Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-12 / 37. szám
N É r* L A 1* 1936. február IS, vasárnap 2 Elfogadta az országgyűlés az 1956* évi állami költségvetést Az országgyűlés szombati ülése Az országgyűlés ülésszaka szombaton délelőtt folytatta munkáját. Az ülésen folytatták az 1956. évi állam: költségvetés és a költségvetési törvény vitáját. Az ülést Rónai Sándor elnök nyitotta meg. A vitában elsőnek Bajtai Károly országgyűlési képviselő szólalt fel a Közlekedési- és i'ostaügyi Minisztérium költségvetésével kapcsolatban. Tisza József elvtárs a Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Állami Gazdaságok Minisztériuma költségvetéséről szólt: Javul az állami gazdaságok munkája Kormányunk az 1956. évi állami költségvetésben komoly összeget, a költségvetés összkiadásának 10,2 százalékát fordítja közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztésére és pénzellátására — mondotta— ezen túlmenően az olyan beruházásokkal is, mint a Tiszalöki Vízlépcső, a Keleti Főcsatorna, vagy mint a fokozottabb műtrágyagyártás, további többszázmillió forintos beruházással akarja biztosítani kormányunk a pártnak azt a határozatát, amely szerint a mezőgazdasági termelés területén is meg kell szüntetni az elmaradást és állandóan fokozni kell a hozamokat, mind a növénytermelésben, mind az ’állattenyésztésben. Tisza József elsőnek az állami gazdaságok munkáját említette. Állami gazdaságaink munkájában az utóbbi évek során komoly javulás tapasztalható, s megvannak az előfeltételek ahhoz, hogy a hozzájuk fűzött várakozásnak meg Is feleljenek — mondotta, — 1955-ben a többéves szívós munka következtében gazdálkodásukban komoly lépést tettek előre. Múltévi terméseredményeikkel felülmúlják gazdálkodásuk bármelyik esztendejének eredményeit. Javult a helyzet az állat- tenyésztés területén is, nemcsak a számszerűségben, hanem a hozamokat illetően is. Van bizonyos eredmény az önköltség csökkentés terén is, de korántsem >lyan, mint amilyenek a lehetőségek. Állami gazdaságainkban általában nem érvényesül még a messzemenő takarékosság, a költségek csökkentésére való te rv- szerű, szívós törekvés. Kétségtelen, hogy országos átlagban az állami gaz daságok kenyérgabonatermelési szintje nőtt, ennek ellenére az önköltség nem hogy nem csökkent, hanem a tervezetthez képest országos átlagban emelkedett. Különösen indokolatlanok a magas termelési költségek azért is, mert állami gazdaságaink a mező- gazdaság területen országosan is a legjobban korszerűsített, gépesített nagyüzemek. Véleményem szerint azonban a baj ott van, hogy a gépek kihasználása nem megfelelő, hogy egyes helyeken még a legelemibb agro. vagy zootechnikai követelmények betartása körül is baj van. Igaz, hogy állami gazdaságainkban 1955-ben már sikerült fokozottabb mértékben alkalmazni a gépi munkát — folytatta —, de semmi kétség' nem fór ahhoz, hogy a magas termelési költségek egyik oka, hogy a rendelkezésre álló vének' kihasználása alu csony mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Éppen ezért sok még a kézi munka is- Növeli a költségeket és a deficitet az állami gazdaságoknál meglévő túlzott bürokrácia, egyes igazgatóságok meggondolatlan kapkodó irányítása. A párt és a kormány elvárja az Állami Gazdaságok Minisztériumától, a gazdaságok vezetőitől, de valamennyi dolgozójától, hogy a költségvetésben ebi- irányzott összeget a takarékosság legmesz- szebbmenő figyelembevételével, a jó gazda gondosságával úgy használják fel, hogy minden fillér többszörösét adja vissza terményekben és termékekben a népgazdaság számára. Szilárdítsuk meg és fejlesszük a termelőszövetkezeteket több, mint 60.000 csaliddal és 380.000 katasztrális holddal — nőtt d termelőszövetkezetek tagsága és területe. Az elkövetkezendő időben mezőgazdasági szerveink igen szívós és lelkiismeretes munkájára vau szükség ahhoz, hogy a meglévő régi és új termelőszövetkezeteinket minél előbb megszilárdíthassuk és számszerűleg is tovább fejlesszük, hogy végrehajtsuk a párt és a kormány azon határozatát, amely kimondja, hogy a mcaőgazdaság szocialista átszervezése nem járhat terméskieséssel, hanem a termelésnek ebben az időszakban is növekednie kell. Tisza József elvtárs javasolta, hogy az országgyűlés a legelőknek a takarmányellátás szempontjából igen fontos megjavítása céljából a költségvetés támogatási keretét tízmillió forinttal emelje fel. Varga Sándor elvtárs hozzászólása Pártunk és kormányunk 1854 január 1-ével kidolgozta a három éves begyűjtési i'endszert. A több évre szóló begyűjtési rendszer jelentősen szélesíti a termelők szabadpiaci értékesítését is, s ez is serekentő- leg hat a több és jobb termelésre. Hatása már az 1954-es évben megmutatkozott: Fokozódott dolgozó parasztságunk termelési kedve, sokkal jobban megművelték a földeket, jobb volt a növényápolás, fokozódott az állattenyésztési kedv is. Azonban a jobboldali elhajlás, pártunk parasztpolitikájának elferdítése a begyűjtés területén is súlyos károkat okozott. Meglazult az állami és az állampolgári fegyelem, s a falusi osztályellenség, a kuiákság ezt igen- alaposan kihasználta, igyekezett lebeszélni a dolgozó parasztokat kötelezettségük teljesítéséről. Döntő fordulat a begyűjtésben is csak pártunk Központi Vezetőségének márciusi és júniusi határozata után következett be. Sokat szilárdult az állami és az állampol- fari fegyelem a begyűjtés területén is Biztosítanunk kell. hogy ebben az évben már a kezdet-kezdetétől pontosan teljesítsük a begyűjtési terveket napról-napra, hóf.apról- hónapra. H i ba — folytatta — hogy a helyi szervek nem lépnek fel kellő eréllyel a hátralékos kulákokkal és spekulánsokkal szemben. Ezután arról beszélt, hogy igen magasak a begyűjtéssel járó költségek. Részletesen elemezte, melyek azok a tényezők, amelyek a költségeket növelik s a többi között rámutatott, hogy a begyűjtési ; minisztériumnak meg kell javítani • a szérvézö és 'irányító munkát és korszerűsít én: keil raktárainkat is. A továbbiakban ráirtuta- j tott, hogy a kötelező be- I gyűjtési tervek teljesítése i mellett az ország dolgczói- jrtak fokozódó élelmiszer- szükséglete, minél bővebb ellátása érdekében szélesí- ‘enünk kell a szerződéses *s az á'iami szabadiéivá- -'■riést is. Több hozzászóló után O’t Károly elvtárs, pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Foglalkozott a költségvetési vita során elhangzott módosító javaslatokkal. A javaslatok és indítványok kiegészítik és alátámasztják asokat a célkitűzéseket, amelyek a Minisztertanácsot a költségvetés összeállítása során vezették. Az 1956. évi állami költségvetés kiadásai eszerint a gazdasági .ágazatnál 15 millió forinttal csökkennek, a kulturális ágazatnál 15 millió forinttal, a szociális ágazatnál 16 millió forinttal, az igazgatási ágazatnál 8 miliő forinttal emelkednek. A kiadások együttes emelkedése tehát összesen 24 millió forint. Ugyanakkor a költségvetés bevételei a vállalatok által fizetendő adó és nyereségbefizetési előirányzatoknál 25 millió forinttal emelkednek. A költségvetés bevételi többlete ennek kö%’etkeztá- ben egymillió forinttal emelkedik. A javasolt módosítások alapján az 1956. évi állami költségvetés tő összegei a kővetkezőképpen alakulnak: Be-, vételek: 43 milliárd 357 millió 540 ezer forint. Kiadások: 42 milliárd 171 millió 114 ezer forint. A bevételi többlet 1 milliárd 186 millió 426 ezer forint. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében kérem a Tiszteit Országgyűlést, hogy az 1956 évi állami költségvetést a ‘avasolt módosításokkal fogadja el. (Taps.) Ezután az elnök rövid szünetet rendelt el. A szünetben az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága tartott ülést. Ezután Antos István elvtárs. a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke, a költségvetés előadója szólalt fel. Bejelentette, hogy a bizottság megtárgyalta a kötlségvetéshez beterjesztett módosító javaslatokat s azokat elfogadásra javasolja. Az orszaaovűiés az 1953. évi állami költségvetést, valamint a költségvetési törvényt a javasolt módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Ezzel az ülésszak befejezte munkáját. Az ülést Rónai Sándor oly társ zárlajoo Harc a tuberkulózis ellen „Ezernyi fajta népbeteg-] ség, szapora csecsemőhalál'* így jellemezte a múltban József Attila a magyar nép nyomorúságos sorsát. Ezek közölt a népbetegségek között a TBC az európai népek között is legerősebben a magyar nép dolgozói közül szedte áldozatát. Világszerte „magyar betegségnek“ nevezték el. A gü- mőkór nem magyar betet- ség volt, hanem a magyar társadalmi viszonyok, a feudálkapitalizmus következményeként létrejött népbetegség. A nagybirtok- rendszer, az ipar hiánya, a mindezekkel velejáró munkanélküliség, a rossz kereseti, táplálkozási és lakás- viszonyok voltak az okai annak, hogy a felszabadulás előtti 50 év alatt közel egymillió ember pusztult el gümőkórban. A TBC elsősorban a munkásosztály. és a szegényparasztság között pusztított — hazai viszonylatban is legerősebben Szabolcs és Szaí- már megyében — a rendkívül rossz szociális viszonyok és egészségügyi ellátottság hiánya miatt. Az egész országban 1944- ben mindössze 6000 ágy állott rendelkezésre, ebből is 1000 ágy rendszerint betöltetlen volt a szanatóriumokba való jut"s megnehezítése, folytán. Az állam nem tartotta feladatának a TBC elleni küzdelmet. 1944-beft országosan a tüdőgondozok száma mindössze 144 volt. 1938-ban a tüdőgondozók 106.000 szűrővizsgálatot végeztek. Szabolcs cs Szatmár megyéiben — bár legerősebben itt pusztított a TBC — a felszabadulás előtt egyetlen- ágy sem volt a tüdőbetegek számára. Jellemző, hogy a nyíregyházi tüdőgondozó évtizedeken keresztül röntgen nélkül működött. Ezen a súlyos örökségen fel- szabadulásunk, szocialista társadalmunk építése hozott folyamatosan kedvező javulást. Pártunk megyei bizottságának kezdeményezése folytán jött létre társadalmi munkával 1946-ban az el:ő tüdőszanatóriumunk 120 ággyal Baktalórántházán. 1949-ben a Népjóléti Minisztérium Kocsordon letelteit 115 ágyas tüdőszanatóriumot. A tanácsok megalakulásával a helyi kezdeményezések és a helyi erőforrások felhasználásával gyors ütemben haladt előre a gondozóintézetek kiépítése. Nyíregyházán 25 ágyas gyermek TBC-osztály, Nyir- bélteken 70 ágyas csont-ízületi TBC-kórház, Gacsályon 50 ágyas TBC-betegofthont létesítettünk. Kiépültek a járási tüdőbeteggondozók, a baktalórántházi járás kivételével minden járás területen. Nyíregyházán megkezdte munkáját a második- tüdőgondozó is. Legfontosabb feladatunk a TBC elleni küzdelemben a megelőzés, ennek érdekében tüdőgondozóink a megye területén 1955. évben 139.000 szűrővizsgálatot végeztek, mint látjuk, jóval többel,- mint 1938-ban az egész ország területén. E szűrővizsgálatok eredményeként a súlyos kórformák mindinkább kevesbédnek és a betegek kezdődő szakba» kerülnek gyógykezelés alá. A betegek számára elegendő ágy áll rendelkezésre inté zeteinkben, és nem kell méri hónapokig várniuk, hogv szanatóriumba kerülhessenek. Pártunk és kormányzatunk támogatásával 195C évben újabb intézmények: létesülnek: Mándokon 59Í férőhelyes iskola-szanatórium a TBC-s gyermekek) számára, Baktalóránházán! pedig járási tüdőgondozó. A TBC felszámolásának] útja a megelőzésen keresz-i tül vezet, melyben nélkü-l lözhetetlen a dolgozó tömegek aktív részvétele. Ezt a célt szolgálja -a- TBC-s hét megszervezése iá országszerte. Az elhangzó előadásokból ismerkedjék meg mindenki azokkal a feladatokkal, melyekkel' részt kell venni a betegség: elleni küzdelemben. Ezek a feladatok: a szűrővizsgálatokon való megjelenés, a gyermekek BCG-oltásbar.( való részesítése, a személyi: higiénikus szabályok betar-, tása, s enngk propagálása; a helyes élet- és munkakörülmények kialakítása, zöld-» övezet létesítése, fásítás,; eidősítés, a tiszta, üde levegő biztosítása, a por elleni küzdelem, az utcák, terek, udvarok tisztántartása, a napsugárzás kihasználása, valamint a testnevelési és sportlehetőségek igénybevétele. Mindezeket sájá erőnkből képesek vagyunk' megvalósítani egészségünk megőrzéséhez. Pártunk és kormányzatunk gondot fordít a TBC’] elleni küzdelemre. Évről-, évre hatalmas összeget for. j dít erre a célra. Az anyagi erők biztosítása és a dolgozó tömegek aktív bekapcso lódása rövid idő alatt meg' fogja teremteni a megbete-! gedések számának további: rohamos csökkenését. Dr. Moshovics Károly megyei főorvos. A Földművelés ügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának tájékoztatója A Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatósága az állattenyésztésben a nagy hideg okozta esetleges károk megelőzésére tájékoztatót adott ki. Az állatok megbetegedésének elkerülésére a kövei - kezőket kell szem előtt tartani: A megbontott silót gondosan be kell fedni. A fagyos takarmányt 24 órával az etetés előtt meleg helyre kell vinni. A burgonya- és répaprizmákat mindig a déli oldalon kezdjük meg és a megbontott részt gondosan be kell takarni. Vályúból történő itatás esetén ügyelni kell, hogy itatás előtt semmi víz ne legyen a vályúban. Ajánlatos legalább a vemhes állatok! részére melegebb helyen viJ zet tárolni. A juhoknál nagy gondot: kell fordítani arra, hogy ál-] andóan legyen bőséges éáj száraz alom. A juhhcdálv: északra nyíló kapuit nagy] hidegben célszerű szalmával vagy tengeriszárral elzárni. A sertéseknek szánt moslék keveréséhez feltétlenül' langyos vizet kell használni; Fontos, hogy a fiazíatókban naponta almozzunk, s az alom itt is mindig bősége,;l és száraz legyen. A baromfiólakban az» ííatóedényekbe naponta: többször, langyos vizet keil, tölteni, A baromfiakat ne: etessük fagyos gumós vagy1, lédús takannányokfest. a gondos, jó gazda, módián művelje földjét, minél több állatot tenyésszen és kötelezettségeinek teljesítésével viszonozza államunk segítségét. A múlt év növénytermelési és állattenyésztési eredményeinek ismertetése után hangsúlyozta: A Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazda- sági szervek 1955-bsn komoly erőfeszítéseket tettek, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása mégj avuljon, példamutatóvá váljon, hogy a párt márciusi határozatának megfelelőin a termelőszövetkezeti mozgalom egyhelyben topogását felszámoljuk és a szövetkezeti mozgalom fejlesztése nagyobb arányban meginduljon. Ezek az erőfeszítések, valamint a szövetkeze- törrö-'o*. do*gozó parasztság jobb, szorgalmasabb munkája, termelési eredményei segítették ejő. hogy 1955-ben jelentősen hogy 1956-ban még több tér. melőszövetkezetünk váljék példamutatóvá, vonzóvá — mondotta. A termelőszövetkezetekről való gondoskodás mellett államunk komoly segítséget nyújt az egyénileg dolgozó parasztságnak is. Ezt célozza a gépállomások útján nyújtandó fokozottabb segítség, a nemesített vetőmaggal, műtrágyával, növényvédő szerekkel való jobb ellátás, a szerződéses termeltetés, a szerződéses állattenyésztés, apaállatokkal való ellátás, ingyenes állatorvosi kezelés és egyebek. Az állam segíti az egyénileg dolgozó parasztságunkat, de egyben el is várja, hogy egyéni parasztságunk addig is, amíg el nem határozza magát a szövetkezet: gazdálkodásra, A Földművelésügyi Minisztérium költségvetéséről szólva rámutatott: az előirányzott összeg azt a cél! szolgálja, hogy a minisztérium biztosítsa az 1955. évhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés további E százalékos növekedését, s emellett a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is jelentős lépést tegyünk előre. A költségvetésben előirányzott összeg helyes felhasználásának elsősorban termelőszövetke zeti parasztságunk további erősödését, boldogulását, termelőszövetkezeteink segítését erősítését, szilárdítását továbbfejlesztését kel! céloznia,
