Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-19 / 43. szám
4 M É P I. A P 1956. február 19, vásárnál) Jtűf/a/űm JÜÍLoészet MmmtmxMs&mmsamvGmarissm DCríiika A MOZART HANGVERSENYRŐL Ritka eset Nyíregyházán, hogy egy hangversenyen telt ház van. Természetesen az, hogy Nyíregyháza közönségének távolmaradásával sokszor pontot tesz egy-egy jó kezdeményezésre, mélyebb okai vannak. Az egyik ilyen ok az a rendszertelenség, mely jellemző e magasnívójú előadások rendezésére. — Történtek ugyan itt kísérletek, három hangversenyből álló bérletes rendszerű sorozat volta múlt évben. De az érdeklődés igen alacsonyfokú volt. Ennek az az oka, hogy keveset tettünk a sikerért. Lapunk sem vette ki részét e munkából, de azok a kulturális munkások sem, akikre közvetlenül tartozik egy-egy ilyen hangverseny szervezése, rendezése. A Mozart-est mégis sikerült. Orosz Ferenc elvtárs, az oktatási osztály vezetője nyitotta meg az ünnepi estet. Majd Vikár Sándor, a zeneiskola igazgatója ismertette rövid előadásban Mozart életét, munkásságát. Ezt követően Mozart műveiből hallottunk néhányat. Elsőnek az A-dur négyest adták elő, Csősz Sándorné fuvolán, Tariska Edith hegedűn, Vikár Sándor mélyhegedűn, Nagy Sándor csellón. A kis együttes művészi fokon tolmácsolta ezt a kedves, dallamos Mozart muzsikát. — A fuvola játéka volt talán a legtökéletesebb. Igaz, ez a hangszer a zenemű lelke. Csali az utolsó tételben éreztük itt-ott bizonytalannak, Az Á-dur szonátát Sztraky Tibor zongoraművész játszotta. Sztraky Tibor kiforrott művész. Ez minden feliepésén megmutatkozik. Mély átéléssel tolmácsolta ezt a művet is. Talán csak annyit jegyezhetünk meg, hogy következetesen halk kíséretnek használja balkezét. Az Á-dur hegedűverseny első tételét Dr. Marshó József tolmácsolta, zongorán Sztraky Tibor kísérte. Lehet, hogy a teremnek is igen rossz az akusztikája, de valószínű Marshó József hegedűjében is van hiba, meri a technikája kiforrott művészre vall, de a technika ellenére sem keltett mélyebb benyomást a hallgatóban. Pedig a művészi átélésben itt sem volt hiba. A B-dur triót Kiss Ernő oboán, Fridi Endre fagot ton, Farkas Márta zongo rán adta elő. Mozart ka maramuzsikájának egyik tipikus példája ez a trió. Az előadók nagy igyekezettel tolmácsolták ezt a művet. Kiss Ernő szinte hibátlan volt. Egy kicsit Farkas Márta balkézzel túlharsogta az oboát. Mozart operamuzsikáját a Figaró házassága és a Titus néhány áriáján, kettősén keresztül igyekeztek megismertetni. Ágíné Bocs- kay Ibolya és Jászkunné Nagy Katalin énekelt. Az áriák és a kettősök színesítették a hangversenyt. Talán egy kicsit Jászkunné tartózkodó volt, ez természetesen első szereplések elfogódottságából ered. Áginé Bocskai Ibolya tőle megszokott művészettel tolmácsolta az áriákat. A legutóbbi fellépés óta óriásit fejlődött ez akis szimfonikus zenekar. Ez a következetes munka <'red- ménye és a zenekari fegyelem gyümölcse. Természetesen van még tennivaló. F.lsősorban a zenekar fejlesztése terén, mert néhány hangszerből kevés % an, illetve van olyan hangszer, amelyik teljesen hiányzik. Bár Mozart zenekari műveinél ezt nem lehet észrevenni, mert 5 főleg vonósokra építi muzsikáját, A zenekar a mozarti mondanivalók tolmácsolásával eljutott a közönségig, és megfelelő érzelmi hatásokat váltott ki. Vikár Sándor, mint karmester, nemhiába fáradozott, e hangverseny nagy eredménye munkájának. A hangverseny célja az volt, hogy Mozart muzsikáját megismertesse a közönséggel. Ezért úgy válogatták össze a műsort, hogy a jellegzetes mozarti kamarazenéből is adjanak ízelítőt. Ilyen az A-dur négyes, és a B-dur trió. A szólóművek közül egy nagyszerű szonátát, — az egyik legszebb Mozart szo- íátát — ismertük meg. Az adottságok diktálták úgy, íogy az A-dur hegedűver- :eny első tételét csak zon- icrakísérettel adták el 5. De :z is ízelítőt adott Mozart muzsikájának virtuozitásából. Mozart muzsikájából az operák a legismertebbek a nagyközönség előtt. — Ezek közül is a „Figaró házassága", és a „Varázsfuvola” örvend a legnagyobb népszerűségnek. — Az opera művekből is kaptunk ízelítőt, mind ének, mind zenekari számokban. Az önálló zenekari muzsika közül pedig a legtipikusabb, és egyik legszebbet adták, a „Kis éji zene” első tételét. A műsorszámok nyomán • helyes kép alakulhatott ki a közönségben Mozart zenéjéről, zseniális művészetéről. így a hangverseny elérte célját: bebizonyította, hogy Nyíregyháza közönsége érdeklődik a magas zeneművészet iránt is. H. Sz. J. KISS ZOLTÁN: A ZÁHONYI HÍDON 35 éves a Szovjet Határőrség Mini szőlce menyasszony hófehér ruhába1 táncot lejt a Tisza fodrozó hulláma. Jégszilofon pengi táncához a zenét, kristályos hópihék díszítik jelmezét. Kecses szép derekán áthajolva a híd ölelésre nyújtja vasizmú karjait. Széles sínpár mellett, öccsként elnyúlva fut tág szovjet mezőkre a szűk magyar vasút. És ez ölelkező nagy frigyre vigyázva feltűnik az őrszem csillagos sapkája. Kelet felé fordul. S míg lépteit rója ráröppen a hajnal napsugaras csókja. Kreml tornyáról jött tán a csókos üzenet, határőr fiának az Anya-Föld üzent, Tajmir, Pamir küldte, vagy az Északi Fény s átalrepült Brijanszk örökzöld erdején? Talán Kaszpi partok szárnyas vitorláján úszva jött Ukrajna mézes kánaánján, Aragac s Ararát ormairól szállva ereszkedett le a Kárpátok aljára? ... Köszönti a vörös őr naggyá nőtt fiát. Lopátin őrsének legendás harcosát, ki a Búg partjáról a Rajnáig űzve sáskahad seregét pokolra seprűzte. Üdvözletét hozva siklik tova a fény, szijorkáz a sínek ezü'tös peremén és a híd közevén szikrázva megáll: tüzében piroslik harmincöt rózsaszál. Holló László festőművész kiállítása a Jósa András múzeumban Szerdán, február 15-én fél egy Kor nyílt meg a kiállítás. A megnyitáson Idolló László is részt vett. A festő nem fiatalember már. Képei szemléleténél tehát ne ütközzünk meg, ha kissé borús hangulattal találkozunk. Ezek a színék nem a ma színei. Ezek Holló Lászlóé, a magános vidéki festőé, akik csak a legutóbbi időben került olyan körülmények közzé, hogy önálló kiállítás keretében is bemutatkozhasson a közönségnek. Neve azonban nem ismeretlen. Egy- egy képével mindig találkozhattunk a pesti kiállításokon. 1887-ben született Kiskunfélegyházán. Jelenleg Debrecenben él. Művészi tanulmányait Münchenben Hcilóssynál kezdte. Később Párisba, Itáliába, majd Spanyolországba ment. Párizsi tartózkodása idején egy orosz szabadiskolát látogatott. így közvetett úton megismerkedett a nagy orosz realista festőkkel. — Képeire jellemző a nagy kontraszt. Sok a sötét és világos szín. A magas és a mélyhangok harsogása néhány perces szemlélet után nyomasztóan hatnak a szemlélőre, ennek oka, hogy a képei kissé sűrűn vannak elhelyezve és egymásra zavarólag hatnak. Az ilyen képekből, melyek hatása döbenetes, csak keveset lehet egy falon elhelyezni. Talán a legszebb és legnemesebb alkotása a „Tanulmányfej” — című, ami lényegében a festő önarcképe. Holló László szemlélete nem a mai értelemben vett reális szemlélet. A színeket j le, illetve felfokozza. Ilyen j értelemben hasonlít Koszta ; Józsefhez. Csak Koszta Jó- jzsef színskálája gazdagabb. |Több a féltónús a képeiben, j mely az átmenetet képezi a sótet fes a vuägüs színek között. Ez a festésmód általában tragikus, Ez érthető, és, megbocsátható Holló Lászlónál. Festői alkotó munkásságának nagyrészét teljes elhagyatottságban élte. Ez a világtól való elzárkózás, magában élés ez tükröződik képeiből. A színek maguk szépek és nemesek. A festő leginkább műtermében készíthette képeit. Majdnem minden képén ugyanaz a szőtte», ugyanaz a korsó látható. Kár, hogy Holló Lászlónak csak most rendeztek kiállítást. Talán, ha hamarabb bekapcsolódhatott volna művészetével a nemzet vérkeringésébe, sokkal több pozitív szírit láthatnánk ma' a képeiben. Nagy érdeme Holló Lászlónak a tisztacsengésü magyaros hang, mely Rudnai- hoz és Tónyai Jánoshoz' kapcsolja. Alföldi festő ő is, mint ezek mindannyian. Jól sikerült alkotásai közé tartoznak: Az „Almás csendélet”, „Vihar előtt”, a, „Vadvirágok”, a „Dáliák”,! Legoptimistább képe a! „Virágcsendélet”. Hiányos-1 ságának lehetne mondani a gyakran azonos értékű vi-i lágos színek használatát,! melyek keserű felkiáltás-! ként és kissé festékszerűen * hatnak. Ez azonban valószínűleg’ a múltbeli magárai hagyatottság következmé-; nye lehet. örülünk, hogy a Képző- j művészeti Szövetség és a Műcsarnok kiállítást rendezett Budapesten és végüli Nyíregyházán is, Holló; László műveiből. Bízzunk benne, hogy ez a kiállításrendezés csak része egy olyan folyamatnak, melynek célja lehet: minden értékes és tehetséges magyar képzőművész elfoglalhassa az őt megillető helyet képzőművészetünk életében. Diószeghy Balázs. ßtsiemjei .4. magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, a felvilágosodás úttörője, Bessenyei György. Halálának most van a 145. évfordulója, Bessenyeire emlékezik dolgozó népünk. írói munkásságát, célkitűzéseit így foglalhatnák ösz- sze: harcot indított a kicsinyes, a haladástól elzárkózó élet, a birtokaira visszahúzódó nemesség illúziói ellen a felvilágosodás eszméinek fegyverével. Így próbálja felrázni nemzetét a terjedtségből. Írói fellépésétől kezdve új korszakot számít irodalomtörténetünk. A haladásért való harc korszakai. Az újért, a haladásért vívott harc élén jelöli meg Bessenyei helyét. Hogyan tett szert azokra az eszmékre, amelyek fegyvert adtak kezébe a harcban? 1747-ben születelt Bérceién. Gyermekéveit a parlagi, a művelődéstől távol eső nemesség légkörében éli — kivétel az az 5 év, melyet a sárospataki iskolában tölt. Ez a fullasztó légkör válik később mozgatójává a magyarság kiművelésére irányuló törekvéseinek. 7765-ben jelentős fordulat következik be életében. Testőrnek küldi a vármegye Mária Terézia udvarába. Két lehetőség kínálkozik számára: beletemetkezni a fénybe, a pompába, léha módon leélni az életet, vagy felszívni a haladó eszméket, s azokat egy nemzet szolgálatába állítani. Bessenyei az utóbbit választotta. Nagy hatással volt rá a német, angol felvilágosodás, s ennek vezérei (Locke, Young, Pope) adták az eszmei irányelveket. Célkitűzéseit csupán irodalmi eszközökkel nem valósíthatta volna meg. Eszmei síkon kellett harcba- szállnia a régi elvekkel. Ehhez kapta az irányelveket a felvilágosodás nagyfáitól. Tudatos íróvá a reakció, a klerikálizmus elleni harc. tette. Pályája első szaliaszában leíró verseket ír. Témájukban, formájukban nagy hasonlóságot mutatnak a hagyományos magyarnyelvű versekkel. (Alkalmi ver-. sek...) Átmeneti írások ezek, de közülük jónéhany figyelmet érdemel. Jó megfigyelés, reális ábrázolás, szép leírás jellemzi őket. (Tiszának reggeli gyönyörűsége ...) A későbbi leíró verseiben túl is megy a hagyományos verselésen, a téma és a nyelv, a tartalom és a forma egységének megteremtésével. Egész sor irodalmi alkotása nem jelenik meg, a cenzúra elnémítja. Ekkor írja magáról: „inkább akarok lenni írásban igazság, mint nyomtatásban hazugság“ ... Drámáiban nemzeti témához nyúl, s nagyon időszerű kérdéseket tárgyal a Hunyadi íjászló tragédiájában, Buda tragédiájában, s Ágis tragédiájában. Alapgondolatuk: az uralkodók és az alattvalók közötti rossz viszony. Témaválasztásukban is haladó jellegűek, hiszen éppen az iró korára jellem-ő az ellentétek ilyen kiéleződése, különösen a szatmári béke után. A gyarmatosítás elleni nézeteit fejezi ki akkor, amikor igazságtalannak bélyegzi a hódító háborút. A feudális világot támadja ezekben, mert a vallás jelszavával támadást indít más országok ellen. Ugyanakkor egy sor ellentmondás következik bennük, amelyek az író világnézeti ellentmondása bői erednek. Az udvar és az alattvalók rossz viszonyát a „gonosz tanácsosokban“ látja. Tévedett, de mentségül szolgál az, hogy nem mentegeti a királyt sem, az udvar árnyékában meghúzódó főnemes- ségröl viszont lerántja a leplet. Legjelentősebb drámája az Ágis tragédiája, mely 1772- ben jelent meg. Ez a dátum jelenti a magyar irodalomban is az újat, a gyökeres fordulatot. Jelentősége abban van, hogy először állítja a nép harcának képviselőjét az irodalmi alkotás középpontjába. A korábbi drámákhoz viszonyítva sokkal élesebb hangon bírálja Bécset. De nem jut messzire a megoldásban. As uralkodó és az alattvalók közötti ellentmondást az alattvalók tragikus bukásával oldja meg. Ugyanakkor az alattvalók felkelését ugyanolyan jogosnak tartja, mint az uralkodó önkényét. Drámaköltészete a pályakezdés éveiben le is zárul. Vigjátékoklcal próbálkozik. Első ilyen tárgyú műve a „Lais, vagy az erkölcsi makacs“, eléggé sematikus, vontatott versekben megírt alkotás. Sokkal nagyobb figyelmet érdemel a Filozófus, művészi kidolgozásában, témájában, mondanivalójában. Számos példát találhatott a világirodalomban. Sokan írlak „az együgyű filozófusokról'', nem egyszer kinevették, megalázták, könyvmolyoknak tekintették őket. Bessenyei filozófusa győzedelmeskedik, s rokonszenvesen ábrázolt tagja a társadalomnak. Annál inkább nevetségessé teszi a feudális, elmaradott nemességet képviselő Pontyit. Kisfaludy Mokánya még rokonszenves, édeskés humorral megrajzolt elem, Pontyi több ennél. Olyannak ábrázolja, akin keresztül ki lehet nevetni az egész feudálisig nemességet. Ezzel kultúrpolitikai célkitűzését kívánta megvalósítani. Ennek szolgálatában írta kultúrpolitikai röpiratait, „Magyarság“, Magyar néző", „Jámbor szándék“, „Halmi“. -t A magyar nyelv-fejlesztése, a kelrikalizmus elleni harc, az örökös változás, fejlődés, a tudomány szükségessége és haszna stb. kérdéseit elemzi ezekben i, röpiratokban, Filozófiai alkotásaiban fejezi ki az emberiségről vallott nézeteinek összességét, rendszerezve a korább ütött kifejtett meglátásait, elvonatkoztatásait. (A természet világa, Bihari remete.) Ezekkel egyidőben írta hatalmas államregényét, a Ta- riménes utazását, mely a. realista regény típusát is magán hordja, de ugyanakkor nem mentes az utópiától sem. Erről a művéről is elmondhatjuk, hogy egész életszemléletét, . olvasását, tapasztalását, gondolkozását magán hordja. Bessenyei óriási szerepéi megpróbálták elhomályosítani, lebecsülni különösen a, Horthy-kor polgári iroda., lomtörténészei, művei azonban fennmaradtak, s ezek, igazolják írójuk nagyságát, nemzetet újjáteremtő tö-i rekveseit, MI ŐK A JANOS-j
