Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-19 / 43. szám
löátí. február 1», vatsamap NÉPLAP a A ^loi jehsnió KoiiiiiiiaKiiNÍa IViHjiíiiak W. boiigressiusa (Folytatás az 1. oldalról.) végzettségű szakember tartozik. A kongresszusi küldöttek párttagsági idejére, valamint korára vonatkozó adatok arról tanúskodnak, hogy a legtöbb pártszervezet a párt-erők kiválogatásának és elosztásának gyakorlati munkájánál gondosan kom. binálja az idősebb és fiatal kádereket. Gondoskodik az új funkcionáriusok merész előléptetéséről, megbecsüli a régi kádereket és felhasználja azok sokéves tapasztalatait. A kongresszusunkon 22 olyan küldött van jelen, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt i lépett be a pártba és hatvan | olyan küldött, aki 1917— 11920 óta párttag. Ezután Arisztov a kongresszus nőküldötteiről szólott. 193 szavazati joggal bíró nőküldött van jelen ezen a kongresszuson — mondotta. Ez az összes küldöttek 14.2 százaléka. A XIX. pártkongresszuson 12,3 százalék volt. Minthogy a ní k fokozott aktivitással vesznek részt a társadalmi-politikai életben és a termelő-tevékenységben, növekedett a nők száma a párt soraiban, összesen 1,414.456 nő tagja és tag jelölt je van pártunknak, 95.488-al több mint a XIX. pártkongresszus idején volt. Néhány külpolitikai kérdés Moszkva (TASZSZ) Teljesen egyetértek a Párt Központi Bizottságának beszámolójával. A beszámoló a marxista elmélet alapvető kérdéseit veti fel a mai helyzetnek megfelelően. A belőlük levont következtetések nemcsak elméleti jellegűek, hanem program jellegűvé is válnak, hatalmas evakorlati jelentőségre tesznek szert a kommunizmusnak a fejlődés következő szakaszaiban folytatandó helyes politikája szempontjából. (Taps.) A Központi Bizottság, a társadalmi fejlődés törvényeinek ismeretében olyan következtetésekkel fegy- verzi fel a' munkásosztályt, amelyek most már nemcsak a Marx és Lenin élete és tevékenyege korszakának tényeit és eseményeit általánosítják és mavvarázzák meg, hanem a tőkés, valamint a szocialista országokban később bekövetkezett eseményeket is. Engedjék meg, hogy az alábbiakban foglalkozzam az említett kérdések e^nríirével-mási kával, minthogy rendkívül fontosak és időszerűek. A Központi Bizottságnak és Elnökségének munkáját az elmúlt. három esztendőben mindenekelőtt az Jellemezte, hogv pártunkban hosszú szünet után megteremtődött a kollektív vezetés. (Taps.) Pártunknak most olyan szilárdan összekovácso- lódott vezető-kollektívája van, amelynek ereje nemcsak abban rejlik, hogy sok esztendő forradalmi harcában, munkában egybeforrott elvtársakból áll — bár természetesen ez is igen fontos, hanem főként abban, hogy ez a kollektíva a pártépítés és a pártvezetés lenini eszméit, lenini elveit követve, rövid idő alatt teljes egészükben elérte a pártélet lenini szabályainak helyreállítását. (Taps.) A kollektív vezetés elve elemi fontosságú a proletár-párt, a lenini típusú párt számára. Ez régi igazság, de mégis hangsúlyozni kell, mert körülbelül húsz éven át nálunk tulajdonképpen nem érvényesült kollektív vezetés, virágzott a személyi kultusz, amelyet már Marx majd Lenin is elitéit. Az elmúlt három esztendő alatt helyreállott a Kommunista Párt .kollektív vezetése, ez az a főforrás, amely a legutóbbi években űj erőt adott pártunknak. Mikojan ezután méltatta a Központi Bizottság erőfeszítéseit az ipar. mindenekelőtt a nehézipar gyors fejlesztésére, majd így folytatta: a főprobléma a mezőgazdaság elmaradásának megszüntetése, az ipar és a mezőgazdaság fejlődési aránytalanságának kiküszöbölése volt. Ezt a feladatot egész sereg intézkedéssel oldottuk meg. Ilyen intézkedés a kolhozpárasztok anyagi érdekeltségének fokozása, a szűz és parlagföldek meghódítása. Két év alatt 33 millió hektár új földet tettünk termővé. Álmodhattunk volna-e bármikor is hasonlóról? Es mi történik ugyanakkor az amerikai mezőgazdaságban? Az Egyesült Államok kormánya az idén januárban az elnöki üzenetben olyan programot terjesztett a kongresszus . elé, hogy a vetésterületet 10 millió hektárral csökkentsék. A földek, feltörésé helyett ők a megművelt földeket változtatják parlaggá, szűzfölddé. A. I. Mikojan a ma. leginkább szűkében lévő közszükségleti cikkek termelése növelésének tervezett gyors ütemét azzal magyarázta. hogv a Párt Központi Bizottságát aggasztja, hogy több helyen fennakadás észlelhető a kereskedő ■lemben és égyéS ' ártikért sorbaállnak. A szocialista társadalomban a keresletnek .meg kell előznie az árukínálatot, óz állandóan növekvő kereslet lendíti előre az árutermelést. A kereslet és a kínálat helyes viszonyát a hiánycikkek termelésének rohamos növelésével és úgy érjük el — hangoztatta —- ha a jövőben olvan ár csökkentési politikát folytatnunk, hogy az árak leszállítása csakis az árutömeg gyarapodásának és a lakosság fizetőképes kereslete növekedésének arányában történjék. Hangsúlyozta, hogy új erőfeszítéseket kell tenni a kereskedelem és a közétkeztetés mielőbbi megfelelő színvonalra emeléséért. Központi Bizottságunk tevékenységének fontos irányzata volt az is, — mondotta — hogy kérlelhetetlenül harcolt a bürokratikus centralizálás ellen és megerősítette teljes jogaiban a lenini demokratikus centralizmust. A többi között jelentékeny számú azelőtt a központnak alárendelt iparvállalatot bocsátottak a helyi szervek rendelkezésére, megerősítették a helyi tanácsok és a vállalatok jogait. Csökkentettük és egyszerűsítettük az államapparátust- harcoltunk a kommunista góg és az elbizakodottság, a hencegés, az oly sok kárt okozó díszes jelentések ellen és azért, hogy a bírálat és az önbírálat egyáltalán ne legyen tekintettel a személyekre. Egyéb nagyjelentőségű intézkedések között meg kell említeni, hogy az állami tervbizottsagot ketté osztották; A£ egyik a távlati, a másik a folyó tervezessél! foglalkozik. ■ . J A Központi Bizottság beszámolója és a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete — hangoztatta Mikojan — olyan nagy és részletes programot terjeszt a kongresszus elé, amely a •kommunizmushoz vezető gyors haladást szolgálja, . • Szó van a legfontosabb szociális intézkedések -rendszeréről is. Ilyenek: .’ -a munkanap megrövidítése, az alacsonjr fizetésű munkás- és alkalmazottkategóriák bérének emelése, segítésük a gyermeknevelésben és az idős szülők eltartását szolgáló erőfeszítéseik megkönnyítése állami aggházak szerver zésével és megfelelő nyugdíj juttatással, az oktatás ingyenessége, széleskörű bölcsőde- és óvódaháiózaí szervezése, iskolai internátusok szervezése, az iskolai reggeliztetés és a széleskörű köz- étkeztetési hálózat bevezetése. Végül idetartoznak; a lakáskérdés gyorsított megoldását , szolgáló intézkedések és az egészségügy, valamint a nép; okthtás "vnég- javítása. Az alacsohyfizetésű’ mun- j kasok és alkalmazottak bé- j rének emelése gazdaságunk i néhány aránytalanságának! megszüntetését jelenti — j mondotta. Megszűnik az a túlzott különbség, amely az alacsonfizetésű munkás i és alkalmazott — kategóriák munkabére és a magasfizetésű kategóriák munkabére között tapasztalható. Abban az időszakban, { amikor mi . parasztország- j ban iparosítottunk, ez a kü- )■ lönbség természetes volt,! mert éppen’ ez ösztönözte a j kiválóan képzett munkások kádereinek gyors felnövését. És az országnak igen nagy szüksége volt kiválóan képzett munkásokra, j Most, amikor kiválóan képzett, magas kulturális j színvonalon álló munkás- J osztályunk van, amely év- ről-évre gyarapszik a hét és tízosztályos iskolát végzettekkel, a különbségnek meg kell ugyan maradnia, de csökkeni fog. Ez fejlődésünk új színvonalából következik és lépést jelent előre a kommunizmushoz vezető úton. Mindezek a kommunizmus csírái. így nyílik meg az út a kommunista életforma felé. örülünk neki és lelkesít bennünket. Tudták meg ezt azok a dicsekvő amerikaiak is, akik hencegnek mostani gazdagságunk-!, „amerikai életformájukkal“, lépjenek velünk versenyre ezen u téren es győződjenek meg róla, hol tesznek többet a nép javára, kinek az életformája bizonyul jobbnak A fegyverkezési nincsenek haladóbb eszmék. (Taps.) Elmúlt már az az idő folytatta Mikojan, — rímkor a szocializmus szovjet országa elszige- • teliséiben élt. Ma már egyetlen jelentősebb nemzetközi kérdés sem oldható meg csupán a nyugati nagyhatalmak akaratával, figyelmen kívül hagyva a Szov- jethnió, Kína és a szocializmus többi országának véleményét. A szocialista világ nagy ereje abban van, hogy a világ lakosságának nagyobb része a szocializmus zászlaja alatt tömörül, vagy építi a szocializrhüst (a Szovjetunióban már felépült) vagy harcol a szocializmus építésének jogáért. Ma már bátran megállapíthatjuk, hogy az emberiség túlnyomó többsége együtt harcol velünk az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen, a háború és a háborús veszély ellen, a népek békéjéért, szabadságáért és függetlenségéért. A Központi Bizottság beszámolójában felvetett elméleti kérdések közül az a legélesebb és legfontosabb, hogy a szocialista forradalom feltétlenül mindig, minden országban és minden körülmények között fegyveres felkelés utján történik-e, vagy lehetséges a forradalom békés fejlődése is? Az októberi forradalommal foglalkozva Mikojan rámutatott, hogy a bolsevikok az első világháborúig a fegyveres felkelésben látták az oroszországi forradalom győzelméhez, vezető utat, mert az imperialista hábo.ú polgárháborúvá változtatása volt az egyetlen eszköz, amellyel meg lehetett állítani a világméretű mészárlást, ki lehetett vívni a népek békéjét es szabadságát. A februári , forradalom után Lenin figyelembe vette a megváltozott helyzetet és híres áprilisi téziseiben azt a jelszót mondotta ki, hogy a munkásosztály békés úton, a szovjetekben a többség megszerzésével ragadja meg a hatalmat és, fejezze be a szocialista forradalmat. A forradalom békés fejlődésének jelszavát csak az 1917 júliusi események után vonták vissza, mert ä helyzet megváltozott, amikor az ideiglenes kormány a Petrográd utcáin békésen tüntető munkásokra tüzelt- Lenin és a bosevikok október után sem akartak polgárháborút, erőszakot. A polgárháborút az imperialista hatalmak kezdeményezték, a véres polgárháborút nem a forradalom, hanem az ellenforradalom tervezte, nem a. bolsevikok akarata szerint, hanem az ő akaratuk ellenére tört ki. Elvben más országokat illetően ugyanez volt Marxnak, Engelsnek és Leninnek erről a kérdésről vallott felfogása is — mindig hangsúlyozták, hogy minden a fejlődés időszakától, az csztályerők viszonyától, a konkrét helyzettől függ. Igen fontos rámutatni arra, Lenin úgy vélte, hogy azokban az esetekben is, amikor a proletariátus kénytelen erőszakhoz folyamodni, a forradalom állandó fő sajátossága és győzelmének feltétele a szervező, az alkotó és nem a romboló munka. Lenin halála óta a világ - helyzet lényegesen megváltozott. Ez ad lehetőséget központi bizottságunknak, hogy ugyanarról az elvi, marxista-leninista álláspontról az új helyzetben új módon vesse fel azt a kérdést, hogy a különböző országokban az átmenet a szocializmusba milyen formát ölt. A nemzetközi helyzet gyökeres változásának fő tényezője a hatalmas szocialista tábor létrejötte, növekedése és megerősödése mondotta Mikojan, majd így folytatta: Mindinkább szétesik a gyarmati rendszer. A tőkés országokban fokozódott a munkásosztály szervezettsége és nőtt osztályöntvdata. És most, amikor megvizsgáljuk a forradalom jelenlegi útjainak kérdéseit minden egyes országban és világméretekben egyaránt, pontosan számba kell vennünk az osztályerők viszonyát és ebből kell kiindulnunk, amint ezt a maga idejében Marx és Lenin tette. Már Lenin előre látra, hogy egy kicsiny tőkés országban, ha már sok j szocialista ország van, az átmenet a szocializmusba békés úton történhet. Mindezek alapján a köz- j ponti bizottság beszámolója i arra a következtetésre jut, ! hogy a jelenlegi viszonyok között - egyes országokban reális lehetőség a békés út a szocializmusba való átmenetre. Lenin halála óta több mint tíz országban győzött a szocialista forradalom. Hogyan történt ez? (A. I. Mikojan elvtárs beszédének befejező részét lapunk keddi számában közöljük) j Az emberiség tudatában a | szocializmus már most ösz- ■ szehasonlíthatatlanui erő- i sebb a kapitalizmusnál; 1 Ezért nem kell félnünk a szocializmus és a kapitalizmus eszméinek harcától, ezért van az, hogy Hruscsov és Bulganyin elvtárs a párt nevében indiai, burmai és afganisztáni látogatásuk során olyan nyíltan kijelentették, hogy a háború ellen, de egyúttal a két társadalmi rendszer versengése mellett vagyunk, amellett, hogy a két világnézet a békés egymás mellett élés körülményei között ideologist harcot vívjon egymással. (Taps.) Mikojan ezután az egymás mellett éléssel kapcsolatban érintette a nemzetközi kereskedelem kérdését. Szilárd véleményünk —■ hangoztatta —, hogy a tartós békés egymás mellett élés elképzelhetetlen kereskedelem nélkül. A kereske- j delem pedig a békés egymás melett élés számára jó alapot jelent még a két világpiac kialakulása után is. A két világpiac, — a szocialista és kapitalista — létezése nemcsak hogy nem zárja kj, hanem éppen ellenkezőleg, feltételezi a fejlett, kölcsö- j nősen előnyös kereskedelmet minden orszác között. A szovjet külpolitika, különösen az elmúlt esztendőben szembeszökő sikereket aratott: A párt vezető kollektívája itt is új, friss áramlatot ' hozott, magas- röndűen elvszerű, tevékeny és rugalmas, nyugodthangú, szitkozodásnélküli külpolitikát folytatott, a különböző társadalmi rendszerű orszá- ok békés egymás mellett éléséről szóló megingathatatlan lenini tételekből indult. ki, minthogy az a főcélja, hogy megszüntesse a háborús veszélyt, hogy biztosítsa az egész világ békéjét, A szovjet kormány határozottan megindult azon az -úton, hogy megszüntesse külpolitikai munkánk fogyatékosságait. Ez a leg- szembeszökőbben a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatainak megoldásán látható. Olyan lépésekre, amilyeneket a Központi Bizottság a XIX. és a XX. kongresszus között a jugoszláv kérdésben tett, természetesen csak igazi leninisták köpések. , Több más intézkedés is — kínai és finnországi katonai támaszpontjaink megszüntetése, a népi demokratikus országokban működött végyés Vállalatok megszűntetése, az Ausztriával kötött ' békeszerződés ' stb. — szintén poli tikánk bátorságát, elvszerűségét, más országok szuverén jogainak tiszteletbentartását, politikánk akiíivitását és egyúttal. eredményességét, bizonyítja. Mikojan ezután rámutatott arra, hogy megszüntették a; szovjet társadalmi és állami szervezetek elszigeteltséget a külvilágtól, kiszélesítették a szovjet és külföldi államférfiak, párt- vezetők és. társadalmi szervezetek kapcsolatait. Mikojan ..rámutatott, hogy bizonyos amerikai agresszív korok negatív ténykedése ellenére sikerült, széleskörű kapcsolatokat létesítem a külföldi országokkal mind állami», társadalmi vonalon, mipd pedig-a művészetben, az idegen forgalomban, a sportban , és. ~ más területeken* Egyes országokkal, a demokratikus országokkal kapcsolataink igen jól fejlődnek cs nagy . távlatokat nyitnak a további fejlődésre. Néhány más országgal, például az Egyesült Államokkal az ügy vontatottan halad az amerikai külügyminisztérium nyílt ellenállása miatt és az amerikai nép, valamint több amerikai társadalmi szervezet hő kívánsága ellenére mondotta. Megsemmisítő csapást mértünk az olyan ostoba koholmányokra, mintha félnénk érintkezni külföldiekkel; A továbbiakban rámutatott arra, hogy a burzsoá demokrácia. a formális egyenlőség meliptt szentesíti és védelmezi áz ember kizsákmányolását az ember által. Csak, a munkásosztálynak a mai társadalom vezető- erejének, csak a kommunista pártnak, a proletár ideo- ’ógia hordozójának vannak és lehetnek haladó eszméi — mondotta — a marxizmus-leni nizmus eszméinél ( szocialista jurrudulum Jejlodese békés útjának lehetőségv ux eures orsxáaokban népnek is inkább szive szerint való az ilyen verseny! (Taps.) hajsza helyett versengje- j nek így. Nekünk, szovjet! embereknek, de az amerikai | Rámutatott Arisztov árra is, hogy egyes pártszervezetek kevés gondot fordítanak arra, hogy nőket emeljenek ki vezető munkára. Ezeknek a pártszervezeteknek küldöttségében ennek megfelelően kevés a nők száma. Ezután Arisztov jelentést tett a tanácskozási joggal bíró küldöttek összetételéről. Befejezésül Arisztov hangoztatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja megnőtt és megerősödött. A marxispnus-leninizmus hagy eszméi új tettekre, új nagy művekre lelkesítik a kom-i munista pártot és a szovjet! népet. (Taps.) A. L Mikojan elvtárs felszólalása
