Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

1956 január 20, péntek NÉPLAP s Rövid külföldi hírek A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata London, (TASZSZ) Richard Crossman munkáspárti képviselő, aki nemrég tért vissza középkeleti útjáról, a Daily Mirror szerdai szá­mában cikket írt Anglia középkeleti politikájáról. A jordániai és a ciprusi helyzetről szólva Crossman ezt írja: „Az a benyomá­som, hogy csapataink jelen­léte nem elhárítja, hanem inkább elmélyiti a forron­gásokat.” „Már akár holnap is biz­tosíthatnánk a békét Cip­ruson — folytatja, — ha Eden hajlandó lenne meg­adni Ciprus lakosságának az önrendelkezési jogot. — Nem lennének kellemetlen­ségeink Jordániában, ha nem sértettük volna meg ennek az országnak a kor­mányát és nem bántunk volna velük bábokként, amelyeknek kötelességük — hiába cáfolják ezt hivatalo­san angol részről —Temp­ler tábornok parancsára aláírni a bagdadi szerző­dést.” * New York, (TASZSZ) Az Associated Press hírügy­nökség tudósítójának Rio De Janeiroból keltezett je­lentése szerint valamennyi brazil lap feltűnő helyen) közölte azokat a válaszo-j kát, amelyeket N. A. Bul-j ganyin, a Szovjetunió Mi-f nisztertanácsának elnöke a Vision című amerikai foj- lyóirat szerkesztőjének kér­déseire adott. A United Press hírügy­nökség tudósítója jelenti Rio De Janeiroból, hogy „a kereskedelmi körök és a sajtó érdeklődéssel fogad­ták Nyikolaj Bulganyin orosz miniszterelnöknek azt a bejelentését, hogy a Szovjetunió kész kereske­delmi és diplomáciai kap­csolatot teremteni minden latinamerikai országgal.” N. A. Bulganyin válaszai­nak nyilvánosságra hoza­tala után Brazíliában erősö­dött a harc azért, hogy az ország állítsa helyre kap­csolatait a Szovjetunióval és a népi demokratikus or­szágokkal. •jjfr Párizs, (MTI) Az új nem­zetgyűlés összeülésének kö­zeledtével mind gyorsabb ütemben követik egymást a különböző politikai csopor­tok vezetőinek tanácskozá­sai. Sok megfigyelő úgy véli, hogy a köztársasági elnök Guy Mollet-t fogja meg­bízni a komány megalakí­tásával. Ezek szerint a hí­rek szerint Mendes-France miniszterelnökhelyettes len­ne, ugyanakkor nemzetgaz­dasági minisztérium névvel új csúcsminisztériumot ala­kítanának, amelynek ő ál­lana az élén. E miniszté­rium több társa felett gya­korolna felügyeletet, többi között a mezőgazdasági mi­nisztérium felett is. * Beirut, (TASZSZ) Irak belpolitikai helyzete to­vábbra is igen feszült. Az iraki vezető körök attól tartanak, hogy a nép fel­kel Nuri Szaid miniszter- elnök rendszere ellen, aki bevonta Irakot a bagdadi katonai tömbbe. Bagdad­ban jelentős rendőri erőket és válogatott katonai egysé­geket mozgósítottak és állí­tottak készenlétbe. Párizs, (MTI) A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán délelőtt és délután ülést tartott Párizsban a Szakszerveze­tek Házában. A Marcel Cachin elnökletével le­zajló első ülésen Jacques Duclos terjesztett be refe­rátumot a politikai hely­zetről és a párt választá­sok utáni feladatairól. Az ülésen hozott határo­zat kiemeli a balratolódás fontosságát, nyomatékosan rámutat arra a változásra irányuló ellenállhatatlan akaratra, amely Francia- ország népét lelkesíti. A dolgozók, demokraták, ha­zafiak állást foglaltak min­den munkás és demokrati­kus erő egysége mellett, az új Népfront mellett. Az or­szágban és a parlamentben a baloldaliak megállapodá­Róma, (MTI) Palmiro Togliatti, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára, az II Parlamento című folyó­irat munkatársának kérdé­seire válaszolva foglalko­zott a békeharc, valamint az olasz bel- és külpolitika néhány kérdésével. „Az a véleményem, — mondotta a többi között — — hogy fokozottabb agitá- ciót és harcot kell folytatni a nemzetközi feszültség enyhítésének ellenségei el­len, elsősorban az ameri­kai imperialisták ellen.” sán alapuló minden kizárás nélküli baloldali kormányt akarnak, hogy az teljesítse a munkásosztály, valamint minden dolgozó népréteg gazdasági követeléseit, hely­reállítsa a világi oktatás elvének épségét, végetves- sen a fasizmus újabb mes­terkedéseinek, tárgyalások útján rendezze az algériai kérdést, a leszerelés, a béke és a nemzeti függet­lenség politikáját kövesse. Ilyen kormány létrehozá­sához és a megosztó mes­terkedések meghiúsításához elsősorban a tömegek tevé­kenységének megerősítését kell elérni, hogy a szocia­listák, a kommunisták - és más köztársaságiak minél több közös kezdeményezés­hez folyamodjanak á bal­oldali kormány megalakí­tása érdekében és hogy „Olyan olasz külpolitikára lenne szükség, — mondotta a továbbiak során, — amely az ország érdekeiből indul ki és a nemzetközi küzdő­téren önálló helyet biztosí­tana Olaszország számára. Nékünk, akik Mussolininak, az Olasz Birodalom megte­remtésére irányuló . őrült próbálkozásában nyakunkat törtük, mi érdekünk van abban, hogy a nagy impe­rialista és gyarmati hatal­mak uszály hordozói le­gyünk, hogy politikánkkal szentesítsük a Földközi minél nagyobb számban alakuljanak népfront-bi­zottságok. A munkásosz­tály egység-akciójának megerősödése, amire a kommunisták szüntelenül gondot fordítanak, döntő követelménye a nemzeti és demokratikus erőket tömö­rítő új Népfrontnak. Ezek a demokratikus erők ké­szek Franciaország és népe igazi eredményeinek meg­védésére. Minden téren ki­fejtett komoly szervező munkával az első eredmé­nyeket meg kell szilárdí­tani. 1955 május 14-én Varsó­ban az Albán Népköztársa­tenger átváltoztatását ame­rikai-angol tóvá, hogy az Egyesült Államok szolgá­latában elzárkózzunk a tényleges és szoros kapcso­latok megteremtése elől azokkal a nagy népekkel, a kínaiakkal, az arabokkal és a többiekkel, amelyek megszabadultak az impe­rialista járomtól. A nyugat- európai amerikai csoport­ban Olaszország csak el­vesztheti szabadságának és tekintélyének egy részét.” A Központi Bizottság felhívja összes szervezeteit és pártharcosait, hogy nö­veljék a párttagság létszá­mát, erősítsék helyzetüket az üzemekben és a pártot egyre jobban kapcsolják a nagy tömegekhez, kivált a pártsajtó terjesztésével. E feltételeket teljesíteni any- nyit jelent. mint újabb nagy sikereket biztosítani az új Népfrontért, a szo­ciális haladásért, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a szabadságért folytatott harcban. ság, a Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Köztár­saság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szov­jet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége között meg­kötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés értelmé­ben létrehozták a politikai tanácskozó testületet. A fenti szerződés tagálla­mai megállapodtak, hogy a varsói szerződéssel kapcso­latos kérdések és közös rendszabályok megvizsgá­lása céljából 1956 január 27-re Prágába összehívják a politikai tanácskozó bizott­ság ülését. Palmiro Togliatti nyilatkozata a békeharc, az olasz kül- és belpolitika néhány kérdéséről A varsói szerződés érteimében létesített politikai tanácskozó bizottság összehívásáról SZABOLCSI ARANY Irta: AJTAI ÖDÖN, a Nyíregyházi Homokkísérleti Intézet munkatársa. 1948 őszén egy számomra ismeretlen kukoricafajta került hozzám. “»Azt mon­dották, hogy egy bőven ter­mő amerikai heterózis ku­korica. A Nyíregyházi Ker­tészeti Középiskola Tangaz­daságában kipróbálták, de arra a megállapításra jutot­tak, hogy nem érdemes vele foglalkozni, mert igen hosz- szú a tenyészideje és a ma­gyar éghajlati viszonyok között nem tud beérni. Érdeklődésemet igen fel­keltette az idegen kukorica, mert szemre is igen tetsze­tős volt, és alakra, színre igen hasonlított akkor a nemesített korai lófogú Bánkúti kukoricára. Elhatároztam a két kukoricafajta keresztezését. Problémának látszott az, hogy a két fajta virágzása nem esik egyidőre. Ezért elhatároztam, hogy nem egyidőben fogom a két faj­ta kukoricát elvetni. A nyír­bátori Báthori-út 7. számú lakásom kertjében vetet­tem el 1949 tavaszán egy sor amerikai heterózist és vele párhuzamosan, 60 cen­tis sortávolságra egy sor ko­rai nemesített Bánkúti ló­fogú kukoricát. A Bánkúti fajtát három héttel később ültettem el. Mindkét fajtát egyforma művelésben ré­szesítettem. Az amerikai fajta júliusban kezdte ki­dugni zászlóját. Még ki sem bújt egészen levelei közül, amikor ezeket a zászlókat (címereket) kitéptem. Tehát ezt a fajtát hagytam meg anyának, az apa. pedig a Bánkúti lófogú fajta ma­radt. 8—10 nappal később a Bánkúti fajtának a címe­rében megértek a virágpor­tokok. A tokok kipattantak és minden külső beavatko­zás nélkül a Bánkúti fajta virágpora ráhullott az ame­rikai heterózis kukorica bibéjére. (A fiatal kukori­cacső selymére, bajuszára.) így született mag egy új kukoricafajta, és innen in­dult útjára 1950 tavaszán. Az új kukoricafajta útja 1956-ig széltében-hosszá- ban bejárta Szabolcs-Szat- már megyét. A beregi hi­deg, vad agyagtól a nyírsé­gi futóhomokig. Kipróbálták már Hajdú megyében az Ebesi Állami Gazdaságban is, de még a hat esztendő alatt nem esett csorba jó- hímevén. Az első állomása a Sza­bolcs megyei Űr község volt. 1950 tavaszán Velics- ku Mihály 3 holdas őri kistermelőnek adtam oda az 1949-es keresztezésből szár­mazó csöveket tovább-sza- porításra. Elmondtam neki a kukorica eredetét, s fi­gyelmeztettem az idegen- porzás veszélyére. Ezek- után kiválasztottuk a meg­felelő területet, ahol más fajtákkal való kereszteződés vészélye nem állhatott fenn. Velicsku Mihály gondos, lelkiismeretes munkájának köszönhetem, hogy ez a névtelen kukorica valóban beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket'. Velicsku Mihály 300 négyszögöl területen ve­tette el a magot 70x70-es sor- és növénytávolságra, jó minőségű barna homok­talajon. A Szabolcs megyé­ben elterjedt egyszerű ta­lajműveléssel, műtrágyázás nélkül gondozta a kukori­cát. Egy fészekben két szá­lat hagyott meg. A kuko­ricatábla haragoszöld lomb­jával, a megszokott fajtá­kétól 2—3-szor szélesebb leveleivel és átlagosan 3.20 méteres nagyságával tűnt ki. A helyi szokásos kukori­catörés után két héttel tör­te le a kísérleti területről a csöveket, az én jelenlétem­ben. A csövek teljesen éret­tek voltak. Több tanú előtt mértük le a 300 négyszögöl termését, s az összesen IS mázsa volt. Ez a termés katasztrális holdra átszá­mítva 85 mázsa 33 klónak felel meg. Még a tényeket is csak fenntartással fogadtam ma­gam is, s igyekeztem hall­gatni róla a nyilvánosság 'előtt. Azt gondoltam, hogy közismert' heterózis jelen­séggel állok szemben. En­nél pedig tudott dolog, hogy az első és második évben kiugró termést ad, dé az­tán gyorsan leromlik. Min­den esetre annak nagy fon­tosságot tulajdonítottam, hogy a szokásossal majd­nem egyidőben — két hét eltolódással — beérik. 1951. évben Velicsku Mi- húlynál 78.50 mázsát ter­mett holdanként. 1952-ben a Szaboics-Szat- már Megyei Állami Gazda­ságok Nyíregyházi Tröszt­jénél dolgoztam, s az úgy­nevezett „rabkertben” kap­tam konyhakertet több dol­gozóval együtt. A Tröszt főmezőgazdászával — Dió- szeghyvel t-w felkerestük Velicsku Mihályt, s meg­felelő mennyiségű kukorica vetőmagot hoztunk el tőle. Az illetményparcelláinkon minden dolgozó ebből a magból vetett. Ezt azért csi­Ajtai Ödön magas terméshozamú kukoricája náltuk így, hogy keveredés ne álljon elő, 180 négyszög­ölt ültettem be a ju táp- jióben levő valyogtalajon, i 80x60-as sor- és növénytá­volságra, s látva az előző peiüaxon, hogy ez a kuko­rica bírja a sűrű ültetést, fészkenként két szálat hagy­tam. A 180 négyszögölön 735 kiló kukorica termett, ami 65.33 mázsának felei meg egy holdon. Ez esetben is legkevesebb 25—30 mázsával többet ter­mett, mint .a helyi kukori­cafajtáink. Igen érdekes megngyelést lehetett tenni augusztusban, amikor igen nagy volt a hőség. A sza­bad szántóterületeken lévő kukoricáknak a levelei ösz- szezsugorcdtak, megsárgul­tak és elhaltak. A keresz­tezett kukorica pedig — épületekkel körülvéve — haragoszöld maradt, a tik- kadtság jelei nem mutat­koztak rajta és törés után is elevenzöld volt. — A csöveknek jelentős része magasan volt a száron, fel kellett nyúlni érte és csak úgy lehetett letörni. Eb­ben az évben mutatta meg a kukorica, hogy sűrű ül­tetés mellett is igen jól tűri a szárazságot. 1953-ban a Balkányi Ál­lami Gazdaságban olyan •barna homokon választot­tam ki 600 négyszögölt a parcella számára, ami ki­esett a forgalomból, a ke­veredés veszélye nem állt fenn, és a terület 9 éve nem kapott trágyát. A ku­koricát csak kétszer kapál­tam meg. Ilyen viszonyok mellett 600 négyszögölön 22 mázsa, egy holdra átszá­mítva 58.66 mázsa termett. Ugyanebben az évben a Dombra di Állami Gazdaság­ban 1200 négyszögölön Hermly Mihály főmezőgaz­dász kezelése és felügyelete alat 54 mázsa csöves ter­mést adott. Ez holdanként 72 mázsának felel meg. 1954-ben a beregi hideg, agyagtalajban, a Tiszaszai- kai Állami Gazdaságban 800 négyszögöles ilietrneny- -oidemen rolytattam to­vábbra is tiszta vérben a kísérletet. A sok esőzés miatt nem lehetett a ta- rajra rámenni s a hiányo­san kikelt ültetvényt első kapálásban nem is tudtam részesíteni. Az összes ta­la jmüveiés abból állt, hogy a második kapálás idején a puha, sáros talajból kihúz- gáltuk a gyomot, ami ak­kor már a kukorica föle nőtt. Mikor a csenevész ku­korica levegőhöz jutott, igen nagy eréllyel kezdett fejlődni. Utolérte és el is hagyta a többi kukoricát, már augusztusban. Hatal­mas lombjával pedig meg­fojtotta az ott maradt gyo­mokat. Ilyen mostoha kö­rülmények között a 800 négyszögölről 22 mázsa csöves kukoricát törtem le, teljesen érett állapotban. Ugyanebben az évben a gazdaság főállattenyésztő­jének valamivel partosabb helyen 650 négyszögöl te­rületen 27 mázsa kereszte­zett csöveskukoricája tér-: mett. Egy holdra átszámít­va 66.49 mázsa. A gazdaságnak az enyém­mel egyforma viszonyok között lévő kukoricájának a termése nem volt számba- vehető. 1954-ben a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságá­gában 4 dolgozónak az il­letményföldön 44.75, il­letve 47.50 mázsa termést adott holdanként. A tan­gazdaság „F” lófogú kuko­ricája 24 mázsás holdan- kénti termést adott. A Bal­kányi Állami Gazdaságban- ugyanekkor Varjú Márton igazgató 800 négyszögöles illetményföldjén 40 mázsát termett a keresztezett ku­korica, ami holdanként 80 mázsa termésnek felél meg, (Folytatjuk.) Lapunkban több ízben beszámoltunk már a megyénk területén elért magas term seredményekről. Irtunk már arról a bő kukoricatermésfői is, amit Ajtai Ödön, a Homokkísérleti Intézet mtijnkatársa ért el az általa nemesített kukoricával. A zerkesztőség megkérte Ajtai Ödönt, hogy lapunk hasábjain ismertesse megyénk dol­gozói előtt e nyírségi homokon is bőven termő kukorica nemesítésének történetét és eredményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents