Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
NÉPLAP 1056. február 11, jzombat Az előttünk álló év —' kezdte beszédét — hatalmas feladatokat ró a köny- nyűiparra is. A fogyasztási ipar általános emelkedéséi belül a könnyűipar termelése 1956-ban a tavalyi évhez képest kis mértékben csökken. A csökkentés ellenére a könnyűipar dolgozóira váró feladatok súlya és jelentősége emelkedett. — 1956-os tervünk előírja, hogy a lakosság számára mennyiségben többet, minőségben jobbat és választékban gazdagabbat kell termelnünk. A lakosság javuló ellátása mellett továbbra is jelentős ex’-ortf'eladatokat kell teljesítenünk. Feládataink megvalósításának kulcskérdése ugyanúgy, mint népgazdaságunk egészében, a könnyűiparban is a műszaki színvonal emelése. Műszaki színvonalunk elmaradottságának felszámolása a' érhetjük el, hogy dolgozó népünk szükségleteit egyre több ’és jobb iparcikkel elé- (»ftcfli- ki — monclo+ta bevezetőben, majd részletesen ismertette az elmúlt év eredményeit. A továbbiakban az idei feladatokat részletezte. Bál teljes volumenét tekinve, az idén a könnyűipar termelése néhánv százalékka' csökken 1955-höz képest, számos gyártmány termeiére jelentősen növekszik. A könnyűipar és a belkereskedelem kapcsolatait sikerült lényegesen szorosabbra, fűzni. A közös munka eredményének abban kell megmutatkoznia, hogy dolgozó népünk igényeit, parasztságunk különleges kívánságait az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben fogjuk kielégíteni. KÜZDELEM A HIDEG ELLEN Az emberek százai, ezrei küzdenek ezekben a napokban a hirtelen ránk törő kemény és szokatlan hideg ellen. Épitőmunkások, vasutasok, szerelők és műszakiak hadakoznak a téllel, dacolnak a keményen maró hideggel. A hőmérő higanyszála mínusz 20 fokot, gyakran még főbbet mutat. A kíméletlen fagy megtámadja a gépet, elszakítja a villamosvezetéket. Éjjelnappal küzdenek ellene megyénk dolgozói és mindent megtesznek mázért, hogy a munkában, a közlekedésben, — egyszóval, mindennapi életünkben — zavar ne legyen. • 155 erőgép ált készen ezzel a Stoppolás időrabló munkáját. Gyáraink erre a munkára felkészültek — folytatta. az évben 33 uj pamutszövet fajtát gyártunk, ezen belül többféle új inganyagot, ágyneműanyagot. Megjavítjuk a bébi- és az ingflanell minőségét. Tizenhét új cikket, gyárt majd pamutiparunk kifejezetten a falusi lakosságnak. Sokféle új selyemszövetet gyárt selyemiparunk is. A gyapjú, iparban javulni fog a kasha- és a télikabátszövetek minősége. Kibővül a fésűsszövetek választéka is. Tiszta lendamaszt abroszokat, mintásán szőtt kender futószőnyegeket, tiszta len ágyneművásznakat gyárt majd len-kenderiparunk. A konfekcióiparban különleges kivitelű férfi, női és gyermekkabátokat, férfi és fiú öltönyöket és női ruhákat fogunk gyártani. A férfi és gyermeköltönyök, valamint a ballonkabátok gyártásénál számos minőségjavító műveletet iktatunk be. 'Jelentősen növéljük a konfekció- méretek - számát. Például férfiöltönyt: '— amely eddig 25 méretben készült — 195G-Í ban 41 méretben, fiú ruhát) — az eddigi 12 méret he-: lyett — 1956-ban 24 méret-! ben gyárt konfekcióiparunk, j A cipőipar is jelentő- 1 sen bővíti a választékot. Lakkpántos gyermekcipőket, a falusi lakosság kívánságára posztószárú női cipőket, az idősebb asszonyoknak sevróbőrből készült kényelmes magasszárú cipőket gyártunk. A Vérfi és női cipők nagy részénél a legtöbb számból kétfajta bőséget készít cipőiparunk. A tornacipők sokat kifogásolt minőségét, is megjavítjuk. Export-vonatkozásban az a íeladátunk, ‘logy a- külföldi piac változó igéryei. hez rugalmasan, gyorsan alkalmazkodjunk s ezzel is alátámasszuk exportunkat. A könnyűipar előtt álló egyik legfontosabb feladat-) nak kell tekinteni a szigorúbb takarékoskodást az anyagokkal, elsősorban az importanyagokkal. Ez egyben előfeltétele annak is, hogy az élőirányzott , önköltségcsökkentési és jöBár a fagy kemény bilincsben tartja még a földet, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói mégis már a tavaszt készítik elő. Minden erejükkel, tudásukkal azon vannak, hogy mire a napsugár feledj a a föld keménységét, áz általuk kijavított gépek megkezdhessék a munkát. Tervük 27 százalékkal magasabb az elmúlt évinél, de nem felejtik él, hogy üzemük is korszerűbb, gazdagabb, szebb, mint az elmúlt évben volt. így is dolgoznak. Januári tervüket 102 százalékra teljesítették. Mégfogadták, hogy február 25 helyett 20-ra végeznek a gépjavítással és most Bej- czi elvtárs, az üzem vezetője azt igén a dolgozók nevében, hogy február 18-ra minden gépet kijavítanak. Ennek minden előfeltétele meg is van. Február 10-ig 146 erőgépet kellett volna kijavítaniuk a vállalat dolgozóinak — és már készen vannak 155-el. : Ä ;v tizenegyszeres élüzem dolgozói, jól végzik munkájukat, várják a tizenkettedik élüzem jelvényt és úgy dolgoznak, hogy ebben a negyedévben elnyerjék a tizenharmadikát. legnagyobb hideget is. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint ahogyan mi azt ide leírjuk. A mozdonyok „nem szeretik“ a hideget. Vezetőik tápkészülékekkel védekeznek ellene. Ha azonban csak 5—10 percenként táplálják, kíméletlenül „lefagy“ a gép. Ezért igen n=Mty figyelemre s'”’kség, hogy elkerüljék a le fagyást. Előfordulhat az is, hogy minden figyelem és gyakori táplálás ellenére is megtörténik a baj, és a gép egyik vagy másik része fölött ideig-óráig győzedelmeskedik a nagy hideg. Azért csak ideig-óráig, mert a vezetők és a fűtőház minden dolgozója erre az eshetőségre is felkészült. Kóc és gázolaj keverékű „fáklyát“ tartanak készenlétben állandóan, — - így védekeznek az esetleges lefagyás ellen. Erejükből még arra is futja, hogy az igazgatóság területén —, megyénkén túl is — nyújtsanak segítséget, 10-én ‘kora iW<SWttől késő délutánnig segített a fegyvernek—-kisújszállási vonalon lévő hóakadály elhárí- tA<riK*>n , Csizmadia Sándor elvtárs, a nyíreavházi fűtő- ház műszaki intézője. Felvonulás — a hideg ellenére A legjobban talán az építőipari dolgozók munkáját akadályozz^ a kérlelhetetlen hideg. A dolgozók nagv része fagys2£ibadságon van. Azonban mégsem szünetel teljesen a munka. 9-én, — bár a hőmérő higanyszála közelebb inplt a 20-hoz, mint a 10-höz, — megkezdték Nyíregyházán annak a 42 lakásnak ) az építését, amire a fedezetet a VI. Bé’'o’-nipfnn v'rj^5ivnk^an naradó része fyíz+Asítja, A tervek elkészültek és már megkezdték a felvonulást is az építéshez.' Kijelölték a lakások helyét és megkezdték az út építését. Néhány nap múlva máír egy sereg építőmunkás ' veszi hatalmába az állomással szemben lévő teret: és .márciusban megkezdik a lakásépiV test. (b. i.) Különösen nagy gondot tordítunk a dolgozó nők és anyák igényeinek a kielégítésére. icy például több, tetszetősebb színben'és mintában készült szövetet , fogunk) gyártani. Biztosítjuk, hogy j a harisnyák tartóssága nö-j rekedjék, szintetikus, fona- V"j«syrálunk a harisnyák sarok- és orrerősítésénél, hogy csökkenteni tudjuk A esengeri járás begyűjtési versenyre hívja a fehérgyarmati járást Az érem egyik oldala Sok munkát ad a fagy a kisvasút dolgozóinak, szerelőinek is. A villamosvezetők és kalauzok arra töreksze- ■ nck. hogy időben érjenek a; kijelölt állomásokra. Tud-! ják, hogy dolgozótársaik] várják őket, utazni akar-; nak. ■ A hideg azonban itt is j kíméletlen munkát végez, i Elszakad a vezeték és ilyen- j kor késik a vonat, nem me- hét a villamos. A szerelők j éj lei-nappal javítják a vo- j na lat. Vass József elv-társ, műszakivezető és a szerelőkocsi munkásai Sóstótól a ^AV-bérházíg ügyelik, iár- iák a vonalat. Te<*nan éljél! még az ol»’"várnál dolgoz-j lak, ma pedig a sóstó' vonalon ja.ví+iék az elszakadt i HuzaK. Minden negórdemrln"k . nnfeláldo- ó. jó munkájukért. És a másik oldal... Ezekben a napokban az erszágház üléstermét újra megtöltötték a. képviselők. A nép választott képviselői az ország dolgairól tanácskoznak. S az emberek esténként otthon a rádió mellett hallgatják: milyen határozatok születnek a parlamentben, milyen intézkedéseket szavaznak meg a képviselők a dolgozó emberek érdekében. ITuayecz Józsefné, a nyíregyházi dohányfermentáló gyár dolgozója szintén érdeklődéssel kíséri az országgyűlés mostani ülésszakát. — Hegedűs elvtárs a szivem szerint beszélt. Az amerikaiak dolgainkba való beavatkozási kísérleteit mi magyar dolgozók igenis Visszautasít)ül* a* a merikai beavatkozási kísérleteket A begyűjtési eredmények fokozása érdekében az 1956. évre párosversenyre hívjuk a fehérgyarmati járást. A versenypontokat a magunk részéről az alábbiakban közöljük: 1. ) A tervtárgyalás, a Begyűjtési Minisztérium által megadott határidőre való beterjesztése, illetve' befejezése, a cikkenkénti százalékok betartása negyedévekre, illetve hónapokra. 2. ) A felszabadulásunk ünnepére tervünket sertés- | ból 102, vágómarhából 105. tejből 101, baromfiból 110, | tojásból 102 százalékra teljesítjük. Az alkotmányünnepig kenyérgabonából és takar- I mánygabonából tervünket 100—1Ö0 százalékban, élő- i .állattól és.állati termékekből 102 százalékra teljesítjük. Járásunk november 7-ig tervének ciklcenklnt 100 százalékban U*z eleget. A fenti eredmények eléréséhez fontosnak tartjuk az alapos versenyszervezést járásunkon belül a községek, termelőszövetkezetek és egyéni dolgozók között. Nagy- figyelmet fordítunk községeinkben a tanácstagok közötti versenyre és annak két hetenkénti értékelésére. A járási begyűjtési állandó bizottság tagjai, állandóan szorgalmazzák a begyűjtési tervek teljesítését. A községekben az állandó bizottságok ellenőrzik a megbízottak munkáját és minden esetben megadják a szükséges segítséget. Különös gonddal kezeljük a hátralékok felszámolását és ezzel kapcsolatban a beadásba szánt sertése); hízóbaSllításának biztosítását. PAPP ANDRÁS VISZLAI SÁNDOR vb. elnök az MDP járási' biz. titkára TASNÄDIJÓZSEF CZAPP FERENC a begy. áll. biz. elnöke begy. hív. vez. 23 287 800 forintot sorsolnak ki február 19-én két alapul véve 98.250 kötvény tulajdonosa számíthat összesen. 23,287.800 forint nyereményre. .....-:-1— A Magyar Rádió a Kossuth-adón ma este 20 órai kezdettel hangképsk- ben számol bé az ország- gyűlés üléséről. Áss országgyűlés pénteki ülése vedelmezosegi tervünket teljesíthessük. Minden köny- nyűipari dolgozónak és vezetőnek azt a célt kell kitűznie, hogy legalább egy százalék anyagmegtakavítást érjen el: Az anyagtakárékosságot úgy kell elérni, hogy ezzel egyidejűleg a gyártmányok minősége javuljon. Harcolnunk kel! az olyan anyagmegtakarítás ellen, amely csak látszateredményeket hoz. Az aryagtakarékosság egy'k főforrása a szigorú .technológiai fegyelem, a gyártási előírások pontos betartása. A textiliparban elsősorb- n arra kell törekedni, hogy az adott nyersanyagból minél finomabb fonalat, finomabb. sűrűbb szövetet állítsanak elő. A konfekcioná'ó iparban, a ruha-, cipő- és kötszövő iparban a szabási hulladékok csökkentését kell elsősorban célul kitűz- -i Ezen túlmenően minden iparágban sajátosságéinak megfelelően számtalan speciális lehetőség van az anyagtakarékosság elérésére. Tisztelt országgyűlés! Az elmondottakból kitűnik, hogy a termelés, az anyagtakarékosság, az önköltség- csökkentés terén komoly feladatokat kell könnyűiparunkban megoldani. E fel- -1 -1 'elitesének egyetlen útja a műszaki színvonal lényeges megjavítása; , A lakosság emelkedő igényeinek kielégítésében jelentős szerepet kell betöltenie az álla- i mi a helyiiparnak és a szövetkezeti iparnak is. j Tevékenységüknek elsősor- ] ban a szolgáltató, javítómunkák, a lakosság közvetlen megrendelésére mérel készülő ruházati cikkek, egyedi bútorok előállítására kell irányulnia. A szövetkezetek egvrésre eddig szívesebben dolgozott e belkereskedelem és a közü- letek részére, mint közvet- '"nül a lakosság számára Ezen feltétlenül változtatn kell. A helyiiparnak fontos feladata, hogy a helyi nyersanyagforrásokat - használj: fel minél szélesebb körber és gyártson belőlük dolgoz: népünk számára hasznos termékeket. Ezután rámutatott, hogj 1956-ban jobban ki kell használnunk azokat a hatalma. : i ehetőségeket, amelyeket i ; Szovjetunióval és a többi j népi demokratikus ország : gal való együttműködés biz- ] tosít számunkra, í Az országgyűlés Pongrác: Kálmán országgyűlési kép viselő, Budapest Főváro- Tanácsa VB-elnökének fel- szólalásával folvtattn ülését Amíg a vonalszerelők és ] a műszakiak éjjel-nappal j azon. dolgoznak, hogy elha- j rítsúk a hideg, és a fagy 1 okózta akadályokat, u for- : gálíni dolgozók nem elégj figyelmesek dolgozó, tár- j saik. az utasok iránt. j 9rén éjjel a budapesti: gyors kétórás késéssel ért ' Nyíregyházára. Kemény hideggel kellett megküzdenie, ; és a nyíregyházi utasok ióggal várták, hegy a ké-í sés ellenére is villamos várr, ja őket. Hiába várták. A 20 fokos hidegben gyalog' kellett hazamenniük —, esetleg a város másik végére, mert az utosú villamos ] a vonal érkezése előtt ne- «vedórával elment. Ezé” a j téren nem ártana jóval I í öH-> figyelmesség az utasok! iránt. .( Lefagy — nem fagy? Ez a. legfőbb gondjuk a nyíregyházi fűtőház dolgozóinak. Természetesen mindent megtesznek azért, hogy réniüb sértetlenül . állisv a Február 19-én délelőtt kerül sor az 1956-os esztendő első sorsolására. A sorsolás színhelye ezúttal elsőízben: Óbuda, áz Óbudai Hajógyár díszterme. A szerencsekerekekből most az ötödik Békekölcsön második sorsolásának nyerő kötvényszámait húzzák majd ki az úttörő pajtások. Égés? kötvényevisszautaSitjuk. Nincs ne-1 künk szükségünk amerikai „védnökségre’, mert abból részünkre semmi jó nem szármázná. Kinek keli a régi úri rendszer? Emlékszem,' édesapám a régi világban még munka- lehetőségét is csak ritkán kapott. Munka nélkül meg nagyon szűkős volt otthon a kenyér. . Pedig édesapám igen igyekezett. Otthonunktól . távol is kereste a munkaalkalmakat, de .csak ritkán talált..rá. .Most meg.,, jó állás*,:’ van a Tatarozó Vállalatnál. Két öcsém, húgom is keres, én is jó helyen dolgozom. Azt hiszem, miridenki ismeri gyárunkat. Jó munkakörülmények. tisztaság, most télén meleg Van a munka ter- ; tr.ekhen, kislányom száma ira van hely a gyár óvodájában, én 2 forint J0 fil- ! lérért finom ebédet kapok •minden nap. És míg sok ■ más kedvezményt élvez j minden dolgozó a fermen- ] tálóban. üdülni is gyakran I. mehetek. Szép ku'túrter- münk, könyvtárunk van. Sorolni is sok lenne,azt a sok jót. amit itt a nép gyárában élvezünk, j Mindannyian így gondcl- | kedunk a dohányíermentá- j lóban, - azért is utasítottuk I vissza tegnap együttesen az amerikai beavatkozási kísérletet. Nekünk ez a mostani szép élet kell. (B'olytatís az 1. oldalról.) és gépipari tárca 1956. évi kü't~"""ctésének elfogadását. (Nagy taps.) Nagy Józsefbe könnyűipari miniszter; szólt ezután a költségvetéshez. A lakosság ellátása — a könnyűipari költségvetési tükrében