Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

Oiläq ßßoteldnal f NÉPLAP AZ MOP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 34. szám AKA 50 FILLEU 1956 február 9, csütörtök A inai számban : Az országgyűlés ülése (1—3. oldal) A Magyar Népköztársaság kormányának tiltakozó jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyához (3. oldal) Hogyan segíti az Üjfehértói Gépállomás pártszervezet?; a téli gépjavítást? (4. oldal) A tiszaberceli Xiszamenti Hajnal Termelőszövetkezet tervei (5. oldal) Sport (6. oldal) Megkezdte munkáját az oia§zágg}filési iilémaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) bekez­dése alapján az országgyű­lés ülésszakát szerdán dél­előtt 11 órára összehívta. A szerdai ülésen megje­lentek a párt- és a kor­mány vezetői. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglaltak a budapesti dip­lomáciai képviseletek ve­zetői és tagjai. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Bevezetőben megemlékezett a közelmúlt­ban elhunyt Szalvai Mi­hály altáboroaov, ország- gyűlési képviselőről. Az országgyűlés a meg­emlékezést felállva hallgat­ta végig és Szalvai Mihály emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. •—• Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! A Magyar Népköztársa­ság kormánya kötelességé­nek tartja, hogy az or­szággyűlésnek beszámoljon az elmúlt időszakban kifej­tett külpolitikai tevékeny­ségéről, s ennek keretében számot adjon a varsói szer­ződésben részvevő államok politikai tanácskozó bizott­ságának prágai üléséről. Az 1955-ös esztendő — amelynek során ered­mények születtek a nemzetközi feszültség . enyhítésében — a béke­szerető erők komoly sikereinek éve volt és jelentős eredményeket hozott a Magyar Népköz- társaságnak is. Ugyan­akkor ez az év a ma­gyar népi demokrácia megszilárdulásának, a munkás-paraszt szövet­ség megerősödésének és a népgazdaság fejlesz­tésében elért jelentős sikereknek az eszten­deje volt. Az elmúlt esztendő a nemzetközi feszültség kiéle­ződésével kezdődött. Egyes nyugati országok kormá­nyainak — elsősorban az Amerikai F°vesült Állomok kormánvának nyomására 1954. végén aláírták a nyu­gateurópai unió néven is­mert agresszív tömb létre­hozására és a német mili- tarizmus feltámasztására irányuló párizsi eeyezmé- nyeket. Az 1955-ös év kez­detére ezeknek az eevez- ményeknek a ratifikálása és ennek következtében a nemzetközi feszültség nö­vekedése nvomta rá bélve­gét. Válaszként az asresz- r.zív jellegű nvueateúróna! unió létrehozására és a ná- riz.si szerződésekre, a Szov­jetunió és vele eeviitt az európai békeszerető állo­mok — köztük Magvoror- °zóg — megalakították o izSrleimi iellegű varsói szerződést. Az a körülmény, hogy a múlt esztendő mégsem a feszültség növekedésének, a hidegháború fokozódásá­nak éveként került be a történelembe, annak kö­szönhető, hogy Ezt követőleg Darabos Iván, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának titkára számolt be az Elnöki Ta­nácsnak az országgyűlés két ülésszaka között kifej­tett tevékenységéről és is­mertetett több törvényere­jű rendeletet. — Pártunk Központi Ve­zetősége meghatározta az iparunk színvonala viszony­lagos elmaradásának meg­szüntetésével kapcsolatban előttünk álló legfontosabb feladatokat — mondotta a többi között. — Elmaradá­sunknak nem utolsó sor­ban oka volt az is, hogy a szakmunkás utánpótlás nem volt megfelelő. A techniku­mok munkájában nem ér­vényesült kellőképpen a műszaki képzés gyakorlati jellege. a népek a világ min­den országában egyre határozottabban fejez­ték ki békevágyukat, követelték a vitás kér­dések békés úton való megoldását, az atom- és hidrogénfegyverek betiltását és a fegyver­kezési verseny meg­szüntetését. Ugyanakkor elsősorban a Szovjetunió kormánya és mindazok a kormányok, amelyek a béke fenntartá­sának őszinte hívei, lanka­datlanul újabb és újabb ak­ciókat indítottak az agres­szív erők megfékezése és a nemzetközi légkör megjaví­tása érdekében. Kiemelke­dik" ezek közül az osztrák államszerződés megkötése, a Szovjetunió és a szocializ­must építő országok viszo­nyának rendezése Jugo­szláviával, a 29 ázsiai és afrikai ország bandungi értekezlete, a négy nagy­hatalom kormányfőinek genfi értekezlete, a moszk­vai szovjet-nyugatnémet tárgyalások és a két ország közti dinlomáciai kapcsola­tok felvétele. 16 új tagállam — köztük Magyarország — felvétele az Egyesült Nem­zetele Szervezetébe (naay taps) és végül Bulsanvin és Hruscsov elvtársak in­diai, burmai és afganisztáni útia. Ezek az eredményeié két­ségtelenül bizonyítják, hogy a hírhedt erőpolitika folytatása á nének egyre határozottabb ellenállásába ütközik és hogy a különbö­ző országok érdekeinek kölcsönös tiszteletben tar­tásán alapuló tárgyalások jelentik a rendezetlen problémák megnyugtató megoldásának egyetlen jár­ható útját. Nem szabad a—..ban szem elől tévesztenünk azt a körülményt, hogy jólle­het a nemzetközi helyzet­ben enyhülés következett be, a Szovjetunió vehette béketábor külpolitikai kez­deményezéseivel jelentős sikereket ért el, bizonyos nyugati kö­rök, elsősorDan az Egyesült Államokban, tovább folytatják mes­— Az Elnöki Tanács a szakmunkásképzés színvo­nalának emelése és a gya­korlati munkára való fo­kozottabb nevelés céljából megalkotta az ipari techni­kumokról szóló 37-es és a közgazdasági technikumok­ról szóló 38-as számú tör­vényerejű rendeletét. Darabos Iván ezután szólt a dolgozók betegségbiztosí­tásának egységes szabályo­zásáról hozott törvényerejű rendeletről, majd ismertet­te az Elnöki Tanácsnak a tanácsok, az államhatalom helyi szervei feletti jogkö­re gyakorlásával kapcsola­tos intézkedéseit. Az országgyűlés a beszá­molóban foglaltakat tudo­másul vette. Ezután Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. terkedéseiket a nem­zetközi légkör megfer­tőzése és elmérgesítése érdekében. Az imperialista körök'at­tól félnek, hogy a nemzet­közi légkör enyhülése csök­kenti a hadianyagtern. elés­ből származó busás hasz­nukat és a nehezen össze­tákolt katonai csoportosu­lásaik széthullásához ;ezet. A népek azonban — és kü­lönösen Európa népei — amelyeket az imperi alista kalandorok egy emberöltő alatt kétszer sodortak ször­nyű világháborúba, egyre határozottabban és e"<'.sé- gesebben lépnek fel és kö­vetelik kor-- 'nyniktól, hogy békeszerető politikát foly­tassanak. (Tans) E Ti elvről is üdvözölték a francia nénet, amely a legutóbbi választásokon az imperialis­ta körök hidegháborús ter­veire határo-ott nemmel válaszolt. (Lelkes taps.) A hidegháború szószólói semissé akarják tenni a genfi kormányfői értekezlet révén bekövetkezett enyhü­lést, amelyeket a népek szerte a világon örömmé! üdvözöltek. Az imperialis­ták többek között arra tö­rekszenek, hogy fenyegeté­sek kíséretében meghirde­tett katonai programjaikkal és a fegyverkezés fokozásá­val gazdasági és kulturális építésük lassítására kény­szerítsék a békeszerető álla­mokat. Külön meg kell említem m azt a közös nyilatkozatot, amelyet az amerikai elnök és a brit minisztereln'ik washingtoni tárgyalásairól a napokban közzé tettek, amely újabb támadást jeler.t a népi demokráciák ellen, de sérti azoknak az afrikai és ázsiai országoknak füg­getlenségét is, amelyeknek kormányai — felismerve népeik érdekét — nem csat­lakoztak imperialista kato­nai tömbökhöz. Ez a nyilat­kozat arra az időszakra em­lékeztet, amikor ezeknek a népeknek a sorsáról még Washingtonban és London­ban döntöttek. De — akár tetszik ez egyeseknek, akár nem — ez az időszak egy. szersmindenkorra letűnt. (Taps.) Meggyőződésünk, hogy egyes imperialista kö­rök mesterkedései elle­nére is megvan minden lehetősége annak, bogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és a biz­tonság megerősítésére irányuló politika — amely a népek béke­akaratát fejezi ki — további eredményeket hozzon. A béke erőinek az elmúlt időszakban a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a béke biztosításáért folytatott küz­delméből — erejéhez ké­pest — a Magyar Népköz- társaság is kivette részét. A kormány külpolitikáját az országgyűlés 1955. április 22-i határozata alapján foly­tatta, amely e politika leg­főbb célkitűzéseként „a ma­gyar nép békés építő mun­kájának, hazánk független­ségének biztosítását“ jelöl­te meg. Külpolitikánk megvalósí­tásának szilárd alapját ké­pezte, hogy csakúgy mint a hazánk felszabadulása óta el­telt több mint egy év­tized folyamán — biz­ton támaszkodhattunk felszabadítónkra és . nagy barátunkra, a Szovjetunióra. (Lelkes taps.) és építhet­tünk a testvéri népi demok­ratikus országok segítsé­gére. A magyar népi demokrá­cia fejlődése, országunk fel- emelkedése szempontjából legnagyobb jelentőséggel a Szovjetunióval és a szocia­lista tábor többi országával való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink erősítése bír. A szocialista tábor országai közötti egy­ségnek az erősítését dolgo ó népünk iránti legszentebb kötelességünknek tartjuk. Ennek megfelelően az or­szággyűlés abban jelölte meg a kormány külpolitiká­jának alapvető feladatát, hogy „tovább mélyítsük ba­rátságunkat és testvéri együttműködésünket a nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, a szocia­lista tábor valamennyi or­szágával, politikai, gazda­sági, kulturális és védelmi téren, az élet minden terü­letén.“ A Szovjetunióval való testvéri kapcsolatok erő­sítésében nagy szerepet tulajdonítunk a Szov­jetunió Legfelső Taná­csa küldöttsége ma­gyarországi látogatásá­nak, amely nagyszerű kifejezője volt a ma­gyar és a szovjet nép megbonthatatlan, test­véri barátságának. (Taps.) Ugyancsak nagy je­lentősége van annak, hogy a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése és a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése küldöttségei, nek magyarországi látogatá­sai során közvetlen szemé­lyi kapcsolatok jöttek létre törvényhozó testületeink kör zött és ezzel sokoldalú együttműködésünk újabb vonással gazdagodott. Látva a parlamenti kül­döttségek látogatásának je­lentőségét, javasoljuk, hogy az országgyűlés hívja meg magyarországi látogatásra a Lengyel Népköztársaság Nemzetgyűlésének és a Né­met Demokratikus Köztár­saság Népi Kamarájának küldöttségét. (Taps.) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Buda­pesten decemberben meg­tartott ülése tovább vitte előre országaink között a szocialista munkamegosztá­son alapuló gazdasági együttműködést, amely sok­oldalúan valósul meg a Szovjetunió és a népi de­mokráciák következő ötét es tervei előkészítő munkáiban és ez elősegíti, hogy a szo­cialista tábor országai az eddiginél egységesebben és összehangoltabban dolgoz­zanak a népgazdaság fellen­dítéséért, népeik jólétének emeléséért. Az egész szocialista tá­bor gazdasági erejének további növekedésében hatalmas jelentősége van a Szovjetunió ha­todik ötéves tervének, amely a kommunizmus épí­tésének, a népgazdaság gyors fellendítésének lenvű- göző harci programja. Szi­vünk teljes melegével üd­vözöljük a Szovjetunió né­peit, amelyek dicső párt­juknak, a Szovjetumó Kom­munista Pártjának XX. kongresszusára készülve, nagy lelkesedéssel és oda­adással fogtak hozzá ezen világtörténelmi jelentőségű program valóra váltásához. (Taps.) Kiemelkedő jelentőségű eseményként kell szólni ar­ról, hogy ellátogatott ha­zánkba a Kínai Népköztár­saságból Csu Te marsall elvtárs, a Kínai Népköztár-. saság alelnöke. (Taps.) Ez a látogatás az országaink és népeink közötti kapcsolatok történetének fontos állomá­sa és íragyban hozzájárul a magyar és a kínai nép rneg. bonthatatlan barátságának és testvéri együttműködésé­nek további fejlődéséhez. Nagy lépést tettünk előre a Szovjetunió és a népi de. mokratikus országok népei­vel való barátság elmélyí­tése érdekében azzal is, hogy lényegesen megköny- nyítetüik a látogatást egy­más országaiba. Az elmúlt évben már tízezrével utaz­tak magyar állampolgárok Csehszlovákiába és Romá­niába üdülésre vagy roko­naik látogatására, és ha­sonlóan nagy számban ér­keztek hazánkba csehszlo­vák és román állampolgá­rok. A legutóbbi napokban pedig a Szovjetunió kormá­nyának kezdeményezésére kölcsönösen lehetővé tettük, hogy állampolgáraink útle­vél nélkül ellátogathassa­nak egymás országaiba. Tisztelt képviselő elvtár­sak! Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán fontos feladatni állította a kormány elé, hogy „a jövőben is folytas­sa a nemzetközi együttmű­ködés politikáját, és a nem­zetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása ér­dekében fejlessze gazdasági, kulturális és egyéb kapcso. latait az összes országok­kal“, s hogy „fordítson kü­lönös gondot a szomszédos országokkal, valamint olyan országokkal fennálló kap­csolataink kiszélesítésére, amelyek nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és politikájuk nem irányul a béketábor országai, köztük hazánk ellen“. Visszatekintve az 1955-ös esztendőre, úgy vélem, nvu- "odt lelkiismerettel közöl­hetem az országgyűléssel, hogy a kormány teljesítette 1 ezt a feladatot. (Folytatás a 2. oldalon), Hegedűs András elvtárs besséde

Next

/
Thumbnails
Contents