipari Vállalat hosszabb-röviaobc

A Nemzetközi Vöröskereszt se$$feé$e az érvízHrosMlt&fcnak

A vöröskereszt egyesületek ligája együttérzését fejezte ki a magyar árvíz- károsultakkal és felajánlotta segítségét, amelyet a Magyar Vöröskereszt köszönettel fogadott. A ’iga felhívást intézett az egyes országok nemzeti vöröskereszt egyesületeihez, hogy erejükhöz mérten vegye- nek részt a segélyakcióban

A Magyar Vöröskereszthez a Német Demokratikus Köztársaság Vöröskeresztjének elnökétől távirat érkezett, amelyben felajánl-1 ják segítségüket. A Magyar Vöröskereszt vezetősége köszönetét fejezte ki a barát* együl térzésért és közöltét árvízkárosultjainknak milyen segítségre volna szükségük .

Az Állatni Biztosító Szabolcs megyei Igazgatósága 1955. II. félévi jó munkájával az Állami Biztosító megyei igazgatóságainak munkaversenyében első helyezést ért el. A Pénzügyminisztérium és a KPDSZ

vánoorzászlaját ünnepélyes keretek között adták át a „Kiváló igazgatóságának;

Ugyancsak „Kiváló járási fiók“ címet kapott az elmúlt félévi munkájáért an Állami Biríesító nagykállót fiókja.

3

Dolli István, a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsának elnöke az alábbi táviratot intézte Iskander Mirza pakisztáni ideiglenes íőkomtányzóbttz:

ISKANDER MIRZA önagy méltósága, Pakisztán ideiglenes fftkormányzójának,

K a r a c s i

A Pakisztáni íz,lant Közl'ogaclás a moszkvai magyar nagykövetségen az „Ingyenéiül*“ bemutatója alkalmából

rx LVfreUAclZUll liheg

Jsakov, a Moszkvai Városi tanács kulturális igazgatóágának vezetője, Bogatir- ov, a moszkvai drámai zínház igazgatója, a stau« lóz művészei, Gromov, a izíndarab fordítója és som-r« mácrvlr

Moszkva, (TASZSZ). ö moszkvai drámai színhás nemrégiben mutatta bt Csiky Gergely Ingyenéiül című szatirikus vígjátékát A bemutató alkalmát» Münnich Ferenc, a Magvai Népköztársaság moszkva nagykövete március 21-éi fogadást adott.

I tosdwi leszerelési tanácskozó m&Mwtáw eüsegítené Németország »jraegyesítését

a két nemet ailam vállaljon ünnepélyes kötelezettséget, hogy nem nyúl erőszakos eszközökhöz egymással. szemben, megállapodást köt az atombombák alkalmazásának eltiltásáról és kölcsönösen lemond az atomfegyverek előállításáról. Grotewohl miniszterei, nők további javaslata arra vonatkozott, hogy csökkentsék a két német állam területén élő külföldi csapatok létszámát. Ha a: ENSZ leszerelési albizottságának londoni ülésszaka jóváhagyná és támogatná ezeket a javaslatokat, ej, döntő mértékben hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhüléséhez és nagyfontosságú lépés lenne a hazánk állami egységének helyreállításához vezető úton.

— A magyar néphadsereg katonái, tiszthelyettesei, tisztjei és tábornokai nevében mély fájdalommal búcsúzunk Anatolij Petrovics Tulbanov tizedestől, akinek hős szíve nem dobog többé.

— Amikor a Duna jeges áradata veszélyeztette a magyar falvakat, az egyszerű magyar emberek életéi és vagyonát, a szovjet hadsereg hazánkban tartózkodó katonái népünk segítségére siettek. Ebben a nehéz, emberfeletti küzdelemben halt hősi halált Tulbanov tizedes.

— A magyar nép, néphadseregünk minden katonája megőrzi szívében Tulbanov elvtárs emlékét, Tulbanov elvtárs halálával tovább erősítette megbonthatatlan barátságunkat a Szovjetunióval, tovább növelte a szeretetet felszabadítónk és fegyverbarátunk, a szovjet hadsereg iránt.

Ezt követőleg Praksin szakaszvezető, az elhunyt harcostársa lépett a sírhoz, hogy elvtársai nevében mondjon búcsút a hősnek.

Nagybaracska község pártbizottsága, tanácsa és dolgozói nevében Mihály Gyula elvtárs búcsúzott a hallottól.

A hős koporsóját, a gyászinduló hangjai mellett szovjet harcosok vitték a sírhoz. A zenekar a Szovjetunió állami himnuszát játszotta, a temetésre kirendelt diszkíséret háromszoros díszössztüzet lőtt.

A sír fölé vörös emlékoszlopot helyeztek el. A gyászünnepség végén a kirendelt díszkíséret és a zenekar díszmenetben vonult el a sír előtt.

Vándor zászlót kapott az Állami Biztosító Szabolcs megyei Igazgatósása

ideig pénzügyi zavarokkal küzdött, illetve sorbanállt. Ez kihatással volt a termelési terv teljesítésére, az önköltségcsökkentés! terv teljesítésére és nem utolsó sorban a dolgozók foglalkoztatottságára is.

A legtöbb vállalatnál a sorbanállást a helytelen ; készletgazdálkodás, vagyis a megengedettnél nagyobb raktári készlet idézte elő. Komolyabb pénzügyi zavar a helytelen gazdálkodásból és a készletek túl magas értékéből eredően a Mozi- üzemi Vállalatnál adódott elő. E vállalat a negyedik negyedévben pénzügyileg már javult, de raktári készletét folyamatosan, saját

1955-ös aazdólkodásáról

te a vállalat gazdasági é pénzügyi helyzetét.

vezesevel, a készletek helyes kialakításával már többé-kevésbé megerősítetQnköltség, az önköltségcsökkeutesi terv teljesítése

A helyi tanácsi vállalatok 1955-ben 1954-hez viszonyítva 1.2 százalékos önköltségcsökkentést értek el. A tervezett összeggel szemben 0.2 százalékos önköltségcsökkentés mutatkozik. Az" 1954. évi anyagköltség- háríyaddal szemben 3.3 százalékos anyagköltség hányadcsökkenés mutatkozik. E csökkenés azt igazolja, hogy ezen a vonalon a vállalatok igyekeztek magukévá tenni és megvalósítani a Központi Vezetőség márciusi határozatát. A legnagyobb anyagköltség megtakarítás az élelmiszeripari vállalatoknál mutatkozott. Itt a megtakarítást főleg a ;-ütőipari vállalatoknál elért anyagköltség megtakarítás idézte elő. Költségtúllépés mutatkozik az ipari osztály irányítása alá tartozó Mátészalkai Vegyesipari Vállalatnál. Ezt a túllépést a vállalat rossz anyagköltség- gazdálkodása idézte elő. — Egyes vállalatoknál, de különösen az építőipari vállalatoknál ezen a téren még mindig sok a tennivaló. Itt az anyagköltség csökkentést csak úgy lehet fokozni, ha a pártszervezet és a vállalatvezetés állandóan széleskörű népnevei őmunkát folytat a dolgozók közölt, ügyei