Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
tVila$ pW&etatfai 'elppejuljeTek f I S J ^ h£| i ^ I I ^ 1 B M I a I [ * az m d ft szabolc^szatmärhecye^izottsäcIna^^pj^^ XIII. évfolyam, 36. szám ARA 50 FILLER 1956. február 11, szombat r A mai N/ániban : Küzdelem a hideg ellen (2. oldal) Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsok Lapja (3—4. oldal) Népnevelők tanácskozása a mezőgazdaság terméshozamainak 3 százalékos emeléséről (5. oldal) Rádióműsor (6. oldal) V* __________-___________________________ Emeljük a mezőgazdaság termésátlagait Irta: JUHÁSZ SÁNDOR megyei főmezőgazdász A Központi .Vezetőség novemberi határozata előírja, hogy a mezőgazdaság terméshozamát 1956-ban 3 százalékkal kell növelni. Pártunk, amikor ezt a határozatot hozta, egész dolgozó népünk érdekében cselekedett. Csak a termelés szakadatlan növelése teszi lehetővé, hogy a' lakosság egyi’e növekvő szükségleteit kielégítsük, fejlődő iparunkat ellássuk mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. Az. előttünk álló feladatok nagyok. Éppen ezért azok végrehajtása fokozott erőfeszítést, időben való felkészülést és, jóminőségű munkát követel a mező- gazdaság minden dolgozójától. A tavaszi növénytermelési munkára úgy készüljünk fel, hogy az idén a múlt évi eredményiekre támaszkodva helyes szervezéssel, a korszerű agrotechnika alkalmazásának kiszélesítésével tovább növelhessük a hozamokat, úgy a növénytermelésben, mint .az állattenyésztésben. Termelőszövetkezeteink az elmúlt évben nemcsak gazdaságilag, hanem számszerűleg is tovább erősödtek. Ez évben a termelőszövetkezeteinknek — különösen az új termelőszövetkezeteknek — olyan segítséget kell nyújtani, an»j biztosítja egészséges továbbfejlődésüket, gazdasági megerősödésüket. A termelőszövetkezetek további megerősödése elsősorban gépállomásaink jó munkájától függ. Ezt igazolták az elmúlt év eredményei is. Ahogy javul a gépállomások munkája, úgy nő a termelőszövetkezetekben az egy holdra eső termésátlag, növeVrszik a tejtermelés, szervezetté, jobbá válik a munka. Különösen fontos, hogy a gépállomások minden munkát a maga idejében, jó minőségben, a gépek legjobb kihasználásával végezzenek el. A tavaszi növénytermelési munkák egyik legnagyobb feladata a kenyérgabona vetéstervének teljesítése. A még hiányzó, valamint a tél folyamán esetleg kipusztuló kenyérgabona vetésterületeket tavaszi búza vetésével kell pótolni. A tavaszi búzát ősszel jól előkészített talajba, tavasszal minél korábban el kell vetni. Ez a t|vaszi búza sikeres termelésének döntő előfeltételei Ezért már most válasszák ki azt a területet, ahová a tavaszi búzát vetik, gondoskodjanak a szakszerű , talaj-előkészítésről és jó vetőmagról. Különösen na^y .felelősség terheli a tavaszi búza vetésterv teljesítéséiért Nagyhalász, Ujfehértó, Tiszadob és még néhány kjőzség vezetőit, ahol a zárójelentés során többszáz hold őszi vetéssel maradtak adósok. A hiányzó vetések teljesítésére alapos .körültekintéssel már most készüljenek fel. A tavaszi munkák során különösen fontos az őszi vetések ápolása. Ez igen szükséges, mert kenyérgabona ■vetésűnek egy része megkésve, nem megfelelő elővete- mény után került a talajba, továbbá a kemény, hótakaró nélküli hideg nem kedvez az őszi vetéseknek. A nagyobb gabonatermés megalapozásának éppen ezért jelentős tényezője a gondos ápolás, elsősorban is a fejttógyázás. Az elmúlt év őszén a szokottnál nagyobb mennyiségű csapadék hullott le, amely egyes mélyebb fekvésű helyeken veszélyezteti, az őszi vetéseket. Meg kell akadályozni, hogy a belvíz kipusztítsa, vagy erősen megkárosítsa ezeket. Arra|kell törekednünk, hogy minden holdról jó termést takarítsunk be! A másik fontos ápolási munka a fejtrágyázás. Fej- trágyázásra és felültrágyázásra pétispt, komposzttá eret* istállótrágyát használjunk. Nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló pétisót gazdaságosan használjuk fel. Egy táblán belül is elsősorban azokat a foltokat kell fej trágyázásban részesíteni, amelyek a legjobban megkívánják. Túlérett istállótrágya hiányában használjunk humuszos termőtalajt, trágyatelepek alján lévő földet, trágyalé vei, vizelettel átitatott szerves hulladékanyagokat Fordítsunk nagy gondot a felfagyott vetések ápolására. Ez az idő különösen fokozza a felfagyott vetések számát. Az őszivetések ápolása — vízlevezetés, fejtrágyázás, hengerezés, fogasolás •— nem igényel különös fáradságot, de végrehajtása nagyban hozzájárul a jó termésekhez. Aűőszi vetések egyik fontos későbbi ápolási munkája a gyomirtás. Erre már most készüljünk fel. Kormányzatunk ez évben biztosította, hogy az e’múlt évhez viszonyítva sokkal nagyobb területen végezzünk vegyszeres gyomirtást. A tavaszi munkák sikere elsősorban a felkészülésen alapszik. A szántóföldeken rövidesen megkezdődik a munka. Addig is a rendelkezésre álló időt jól használjuk ki a felkészülésre, hogy az időjárástól függően minél hamarabb, teljes erővel megkezdődhessen a talajelőkészítés és a vetés. A különféle kisgépei? gondos kijavítása, a hiányzó vetőmagvak beszerzése, tisztítása és próbacsiráztatása; a felgyűlt istállótrágya kiszállítása mind-mind fontos! láncszeme annak, hogy ez évben a mezőgazdaság hozamát legalább 3 százalékkal foltozzuk. Elutazott a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pénteken reggel a Nyugati pályaudvarról elutazott Moszkvába a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára. A küldöttség vezetője Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, a Politikai Bizottság tagja. A küldöttség tagjai: Kovács István és Szalai Béla elvtársak, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, a Politikai Bizottság tagjai. Pártja XX. kongresszusára Búcsúztatásukra a pályaudvaron megjelent a párt és a kormány több vezetője: Apró Antal, Ács Lajos, Hegedűs András, Mekis József, Bats István, Piros László és Vég Béla elvtárs. Megjelent az elutazásnál J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghataima r~g-- követc. Az oi’S/ií^"yíí 1 és pénteki ülést* Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1956. évi költségvetés és a költség- vetési törvény tárgyalását. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelA közvélemény egyre inkább felismeri, hogy a külkereskedelem összefügg az ipari és a mezőgazdasági termeléssel, a beruházásokkal, hat a termelékenységre, az önköltség alakulására, összefügg a begyűjtéssel, a közellatással —kezdte beszédét Földes László. Nagyon fontos érdek az, hogy minél többen megértsék: a külkereskedelmi feladatok népgazdasági feladatok. Országunkban a kivitel igen jelentős részét adja a nemzeti jövedelemnek. A behozatal nagy szerepet játszik az egyes népgazdasági ágak anyaggal és termelőeszközökkel való ellátásában. Népgazdaságunk számos ágának anyagellátása, a hazánkban nem termelt vagy nem kielégítő mennyiségben termelt cikkek beszerzése elsősorban exportszálBevezetőben a kohó- és gépipari üzemek elmúlt évi eredményeiről beszélt, majd a hiányosságokról szólva kiemelte: hiányosság a tervek egyenletes és cikkenkénti teljesítésének elmulasztása. Még mindig általánosnak mondható ahóvégi rohammunka, a 1 túlóráztatás, az ütemes termelés hiánya. Hibák mutatkoznak a selejt alakulása terén is. Elmondotta: a hiányosságok jelentős része abból ered, hogy a kooperáció még mindig igen gyenge lábon áll. Sokhelyütt felütötte fejét a normacsalás, a normalazítás, ami pedig köztudomású, hogy igen hátrányosan befolyásolja a termelékenység emelkedését, végső soron az életnívó növekedését. Komoly hibák vannak az importanyagokkal való takarékoskodás terén is. Kevés még a műszakilag megalapozott anyagnorma, technológusaink sem fordítanak kellő gondot az anyagtakarékosságra. A kohó- és gépipar előtt álló legfontosabb feladatokról szólva elmondotta: nőké nyitotta meg. A vitában elsőnek Földes László képviselő, külkereskedelmi miniszterhelyettes szólalt fel. Utasainktól, exportkötele- • zettségeink teljesítésétől függ. 1955-ben a külkereskedelmi forgalmunk jelentős aktív egyenleggel zárult. Az 1956. évi népgazdasági terv a külkereskedelem feladatainak további- jelentős növekedését irányozza elő. Különösen nagy erőfeszítést követel a kivitel közel 12 százalékos emelkedése. A behozatali terv teljesítéséhez elsősorban a külkereskedelem kulturáltabb piackutató munkája és a felhasználó tárcákkal való jó együttműködés szükséges. Alapvető feladat emellett az importanyagokkal való maximális takarékosság megvalósítása. Csergő János koho- es gépipari miniszter szólalt fel ezután. a tárca üzemeinek 1956. évi teljes termelése 11,2 százalékkal emelkedik a múlt évihez képest. Feladatainkat a munka termelékenységének jelentős emelése és az önköltség állandó csökkentése mellett kell végrehajtani. Tervünk az új, a fejlettebb, a kulturáltabb technika alkalmazására épült. Hangoztatta: Ma már a vasúti vontatásban, az ipar és a mezőgazdaság gépesítésében a gőzgépek elavultnak mondhatók. A gőzmozdony és az egyéb nem helyhez kötött gőzgépek a befektetett hőenergiának mindössze 5—7 százalékát képesek csak hasznosítani. Ezért kell keresnünk az eddiginél sokkal gazdaságosabb megoldást. Erre kiválóan alkalmas a Dieselüzem, amelynek fő hajtóanyaga az olaj. Az olaj kitermelése lényegesen gazdaságosabb. Ehhez hozzá kell számítani azt, hogy a korszerű Diesel-motorok hatásfoka a gőzgépeknél mintegy négyszerié jobb. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a Diesel-üzem a dolgozók ezreit szabadítja meg a terhes fizikai munkától. A dieselesítés nemcsak a vasúti vontatás szemszögéből döntő kérdés, hanem népgazdaságunk szinte minden területe szempontjából. Amellett, hogy a diéselesitéssel biztosítani kívánjuk dolgozóink kényelmes, gyors utazását, a termeléshez szükséges anyagok korszerű, gazdaságos szállítását, szem előtt kell tartani azt is, hogy a dieselesítés szinte nélkülözhetetlen a mező- gazdaság. az öntözés, az ár- vízvédelem, a csatornázás és a földmunkák gépesítésénél. Ezután rámutatott arra, hogy s Diesel-motorok gyártásának hazánkban értékes hagyományai vannak, ugyanakkor rr kell állapítanunk, hogy a dieselesí- tésben az iparilag fejlett országokhoz képest viszonylag elmaradtunk. A diesele- sítési program végrehajtása két irányban hat. Egyrészt behozzuk elmaradásunkat, másrészt eleget tudunk tenni a mindjobban fokozódó bel- és külföldi igényeknek. A kohó- és gépipar másik döntő területe — folytatta a miniszter — a szerszámgépgyártás továbbfejlesztése. Az öntödék munkájáról és feladatairól szólva elmondotta: az elkövetkezendő időszak célkitűzései között elsőrendű feladat, hogy az öntödék viszonylagos elmaradottságát felszámoljuk, mert ez egész gépiparunk továbbfejlesztésének egyik alapvető feltétele. Ezért az öntödéket megfelelő gépi berendezésekkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik a legfejlettebb technológia alkalmazását és biztosítják a munka termelékenységének magasabb színvonalát, továbbá megszüntetik az öntödei munka egészségre káros hatását. A miniszter ezután a kohó- és gépipari üzemek exportfeladatairól beszélt, majd a mezőgazdaság gépesítésének fontosságáról szólt. Rámutatott: nagy mennyiségben kell gyártanunk arató- cséplőgépeket, valamint traktorekéket, gépi von- tatású kuitivátorokat. Nagy számban kell adnunk új gépeket a kukoricatermelés komplex-gépesítéséhez is. De gépeket kíván a szőlő- és a gyümölcstermelés, az öntözéses gazdálkodás, stb. is. A közszükségleti cikkek gyártásának bővítéséről elmondotta: ez évben újtípusú magnetofon, rádió, továbbá televízió, cikk-cakk varrógép, nikkelezctt tűzhely, újtípusú írószerek, játékok, háztartási gépek és elektromos háztartási készülékek szerepelnek tervünkben Hangsúlyozta ezután, hogy az új technológiák, gyártási módszerek bevezetése, a gyártmánykorszerűsítés; elengedhetetlen feltétele előrehaladásunknak. Ezután még az idei, az 1956-os feladatok végrehajtásával kapcsolatban be-, szélt néhány kérdésről, majd hangsúlyozta: Minden feltétel adva van a feladatok végrehajtásához. Rendelkezésünkre áll a Szovjetunió tapasztalatainak kimeríthetetlen kincsestára, rendelkezünk pártunk és kormányunk biztos, szilárd irányításával és olyan hatalmas erővel, mint dolgozóink lelkesedése, áldozatkész munkája. Ezután külön-külön szólt a munkásosztály kiválóságaihoz, műszaki értelmiségünkhöz. Feladataink végrehajtásának fontos feltétele — folytatta, — hogy mindennapi tevékenységünkké váljon a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. Tisztelt országgyűlés! Feladataink végrehajtásának anyagi feltételét a tárca 1956. évi költségvetése biztosítja. A tárca költségvetése a legnagyobbfokú és mindenre kiterjedő takarékoskodás figyelembevételével készült el. Figyelemmel a műszaki fejlesztés folytán várható eredményekre, amelyek a termelésben lekötött forgóeszközök mennyiségét is csökkenteni fogják, a kohó- és gépipari tárca rendelkezésére álló 1956. évi forgóalapból 20 millió forintról lemondok és felajánlom az állam egyéb fontos kiadásainak fedezésére. Kérem a forgóalap 20 millió forintos csökkentésének 'Így el "rob-* vétel ével a kohó(Folylatás a 2. oldalon^ A külkereskedelmi felailatok — népgazdasági feladatok A. kohó- és gépipar feladatai
