Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-21 / 18. szám

1956 január 21; szombat NÉPLAP Bulganyin nyilatkozatának újabb visszhangja A Szovjetunió Legfelső Tanácsa (TASZSZ). N. A. Bulga­nyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke a kö­zelmúltban válaszolt a Vision című amerikai folyó­irat szerkesztőjének kér­déseire és kifejtette, hogy a Szovjetunió kész diplomá­ciai viszonyt teremteni azokkal a latinamerikai ál­lamokkal is, amelyekkel je­lenleg nincsenek ilyen kap­csolatai. N. A. Bulganyin válaszában megállapította, hogy a Szovjetunió a latin­amerikai országokkal való kereskedelem kölcsönös fej­lesztésének híve. N. A. Bul­ganyin válasza nagy vissz­hangot keltett a külföldi sajtóban. Egyesült Államok „gazda­ságpolitikájában egyre in-j kább figyelmen kívül hagy­ja Latin-Amerika szükség­leteit“. New York. Mint az Uni­ted Press hírügynökség Rio de Janeiró-i tudósítója köz­li, a sajtókommentárok és Brazília különböző képvise­lőinek nyilatkozatai „bizo­nyítják, hogy pozitív állás­pontot foglalnak el Bulga­nyin javaslatai iránt“. A képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke N. A. Bulganyin válaszaival kap­csolatban kijelentette, hogy Brazíliának piacokat kell keresnie termékei számára. Elnökségének határoznia Moszkva, (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak előterjesztésére az összszövetségi geológiai és ásványkincsvédelmi mi­nisztériumot szövetségi­köztársasági geológiai és ásványkincsvédelmi minisz­tériummá alakította át és szükségesnek ismerte el a Kazah SzSzK-ban szövetsé­gi-köztársasági geológiai és ásványkincsvédelmi minisz­térium megalakítását, át­adva neki a Szovjetunió Minisztertanácsának listá­ján szereplő vállalatokat és szervezeteket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége a Szovjetunió Minisztertaná­csának előterjesztésére az összszövetségi kohászati és vegyipari gyárépítési mi­nisztériumot szövetségi­köztársasági-. kohászati és vegyipari gyárépitesi mi­nisztériummá alakította át és szükségesnek ismerte el a Kazah SzSzK-ban a szö­vetségi-köztársasági kohá­szati- és vegyipari gyár­építési minisztérium meg­alakítását, átadva neki a Szovjetunió Minisztertaná­csának listáján szereplő építőipari és építőszerelő szervezeteket és vállalato­kat. Dulles sajtóértekezlete Megállapodás Magyarország és Jugoszlávia közölt lévő határ­vonal és határjelek további karbantartásáról és lelújításáról karbantartásáról és felújítá­sáról. Az 1956 január 9-én Belg- rádban kezdődött tárgyalás a kölcsönös megértés és a megegyezésre való őszinte törekvés szellemében folyt le. Washington. (TASZSZ) Az amerikai külügyminisz­tériumban Dulles külügy­miniszter kedden sajtóér­tekezletet tartott. A sajtó- értekezleten majdnem ki­zárólag a Life című folyó­iratnak adott interjújával foglalkozott, amely, mint ismeretes, világszerte fel- 1 háborodást keltett. Társadalmi munkával színpadot építenek a nagyecsedi fiatalok A Nagyecsedi Állami Gazdaság és a község leg­jobb munkát végző fiataljai összevont DISZ vezetőségi ülésen beszélték meg a tag­összeírás tapasztalatait és a DISZ szervezetek téli ter­veit. A községi DISZ szervezet nem végzett rossz munkát a DISZ tagok összeírását illetően. Hatvanhét tagról kilencvenhétre emelkedett a létszám. A gazdaság DISZ szervezeténél is hasonló a helyzet 45-ről 75-re szapo­rodott a tagok száma. Szán­tó Gyula paraszt fiatal egymaga négy fiatalt szer­vezett be. A fiatal DISZ tagok nemcsak papíron szerepelnek, hanem rend­szeresen részt vesznek a gyűléseken és egyéb foglal­kozásokon. A vezetőségi ülésen sokat vitatkoztak azon, hogyan lehet még jobban össze­hangolni a kultúrmunkát. Ügy határoztak a fiatalok, hogy a gyűlés után azon­nal kiválasztják a színda­rabot, amelyet közösen ta- tulnak be. Azt is elhatá­rozták, hogy társadalmi munkával a mozihelyiség­ben színpadot építenek. A színpad megépítésében a fiatalokon kívül réáztvesz- nek az idősebbek is, töb­bek között Gelri László pe­dagógus, Madár Árpád festő, Tankó Gyula ács, Herman József és még so­kan mások, akik szívükön viselik a fiatalok problé­máit és ezért jelentkeztek önként a társadalmi mun­kára. A helyi pártszervezet minden segítséget megad a fiataloknak ahhoz, hogy szép terveiket sikeresen meg is oldják. Gábor István Nagyecsed. A sajtóértekezlet elején Dulles nyilatkozatot olva­sott fel, amely bár tartal­maz bizonyos fenntartáso­kat és enyhébb megfogal­mazásokat, lényegében meg­ismétli és teljességgel tá­mogatja az interjúban ki­fejtett gondolatokat. Dulles nyilatkozatának további részében igazolni és szépíteni próbálta az interjúban felvázolt „erő­politikát” az atomfenyege­tőzések és a „szakadék szé­lén” való zsonglőrösködés politikáját. A külügymi­niszter kijelentette, hogy ez a politika, amely saját be­ismerése szerint háromszor vitte az Egyesült Államo­kat „a háború küszöbére”, a „legmegbízhatóbb út a háború elkerülésére”. Dul­les beismerte, hogy az atom­fenyegetőzések politikája (vagy ahogy most nevezte, „álláspontunk jó előre való megmagyarázásának politi­kája”) kockázattal jár”, majd közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is „az elrettentés politiká­ját fogja folytatni, amely szerinte „az igazságos és tartós béke megőrzésére irányuló feladat egyik ol­dala.” Amikor megkérték Dul­lest, hogy részletesebben fejtse ki a „háború küszö­bére” vonatkozóan tett ki­jelentését, megismételte, hogy az Egyesült Államok' álláspontja „szilárd” lesz még akkor is, ha ez hábo­rúhoz vezethet. Amikor megkérték az amerikai külügyminisztert, hogy nyilatkozzék a nem­zetközi atomerőügynökség létrehozásának kilátásairól, közölte, hogy nemrég „jú­liusban” a Szovjetunió be­jelentette, hogy kész bizo­nyos atomanyagokat e szerv rendelkezésére bocsá­tani. Dulles szerint ezt a kérdést nemzetközi érte­kezleteken fogják megvi­tatni. SZABOLCSI ARÁNY Irta: AJTAI ÖDÖN, a Nyíregyházi Homokkísérleti Intézet munkatársa. II. Kimondottan futóhomo­kon 1955-ben próbáltam ki a kukoricámat. A Nyíregy­házi Homokkísérleti Telep egyik futóhomok dombján 73 négyszögöles parcellába vetettem el április 27-én 70x70-es sor- és növénytá­volságra. Előveteménye trá­gyázott kukorica volt. — Egyeléskor fészkenként két szálat hagytam. Háromszor volt kapálva. Második ka­páláskor egy kávéskanálnyi pétisót adtam fészkenként. A csőképződés július 13-án indult meg. A legmagasabb tövek ekkor elérték a 290 centimétert. Az átlagos ma­gasság 220 centi volt. Az érett kukorica törését szep­tember 27-én végeztük. — Összes csőtermés 730 da­rab volt, 249 kiló súlyban. Egy holdra átszámítva 54 mázsának felel meg. A szármagasság töréskor át­lag 315 centi volt. Általá­nos következtetést a futó­homokon való termelhető- ségéről ebből még nem le­het levonni, már csak azért sem, mert az 1955-ös esz­tendő igen csapadékos, és a íutóhomokra nagyon ked­vező volt. A reálisabb kép érdekében 1956-ban ismét itt akarok egy parcellát beállítani. A. technikum tangazdasá­gában 1955-ben azonos kö­rülmények között összeha­sonlító kísérletet állított be az általam keresztezett, és az ,.F” lófogú II. fokú mi­nőségi kukoricából. A nö­vekedésben megmutatkozott a különbség, az általam ke­resztezett javára. A csövek megjelenésekor pedig azt állapították meg, hogy míg az „F” lófogúnál az egyszá- ron jelentkező kettős cső 20 százalékos, addig az új fajtánál 80 százalékban le­hetett találni két csövet. — Kukoricatörés után a tech­nikum által közölt adatok szerint a „F” lófogú 39.20 mázsát, az általam keresz­tezett pedig 65.17 mázsát termett. Itt már nagy terü­leten 5—5 holdon történt az összehasonlítás. Ugyan­csak nagyobb területen, 19 holdon termelt az Ebesi Állami Gazdaság 1955-ben. A „Martonvásári Hibrid 5” kukoricával összehasonlító párhuzamban a „Martosvá­sári Hibrid 5” 41 mázsájával szemben 54 mázsa volt a holdankénti termés. Annak ellenére, hogy a községi aprójószág nagy kárt tett az állományban, ez az átlag sokkal magasabb, mint a kísérleti parcelláé. Igen figyelemreméltó a csövek lerakodottsága. A A kukoricacső csúcsa vas­tagságban alig különbözik a cső tövétől. Végig egyenle­tesen hengeres, s a csúcs­szemek is teljesen tejlettek. A csövek átlagban 680—750 gramm súlyúak. Az Ebesi Állami Gazdaság által ter­melt kukoricát vetőmagnak külön tárolják. Szendi László központi igazgató, és Máthé Endre a gazdaság főmezőgazdásza úgy terve­zik, hogy a gazdaság ku­koricavetőmag szükségleté­nek nagyrészét ebből a keresztezett kukoricából fe­dezik 1956-ban. A felesle­get íredig az igénylő társ­gazdaságoknak osztják szét. Szabolcs-Szatmárban pe­dig a Nyíregyházi Mező- gazdasági Technikum főme- z ögazdásza Inántsy-Papp Ferenc biztosít vetőmagot a Gyulatanyai Kísérleti Gaz­daság, a. Tiszavasvári Ál­lami Gazdaság és az apa- gyi Rákosi Mátyás Terme­lőszövetkezet részére. Ezen­kívül az Országos Növény­fajta Kísérleti Intézet tá- piószelei, az Állami Erdő- gazdaságok debreceni és a Gyapjúértékesítő Vállalat budapesti gazdaságát látja el az igényelt vetőmaggal. Sok igényt még nem lehe­tett kielégíteni, mert a technikum tangazdasága is ebből kívánja az 1956. évi szükségletét fedezni. fiz elmúlt Itat év mérlege Hat esztendő nem nagy idő. De ha igyekszünk ki­használni, igen sok min­dent el tudunk végezni. — Korántsem ragadtam meg minden lehetőséget arra, hogy sokoldalúan, tudomá­nyos szempontból is érté­keljem a kísérleti munká­mat. Elfoglaltságom és hiá­nyos felszerelésem sem engedte meg, hogy minden irányban foglalkozzam ez­zel a kérdéssel. A leggya­korlatiasabb lehetőségét ra­gadtam meg akkor, ami­kor közvetlen kivittem ku­koricámat a különféle vidé­ken és területen gazdálko­dókhoz, hogy minden érdek nélkül a helyi viszonyok között, az ott elterjedt mű­velési módoknak alávetve kapjak reális eredményt. Észrevételeim a hat év után a következők: 1951-ig a keresztezett kukorica lé­nyegesen kevesebb idő alatt érett be, mint szülő­anyja, az amerikai heteró- zis, de két héttel később, mint a régi fajták. 1952- ben már egy héttel ismét megrövidült a tenyészidő. Ez a kukorica nem rövid tenyészidejű. Az eddigi megfigyelések szerint ok­tóber elejére már beérik, s a nagy hozam-különbség megéri az 1—2 hetes vára­kozást. Szárhozama szin­tén magas, és még töréskor is zöld a levele, a szára pe­dig nevdús. Silózásra te­hát igen alkalmas. Egy igen érdekes esetet figyeltem meg 1954-ben. — Nyíregyházán Páró Mihály kertész július első napjai­ban vetette el ezt a kuko­ricát. Október közepére viaszérésben volt és novem­ber közepére teljesen be­érett. Ha júniusban másod­növényként vetjük, akkor szeptemberben átesik a te­jes érésen, s kitűnő siló­alapanyagot ad mindenes­től besilózva, vagy külön a csöveket abraknak a nö­vendékek, és tejelő tehe­nek részére. A csövek hengeresek, a magsorok száma 18—26 kö­zött váltakozik. A szemek szorosan egymáshoz simu­lok, s lófogú . típusúak. A csutkáról könnyen lemor­zsolható. Az ebesi prőba- morzsolási eredmény 100 kiló csöveskukoricából 80 kiló szem és 20 kiló csutka volt. fiz agrotechnikája igen egyszerű Az elmondottakból láthat­juk, hogy — különféle okok miatt — háromszori kapá­lástól többet nem kapott. A megszokott második ka­pálás idején még alig kü­lönbözik a többi fajtától.— Ezután indul meg, nagy nö­vekedési eréllyel, s ha fi­gyelembe vesszük azt a hasznos tulajdonságát, hegy bírja a sűrű ültetést, akkor a harmadik, de különösen a negyedik növényápolási munkát fogatos kapával nehezen végezhetjük. A harmadik, negyedik kapá­lás idejére különben is annyira elsűrűsödik, hogy az alatta kibúvó gyomnö­vényeket teljesen elnyom­ja. Hat éven keresztül csak kivételes esetben ültettük 70x70-re. Én a 60x60-as ül­tetés mellett mindig két szálával hagytam fészken­ként. Az említett gazdasá­gok pedig egy szálat hagy­tak. Tápanyagigény szem­pontjából — hiányos adott­ságok miatt — nem vizs­gálhattam kukoricámat. A különféle rossz talajokon látszott meg, hogy igen élelmes növény. — Ka a zöld tömegének, magas terméshozamának megfele­lő tápanyag mennyiséget biztosítjuk számára, akkor az eddigi 55—65 mázsa kö­zötti hatéves átlagtermés a következő években a 79 mázsa fölé emelkedik. fi tudományos értéfcetés küszöbén 1955 szeptember 20-án jelentettem be kukoricá­mat az Országos Növény­fajta Kísérleti Intézetnél, Az idén már az országos fajtakísérletbe is beállítják, és ott más fajtával párhu­zamosan, tudományosan fogják értékelni. Az eddigi termelési ered­mények alapján remény van arra, hogy hazai ku­korica-fajtáink között a méltó helyet elfoglalja és. magas hozamával Szabolcs- Szatmár megye határain túl, az egész országban el­terjed. A tudományos minősítés előtt már nagy eredmény­nek tartom, hogy a helyi termelésben egyre jobban terjed. Részemről pedig ez a legnagyobb fokú garan­cia. * Úgy hisszük ezzel az írás­sal ösztönzést és biztatást adtunk azoknak a termelő­szövetkezeti és állami gaz-j dasági szakembereknek.; akik eddig foglalkoztak ugyan a nemesítés gondo­latával, de a kezdeti ne­hézségektől visszariadva nem fogtak hozzá. Remél­jük, termelőszövetkezeteink tagsága, állami gazdasá­gaink dolgozói és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztságunk hasznosítani fogja e nemesítés tapasz­talatait magasabb termés- , hozamok eléréséért való harcában. A Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kor­mányküldöttségei 1956 ja­nuár 18-án Belgrádban egyezményt írtak alá a két ország között lévő határvo­nal és a határjelek további 4 latinamerikai sajtó a Szovjetunióval való szorosabb kapcsolatokról Montevideo. Az uruguayi sajtó továbbra is nagy fi­gyelmet szentel azoknak a válaszoknak, amelyeket N. A. Bulganyin adott a Vision című amerikai folyóirat szerkesztőjének kérdéseire. Az Accion, a kormányzó­párt sajtóorgánuma és a Justicia közölte a kérdések és feleletek teljes , szövegét, valamint N. A. Bulganyin arcképét. Az El Pais és a La Manana külön cikkben foglalkozik Bulganyin vála­szaival. E cikkben hangsú- 1 yozzák a Szovjetunióval folytatott kereskedelem bő­vítésének fontosságát. Az El Pais olyan ese­ménynek tekinti Bulganyin válaszait, amely előkészíti ,,a latinamerikai országok­kal való diplomáciai kap­csolatok normalizálását és e kontinens köztársaságai- val folytatandó aktív keres­kedelem megteremtését, be­leértve a technikai segély- programot.“ Az El Pais, mi­után megjegyzi, hogy Latin- Amerikának „nehézségekbe ütközik termékeit elhelyez­ni az Egyesült Államokban“ hangsúlyozza, hogy ilyen körülmények között a Szov­jetunióval való kereskede­lem „jelentékeny könnyebb­séget jelenthetne a latin­amerikai országoknak“. A La Manana „A Szovjet­unió latinamerikai piacon“ című hosszú cikkében kom­mentálva N. A. Bulganyin válaszait megjegyzi, hogy a Szovjetunió kész keresked­ni a latin-amerikai or­szágokkal, ugyanakkor az

Next

/
Thumbnails
Contents