Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-12 / 37. szám
1956. február 12, vasárnap .N H l* L A f* Népnevelők tanácskozásé a mezőgazdaság terméshozamának 3 százalékos emeléséről r Az Ujfehérfói Második Kongresszus TSZ versenyfelhívása Az újfehértói termelő- izö vetkezetek tagsága, az egyénileg dolgozó parasztok és a gépállomás népnevelői az elmúlt napokban megbeszélést tartottak a mezőgazdaság terméshozamának növelése érdekében. A megbeszélésen több mint 120 népnevelő jelen; meg Elmondták, hogy a 2 százalékos terméshozam növeléséi elérik, ha a dolgozók gazán szívügyüknek tekin- tik ezt a felhívást. Nagy János eivtárs, a Második Kongresszus TSZ tagja arról beszélt, hogy burgonyából 150 mázsás átlagtermésre számítanak, s a többi termékféleségből is hasonlóan nagy célkitűzésekért küzdenek. Éppen ezért a község termelőszövetkezeteit versenyre hív- ■ák. hogy ezzel is serkenték egymást a terrr.éshoza- nok emeléséért folyó harcias-. Szikszai elvtárs, a IvJúr- ius 15 TSZ dolgozóinak '.evében el is fogadta a ersenyfelhívást, s ígéretet tett arra, hogy vállalásukat lűlszás nyalják. A mezőgazdaság dolgozói csak úgy érhetik el a 3 százalékos terméshozam emelkedést, ha a gépállomási dolgozók is sokkal nagyobb segítséget adnak ebben a munkában. Tóth Sándor elvtárs arról beszélt, hogy a gépállomás valamennyi dolgozóját a jó minőségű talajmunka végzésem lelkesíti a pártszervezet. V novemberi párthatározat végrehajtásáról tárgvait az őri agitációs Kollektíva A napokban megbeszélésre jöttén össze az őri agi- tációs kollektíva tagjai. A népnevelők megbeszélték azokat a tennivalókat, amelyek elősegítik a párt novemberi határozatának végrehajtását. Koncz Béla elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa az állattenyésztés fejlesztéséről beszélt, s részletesen elmondotta a tennivalókat e határozat végrehajtását illetően. Az előadásban szó esett arról, milyen hiányosságok vannak a községben az állattenyésztés terén. A sertésállomány fejlődése kielégítő, azonban nem ilyen kedvező a helyzet a szarvasmarha- tenyésztésnél. Amellett, hogy kevés a szarvasmarha, sokan nem megfelelően gondozzák, a szaporulat és a tejtermelés Egyaránt gyenge. Kevesen törődnek azzal, hogy naponként ugyanazon időben történjék a fejés. Ezért a népnevelők egyik legsürgősebb kötelessége, hogy meggyőzzék a tehéntartó dolgozó parasztokat ós a ter- ' meiőszövetkezet állatgondozóit arról, hogy az állandóan pontos időben történő fejés is növeli a tejhozamot.. A következőkben arról volt szó, hogy a Központi Vezetőség határozata előírja a terméseredmények 3 százalékos emelését. A határozat végrehajtása érdekében gondoskodni kell arról, hogy a trágya időben kerüljön ki a földekre. A téli csapadék a trágyából a tápanyagokat bemossa a földbe, s így a tavaszi szántás idejére mór tűpanyag- dús lesz a föld. Az előadás utón több népnevelő felszólalt. Dankó Miklós eivtárs régi mező- gazdasági szakember, arra hívta fel a figyelmet, hogy a községben igen sok gyümölcsfa védetlenül maradt. s ennek következteben igen sok kárt okoznak a nyu- lak. A népnevelők hívják fel erre a dolgozó parasztok figyelmét, hogy amíg nem jkéső, kössék be a gyümölcsfákat. Beszélt arról, hogy az őszi vetéstervet 24 holddal teljesítették túL Jóni Gyula elvtárs, a Petőfi Termelőszövetkezet tagja elmondotta, hogy a termelőszövetkezetben erőteljesen folyik a mezőgazdasági felszerelés javítása, Simon János az első negyedévi beadási kötelezettség teljesítéséről, Juhász Péter elvtárs, a termelőszövetkezet fejlesztéséről szólt. Szász József elvtárs községi párttitkár, a szövetkezet fe- jőgulyása, ismertette, hogy ő milyen módszerekkel emeli a tejtermelés hozamát. Az év végére 6 literről 3 literre emeli a fejési átlagot. Tamási Sándor Pénaj utáltunkat Itáplált a Néplap terjesaiésébfu Irilöfit p«stás ésítrszék Áz elmúlt évben november 1-én ünnepelte a posta a hirlanszolgálat ötödik évfordulóját. A nevezetes évfordulóra országszerte verseny indult a postás dolgozók között, melynek célia az, hogy a mesvei lunok olvasó táborát kibővítsék. A versenyszakasz első része januárban lezárult. Mostantól fogva még nagyobb feladatokat kell vég- rehaitaniok a postás dolgozóknak. A versenyszakasz második részében recsak arra törekedjenek a postás dolgozók, hogy tervüket teljesítik, hanem arra is, hogy munkájukat egybe kössék az önköltségcsökkentésre és a munka minőségének megjavítására irányuló erőfeszítéseikkel. ísv Tesz eredményes az 1956. évi sajtőterlesztési munka. A versenyszakasz első részének lezárásával megjutalmazták azokat a postás dolgozókat, akik kiválóan oldották meg a kapott feladatokat. Demeter Miklós, a nyíregyházi postahivatal kézbesítője 150 forint jutalmat, Szövördi József bakta- lórántházi kézbesítő 100. Erdős Mihály Nagykállóban 100, Andrási László Fehér- gyarmaton 100, Kutszegi Jó- zsefné nyírmadai hfrlapfe- lelős 100, Plesa Béla nyírmadai kézbesítő 150, Kárai József tiszaeszlári kézbesítő 100, Buckó Ferenc kézbesítő Szabolcsveresmarton 100, Gombos Sándor ICo- csordon 100, Szigeti Pál Tyúkodon 100, Felhős Ferenc hivatalvezető Vásáros- naményban 100, Levelek! András MEHIV-szervezö 150, és Kardos Lászlóné, a megyei hirlaphivatal Jzc- tfiie 200 forint jutalomban részesült. ■ Farkas Pál AKINEK A FOLD PARANCSOL B. FÁBIÁN JÚ<vO£i< mai a beszeigetes tulajdonképpeni kezdetén mindent elmond arról, hogy 8 holdon gazdái k^uik, amiből öt es telet a felszabadulás után kapott. Hat gyermek nevelkedett fel a háznál, de otthon ezidőre három maradt. A nagyobb lányok férjhez kerültek. Földjének egy része könnyebb hömok, másik része is az, de a javából, két és fél hold pedig mindent megtermő nagyszerű talaj. Az elmúlt évben 2 holdat' férjes lányai, Borbála és Margit használtak, de ebben az. esztendőben megint mindet az otthoni család műveli. — Hogy osztja be a nyolc noldat? Mit termel benne? Hümmög egy kicsit. Egyszerre mozgatja meg fejét' s vállait. Olyanformán osztom be, nogy őszi kalászos három hold (ebből kettő búza, egy rozs). — Őszi árpát nem termel? — Nem igén.. Nem marad rá föld. A laza homokra nem vethetem. A java pedig tengerinek, krumplinak, cukorrépának, miegymásnak kell. Legalább hat- hétszáz ölnyi napraforgó is terem. Lucernára is szükség van. Vetek száz ölnyi mákot. Egy kis darabot konyhákertnek hagyok, mert kicsi az udvar. Jó ha van a háznál kevés zöldségféle, káposzta, ugorká, paprika í .. AHOGY ELMONDJA, elsorolja idei termelési szándékát, az 6 holdat és 1 ^00 ö! területet kíván. — Hát a fennmaradó részben mi lesz? Még marad egy hold és egy vékás. — Van Úgy, hogy nyári csalamádét is vet az ember. Meg kevés bükkönyt. Akkor tudjuk meg, amikor ránk jön a tavasz. Hogy ez is kéne, amaz se maradjon el. Az ilyen ember nehezen tud tervet csinálni. Csak cíkli-eukliba rak mindent. A föld nem engedi. — Milyen táperőben van a földje? Van-e benne elegendő „zsír”? — Kap trágyát. Amennyi összegyűl. Múlt ősszel kétezer ölet szórtam meg. Alászántottam. Kevés a jószág. Az alommal is spórolni kell. HASZNÁL-E VI íil RAGYÁT? ;— Csak cukorrépa alá. Annak szoktam adni. (A szerződéses cukorrépa termelésnél a termeltető vállalat gondoskodik a szükséges műtrágya-meny- nyiség leszállításáról és meg is követeli annak fel- használását.) — Művelni, hogy szokta a földet? Miben áll ez a maga gazdálkodásában? — Kapálni? — Nem mindjárt azt értem, mert tulajdonképpen a szántásnál kezdődik ez. — Megszántogatok. A magam fogatával. Van egy tehenem, meg egy kétéves üszőm. — S a vetegetések? . — Eke után szoktam. A tengerit, krumplit, napraforgót .'.. Mindent. Sikerül így a kelés? — Mikor hogy. Van amikor foltozni keik . van ami,.v minden szem kikéi. — A vetést ki csinálja míg maga szánt? — A feleségem vagy' a lányom. MILYEN SORRENDBEN gondozódik aztán a kikelt vetemény? — Ami kapás, azt kezdetben megboronálom. Ez jó a gaz ellen. Meg puhít. Amikor pedig erősödik a növény, megekekapázom elsejére, másodjára. Utána mind a kétszer kézikapával kitisztítjuk a sorokat. —• Hogyan kapálják például a kukoricát? — Elsejére „kitányeroz- zuk” a sorokat, másodjára behúzatjuk. Régóta így megy ez. — Ennyi a kapálás? Nem csinál egyebet az ilj'en növényekkel? — Ennyi. Lenne még tennivaló. dehát jön a fűkaszálás, forgatás, gyűjtés, széna-hazarámolás. Ezután ott az aratás, cséplés, a tarlóbuktatás. Mire idáig elérünk, ott a kapások termésének az érése. Például a korai krumplit augusztusban ásni kezdjük... MILYENEK A TERMÉSÁTLAGOK? Felhúzott szemöldöke homlokán még több ráncot csinál és bizonytalanul mosolyog. — Ezt nehezen tudom megállapítani. Én igyekszem elvégezni a munkát, mégis, ahogy a föld szolgál, azzal kell megérni. Búzából például elérem a 14—16 mázsát. — Egy holdon?! — Dehogy. A kettőn. Az idén azonban' többet várnék w.u., inert jó irágyas helyre van vetve. Meg többnek kéne lenni mindenből is, Nagy szégyen az, ha nem tesz eleget az ember a beadásnak. adónak. En pediglen nem szégyenkezek. Meg maradjon is, mert az ember csak mindég jobban akar- élni. — Jószága mi van? — Egy tehén, meg két j üsző. A sertés most gyen-1 ge: kettő van. — Gazdálkodásában mi j az, ami több jövedelmet ad? ; Jobb kezének ujjaival j hallgatva dobol az asztalon. I úgy gondolkozik. | — Fogas kérdés ez. Még} nem szoroztam be. Innen- • onnan jön össze, — Vetésforgót nem tud alkalmazni? — Nem bizony. Pedig ismerem. Ügy lehet azt, nagy táblán. így nem, kicsi da-1 rabokon. Itt a föld párán- j csői, ott meg annak lehet. B. FÁBIÁN JÓZSEF felesége haragoä tekintettel nyitja be a tanácsháza elnöki ajtaját. Minden mozdulata csupa sietség. — Gyere már jó ember. Vár a lányod. Mikor jössz haza a szekér vesszővel? — Már is megyek. Éppen akartam... Csak kicsit elbeszélgettünk. A beszéd megszakad, s , most már csal; így újságban közölhetem Fábián Jó-! zsefíel. hogy a tiszanagy- í falui Táncsics TSZ-ben az! egy munkaegységre eső érték 1954-ban 18.45 forint. 1955-ben 52.87 forint volt. Betagosított területe: 330 hold. Asztalos Bálint.; 5 Ahol most is nyár van Képek a Kisvárdai Kísérleti Gazdaságbó1 .4 hőmérő higanyszála összehúzódik, mint a fázós ember. Egyre mélyebbre, egyre messzebbre kerül a nulla fokot jelző vonástól. A kísérleti gazdaság udvarán szinte megfagy az élet. A melegházban azonban nyár van. Szépen zöldell a burgonya, a lucerna. A gazdaság dolgozói jelenleg lucerna cs csillagfürt nemesítéssel foglalatoskodnak. A nemesítés első mozzanatát az 7-es számit felvételen láthatjuk. Csuka Józsejné és Berenczi Józsefné azt vizsgálják meg. hogy keserű csillag fürttel, vagy édessel van-e dolguk. Burgonyatermesztésünkben igen nagy károkat okozott ebben az évben a lombpusztító fitoftóra. A kísérleti gazdaságban a kártevők elleni védekezés tudományos módszerein kísérleteznek. Képünkön Szidor Erzsébet mesterségesen megfertőzi a kísérleti burgonya tövétj (Hammel József felvételei.) A kísérleti gazdaságban új fajta homoki lucerna kinemesítésévcl foglalkoznak. Vadontermő lucerna töveiről nyert magvakat homokterületen elvetették. Az ebből nyert törzseknek már erősebb az alkalmazkodási képességük. A tél folyamán melegházban helyezték el a legfejlettebb töveket. A száron fejlődött hajtásokat el- dugványozzák, s a gyökereket eresztett hajtásokat tavasszal homokos területen elültetik. Képünkön Oláh Klári a lucerna dugványozással foglalatoskodik, M. -L Vágó Mihály tudományos kutató vezetésével a üt■* rálás eredményének ellenőrzését végzik. A keserű csil- lagfürtmag az alkaloida kiválása következtében a folyadékot zavarossá, tégla színűvé teszi.
