Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-10 / 35. szám

■*»

X ÉPLA i*

1356. február 16, péntek

Az 1956. évi költségvetés az országgyűlés előtt

nyezéseit, biztosítani kell a szocialista munkaverseny további nagyarányú kibontakozását, fokozni kell a falu dolgozóinak részvételét terveink végrehajtásában, minden téren meg Ítéli szilárdítani a munka- és az állampolgári fegyelmet. Irányító szerveinknek, vállalatainknak, tanácsainknak, párt- és tömegszerveze- tcinknek ez a legfontosabb feladata. Csak így valósítható meg a munka termelékenységének elhatározott emelése, az önköltség csökkentése. Csak így biztosítható gazdasági, szociális és kulturális programunk maradéktalan végrehajtása.

A Magyar Népköztársaság kormánya a

program végrehajtásában bizton számít dolgozó népünk támogatására.

Nem kétséges, hogy hő; munkásosztályunk, szcrgal más dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk — egész dolgozó népünk -— odaadó munkája sikerre viszi szocializmust építő 1956. évi népgazdasági tervünket ás állami, költségvetésünket. (Nagy taps.)

A i pénzügyminiszter beszéde után Antos István, a költségvetés előadója, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke szólalt fel.

Az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága a beterjesztett 1956. évi költségvetéssel kapcsolatban mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy annak bevételi és kiadási előirányzatai megfelelnek-e az országgyűlés által már jóváhagyott 1956. évi népgazdasági tervnek — kezdte beszédét, majd így folytatta:

A gazdasági és pénzügyi bizottság megállapította, hogy

a pénzügyminiszter által ismertetett költségvetés az 1956. évi népgazdasági terv7 előírásainak megfelelően készült;

levételei a termelékenység növekedésére, az önköltség csökkentésére, a takarékosság fokozott érvényesítésére támaszkodnak, kiadásai pedig biztosítják mind a felhalmozás, mind a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésének a tervben előirányzott mértékét.

1956-ban a termelés az iparban hat százalékkal, a mezőgazdaságban három százalékkal emelkedik. Tei vünk az iparban a termelékenység emelkedését, az önköltség csökkentését, a mező- gazdaságban a hozamok növekedését úgy irányozza elő, hogy

a, nemzeti jövedelem 4.8 százalékkal emelkedjek.

Az 1956-os év ötéves tervünk első esztendeje.

Jól kell megalapoznunk már a második ötéves lerv első évében népgazdaságunk további fejlődését.

népgazdaságunk alapanyag- és energiabázisának növelését, iparunk korszerűsítését és műszaki színvonalának emelését, a mezőgazda- sági termelés növelését, szocialista szektorának további megszilárdítását. — Mindez indokolja a beruházások magasabb összegben történő előirányzatát. A nehézipar fejlődése elsődlegességének biztosítása mellett a nehéziparban eszközölt beruházásokból jelentős összeg — így elsősorban a hazai szintétikus műszálgyártás megteremtésére előirányzott összegek — a könnyűiDar fejlődését, a gépgyártás, a műtrágya- gyártás és a vegyipar más ágainak fejlesztésére elö- iránvzott összegek pedig a mezőgazdasági termelés növelését szolgálják.

Ezután elmondotta, hogy a termelős'övetkezetek kö. zös álló alapjainak gyarapításához 1956-ban az állam

Az 1956. évi költségvetés egyenlege X milliárd 185 millió forint felesleget mutat. A bevételi felesleg mértéke kielégítő, a költségve- j tés szilárdan alapozza meg 1956. évi pénzügyi gazdálkodásunkat

40 százalékkal nagyobb állami segítséget ad hitel for. májában, mint 1955-ben. Az állami segítség azonban csak akkor biztosíthatja a termelőszövetkezetek álló alapjainak szükséges mérvű bővítését, ha azt a termelő- szövetkezetek kiegészítő forrásnak tekintik, s elsősorban saját anyagi eszközeiket mozgósítják és biztosítanak kellő munkaerőt.

A továbbiakban beszélt még a szociális és egészség- ügyi kiadások emelkedéséről, maid hangsúlyozta, dolgozó népünk anyagi, egészségügyi és kulturális élet- színvonala emelése mellett

költségvetésünk lehetővé teszi, hogy 1956-ban jelentős aktív külkereskedelmi egyenleget érjünk el, s ezzel megszilárdítsuk nemzetközi pénzügyi helyzetünket.

Elmondotta: a költségvetés előirányzatai — elsősorban a beruházások és felújítások — alátámasztják iparunk műszaki fejlődésé*:.

Az anyagi eszközök, továbbá az üzemeinkben meglévő jelentős tartalékok feltárása kellő alapot td árra. hogy 1956-ban iparunk műszaki színvonala jelentősen előrehaladjon.

A költségvetés a mező- gazdaság fejlesztésére, az állami gazdaságok és gépállomások beruházásaira, a termelőszövetkezetek közép- és hosszúlejáiatú hiteleire, valamint a mező- gazdaság fejlesztését szolgáló intézmények céljaira, a mezőgazdasági kutatómunka előmozdítására a múlt évihez képest jelentősen nagyobb összeget irányoz elő. Növényvédelemre 140 millió forintot, a hibrid és he- teróz!s kukoricatermelés 115- segítésére 12 millió forintot, a törzskönyvezet* tenyészállatok beszerzésére 75 millió forintot, a fertőző állatbetegségek elleni védekezés céljára, ingyenes oltóanyag beszerzésére 23 millió forintot irányoz elő a költségvetés.

Beszélt még az új adórendszerről, a lakásépítkezésre előirányzott igen je- lentős összegekről, majd rámutatott arra is, hogy a Pénzügyminisztériumnak, a oénzügyi dolgozóknak, az Állami Ellenőrzés Minisztériuma ellenőreinek fontos feladata, hogy feltárja aze téren még meglévő lazaságokat

és hurcoljanak az igazgatás legcélszerűbb szervezéséért, a felesleges státusok felszámolásáért.

Az egész magyar nép büszke örömmel vette hírét annak, hegy 1955-ben a termelés csaknem valamennyi fő mutatójában túlteljesítettük tervünket.

Kovács István elvtárs rámutatott: Nagyon elősegítette eredményeinket a felszabadulásunk 10. évfordulójára indított lelkes, szocialista munkaverseny.

1955-ben eredményeket értünk el a mezőgazdaságban is. Ebben az évben megvalósítottuk pártunk Központi Vezetőségének 1953. decemberi határozatát, amely kimondta, hogy 1956-ra biztosítani kell a kenyérgabona átlagtermésének holdanként egy, illetve másfél mázsás emelését. A párt és kormány segítsége, dolgozó parasztságunk szorgalma lehetővé tette, hogy

mind az állami gazdaságok. mind a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a múlt évben általában elérték, sőt túlhaladták azokat a termésátlagokat, amelyeket a határozat az 1956. évre írt elő;

„Még többre is képesek vagyunk''

Nyírtelek dolgozó parasztjai a mezőgazdasági termésátlagok 3 százalékos növeléséről

Ezután a termelőszövetkezetek megerősödéséről és a falura ment városi kommunisták áldozatos munkájáról beszélt'.

Kovács István kiemelte: A gazdasági sikerek, valamint a kultúra, a művészet, a dolgozók életszínvonalának alakulása terén elért eredményeink egyben

népi demokratikus rendszerünk, az állam, a tanácsok hatalmának további megszilárdulását, a párt és a nép összc- forrottságát, a munkás- paraszt szövetség, népi nemzeti egységünk, a Hazafias Népfront erősödését tanúsítják.

A munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség túlnyomó többsége megérti, helyesli és jó munkájával aktívan támogatja a párt Központi Vezetőségének márciusi, júniusi és novemberi határozatát. Magyar dolgozók milliói lelkes, odaadó, jó munkájukkal győzik ie nehézségeinket és segítik győzelemre az egész magyar nép hivatott vezetőjének, a Ma-j gyár Dolgozók Pártjának j helyes «-pfiirá’ét. (Ton0.! j Az 1955-ös év eredmé-í nyeit azonban csak bíztató] kezdetnek kell tekintenünk, 1 s ezévi terveink maradék- tálán megvalósításával kell további előrehaladásunkat, az igazi fordulatot, a termelés frontján megvalósítanunk.

és minden dolgozó dekádról dekádra, hónapról hónapra az egész cvben teljesítse, s ahol megvan a feltétele, túlteljesítse tervét.

A költségvetési előterjesztés helyesen húzza alá, hogy 1956-ban lényegesen előre kell haladnunk a kettős feladat megoldásában: a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, s a mezőgazdasági termelés növelésében is.

Az életszínvonal emeléséhez nemcsak több ruha, cipő, lakás és kultúra, hanem több élelmiszer és könnyűipari nyersanyag is kell.

Az életszínvonal emelésének alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági terméshozam emelése. Minden intézkedést meg kell tennünk, hogy a mező- gazdasági terméshozam növelését a vetésterület max.- mális kihasználásával, az agro- és zootechnika alkalmazásával megvalósítsuk. Nekünk nemcsak több, hanem olcsóbb mezőgazdasági termékre van szükségünk.

Nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdasági termelés költségeit is csökkentenünk kell, s ez csakis a mezőgazdasági termelés jobb szervezésével, a komplex gépesítéssel, a termelés vezetésének megjavításával lehetséges.

A költségvetésben lévő számok bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk milyen nagy figyelmet szentel a termelőszövetkezetek fejlesztése mellett az egyénileg dolgozó parasztokra ii akik országunkban még mindig a parasztság többségét teszik ki.

A párt és a kormány döntő feladatának tartja, hogy! politikai, gazdasági és kulturális támogatással, számos gyakorlati intézkedéssel, a párt- és tanácsszervek jó munkájával tovább erősítse népi államunk szilárd alapját, a munkások és parasztok megbonthatatlan testvéri szövetségét — mondo ta többek között Kovács István elvtárs.

Február 8-án délután 5 órára a községi iskolába gyűltek össze Nyírtelek legjobb kommunistái, élenjáró dolgozó parasztjai, mezőgazdasági szakemberei. Ott voltak közöttük az állami gazdaság részéről Komlősí Béla agronómus, Sógor János, a Szabad Nép TSZ agronó- musa, Kanyuk János, Dra- gony Pál, Márton Miklós, és több élenjáró egyénileg dolgozó paraszt. így közösen vitatták meg, mit kell tenniük annak érdekében, hogy termésátlagukat 3 százalékkal növelni tudják.

Kanyuk János egyénileg dolgozó paraszt.elmondotta, ő tavaly 12 20 mázsa átlagot ért el kenyérgabonából. most pedig úgy fogott neki ennek a gazdasági évnek, hogy 13 mázsa teremjen.

Már ősszel előkészítette a tavaszi veteményeknek a földjét. 7 hold földje van, de jórészt traktorral szántotta meg — mert a gép másképp műveli meg a földet, sokkal jobban, mint az igás jószág. Szeretné, ha dolgozó társai is megkedvelnék a gépeket. Neki mm lesz nehéz 3 százalékkal növelni a terméseredményeket.

^Ehhez a felszólaláshoz csatlakozott Márton Miklós egyénileg dolgozó paraszt is. E: mondotta, hogy az idejében végzett ' tavaszi mezőgazdasági munkák, a gondos talaj művelés, a többszöri kapálás, meg fogják hozni gyümölcsüket. Ö tavaly egy hold dohányért 2252 forintot és 2200 cigarettán felül kapott. Ezt az idén túl akarja szárnyalni. De a többi termelvényeket: a kukoricát, a burgonyát is többA tiszavasvári Petőfi ISZ MKDSZ-olvssóköre

A tiszavasvári Petőfi' TSZ MNDSZ-szervezeté rendszeresen megtartja az olvasóköröket. Ezeken az olvasókörökön részt vesznek az egyénileg gazdáik-dó dolgozó parasztasszonyok is. Legutóbb az is szóba került, hogy a háziasszonyok hogyan segítsék elő a beadási kötelezettségek teljesítését. Szombati Istváiíné eivtársnő, aki az olvasókört vezette, tanácsot adott az; egyénileg gazdálkodó pa- ‘ rasztasszonyoknak. Elmcn-I dotta, hogy ha négyedéven-l ként tesznek eleget beadási’ kötelezettségüknek, és negyedévenként fizetik ki az adót is, akkor ez nem jelent különösebb • megterhelést. Róka. Gábcrné.

A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához

Az 1956-os évi terv jelentőségét az ad ja, hogy ez az év a második ötéves terv7 első éve.

A magyar munkásosztály és a műszaki értelmiség megértve az ötéves terv teliesítésének nagy jelentőségét, az első év első hónapját, tehát a január tervét 102.6 százalékra teljesítette. (Taps.)

Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra is, hogy ja. nuárban már számos üzem nem teljesítette havi tervét, és elmaradásával máris tneic 'rosítótta a népgazdaságot. Harci feladat 1956- ban, hogy

minden üzem. minden miihely. minden brigád

A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli:

Mint ismeretes, 195G. január 21-én. két repülőgép a magyar-osztrák határ közelében, magyar légtérben összeütközött és osztrák területre lezuhant.

Az Osztrák Köztársaság j budapesti követsége ezzel : kapcsolatban 1956. január 126-án jegyzéket adott át, í amelyben közölte, hogy az Osztrák Köztársaság kormá- I nya ezt az incidenst az oszt- • rák felségterület megsérté- j sének tekinti, í Az Osztrák Köztársaság í kormányának jegyzékére válaszolva a Magyar Nép- köztársaság Külügyminisztériuma február 9-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Osztrák Köztársaság budapesti követségéhez:

A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki az osztrák követségnek és hivatkozás** jsal a 28—P/56. számú, 1956. 'január 26-án kelt szóbeli

jegyzékére, kormánya megbízásából az alábbiakról tájékoztatja:

Az elmúlt hónapokban a Magyar Népköztársaság légterét az Osztrák Köztársaság felől igen gyakran sértették meg különböző felszerelésekkel ellátott léggömbök, illetve repülőgépek, amelyek veszélyeztett ,'k a Magyar Népköztársaság lakosságának életét és légiforgalmának biztonságát. A Magyar Népköztársaság nem tűrhette és nem tűrheti légterének sorozatos megsértését és ezért megfelelő intézkedések történtek fent megjelölt repülőgépek, illetve egyéb repülőeszközök időbeni felderítésére és még a határ közelében történő feltartóztatására. 1956. január 21-én, magyar időszámítás szerint 12,44 órakor ismét a magyar légtár megsértésének esete . forgott fenn és az ennek helyére irányított két gyakorta-ózó repülőgép a célt kutatva, az osztrák-magyar hatéi- mentén, magyar légtérben manőverezett. Az egyik forduló végrehajtásánál két, a légtérkutatással elfoglalt repülőgépvezető gépe összeütközött. Az összeütközés ereje és. a megsérült gépek lendülete következtében mindkét gép a magyar-osztrák, határ közelében, Ausztria- területén ért földet.

Midőn a magyar külügyminisztérium az osztrák felségterületnek nyilvánvalóan nem szándékos megsértése miatt ismételten sajnálkozásának ad kifejezést, kéri a tisztelt osztrák követséget, tolmácsolja kormánya felé, hogy fenti, magyar részre tragikus eseményt tekintse lezártnak. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma egy-, ben megújítja a szerencsétlenül járt pilóta holtteste, valamint a repülőgéproncsok magyar szerveknek történő átadása időpontjá-i nak 'mielőbbi .közlésére vo-j natkpzo kérését.

szőr megkapálja, mert a többszöri és az idejében való kapálás mindig meghozza a maga gyümölcsét, így akarja emelni termésátlagát 3 százalékon felül. Szomszédainak elmondja, hogy a jó és idejében végzett növényápolási munkáknak megvan az értélrr.Gj így juthat nagyobb darab kenyér úgy az ország, mint saját maga -számára.

Sógor János, a Szabad Nép TSZ agronómüsa így kezdte felszólalását: „A termelőszövetkezet nem a véletlenre bízza a terméshozam 3 százalékos emelését, hanem annak érdekében harcot folytat még az időjárás viszontagságai ellen is.“ Még e hónapban 153 holdat istállótrágyával fognak megtrágyázni, habár ezt jobb lett volna augusztus hónapban elvégezni. Főnövényként 20 holdon csillagfürí- tel trágyáznak, 40 holdon pedig pillangós alászántást végeznek. Mindezek és a jó növényápolási munkák révén jóval felül fogják szárnyalni á 3 százalékos termésátlag emelését. 70 holdon négyzetes kukoricát vetnek,' a kísérleti parcellákon pedig a kukoricát iker- sorosan vetik.

A kukorica terméshozamának emelése érdekében a tsz. DlSZ-fiataljaí védnökséget vállaltak.

Az értekezleten megjelent kommunisták és egyéni dolgozó parasztok egyöntetűen vállalták, hogy szomszédaikkal, ismerőseikkel is megbeszélik, mit jelent a közösség és az egyeljek számára a 3 százalékos emelés.

Baráth Gusztáv i

Kovács István elvtárs beszéde

Autós István elvtára felszólalása