Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-21 / 18. szám
25 '# fl ft ám-tiim e% h apemiift t A tanúestagok kötelességeiről A kötelességek közül egyik legkiemelkedőbb: a tanácstagok választóik közérdekű megbízásait a dolgozó nép érdekeinek figyelembevételével teljesíts: k és következetesen előmozdítsák, bogy a1 dolgozók jogos panaszai megvizsgálásra és orvoslásra kerüljenek. Ma már egyre gyakoribb jelenség az, hogy a dolgozók panaszai Ideal nem a hivatali apparátus dolgozóit keresik fel, hanem a tanácstagokat. Ahol a tanácstagok jogosan megkövetelik, hogy az általuk felvett és továbbított panaszokat alapos körültekintés után a hivatali apparátus dolgozói el is intézzék, ott a tanácstagokkal szemben megnőtt a bizalom. Számos községben az elvégzett társadalmi munka arról tanúskodik, hogy a dolgozók követik azoknak a tanácstagoknak a példamutatását és hallgatnak a szavára, akik becsületesen látják el tanácstagi megbízásukat. Minden tanácstagnak azonban figyelembe kell azt venni munkája során, hogy a Tanácstörvény a dolgozók jogos panaszának megvizsgálásáról és elintézéséről szól. Gyakori tapasztalat, hogy a tanácstaghoz elég sokan fordulnak általuk jogosnak vélt, de Népköztársaságunk törvényei és rendeletéi alapján jogtalan panaszokkal. Több tanácstagtól hallhattuk azt, hogy az olyan panaszok, amiket elintézni nem lehet, ez kedvüket szegi és maguk is a hivatali apparátust hibáztatják. A tanácstagokat ez a kötelesség arra is figyelmeztesse, hogy mint a nép választott küldöttei felelőnek azért, hogy a dolgozók is betartsák és eleget tegyenek azoknak a kötelezettségeknek, amely az egérz dolgozó néppel szemben őket terheli. Csak ilyen körülmények között tudja biztosítani a tanácstag, hogy a dolgozók jogainak teljessége kibonta- kozhassék és semmilyen vonalon ne szenvedjen csorbát. A tanácstagok kötelességeinek tárgyalásánál tehát fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy minden tanácstag bátran és lelkiismeretesen foglalkozzon választóinak jogos panaszával, helyes javaslatával. Viszont legyen bátorsága megmondani azt is, amikor a dolgozó panasza nem jogos, nem helytálló és meggyőzni az illető dolgozót arról, hogy az alaptalan panaszkodása- val nemcsak saját magának árt, hanem árt az egész közösségnek is. Ez viszont figyelmeztesse a tanácsok végrehajtó bizottságait és hivatali apparátusát, hogy a tanácstagok által felhozott vagy beküldött panaszokat és javaslatokat a legnagyobb lelkiismeretességgel és körültekintéssel vizsgálják meg és ne bürokratikusán intézzék azt el, hanem minden panasz és javaslat mögött az élő embert lássák, s azt, hogy a tanácstag amikor az ilyen ügyekben eljár, a választóitól kapott megtisztelő megbízatását teljesíti. A tanácstagok kötelességénél még egyetlen ponttal szeretnék részletesebben foglalkozni. Ez pedig a tanácstagok választói előtti beszámolási kötelezettsége. A Tanácstörvény szerint minden megválasztott tanácstag évente legalább kétszer köteles választói előtt beszámolni a Tanács működéséről, saját tanácstagi munkájáról és a választók közérdekű megbízásainak teljesítéséről. Sajnos, az a tapasztalat, hogy elég szép számmal akad olyan tanácstag, aki ennek a beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget. Meg kell mondani, sok esetben azért, mert saját tanácstagi működésével kapcsolatban, vagv a választóinak közérdekű megbízásainak teljesítéséről nem tud beszámolni. Ezek a tanácstagok azok, akik rendszerint elfogadták a tanácstagságot, de nem érzik, hogy ezzel milyen megtisztelő jogokat és köte lezettségeket nyertek. Vi szont sok esetben azért nem tudnak beszámolni, mert a területileg illetékes végrehajtó bizottságok ehhez igen kevés, vagy néhány esetben egyáltalán semmi segítséget nem adnak. Nem képzelhető el, — hogy valaki, aki máról-holnapra lett tanácstaggá megválasztva tudja, hogy milyen is a tanácstagi beszámoló, miről is kell ott beszélni — minden segítség nélkül. Hiba viszont az is, hogy egyes végrehajtó bizottságok úgy képzelik el a tanácstagi beszámolók előkészítését, hogy elkészítik a beszédvázlatokat, ami foglalkozik a nemzetközi helyzettől kezdve mindennel, csak éppen* arról ninfs benne szó, hogy a tanácstag milyen tevékenységet fejtett ki a tanács működése közben, hogyan végezte a tanácstagi munkáját, hogyan teljesítette a választóik közérdekű megbízatásait. Helyesebb tehát az, ha a végrehajtó bizottságok úgy adnak segítséget a tanácstagi beszámolóhoz, hogy rendelkezésére bocsájtják a szükséges számszerű adatokat a beszámolóhoz, megbeszélik a beszámoló elkészítését a tanácstaggal, de azt minden tanácstag önállóan készíti el és választói előtt saját szavaival számol be a saját tevékenységéről. Emellett természetesen szükséges az, hogy a végrehajtó bizottságok a beszámolóhoz biztosítsanak adminisztratív munkaerőt, aki elkészíti a jegyzőkönyvet, feljegyzi a beszámolókon elhangzott hozzászólásokat. Ezzel sokkal több segítséget tudnak nyújtani a végrehajtó bizottságok, mint a mechanikusan elkészített ú. n. „beszámoló vázlatokkal“. A tanácstagok érezzék annak a jelentőségét, hogy évente kétszer megtisztelő kötelességük azoknak a választóknak beszámolni, akik 1954 november 28-án lelkesedéssel választották őt meg tanácstaggá. Kérjük a végrehajtó bizottságok vezetőit, hogy a most folyó előadások alkalmával, ahol a Tanácstörvénnyel és ezen belül a tanácstagok kötelességeivel is foglalkoznak, tegyék ezt úgy, hogy előadásaikat konkrét példával támasszák alá s ezen keresztül valóban minden tanácstagot meggyőzzenek arról, milyen fontos a kötelességeik maradéktalan teljesítése. Horváth Ferenc. Mátészalka községi tanácsi végrehajtó bizottsága köz-! temető létesítéséről, utcák, járdák tisztántartásáról és a fásított területek védelméről Tanácsi Rendelet-tervezetet készített. A községi tanács vb. titkára a rendelettervezetet a járási tanács végrehajtó bizottságához beküldte véleményezésre (szakmai szempontból) azzal, hogy azt véleményezés után a községi végrehajtó bizottság elé, majd a tanács elé terjeszti megvitatás és jóváhagyás végett. A jóváhagyás után felterjeszti a járási tanácshoz a Tanácstörvény 9. §. (3) bekezdés alapján jóváhagyás végett. A járási tanács vb. elnöke véleményezés helyett helytelenül a községi tanács rendelet-tervezetét az 1956. évi január 5-én megártott vb. ülés elé terjesztette és a vb. 4—1956. sí, határozatával jóváhagyta, annak ellenére, hogy azt még a községi tanács és végrehajtó bizottsága egyáltalán nem tárgyalta. Helytelen volt az eljárás azért is, mert a községi tanács rendeletét nem a járási tanács végrehajtó bizottsága, hanem a járási tanács hagyja jóvá. A végrehajtó bizottság elnökének, de Gombás elvtársnak, a vb. titkárnak is sokkal gondosabban kellene vizsgálni, mi kerül a vb. elé. Ebből arra is lehet következtetni, hogy háttérbe szorítják a tanácsot, mint a helyi államhatalmi szervet, és — mint ebben az esetben is — föléheiyezik a helyi államigazgatási szervek szerepét. A nyírbátori járás március 25-ig teljesíti 1956. I. negyedévi adóbevételi tervét Pártunk 1955. márciusi, júniusi és novemberi határozata széles körben meghatározta a tanácsoknak, a tanácsok végrehajtó bizottságainak és a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szerveinek feladatát. E határozatok jobb és eredményes munkát kívánnak a pénzügyi apparátus dolgozóitól is. Fokozottabb mértékben kell biztosítani a pénzügyi apparátusnak az 1956. január 1-én indult új ötéves tervünk célkitűzésének megvalósításához, az adóbevételi tervek teljesítését. De fokozottabb mértékben kell ezt a munkát végezni dolgozó népünk egyre emelkedő szükségletének kielégítése c áljából is. E célból a pénzügyi apparátus dolgozóinak értekezletet tartottunk az elmúlt héten, amelyre meghívtuk a községek pénzügyi állandó bizottságának elnökeit és a járási pénzügyi állandó bizottság tagjait is, azzal a céllal, hogy a gyakorlatban szerzett tapasztalataikkal adjanak segítséget a feladatok megoldásához. A beszámoló arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a járás községei, a pénzügyi állandó bizottságok segítségével adóbevételi tervüket teljesítették, a já- ; rás eredménye 112 százaiéit volt az elmúlt évben. Nagyon sok olyan községe van a járásnak, ahol éppen a pénzügyi állandó bizottságok segítségével teljesítettük az adóbevételi tervet, kényszer intézkedés nélkül. Nyírvasváriban Nyíri Miklós, a pénzügyi állandó bizottság elnöke, és Kiss János, a pénzügyi áb. tagja voltak az elsők, akik eleget tettek adóbevételi kötelezettségüknek és utánna mentek fel- világosító munkát végezni. Ez a község évek során át pontosan teljesítette adóbevételi tervét. Ugvancsak ilyen eredményes munkát végzett a nyírmihálydi és nyírgelsei pénzügyi állandó bizottság is. Ez a két község elsőnek teljesítette adóbevételi tervét a járásban. Czene Ferenc, a pénzügyi állandó bizottság elnöke rendszeresen tart kisgyűléseket az önkéntes adófizetők táborának növelése érdekében. A pénzügyi állandó bizottsági üléseken, melyeken az aktívák is résztvesznek rendszeresen értékelik a terv teljesítését is. Majd a továbbiakban a beszámoló, a végrehajtó bizottságok segítség-adásáról beszélt. Különösen hiányos ez Nyírpilis és Nyírbéltek községben. Meglátszik az eredményben is, mert ez a két község adóbevételi tervét nem teljesítette. Végül arról beszélt a beszámoló, hogy fokozzuk az adóbefizetési terv terén a politikai nevelőmunkát. A beszámoló után hozzászólások voltak, többek között Kovács János máriapó- csi adóügyi megbízott szólalt fel. Elmondotta, hogy az állandó bizottságok nevében is beszél, amikor olyan felajánlást tesz, hogy7 Máriapócs március 25-ig 105 százalékra teljesíti adóbevételi tervét. Ehhez a felajánláshoz valamennyi község áb. elnöke, adóügyi megbízottja csatlakozott és együttesen az az elhatározás született, hogy a nyírbátori járás március 25-ig teljesíti első negyedévi adóbevételi tervét. Illés Béla, a Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára. Á megyei taiaáestag Amióta hazánkban a tanácsok megalakultak és átvették szerepüket, mint az államhatalom helyi szervei, nagy fejlődésen mentek keresztül. Megyei, járási, községi tanácsaink, mind több tapasztalatot szereznek a napi munkában és így mindig jobban be tudják tölteni a rájuk rótt feladatokat. Különösen községi tanácsaink fejlődésében mutatkozik ez meg. Községi tanácsaink fejlődése azt mutatja, hogy ha jó a kapcsolat a tömegekkel és állandóan ott vannak a dolgozók között, ez visszahat a tanács egész munkájára. Nehezebb a helyzet a megyei tanácsnál, a megyei tanács tagjainak tömegkapcsolata nehezebben alakul ki. A tanácsok megalakulása óta tagja vagyok a Megyei Tanácsnak. Rendszeresen megtartom a fogadóórákat, igyekeztem félévenként a beszámolókat is megtartani, mégis azt tapasztaltam, hogy választó- kerületemhez tartozó községekkel nem tudok olyan kapcsolatot létesíteni, ami megfelelne a követelményeknek. A községek jobb megismerése miatt elhatároztam, hogy ezentúl részt veszek a hozzám tartozó községek tanácsülésein. Ebben a hónapban részt vettem Kék község tanácsüléLelkesen jelölik az új megyei tanácstagokat Lelkesen készülnek a 79~es, 91-es és a 9 es megyei választókerület választói az új tanácstag megválasztására. E 3 tanácstagsági hely lemondás útján üresedett meg és a választókat most is az előzőkhöz hasonlóan igen foglalkoztatja, ki legyen az, akire rábízzák ügyüket, aki képviselje őket a 91-es megyei választókerület — Tuzsér és Mándok — választópolgárai Szabó Zoltánt javasolták a Hazafias Népfrontnak megyei tanácstag jelöltnek. Szabó Zoltán 9 éve dolgozik a vasútnál, jelenleg a záhonyi átrakó állomás rakodó munkása. Igen szeretik és becsülik falujában és a munkahelyén egyaránt. Szabó Zoltán, amikor megtudta, hogy őt jelölték tanácstagnak, igen megle~ pődött, azt mondta: Még álmodni sem mertem arról, hogy ennyi ember közül épp engem jelöljenek. Nagy kitüntetésnek veszem — mondotta — és . munkámmal fogom bebizonyítani, hogy méltó voltam erre a bizalomra. Eredményes intézkedés P. Márta Sándor mejyeij tanácstag Fényeslitkén tartott fogadóórát, amelyen K. Gyüre Sándor egyéni problémával kereste fel és elmondotta, hogy az elmúlt évben földjének nagyrészét jég- és vízkár érte és a kártérítést nem kapta meg. Megkeresésünkre az Állami Biztosító azt a választ adta,1 hogy K. Gyüre Sándor ügyében ők követték el a mulasztást, a jegyzőkönyv írásakor névelírás történt és részére ezért nem tudták elküldeni a kártérítést. A hibát röviden helyrehozzák és a neki járó összeget megküldik. feladata sén. A tanácsülés a kultúr-l teremben volt megtartva. A község dolgozóinak érdeklődését bizonyítja azt, hogy1 a terem teljesen megtelt.:. Az elnöki beszámolót a jelenlévők nagy figyelemmel, hallgatták végig és ezt! élénk vita követte. A fel-! szólalok egymásután, rövi-' den beszéltek a község problémáiról, munkájáról, Többek között szóba került a községhez vezető híd meghosszabbítása, és a község utcáinak rendbehozatala. Az egyik felszólaló azt is elmondotta, hegy a kenyér elosztásánál nehézségek vannak, ugyanis na- ^ gyón sokan vásárolnak kenyeret olyanok is, akiknek arra nem volna szüksége. Több olyan problémát vetettek fel a tanácsülésen, amit ott személyesen hely-* színen elintéztem, vagy megadhattam rá a választ, Én valamennyi tanácstag társamnak javaslom, hogy, a választókerület tagjaival tartandó kapcsolat megjaví-i tását segítik, ha egy-egy, községi tanácsülésen részt vesznek, és ott a helyszínen segítenek a községi tanács munkájában. Én ezt a továbbiakban is rendszeresíteni fogom, mert úgy gondolom, hogy a munkán* így eredményesebb lesz. Szarvas Ernő rtnacstagj Ä tanácsok szerepének háttérbeszorítása a mátészalkai járásban
