Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-19 / 43. szám
1956. február 19, vasárnap NÉ*LAP A dolgozó nők bevonása a termelésbe — szocialista építésünk elengedhetetlen feltétele As MNDSZ Megyei Elnöksége megbeszélte u KV novemberi határosaidból adódó teendőket cAf tj az ezethéts / Csütörtökön ültek össze az MNDSZ Megyei Elnökségének tagjai, a járási MNDSZ elnökök, hogy megvitassák a Központi Vezetőség novemberi határozata alapján az MNDSZ Országos Titkárság által hozott határozatot, amely megszabta a dolgozó nők feladatát a technika fejlesztése, a mezőgazdasági terméshozam emelése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. A beszámolót Velent Istvánná elvtársnő, az MNDSZ megyei elnöke tartotta. Beszélt a nők munkájának nagy jelentőségéről az ipari üzemekben, a termelő- szövetkezetekben,' állami gazdaságokban és az elmúlt évek sikeres munkája alapján beszámolójában azt is hangsúlyozta, hogy a nők megfelelnek a párt által eléjük tűzött feladatoknak és becsülettel végrehajtják a novemberi határozatot. — Nekünk az MNDSZ megyei és járási elnökségeknek úgy kell segíteni a községi, üzemi, termelőszö- vcrtkezeti és állami gazdasági szervezeteket a határozat végrehajtásában, hogy az mélyítse a nők körében a párt iránti szeretetet, fokozza a nők aktivitását a társadalmi, politikai, gazdasági élet minden területén. Valent elvtársnő ezután az üzemekben dolgozó nők eredményeit ismertette, s rátért a „Nők a tervért"- mozgalom fontosságára, a minőségi, exportbrigádok számának és tevékenységének fokozott emelésére, megbecsülésére, majd elmondotta, hogy megyénk dolgozó parasztasszonyainak különböző helyes mozgalmait az eddiginél jobban fel kell karolni és népszerűsíteni kell a munkában élenjáró dolgozó nőket. A tsz-ekben, állami gazdaságokban dolgozó fejőnők sokat tehetnek többek közölt a tejhozam emeléséért, az állattenyésztésben dolgozó asszon vök az állattenyésztés feilesztéséért — mondotta Velent elvtársnő, majd a ma már megyeszerte elterjedt és eredményes 190. 200 munkaegvséaes mozgalom, az „esv kotlóalj mozgalom“ támogatásiról, növekvő jelentőségéről szólt. A beszámolót vita követte. Bányász elvtársnő, a megyei elnökség tagja arról beszélt, hogy az elmúlt héten számos kisgyűlést szervezett a nyíregyházi nőszervezet, ahol az asszonyokkal megismertették a novemberi határozatokból adódó feladatokat. Sárközi elvtársnő, a máté- tészalkai járási MNDSZ elnöke elmondta, hogy nagyon bevált módszer a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztasszonyok találkozóinak megrendezése, hisz több esetben ez viszi közel, vagy egyenesen be a termelőszövetkezetbe az egyéni asszonyokat. Sárközi elvtársnő örömmel számolt be arról, hogy Sza- mosszegen, Nyírmeggyesen, ököritófülpösön. Nyírkátán és még számos községben a tsz-ekben is megalakult az MNDSZ szervezete, amely Igazi segítőtársa a párt célkitűzéseinek. A vásárosnaményi járási MNDSZ elnöke, Tóth Bá- lintné elvtársnő a járási nőszervezetek eddigi munkáját ismertette, s hírt adott arról, hogy a Nemzetközi Nőnapra — március 8-ra — a járás valamennyi tszében megalakulnak az MNDSZ szervezetek. Számos tsz. nőtagsága csatlakozott járásunkban a 200 munkaegységes mozgalomhoz — mondotta, sok szövetkezetben viszont új női munkacsapatokat hoznak létre a legfontosabb munkaigényes növények ápolására. A Gulácsi Petőfi tsz. asszonyai az elmúlt héten ajánlottak fel a közös állomány fejlesztésére egy-egy tyúkalja csirkét, amelyet majd a melegebb tavaszi napokban visznek be. Sok szövetkezetben követik már példájukat. A járás asszonyai kiveszik a részüket a munkából, de több segítséget kémek a pártbizottságoktól, pártszervezetektől — akkor még nagyobb eredmények elérésére is képesek. Sőrés Sándomé, a nagy- kállói járási nőmozgalmi munka tapasztalatairól szólva elmondotta, hogy a nagykállói MNDSZ szervezet az olvasókörökön ismerteti a szovjet agró- és zoo- technilcai módszereket, s dia-filmeket is vetít az új tapasztalatok elterjesztése érdekében. Az egyénileg dolgozó asszonyok között már igen széleskörű a „Keltess több baromfit“ és a „Ki visz több zöldséget a piacra“ mozgalom. Az asszonyokkal csak asszonyok foglalkozhatnak eredményesen a tsz agitá- ciónál, ezért sok szövetkezeti asszony látogatja ebben a járásban az egyénieket és nem eredménytelenül. Az MNDSZ asszonyok közül már sokan tettek vállalást, hogy március 8-ig teljesítik első negyedévi beadási kötelezettségeiket. Oláh Istvánná elmondotta, hogy a csengeri járás dolgozó asszonyainak kérésére az MNDSZ már most gondoskodik a napköziotthonok időbeni jmegnyitásá- ról, felszereléséről, hogy zavartalanul végezhessék a tavaszi munkát a dolgozó anyák. Cseszlai Györgyné, nyírbátori járási MNDSZ elnök ismertette a járási elnökség terveit a nők között végzendő politikai munkával kapcsolatban, majd a járás parasztasszonyainak fokozott aktivitásáról beszélt, aminek eredményeként a községek nőgyűlésein konkrét vállalások, határozatok születnek. Weisz Ignácné, a balkányi asszonyok lelkes munkájáról számolt be. — A balkányi asszonyok olvasókörökön ismerték meg a XX. kongresszus irányelveit és nagy érdeklődéssel tanulmányozták. Számos hozzászólás hangzott még el ezen az értékes ülésen. Barabás. Ezen a részen a tél is csípősebb, s a kis határmenti falucska egyetlen hőmérője reggelre 20 fok alá süllyedt. Az élet azonban nem állt meg. Vontatók pöfögnek trágyával megrakodva. Folyik a munka a bő termésért. A gazdaság központja csendes. Benn a melegben, az irodában szorgos munka folyik. Az ajtónál zömök, pirosképű, kucsmás ember beszélget az állatorvossal: Szalma Károly, a Barabási Állami Gazdaság kocsisa. Dolgát végezve egyet gondol és benyit az iroda mellett lévő lakásba. Barátságos kis szobában szaporán csörögnek a kanalak. Ahogy belép, nagy zsivajjal fogadják. Három kislány fogja körül, szép kötény előttük — és /jókedvvel kórusban kérdik: — Mit tetszett hozni Szalma bácsi? Teljesitik beadási kötelességüket a demeeseri dolgozó parasztok Demecserben a beadási tervtárgyalás a rendeletben meghatározott időben, illetve annak megfelelő ütemben folyik. A tervtárgyalás alkalmával minden egyes termelővel megbeszéljük a beadási tervek maradéktalan teljesítésének jelentőségét. Ennek eredménye abban mutatkozik a legjobban, hogy egyetlen termelő sincs, aki ezideig hátralékos volna. A beadási tervet Ja község dolgozói január hónapban a következők szerint teljesítették: hízott sertés 331, vágómarha 71.7, tojás 344, baromfi 179, tej 153 százalék. (A vágómarha beadási tervteljesítésnél azért látszik százalékszerinti lemaradás, mert 10 mázsa beadott súlyról a begyűjtési csoporthoz az értékelés után érkezett a vételi jegy, amely mennyiség így nem kerülhetett be a január ha- jvl százalékszerinti értéke- I lésbe.) A tervtárgyalás alkalmával minden termelőnek igyekeztünk a legrészletesebben megmagyarázni a szabadválasztású húsbeadásnak sertéssel való teljesítésének előnyét. A termelők megértették ezt a számukra jelentős kedvező lehetőséget és mind nagyobb százalékban teljesítenek például vágómarha helyett hízottsertés beadást. Példamutatásukkal a legjobbak közül is külön ’ kell emelni Révész Balázs 10, Sz. Kovács András 7, idős Legeza János 5 holdas dolgozó parasztokat,. akik mindenkor az elsők között teljesítik beadási kötelességüket. D. Tóth István begyűjtési megbízott. Melegszívű emberek között 1955. szeptemberében 35 család Rákóczi néven új termelőszövetkezetet alpkí- tott Nagykállóban. Áz új tsz. szervezésében a helybeli termelőszövetkezet kipróbált harcosai, a község kommunistái vettek részt. Az új termelőszövetkezet tagságának a megalakulás után az első gondja a jövő megalapozása volt. Az állam, a gépállomás azonnal a segítségükre sietett, s így az őszi kalászosok vetését 176 holdon a kellő időben elvégezték, ezenkívül 120 hold őszi mélyszántását is befejezték. Most, hogy a nagy hidegek beálltak, mivel foglalkozik a Rákóczi Termelő- szövetkezet tagsága? — kérdezem a szövetkezet párt- titkárát, Pásztói József elvtársat. — Jelenleg úgy látszik, mintha nem dolgozna a cső- pori, mert a nagy hideg megnehezítette a munkákat — mondja a titkár. — Természetes, tétlenül azért most sem ülünk. A hosszú, téli estéket felhasználjuk, politikai felvilágosító munkát végzünk a faluban. Ennek már eredményei is vannak. Jelenleg 52 család tagja a csoportnak. Érdeklődésemre, hogy a télen mit végeztek, egyszerre ketten is válaszolnak. Á három holdas régi gyümölcsösben a fákat megtisztították, a műtrágyázást elvégezték, továbbá 13 holdon az új telepítésű gyümölcsös részére a gödröket kiásták még mielőtt a hó leesett volna. Legközelebbi tervük a melegágy készítés. Ahhoz a tagok sajátjukból fogják összeadni a trágyát. Amikor jövő terveikről kérdezem a titkár elvtársat, elmosolyodik. Maga elé tesz egy könyvet és olvassa: „Az első negyedévben 8 tehenet, 5 lovat, 30 tenyészkocái szándékozunk venni. A második negyedévben 4 elö- hasú üszőt, 4 lovat és 10 másfél éves üszőt veszünk," — A baromfiállományt pedig — teszi hozzá — úgy fejlesztjük, hogy minden család ad egy kotlóalja csibét a közös gazdálkodásra. Tavasszal felépítenek egy 24 férőhelyes tehén-istállót, 20 férőhelyes ssrtésfiaztatót, baromfiólat és 10 hold dohánytermésére elegendő dohánypajtát. A négy holdra tervezeti konyhakerté szetröl nagy szeretettel beszélnek a tagok. Piacra és saját szükségletre szándékoznak termelni. A tavaszi munkák pontos elvégzésére is meg van minden lehetőségük. 50 holdon négyzetesen vetik a kukoricát. 44 holdon géppel vetik a burgonyát. Az állatállományról is gondoskodna1c, 15 hold lucernát, 15 hold bükkönyt, 5 hold Siló csalamádét vetnek. Az ablakokra csipkés jégvirágokat rajzolt a hideg. A szobában a pattogó kályha mellett is meglátni a leheletet, mégis valahogy fel- melegszik az ember szíve a kissé korszerűtlen irodaépületben, mert melegszívű emberek beszélgetnek, tervezgetnek a jövőről. Mintha \ már most következne az- évvégi zárszámadás, a tervek már arra is kész vannak. Hatvanegy forint jut terményben, pénzben, egy munkaegység után a Rákóczi Termelőszövetkezet tagságának — így tervezik. Amikor a termelőszövetkezetnek nyújtott segítségről beszélünk, felderül az arcuk. Nem lesz mostoha, gyerek a Rákóczi Termelő- szövetkezet a községben. Idősebb testvérei: a Rákosi Termelőszövetkezet, a Vörös Zászló TSZ, a Dózsa TSZ, a Kísérleti Gazdaság megad minden támogatást a kezdeti nehézséggeltkell küzdő új szövetkezetnek. Hisszük, hogy egy év múlva a Rákóczi TSZ is felzárkózik a nagykállói tsz-ek mögé, s nemcsak a járásban, de még a megyében is híres lesz jó munkájáról. kata jános) <— Csali meglátogatlak benneteket, nincs-e valami baj, amíg a mama odavan. — válaszolja. Letelepszik egy székre, körülnéz. Tekintete egy szép keretű képen áll meg. Feláll. Közelebb megy, úgy olvassa: „Emléklap Tricskó Sándoménak a párt, a nép ügye érdekében kifejtett tevékenységéért, Budapest felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából az MDP Budapesti Pártbizottsága.” — Derék asszony a mamátok — jegyzi meg és arra gondol, mit is tett tulajdonképpen ez a törékenynek látszó, csupa vidámsággal, életkedvvel teli asszony. Másfél hónapja lakik az állami gazdaságban Tricskó Sándomé függetlenített párttitkár. Az Egyesült Gyógyszergyárból jött a párt felhívására falura. Egy ideig a munkásszálláson lakott. Mennyire megszerették ott is a munkásnők. Derűt varázsolt közéjük, szép terveivel mosolyt csalt az arcukra. Nem engednék már vissza, akármi történne — erre gondol most Szalma Károly is, csak még egy dolog kergeti agyában a gondolatokat. Ez pedig csupán egy szó. Miért? Miért hagyta ott a szép színházakkal, villamosokkal, autóbuszokkal, neonfényes kirakatokkal ékes fővárost? — Miért cserélte fel modern, összkomfortos kőbányai lakását a mostanival, amelyben még villany sincs? * Még ezen a napon beszéltem Tricskó elvtársnővel. Vásárosnaményban, a járási pártaktíván ismerkedtünk meg. Rövid idő alatt megértettem miért vállalta pártmegbizatásként a falusi munkát — a nyugodtabb üzemi munka helyett a csikorgó hóban, dérben való gyaloglást — ez a fiatal- asszony. — Pedig alig szólt magáról, s akkor is szerényen. Nem beszélt a nehézségekről, amelyekkel meg kellett ilyen rövid idő alatt is birkóznia, csak a I munkáról, a terveikről, (amelyeket már együtt kovácsoltak a dolgozókkal. Megyünk az úton és megszólal: — Már szóltam a bekötőút miatt. Eddig itt az volt a szokás, hogy trágyával „javították" a kátyúkat, hogy el ne merüljön a szekér, meg a vontató. Hány száz mázsa terméstől esett így el a gazdaság! Megemlítem neki a mozit és a villanyt. — Tavasszal bekötik a villanyt, s az első dolgunk lesz, hogy hozatunk mozi- gépet. Lesz saját zeneka-i runk, tánccsoportunk — sorolja tovább csillogó sze-í mekkel. Kell a kultúrmunka, — Milyenek a problémáig miben kér segítséget? —* kérdem, hogy kiegészítsem; a róla alkotott képet. — Ha valaki máshova* költözik, sok minden megöl-* datlan — válaszol. — E rJ. azzal jár. Erre számítottunk is, amikor falura jelentkeztünk. Akkor még azt sem tudtam merre vaui Barabás. De most már itt, lakom és itt kell élnem. S az sohasem mindegy, hogyan. Törekszünk és meg-, teremtjük magunknak amit; szeretnénk, akarunk. Most! határoztuk el például, hogy az üzemi konyha részére külön baromfiállományt nevelünk. Ezt mindenki örömmel fogadta. Úgy hiszem, a nyáron nem lesz panasz a' konyhára. Megköveteljük, hogy minden dolgozó teljesítse a vállalt kötelességeket, de ugyanakkor a jó munkakörülményeket, eliá tást is biztosítjuk. Tricskóné nem beszél magáról. Nem mondta el,; hogy pártmunkájáért, amit 10 év óta becsületesen, jól lát el többször megdicsér-; ték és kormánykitüntetést is kapott. Én azonban, amikor ennek az egyszerű, harcos munkásasszonynak az életét — szívósságát a pártmunkában, szeretetet gyermekeinek és a dolgozóknak a nevelésében — megismertem, Osztrovszkij: „Az acélt megedzik” című halhatatlan művének néhány sorára emlékeztem: „Az ember legdrágább kincse az élet. Csak egyetlen egyszer van része benne és úgy kell végigélnie, hogy majd ne gyötörje kínzó fájdalom a céltalanul leélt esztendők miatt, hogy majd ne égesse a szégyen silány és sekély múltja miatt, hogy majd halála- pillanatában elmondhassa: én egész életemet és minden erőmet annak szenteltem, ami a világon a leggyönyörűbb — harcoltam az emberiség felszabadításáért." Tricskó Sándomé ilyen, úton halad, de csak akkor juthat igazán magasabbra, messzebbre, ha állandóan és türelmesen segítenek neki ebben. Akkor a hideg sem lesz olyan kegyetlen Barabáson. K. J. Begyűjtési verseuyíelhívás április 4. tiszteletére Hazánk felszabadulásának 11. évíodulója tiszteletére a Vajda-bokori tanácskirendeltség dolgozói begyűjtési versenyre hívják Felsősima tanácskirendeltségének dolgozóit a következő feltételek alapján: 1. Az 1956. első negyedévi begyűjtési tervet maradéktalanul teljesítjük a következő százalék-arányban: sertésből 110%-ra vágómarhából 105%-ra baromfiból 105%-ra tojásból 102%-ra tejből 101%-ra 2. 1956. év első negyedévét hátralék nélkül zárjuk. 3. Az értékelés a Megyei' Begyűjtési Hivatalhoz beküldött jelentések alapján történik. Tanyik János VB kirendeltség vezető Óvári Zoltán begyűjtési megbízott. 'S» *s Lapzártakor jelentették Jelentjük, hogy a Nyír- A Kisvárdai Gépállomás tnadai Gépállomás dolgozói a téli gépjavítást 1955. feb- a téli gépjavítást a maina- már 1B.án 3 6rakor beíe pen befejeztek. • , jezte. Kovács István Jávori Kálmán igazgató. ( igazgató.
