Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
Helyes — «eiu helyes A Tanöcsok Lapja hasábjain már többször foglalkoztunk azzal, hogy helyi t inácsaink végrehajtó bizott- •iágai az üléseiken hozott határozatokkal komoly mértékben elősegítik a feladatok maradéktalan gyors megvalósítását. Azonban egyes végrehajtó bizottságok . még mindig nem veszik figyelembe a tanácstörvényt, .így fordulnak elő olyan esetek, hogy a végrehajtó bizottságok a hatáskörüket túllépve helytelen határoza- . tot hoznak. A határozatok egy része még mindig nem eléggé konkrét. A határozatok minőségének megjavítása érdeké- íren ismét közlünk „Helyes — nem helyes” rovatunkban helyes és nem helyes határozatot. KEJN DELET1SM ERTETES I Uehcs: • A Tiszaliiki Járási Tanács .Végrehajtó Bizottsága a Január lö-i ülésén foglalkozott a kereskedelmi és áruellátást feladatok megjavításával és elhatározta, hogy a községekben a „kereskedők és vevők kapcsolatának megjavítása érdekében a mostani első negyedévben községenként legalább 2—3 vevőankétot szervez, melyre a vásárló közönséget is meghívja. A Mátészalkai Járási T».- aács Végreha jtó Bizottsága » január 5-i ülésén a népművelési feladatokkal kapcsolatban olyan határozatot hozott, begy a járás termelőszövetkezeteiben kul- íúrcsoportot alakítanak. — Azokban a termelőszövetkezetekben, -hol kevés az ifjúság, a kívülálló fiatalokat is bevonják a kwkúrcsa- oortokba. A Csengeri Járási Tanács ■Végrehajtó Bizottsága január 13-i ülésén a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatban elhatározta, hogy minden tenne- íős7öveíkeze$et felül fognak vizsgálni, hogy milyen melléküzemág működtetése volna ott gazdaságos. Nem helyes: A Csengeri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága január 13-i ülésén olyan határozatot hozott, hogy a Nagyhodosi Tanács VB-től az irodakezelői kulcsszámot a Pcrcsalmai Tanács VB-hez csoportosítja át 1956. február 1-éveí. Átcsoportosításhoz csak a megyei tanács vb. elnökének, hozzájárulása után van joga. A Baktalórántházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága január 12-én olyan határozatot hozott a tsz.- zárszámadásek értékelésénél, hogy a mezőgazdasági osztály vezetője gondoskodjon a zárszámadási közgyűlések határozatainak végre- hatásáról, holott ezért a tsz. vezetősége a felelős. A Mátészalkai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága január 5-i ülésén a következő határozatot hozta: „Január hó folyamán minden községben pénzügyi állandó bizottsági ülést kell tartani.” A vb. csak javasolhatja az áb-nek, hogy helyes volna, ha a pü. áb. január hó folyamán ülést, tartana. A Macvar NÍDlíőztársaeár Elnöki Tflnócsájiak 1955. évi 35. sz. törvényerejű rendelet« (megjelent a Magyar Közlönv 1955. december 30-i számában) j a- inezőeazcíacáei lakosság általános jövedelemadójáról ezól. A rendelet lényeeosen egyszerűbbé és áttekinthetőbbé teszi a mozőeazdasáei lakosság által fizetendő általános jövedelemadó rendszerét. Az adótételeket a- földterület terjedelme. művelőd ága és kataszteri tiszta, jövedelménél; átlaga alapján kell kiszámítani. Az 1955. évi 36. ez. törvényerejű rendelet (megjelent. a. Magyar Közlöny december 30-i számában) a várcc- iv közeéu- rendezés szabályozásáról intézkedik. Ktndelkcz ősöket tartalmaz o kérdés általános elveiről részében, valamint. i'ószie- teiben megszabja a község- rendezés útját. A pénzüerminiszter 20 /1955. 1‘. M. ez rendeleté (megjelent ,, Magyar Közlöny 1955. de- cerober 3C-i számában) intéz- kedili a mezőgazdasági lakossá- áJtalánoű jövedelemadójáról szóló 1955. 35. sz, Tvt* végrehajtásáról A Magyar Közlöny 1955. ^ december 31-i ezámában iolent meg a. dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. gz. törvényerejű rendelet, valamint az ennek végrehajtása tárgyában intézkedő 71/1955 (XII 31.) M. számú rendelet és a dolgozók betegségi biztosításával kapcsolatos kérdéseket szabályozó 6/1955. (XII. 31.) SZOT szabályzat. A Magyar Közlöny 1955 január 4-én megjelent _ száma tartalmazza. az 1956. évi 1. sz. törvényerejü rendeletet a község (városi ídteáztési hozzájá- ruiáerc-1 és az 1001/1956. (I. 4.) minisztertanácsi határozatot a közoégi .tüzoltótcetület aiapbza. bály-mintáj á ról. A Magyar Közlöny január 31-i számában jelent meg a földművelésügyi miniszter 1/1956 (I 31.) E. M. számú rendeleté, mellyel a gépáiie- mári szerződések megkötésénél, módozatait szabályozza. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok az 1956. évre vonatkozóan 1956. február 29« napjáig kötciegek a gépállomásokkal szerződést kötni. A szerződés terveztet a tcrmelöscö- vetkezet... közgyűlése a gépállo- más igazgatójának, termelőszövetkezeti mezőgazdászának és ti traktorpsbrigädoik vezjetöineK jelenlétében megtárgyalja, K szerződésben foglaltak teljesítését a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya rendszere* een köteles ellenőrizni. A gépállomás az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, termelői szakcsoportokkal, legel- totóéi bizottsáeokakl állami —« kísérleti, tan- és célgazaeácok* kai ée más közületi szervekkel egy munkaidenvre. vagy külön az egyes gépi munkák végzésére köthet megállapodást Ezek a megrendelők kötelesek^ J- szántóföld előkészítő munkákat ügy elvégezni, hogy azok a géni munkát ne akadályozzák. A roegállapodárt írásban. 2 példányban kell elkészíteni. Az egyik példány « gépállomás - nál, a másik a megrendelőnél marad. A gépállomás _ ée a megrendelő közötti vitáé ügyben —- ha az a munka, minő- ségére vaa'y a határidők megtartására vonatkozik — a Járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya egyéb esetekben pedils a járásbíróság dönt. A rendelet a továbbiakban a munkádéi fizetésének módját szabályozza. Fogadóórán hangzott el* Dr. Jesztrebényi Ernő megyei tanácstag az elmúlt héten Oroscm tartott ■fogadós- órát. Ez alkalommal többen elmondták neki, hogy a községben nincsen óvoda, pedig különösen a tavaszi és nyári hónapokban nagy szükség lenne rá. Elmondták a vá* lesztók azt is, hogy ők 30 000 forint értékű tár< sadalmi munkával '}&'■ rulnának hozzá az óvoda építéséhez és a községfejlesztési alap* ból megvásárolnák a szüksé ges építési anyagot. Honássólás a nyíregyházi községpoHtikai tervekhez KÉRDEZZ - FELELÜNK Igen nagy örömmel olvastam az újságban az ez évi községpolitikai terveket, amelynek megvalósulása során még szebb és korszerűbb, rendezettebb lesz városunk. Ehhez a községpo- liiikai tervhez lenne nekem is egy-két megjegyzésem, javaslatom. Először a gyermekjátszótér építéséhez szeretnék hozzászólni. Jó lenne az eddigi játszóterek'n kívül többet is építeni. Pél-, dául úgy gondolom, hogy w MÁV pályaudvar melletti Népkert rendezése után itt is lehetne építeni a környékbeli gyermekek örömére egy kis játszóteret Jó lenne a Népkert kiöregedett, korhadó fáit is fiatal csemetékkel pótolni. Lehetne még fásítani több utcában is, többek között a Zsdánov utca, a Vasgyár utca és az Érpatak szögében elterülő téren, Kéry József Nyíregyháza, Kiss E. u. 39. Fruzsa György encsencsi vb. titkár kérdezi: Van egy kétszobás lakás, amelynek két tulajdonosa van, éspedig az egyik egynegyed, a másik háromnegyed részben. A lakásban jelenleg két család lakik, most az egynegyed részben tulajdonos be akar költözni egy szobába. Joga van-e hozzá, ha igen, milyen rendelet alapján? Válaszunk: A 12/1954. Mt. számú H. 14. sz. rendelet, majd ennek végrehajtásaként kiadott 2/1954. ÍV. 13.) VKG. Miniszter rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 36. szá* mában) alapján, amennyiben magántulajdonban lévő .akóház megüresedik cs abba akármelyik tulajdonos (tehát jelen esetben a3 egynegyedrészben tulajdonos is) be kíván költözni, az elsőfokú lákáshivatal köteles azt a tulajdonosnak kiutalni, még akkor is, ha a megüresedett lakásra más jogosultabb igénylő is volna. Ezt a rendelkezést viszont csak akkor lehet a tulajdonos érdekében alkalmazni, ha a lakásból a bérlők önként kiköltöztek. Susu ho f en • Sza t in ár megyei Tanácsok Lapja ídiraáp II. 5. szám Az ifjúság nevelése társadalmi ügy A Központi Vezetőség határozatának megjelenése >ta sok szó esik különböző szervezetekben és üzemi helyeken az ifjúság neveléséről. Kezd kibontakozni az aktív segítségadás, de véleményem szerint még mindig nem vált eléggé vérünkké az, hogy az ifjúsággal való foglalkozás mindennapi munka és nem kampányfeladat. Amikor az egyes szervezetek, intézmények, gazdaságok, üzemek stb. szerepét külön is hangsúlyozzuk, ezzel nem azt akarjuk mondani, mintha megyénk dolgomnak egészét /mentesíteni lehetne attól a feladattól, amely minden egyes dolgozóra vár az ifjúság nevelésében. A párt útmutatása alapján az ifjúság nevelését csak .kkor tudjuk teljes sikerrel megoldani, ha ezért a munkáért egyes vezető, minden egyes felnőtt dolgozó érzi ,s a felelősséget. Mi nem akármilyen ifjúságot akarunk nevelni. Nekünk olyan fiatalokra van szükségünk, akik fegyelmezettek, mélyen él bennük a hazaszereteti más népek megbecsülésének, segítségének érzése és készek pártunk útmutatásait tettekben valóra váltani. Ezt a célkitűzést csak úgy tudjuk elérni, ha dolgozó társadalmunk céltudatosan veszi ki részét ebből a munkából, ha közömbösség helyett felelősség, ha tervszerűllenség iielyett tervszerűség, ha a megnemértés helyett megértés, az ifjúság iránti tisztelet és problémáikra az ele- ' ven felfigyelés lesz munkánk jellemzője. Természetesen "endkívüi fontos a példamutatás. Ha a példa rossz, ott minden elhangzott beszéd, szó üres fecsegéssé válik, így Van ez- a családi életben, a közéletben, de a társadalmi élet minden területén is. Minél több jó példát .át ifjúságunk, annál könnyebb a nevelése. Természetesen a példamutatás mellett szükséges, hogy a fiatalok hibáira és azok okaira határozottan rámutassunk. A jogos és segítő bírálat rendkívül fontos a nevelésben, de bírálatunk csak akkor lesz igazán jogos, ha a lehetőségeket is biztosítjuk ahhoz, hogy az izemben, termelőszövetkezetben, vagy bármilyen más lel.ven az ifjúság a kapott feladatot meg is tudja oldali. Ez viszont azt jelenti, hogy a tárgyi feltételek mcl- ett az idősebb, tapasztal tab' dolgozók rendszeresen és tervszerűen adják át tudásukat az ifjaknak. Ugyanakkor szükséges az is, hogy munkájukat ellenőrizzük és segítsük. Tanácsainknak, mini a dolgozók legszélesebb tö- megszervezéténék igen nagyok a feladatai az ifjúság íevelését-en. Tanácsainkon nem a néhány függetleni* tett vb tagot, vagy hivatali apparátust értünk, hanem ilsősorban a tanácstagok ezreit és tízezreit. Nyugodtan merjük az) mondani, hogy a tanácstagok felelősek választókerületükben, de azon túl is a gyermekek, az if- ak fejlődéséért, munkájú t. Nem dolgozik jól az a tanács, amelyik segítségét és gondoskodását az ifjúságiak cs.ak- egy csoportjára terjeszti ki és nem veszi figyelembe, hogy a községben, a faluban, a tanyán a gyermekek és fiatalok sokan vannak. Akkor, amikor tanácsaink biztosítják pl., hogy a kultúrotthonban a fiatalok helységet kapjanak, vagy az iskola fűtött legyen stb., feladatuknak csak egyik oldalát oldják meg, de a fő kérdés az, hogy tanácsaink minden erővel, segítsék elő ifjúságunk erkölcsi, politikai fejlődését és emellett gondoskodjanak arról, hogy az iskolákból kikerülő fiatalok szakmai fejlődését is biztosítsák. Szakoly és Geszteréd községekben a fiatalok mezőgazdasági továbbképzésben részesülnek, ami nagyon helyes kezdeményezés Példájukat kövessék a többi községek is. Tanácstagok munkában BUBIK JÁNOS megyei tanácstag Nyírcsaholy községben tartott fogadóórát, ahol a DISZ-szervezet fiataljai keresték fel kérésükkel. Arra kérték Burik János megyei tanácstagot, segítsen nekik DlSZ-helyisé- get szerezni. Van a községben egy államosított lakás — mondták a fiatalok — a tanács már több javítást végzett e2en a lakáson. Azonban lakók laknak benne, akiket nem tudnak hová kiköltöztetni. Burik János megyei tanácstag intézkedett ügyükben és válaszul közöljük Csikós János vb.-elnök levelét, amely a következőket írja: Az államosított épületet a községi tanács vb. teljesen rendbehozatta, a telket körűiken ttelte és fgy külön helyiséget kapott a párt és külön helyiséget a DISZ- szervezet. Még van egy nagyobb terem is ebben az épületben, ahol összejöveteleket tarthatnak. Ez a terem kultúrszobának van be* rendezve, ahol szórakozhat« nak és tanulhatnak a fiata« lók. Kérem, hogy a tanács« tag elvíársak továbbra is tartsák szívügyüknek az i£« júság nevelését, és ha va« lami probléma volna, biza« lommal forduljanak a vég« rehajtó bizottsághoz. « BALOGH DANIEL me« gyei tanácstag nyírkéresi £o« gadóóráján Agócs István kereste fel és elmondta, hogy a Mátészalka és Nyíregyháza között közlekedő autóbuszon rendkívül sok utas van, a 31 személyt be« fogadó bányászkocsiban sok« szór 60 személy is uiazikj A napokban egy ilyen túlterhelés alkalmával majdnem szerencsétlenség történt. Kérte a község dolgozói nevében, hogy járjon el ügyükben és nagyobb autóbuszt biztosítsanak. Kérésük teljesült: február 3 óta egy 40 személyes lka- rusz-autóbusz közlekedik ezen az útszakaszon. A legutóbbi tanácsülés határozatot hozott termelő- szövetkezet fejlesztési mun- katerv elkészítésére községünkben. Ez a munkaterv el is készült, amelyet február 2-8n tárgyaltunk meg végrehajtóbizottsági ülésen. Erre meghívtuk a pártbizottság titkárát, a. (sz-c-lnö- köket, a tsz-pértszervezetek titkárait, az MNDSZ és a DISZ vezetőit, akik értékes hozzászólásokkal, javaslatokkal segítettek még értékesebbé, jobbá tenni e tervet. A tanácsülésnek volt egy olyan határozata is, hogy február hónapban az állandó bizottságok tárgyalják meg a termelőszövetkezet fejlesztésével kapcsolatos feladatokat és azt, hogy saját területükön hogyan akarják o feladatot előse- * gíteni. Tóth József, a végrehajtó bizottság titkára, ivláté-'zalka. Adjunk teret az ifjúságnak tevékenysége kibontakozásához. mert csak a feladatok megoldásán, a nehézségek legyőzésén át nő naggyá ifjúságunk. Tanácsaink cseréljék ki tapasztalataikat a fiatalság nevelésében és tekintsék ezt a munkát úgv, hogy ez el válasz thatatlan a szocializmus építésétől. Az ifjúsági seregszemlék, a kultúrversenyek, az olvasómozgalom és a többi megmozdulás nem „külön ügye“ az ifjúságnak, hanem mindannviunk ügye. OROSZ FERENC, a megyei tanács vb. okt. oszt. vezetője. Tsz-tt-flesrtésl mnnHufon
