Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-10 / 35. szám

OilaQ pffrltláticu T NÉPLAP AZ MOP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mai számban : Nyírtelek dolgozó parasztjai a mezőgazdasági termes- átlagok 3 százalékos növeléséről (2. oldal) A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához (2. oldal) Falvakból jelentik (3 oldal) A XX. pártkongresszus előestéjén (3. oldal) A levegő kalózai (4. oldal) XIII. évfolyam, 35. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. február 10, péntek A® 1050. évi költségvetési a® oi*s*ággyiiIés előtt Az országgyűlés ülésszaka csütörtökön délelőtt foly­tatta munkáját. Az ülés napirendjén az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény tár­gyalása szerepelt. Mihályfi Ernő, a külügyi bizottság helyettes elnöke ismertette az Egyesült Nem­zetek alapokmányának tör­vénybeiktatásáról szóló tör­vényjavaslatot. A Magyar Népköztársa­ságnak sokáig kellett vár­nia — mondotta —, amíg teljesült jogos kérése és tagja lett az Egyesült Nem­zetek Szervezetének. De a felszabadult magyar nép ez alatt az idő alatt is híven követte és megtartotta azo­kat a nemes elveket, ame­lyeket az alapokmány is tartalmaz. A mi egész politikánk a béke, a békés együttélés, a népeket megillető egyenjo­gúság és önrendelkezési jog, a baráti kapcsolatok fej­lesztése, az emberi jogok és az alapvető szabadságok fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nél­kül, mindenki vészére való teljes érvényesítése eszmé­jét szolgálja, attól a pilla­nattól kezdve, amióta a Szovjetunió felszabadította népünket, s magunk szab­hatjuk meg életünk formá­ját és céljait. Ezt hivatalosan elismerte az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének közgyűlése is, amikor 1955. december 14-én felvette tagjai közé a Ma­gyar Népköztársaságot az alapokmány II. fejezetének 4. cikkelye 1. pontja alap­ján, amely így szól: „Az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden más béke­szerető állam előtt, amely a jelen alapokmányban fog­lalt kötelezettségeket vállal­ja és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek tel­jesítésére képes és hajlan­dó.“ Felvételünk tehát a leg­szélesebbkörű elismerése annak, hogy a Magyar Nép- köztársaság tevékenysége mind a bel-, mind a külpo­litikájában teljes összhang­ban van a világszervezet alapokmánya elveivel célkitűzéseivel. Azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja lettünk, időszerűvé vált, hogy az alapokmányt a többi tagállamhoz hason­lóan törvénykönyvünkbe beiktassuk, Ez a törvény- javaslat tehát azt jelenti, hogy azokat az eszméket, amelyek eddig is életünk vezérlő törvényei voltak, most törvényes kötelesség­ként az alapokmány megfo­galmazásában is vállaljuk. Az országgyűlés a tör­vényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Olt Károly elvtárs beszéde A népgazdaság 1956. évi terve — amelyet az ország- gyűlés múlt év novemberé­ben jóváhagyott — a Ma­gyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya politikájának megfelelően a szocializmus alapjainak az iparban és a mezőgazdaságban való to­vábbépítését, a lakosság anyagi, kulturális és szociá­lis igényeinek fokozottabb kielégítését tűzte ki legfon­tosabb feladatként. A Ma­gyar Népköztársaság 1956. évi költségvetése a népgaz­dasági terv fő célkitűzéseit szolgálja, s végrehajtása biztosítja a megfelelő pénz­fedezetet e célok megvalósí­tásához — kezdte beszédét Olt elvtárs, majd így foly­tatta: Mint ismeretes, az 1955. évi népgazda­sági tervet sikerrel fe­jeztük be. Az előző évvel szemben új­ra emelkedett az ipari és a mezőgazdasági termelés, nőtt a munka termelékeny­sége, csökkent az önköltség. Jelentős eredményeket ér­tünk el a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése terén. Erősödött a munkafegye­lem, megszilárdult sok te­kintetben az állampolgári fegyelem. Mindezek alapján emelhettük népünk életé­nek anyaűi, szociális és kul­turális színvonalát. Az elért eredményekben döntő szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. évi már­ciusi' határozatának, amely leleplezte a jobboldali el­hajlás káros politikai és gazdasági következményeit és világos utat mutatott a dolgozó nép számára. Az 1955-ös esztendő ál­lami költségvetésének előze. tes mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év 44 milliárd 873 millió 962.900 forint bevétellel, 43 milliárd 94 millió 366.000 forint kiadással, tehát 1 milliárd "79 millió 596.000 forini, a tervezetet 276 millió fo­rinttal meghaladó bevé­teli többlettel zárult, ami az államháztartás szi­lárd egyensúlyát bizonyítja. Az államháztartás bevételi többlete lehetővé tette a be­ruházási keretek évközi emelését és a népgazdaság készleteinek növelését. A továbbiakban rámuta­tott arra, hogy az 1955. évi állami költségvetés bevéte­leinek döntő részé a szocia­lista szektoi’ból származik. Olt elvtárs részletesen elemezte gazdálkodásunk számos fogyatékosságát is. Még mindig sok olyan vál­lalat van, amely nem telje­síti nyereségtervét. vagy veszteséggel dolgozik. A gazdálkodás fogyatékos­ságai megmutatkoztak a munka és technológiai fe­gyelem lazaságában, a ter­melés szervezettségének nem kielégítő színvonalában, az anyag és munkaerő nem ta­karékos felhasználásában A pénzügyminiszter ez­után elemezte az 1956. évi állami költségvetést, amely az országgyűlés által mérj elfogadott népgazdasági tér-: ven alapul, Az 1956. évi állami költ­ségvetés 43 milliárd 332 millió 540 ezer fo­rint bevételt, 42 milliárd 147 millió 114 ezer fo­rint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege te­hát 1 milliárd 185 millió 426 ezer forint bevételi többletet mutat. Ezen felül az állami vállalatok 3 mil­liárd 549 millió 760 ezer fo­rintot fordítanak saját esz­közökből forgóalapjuk ki­egészítésére és beruházások­ra. A költségvetés bevételei­nek legnagyobb részét az állami vállalatoktól szárma­zó forgalmi adó és nyere­ségbefizetés alkotja, kisebb részét a szövetkezetektől és a lakosságtól befolyó adóbe­vételek, államkölcsön-befi- zetések, társadalombiztosí­tási és egyéb bevételek ké­pezik. A költségvetési kötelezett­ségek teljesítéséhez feltétle­nül szükséges, hogy vállalataink javítsák a gazdálkodás színvonalát, teljesítsék a terv ter­melési és önköltségi. „ mutatóit. Szükséges, hogy a termelés ésszerűbb megszervezésével, a gépek és berendezések jobb kihasználásával, a fej­lettebb munkamódszerek alkalmazásával, a műszaki színvonal emelésével na­gyot lépjenek előre. Szüksé­ges, hogy vállalataink és gazdasági irányító szerveink vezetői, igazgatók, főmér-! nökök, főkönyvelők és a vállalatok dolgozói erre összpontosítsák erőfeszíté­seiket. így válik lehetővé á vállalatokon belüli tartalé­kok erőteljes ütemű feltá­rása, termelési, önköltség­csökkentési. pénzügyi fel­adatainak túlteljesítése. A pénzügyminiszter ez után az adózásról beszélt: — A Népköztársaság El­nöki Tanácsa a közelmúlt­ban nagyjelentőségű rende­letét adott ki a mezőgazd-- sági lakosság jövedelemadó rendszerének megváltozta­tásáról. Az új adózási rendszer helyesen egyezteti össze, a társadalmi érdekeket az állampolgárok sze­mélyes érdekeivel. Érdekeltté teszi a paraszt­ságot magasabb termésered­mények elérésében, állat- állománya állandó fejleszté­sében, ugyanakkor korlá­tozza a még meglévő tőkés elemeket. Az új adó összege megfelel a mezőgazdasági termelés, a parasztság bevé­telei emelkedésének és ki­küszöböli az adózásban fennállott belső aránytalan­ságokat. Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi állami költ­ségvetés kiadásainak 53.3 százalékát 22 milliárd 473 millió forintot, a vállalatok saját eszközeiből, nyereség­ből, amortizációból pedijl további 3550 millió forintot, összesen 26 milliárd és 23 millió forintot népgazdasá­gunk fejlesztésére, gaz­dasági kiadásokra for­dítunk. A gazdasági kiadásokra előirányzott összegből az ipar fejlesztésére szolgál mintegy 9 milliárd forint, amelybal 5.3 milliárd forint a beruházás. A termelés tervezett nö­vekedése, — amely 1956- ban több gépet, több épü­letet ad a népgazdaságnak, több lakást, több fogyasz­tási cikket biztosít a lakos­ságnak. — megköveteli a termelés gazdaságosságá­nak fokozását, tartalékaink feltárását, a takarékosság érvényesítését. El kell ér­nünk, hogy termékeinket kevesebb munka és anyagráfor­dítással, jobb minőség­ben és olcsóbban állít­suk elő. Ennek érdekében a nép- gazdasági terv — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatának megfelelően •— főfeladatként jelöli meg a műszaki színvonal je­lentős emelését, kor­szerű technológiai eljá­rások széleskörű beve­zetését és a fejlett új technika alkalmazását. A műszaki színvonal eme­lése nemcsak új gépek, új üzemek, kutatások kérdése. Megvan a lehetőség és te­gyük hozzá, bő lehetőség arra, hogy új beruházások nélkül, a gazdálkodás szín­vonalának emelésével, a szigorú szervezettség, rend és fegyelem megteremtésé­vel is javítsuk üzemeink munkájának színvonalét, termékeink minőségét. Szükség van arra is, hogy leküzdjük azt a nem ritkán mutatkozó idegenkedést, amely eav-egv új technoló­giai eljárással, módszerrel szemben megnyilvánul. A mezőgazdaság fejleszté­sével kapcsolatos nagyje­lentőségű feladatokat is­mertetve ezeket mondotta Olt elvtárs: A mezőgazdaság fej­lesztésére a költségve­tés közel 5 milliárd fo- forintot fordít. amelynek jelentős része —■ mintegy 1.9 milliárd forint — a beruházások célját szolgálja. Mezőgazdaságunk fokozódó gépesítése lehető­vé teszi, hogy az állami gazdaságokban és a terme­lőszövetkezetekben a nö­vényápolási munkák túl­nyomó részét is géppel vé­gezzék. A mezőgazdaság fejlesz­tése terén fokozott feladat hárul 1956-ban az állami gazdaságokra, amelyek az prszág szántóterületének mintegy 13 százalékán gaz­dálkodnak. A költségvetés a mező- gazdaság fejlesztésére biztosított kereteken be­lül a legjelentősebb se­gítséget a termelőszö­vetkezetek részére nyújtja. J A pénzügyminiszter a gép- • I állomások, a Begyűjtési j ! Minisztérium növekvő fel- ‘ adatai után a közlekedésről beszélt, melyre nagyobb szállítási feladatok hárul­nak mint az előző évben. A továbbiakban a beru­házási előirányzatokról a következőket mondotta: Az 1956. évi népgazda­sági terv-beruházásokra 12.8 milliárd forintot irá­nyoz elő, amelynek döntő részét a költségvetés bizto­sítja. Ez az 1955. évi terv­hez képest 30 százalékos növekedést jelent. Az összes beruházások 41.7 százaléka az ipar, ezen belül 39 százaléka a nehézipar fejlesztését szolgálja, A nehézipar beruházásaiból különös jelentőségűk van azoknak a beruházásoknak, amelyek alapanyag és energetikai bázisunk kiszé­lesítését eredményezik, s ezáltal lehetővé teszik a feldolgozó iparunk hazai nyersanyagokkal való bőví­tett ellátását. A külkereskedelemről szólva kiemelte: Iparunk termelésének fo­kozásához több vasércre, kokszra., színesfémre, bá­nyafára, bőrre, fűrészárura és egyéb cikkre van szük­ség. Ezeknek az anyagok­nak import útján való be­szerzéséhez növelni kell exportun­kat, törekednünk kell kiviteli terveink mara­déktalan teljesítésére. A dolgozók életszínvona­lának növelésével kapcso­latban Olt Károly ezt mon­dotta: A termelés növekedése, a munka termelékeny­ségének emelkedése és az önköltség csökken­tés alapján az 1956. év­ben növeljük az élet- színvonalat, a munká­sok és alkalmazottak — főleg a közvetlen ter­melésben részvevők — reálbérét, s a dolgozó parasztság jövedelmét is. A növekvő vásárlóerő szükségessé teszi a fogyasz­tási árualap, a kiskereske­delmi áruforgalom növelé­sét. A kereskedelemmel szemben nagyobb igény je­lentkezik a választék bőví­tése, az áruk megfelelő el­osztása tekintetében. A ke­reslet kielégítésére szorosabbá kell tenni a belkereskedelem kap­csolatát a termeléssel. Biztosítani kell, hogy — a régiek mellett — új cikkek egész sorát hozzuk forga­lomba, így a háztartási pé­peket, a televíziós készülé­keket, a férfi, női és gyer­mekcipőket, műszálból ké­szült ruházati cikkeket, stb. lényegesen nagyobb vá­lasztékban és jobb minő­ségben való forgalomba- hozatalát. A népjólét, emelése érde­kében a kormány jelentős ösz- szeget fordít lakásépí­tésre, szociális cs kul­turális célokra. A lakásépítkezések elő-i irányzata 70 százalékkal haladja meg a múlt évit. Az 1956. évi terv szerint 100 község villamosítását valósítjuk meg, 19.000 la­kásba vezetjük be a gázt. 680 új iskolai tantermet lé­tesítünk. Tovább bővítjük az óvodák, a kulturális ott­honok, mozik hálózatát. Az egészségügyi ellátás színvo­nalának emelése érdekében 1250 új kórházi ágyat léte­sítünk. A költségvetés szociális, egészségügyi és kultu­rális intézményekre és feladatokra szolgáló ki­adásaink összege ebben az évben 11 milliárd 476 millió forint. A vállalatoknál műszaki fejlesztésre és kísérletekre előirányzott kiadásokon fe­lül gondoskodás történt a költségvetésben a tudomá-i nyos . kutatóintézetekben fo-t lyó munka fejlesztésének1 anyagi fedezetéről. Az e célra előirányzott összegek alátámasztják azoknak ai feladatoknak megoldását, amelyeket az ipar muszáj? i színvonalának emelése, a, korszerű mezőgazdasági ter­melés feltételeinek biztosi-1 tása és egyéb népgazdasági! ágaink fejlesztése állít aj tudományos kutatómunka elé. Ezek között szerepel­nek olyan új feladatok, mint az atomenergia békés felhasználása hazánk­ban, a hazai nyersanyag- forrásaink fokozott hasz­nosításának kérdései, a műanyaggyártás széles­körű bevezetése. A költségvetési javaslat­ban jelentős helyet kaptak a tanácsok. A költségvetés kiadá­saiból a tanácsok kö­zel 7 milliárd forinttal részesednek. Ez is bizonyítja, hogy a tanácsok politikai és gazda­sági jelentősége, hatásköre évről-évre növekszik. A pénzügyminiszter rá­mutatott, hogy jelentős fel­adatok hárulnak a pénz­ügyi szervekre, majd így i szólt­Az 1956. évi népgazdasági, tervben és állami költség- vetésben kifejezésre jutnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének alapvető határozatai, a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának legfontosabb cél­kitűzései. A költségvetés visszatükrözi azt a jelentős gazdasági, szociális és kul­turális programot, amely­nek végrehaitása komoly- előrehaladást biztosít a szo­cializmus építésében, a má­sodik ötéves terv megva­lósításában. A siker attól függ, ho­gyan mozgósítjuk né­pünket a kitűzött fel­adatok megoldására. Ezért mindenütt fel kell ka­rolni a dolgozók kezdemé­‘ (Folytatás a 2. oldalon),

Next

/
Thumbnails
Contents