Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-20 / 17. szám
NÉPLAP 1S5G január 20, péntek PÁRTÉPÍTÉS ÚJ ERŐFORRÁS Yezetőségrálasztó taggyűlés a kocsordi Vörös Csillag TSZ-ben Aprócska fénypontok tü- Hedeztek fel és imbolyogtak tova január 16-án este 5-6 óra tájban a kocsordi határban a Sándor-tanya irányában. A Vörös Csillag TSZ faluban lakó kommunistái baktattak ott lámpással a kezükben a sáros, tocsogókkal teli dűlőúton, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésre idejében odaérjenek. Nem is volt ekörül semmi hiba. Jóval a taggyűlés kezdete előtt összegyűltek az ünnepélyesen feldíszített tanyai iskola egyik osztály- termében. Egyesek beszélgetve, mások illetődötten, elmerülve szemlélték a zászlókkal, felírásokkal ékesített falakat és a drapériás emelvényt. A különböző korú és öltözetű embereket — a férfiakat és a nőket egyaránt — egy közös vonás jellemezte: az arcokon és a szemekben ott tükröződött a nagy eseményre való várakozás feszültsége. A szép, új iskolapadok most a gyermekek helyett azok szüleit, bátyjait és nővéreit fogadták magukba. A nagy tanterem egészen megtelt, mintegy 50 kommunista sereglett oda. Ezeknek kisebb része vendég a járástól és a községből, sőt Nyíregyházáról is. A pártszervezet 49 kommunistája közül csak a betegek és a nagyon öregek hiányoztak. Az előzetes fel- világosító munka következtében tudták, hogy a vezetőségválasztó taggyűlés mostanában a legfontosabb esemény a pártszervezet, sőt a Vörös Csillag életében is. A taggyűlés A várakozás figyelemmé változott. Az előterjesztett három napirendi pontot lelkesen és egyhangúlag szavazták meg: 1. Tagfelvétel. 2. A vezetőség beszámolója és annak megvitatása. 3. Az új vezetőség megválasztása. Sokat lehetne erről a tanyai taggyűlésről elmondani. Mindenekelőtt említsük meg azt a keresetlen egyszerűséget, őszinteséget, forró szeretetet és hűséget a párt iránt, ami itt megnyilvánult. A tagfelvétellel kapcsolatban érlelődött meg egyik olyan élmény, amelyre a résztvevők még sokáig emlékezni fognak. Két fiatal tagjelölt taggá való felvételében kellett dönteni. Fodor János és Földi János elvtársaknak alaposan megvizsgálták a termelőszövetkezetben végzett gazdasági munkáját, mit tettek a párthatározatok megvalósításáért, hogyan fejlődtek, képezték magukát stb. Gergely Lajos tsz.-elnök. Szabó János, ifjú Gergely István brigádveze tő és mások felszólalásaikban elmondották, hogy a fiatalok példamutatóan dolgoztak és méltók a megtisztelő párttagság viselésére. Fodor János édesanyja az emelTényen, a díszelnökségben foglalt helyet. Amikor szavazni kellett, a tagsági könyv felemelésével, szorongva figyelte, vajon mindenki egyet ért-e fia felvételével? Megörült, amikor minden piros könyv tétovázás nélkül a magasba lendült. Fo. dorné szemeiből örömköny« nyék törtek elő, s alig hallhatóan mondotta: • — Milyen boldog vagyok, hogy ezt is megérthettem .:; Ötödik párttag a családunkban. Fiam, mindig légy hű a párthoz — fordult a fia felé. Fodor János szavakkal nem válaszolt, de édesanyjára vetett csillogó tekintete minden szónál többet mondott. — Ügy, fiam, úgy.;; s el akadt a szava Fodor János édesanyjának. Egyszerű emberek. Tanyaiak. Volt cselédek; Nem tudnak mindig a szavakkal élni, de a szívük, szeretet.ük a párt iránt és hűségük a közös, boldogabb életbe ívelő úthoz, amelyet a párt mutatott számukra — akár a kőszikla. Közülük került el mintegy öt éve ifj. Laczkó József is. A pártnak más poszton, a járás székhelyén volt szüksége munkájára. Ment, de szíve mindig visz- szahúzta. Visszavágyott övéi közé a falura, a termelőszövetkezetbe. Most újra itthon van. Előtte papír s jegyezte észrevételeit, mondanivalóját^ Amikor megszólalt, hangja csengett és egyszeribe a szívekbe talált. — Megértik-e az elvtársak, tudják-e mit akar a párt? Fel tudják-e mérni életünk szebbé tételéhez adott segítségét? Ha igen, könnyen érthető: a mi ügyünk ez, a falu szocialista formálását nekünk kell megvívnunk. Egyszeribe csend lett. — Szó ami szó, addig halk suttogással némelyek gondolatot cseréltek, de — ezeket az őszinte szavakat nem lehetett elmulasztani. — Saját jövőnk a mi kezünkben van, a mi jó munkánkkal alakítjuk. Ezt tartsa szem előtt az új vezetőség. A korszerű módszerek felhasználása a gazdálkodás során, a munka szervezésében, ez legyen a feladat. A sok jó tanács elhangzott, nem hangzatos programként, hanem mint egyszerű gondolatok. És az őszinte szó szárnyaI DISZ Központi Vezetőségének határozata a DISZ feladatairól a technika továbhleilesztésében A DISZ Központi Vezetősége határozatban foglalta össze azokat a feladatokat, amelyeket' az ifjúsági szövetség szervezeteinek a technika továbbfejlesztése érdekében meg kell valósí- taniok. A határozat többi között leszögezi: a DISZ tagjai és az ifjúmunkások csak akkor válhatnak az ipari termelés megjavításának, a technika fejlesztésének élharcosaivá, ha megismerik és megtanulják alkalmazni az élenjáró munkamódszereket, a technika új vívmányait, ha állandóan fejlesztik szakmai tudásukat. Ezért a DISZ-szervezetek a szakszervezetekkel együttműködve, a műszaki, a technikai propaganda, a szakoktatás minden eszközét használják fel az ifjúság szakmai képzettségének növelésére, érdeklődésének felkeltésére a technika iránt. Az üzemi DlSZ-bizottsá- gok — a műszaki és szak- szervezeti vezetők segítségével — szervezzenek az üzem jellegének és a fiatalok érdeklődési körének megfe lelő technikai köröket. A DISZ Központi Vezetősége kéri a minisztériumokat, az üzemek igazgatóit, nyújtsanak segítséget az üzemi technikai körök létrehozásához, elsősorban helyiség és felszerelés biztosításával. Az üzemi DlSZ-szerveze- tek az üzemekben, műhelyekben és műhelyrészekben alakítsanak komplexbrigádokat, s bízzák meg azokat konkrét feladatok elvégzésével- A komplex-brigádok vállaljanak védnökséget újítások kivitelezése és bevezetése felett. E brigádokba vonják be a fiatal mérnököket és technikusokat is. Ki kell szélesíteni az ifjúmunkások között az újítómozgalmat, a DISZ- szervezetek hirdessenek pályázatokat az ifjúmunkások részére újítási feladattervek kidolgozására. A határozat kimondja, hogy az üzemi DlSZ-szerve- zetek fordítsanak nagy figyelmet az ifjú mérnökök és technikusok segítésére, problémáik megoldására. Támogassák őket abban, hogy javaslataik, terveik, elképzeléseik megvalósításához kellő segítséget kapjanak, s hogy szakmai képzettségüknek megfelelő beosztásba kerüljenek. Tervek, gondolatok városunk továbbfejlesztéséről Utak, kutak, parkok épülnek ebben az évben Nyíregyházán — Tanácstagjaink már hetek óta foglalkoznak a községpolitikai tervvel. Itt vannak javaslataik — vesz elő egy dossziét Ördögh elvtárs, a nyíregyházi tanács titkára. — A tanácstagok felkeresték körzetük választóit és az ő kéréseik, igényeik alapján állították össze javaslataikat. Még nem végleges a terv, de érdemes vele foglalkozni. Lássuk, milyen fontos beruházásokat terveznek erre az esztendőre? A VI. Békekölcsön itt maradó forintjaiból elsősorban a tanyabokrok dolgozó parasztjai részesülnek. Eddig mintegy 35.000 forint gyűlt be a tervezett 125.000-rel szemben. Természetesen a beruházásokat is csak olyan ütemben valósíthatják meg, ahogyan befizetik a pénzt. Mit is építenek ebből az összegből? Tervezik a Manda-bo- kori, a Hosszúháti és a Su- lyán-bokori iskolák tatarozását. A sóstóhegyi iskolába új felszerelést szeretnének venni és ki akarják cserélni az ajtókat, ablakokat is. Tervbe vette a városi tanács azt is, hogy a toronyórák rendbehozatala után — ami több mint 40.000 forintba került — villanyórákat létesít, a város különböző pontján. — Egyet a Beloiannisz-téren állítanak fel, valószínűleg a szálloda sarkánál, a másikat pedig a Szamuelly- téren tervezik elhelyezni, hogy az a tér minden pontjáról jól látható legyen. Ugyancsak a békekölcsön visszamaradó forintjaiból 50.000 forintot utal ki a városi tanács a felsősimái ki- rendeltségnek. A kirendeltség a legeredményesebben dolgozott az elmúlt év ószén. Nem volt begyűjtési, adóhátralék, és legeredményesebb volt a szövetkezeti fejlesztés is. A felső- simaiak úgy tervezik, hogy ebből az összegből kultúr- házat építenek, — természetesen a dolgozók segítségével. Lakóház építés, parkosítás A tervjavaslatok készítésénél természetesen gondoltak a város továbbfejlesztésére, szépítésére is. Több mint 600.000 forint áll a tanács rendelkezésére, és természetesen ezen kívül még az állam is segíti a tervek végrehajtását. Már az elmúlt évben elkészült három gyermekjátszótér-felszerelés — csak a jó időt várják, hogy azokat a gyermekek rendelkezésére bocsássák, no meg az is szükséges, hogy a tanácsülésen elhatározzák, hogy hol legyenek az új gyermekjátszóterek. Az Ady Endre utcán máris folyik a salakozás, de kikövezik a Honvéd- utcát és kielégítik ebben az Jegyzetek a megyei állattenyésztési tapasztalatcsere értekezletről Január 18-án a megyei tanács rendezésével állattenyésztési tapasztalatcsere értekezletet tartottak a megye legjobb állattnyésztői, szakemberét, állatgondozói, fejői és ejőnői részére. A résztvevők megyénk állattenyésztésének eredményeit, problémáit és feladatait vitatták meg. r Állattenyésztésünk helyzete VINCZE JÓZSEF, a mezőgazdasági igazgatóság igazgatójának be -zámolójából Az előttünk lévő feladatok égjük legfontosabbika állattenyésztésünk — különösen szarvasmarhatenyésztésünk — fejlesztése, hozamainak emelése. A Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdasági termelés emelése mellett ezt is kötelességünkké tette. Az 1955-ös esztendőben — bár nem kielégítő mértékben — javult állattenyésztésünk. A Minisztertarács rendelkezései folytán megkezdődött községeinkben, termelőszövetkezeteinkben az alapölt lerakása: 222 legeltetési bizottság alakult, vagy szerveződött újjá. Javult a legelőgazdálkodás: .40.570 hold legelőn végeztek gyomirtást, 5685 holdat trágyáztak. Javult az apaállattcrtás és ellátás is. Ma má~ ott tartunk, hogy megyénkben a meglévő apaállatok 50 százaléka 3000 kilón felüli tejhozamú anyától származik. A szarvasmarhatenyésztésben legelmaradottabb Szat- már-Beregi részen 1C5 kiváló borzderes, borzderes és kosztromai, kosztromai és magyar tarka keresztezésű bika fedez. A 105-ből nyolcvanegy 3 ezer kilón felüli, 57 darab pedig 4 ezer kilón felüli tejhozamú szülőktől származik. Ez a tény szarvasmarhatenyésztésünk megjavításának egyik jó biztositéka. Javult a tenyésztői munka, amihez hozzá járult a mesterséges megtermékenyítés alkalmazása, a meddőség leküzdése és a szaporulat növelése érdekében. 1954- ben 1871 üsző és tehén, 1955- ben pedig már 2263 nőivarú állat lett inszemi- nálva. Mesterséges megtermékenyítés után 1954-ben 1058, 1955-ben 1955 borjú született. Javult a tejtermelés is. Termelőszövetkezeteinkben 1955-ben tehéndarabonként 228 liter tejjel fejtek többet, mint az előző évben. Több tsz-ünk — kocsordi Űj Élet, nyírbátori Vörös Csillag és más tsz-ek — tehenészei elérték a tehéndsrabonkénti 3000 kilón felüli tejtermelést. Javult a szarvasmarha- hizlalás is. 1955-ben 4934 húsbikára, 2363 tehénre és 30 egjráb szarvasmarha hizlalásra kötöttek szerződést- A vágásra kerülő állatok vágósúlya is emelkedett. Szarvasmarhatenyésztésünk fejlődése azonbsn elmaradt a mezőgazdasági termelés mögött. Ha szarvasmarhatenj’észtésün- ket azzal mérjük — és csak így helyes, — hogy mennyi tejet, vajat,' húst és más terméket ad, rájövünk: sok kívánnivalót hagy még maga után, fejlesztése, hozamainak emelése nagyon sürgős feladat. Ha mélyebben megvizs- j gáljuk állattenyésztésünk helyzetét, akkor olyan dolgokra is akadunk, hogy a föld és az állatlétszám ará- nya jó, de az állatállományon belül a szarvasmarha — főleg a tehén — aránya nem kedvező. Ló- és szarvasmarhaállományunk összevetéséből például az tűnik ki, hogy a lóállomány aránytalanul nagy. Például az orosi Aranykalász Termelőszövetkezetnek 25 vegyes lova van, tehene pedig csak 6. (Szántóterülete közel 200 hold.) Másik hiba az, hogy az állatlétszám növekedésével nem nőtt arányosan a takarmánytermelés. Súlyosbítja ezt, hogy a megtermelt jobbminőségű takarmányt — a pillangósokat és az abrakot is — főleg a 'lovakkal etetik meg. A tehenek kevés gazdaságban kapnak ilyet, (Folytatjuk.) évben a Ságvári-telepiek igényét is, akik már hosz- szabb idő óta kérik, hogy hozzák rendbe utcáikat. — Elsősorban a város belső részét akarják rendezni, de betonjárd ; kap például az SZTK előtti út is és több más utca a város külső részén. A Lenin tér rendbehozására -juj tízezer forintot fordítanak. Gyepesítik a teret, padokat készítenek. Ugyan- .gy megszépül a Mártírok tere is. Nagyobb gondosságot é3 hosszabb időt igényei azonban a Szamuelly' tér rendezése. Az egész teret új kőburkolattal látják el, fá- sítják és árusító bódékat építenek rajta. Ebbői már hat készen van. Itt fognak a tsz-ek árusítani. Ez javítani fogja a város dolgozóinak ellátottságára is. Uj lakóházak építését is tervezik ez évben, amire az állam 900.000 forintot bo- csájt rendelkezésre és tovább épül a kórház is egjT- millió forint beruházással. Távlati tervek Már ezek a tervek is azt sejtetik, hogy ebben az esz. tendőben tovább épül-szé- pül városunk. Ezeken a terveken kívül azonban olyan hosszabb lejáratú építkezésekhez is hozzákezdenek ebben az esztendőben, amelyek egy, esetleg csak két év múlva fejeződnek be. Ilyen például a színház felépítése, a sportstadion továbbépítése, amire 1.600.000 forintot költ államunk ez évben. Ebből felépül az öltöző csarnok és mivel a gyep már nő, az év végére, már a footballrajongók itt; drukkolhatnak kedvenc csapatuknak. Modern fürdő műszaki tervezését kezdik meg ebben az évben. A műszaki tervek elkészítésére félmillió forintot ad államunk, az építés — ami majd a következő években kezdődik 3—3'/z millió forintba kerül. •» kát adott a gondolatnak: Laczkó elvtársnak, az új pártvezetőségben a helye. Ö maga nem gondolta. Szándéka — amikor a tag- gj’űlésre elindult, csak eny-j nyi volt: közre adni minden' hasznos tapasztalatot. Amikor aztán sor került a szavazásra és megpillantotta nevét a jelölőlistán, végtelen boldogságot érzett: övéi befogadták, megbíznak ben. ne. Magában megfogadta:1 minden tapasztalatom a termelőszövetkezet javára fordítom. A további felszólalók, Kosa János és a többiek a | tanulás fontosságáról, a munkafegyelem szükségé- i ről, a szövetkezetben még1 meglévő egy-két könnyelműbb, felelőtlen munkára hajlamos ember neveléséről, a közös vagyon növeléséről és védelméről szóltak. Késő éjszakáig tartott a kommunisták tanácskozása. Az új vezetőségbe Estók József, Gergely Lajos, Zséder János, idős Fodor Jánosné és ifjú Laczkó Jánosné kerültek. A szövetkezet kommunistái azzal az érzéssel indultak haza: jó munkát mutat majd fel a kocsordi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, mert az első sorokban mindenütt az úi vezetőség irányításával dolgozó kommunisták haladnak. Zajtai Antal — Hammel József.
