Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-19 / 16. szám

A lemaradás felszámolásának alapja: a szilárd munka- fegyelem, az eleven munkaverseny Irta: SALLY JÓZSEF, a Mezőgazdasági Igazgatóság főmérnöke. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: A téli gépjaví­tásnak olyannak kell lenni, hogy a kijavított gépek hibakiesés nélkül dolgozzanak, mert csak így teljesít­hetjük 1956. évi tervünket, Ez pedig csak minőségi javítással érhető el! Igen, de hogyan végezzünk minőségi munkát, mikor lemaradásunkat kell behozni? Lemaradásunk pedig elég jelentős. 24 traktor főjavítással, 66 fo­lyójavítással, 23 eke, 49 tárcsa, 16 vetőgép és 7 arató­gép javításával vagyunk elmaradva, ami 24.680 mun­kaórát tesz ki. Felszámolhatjuk-e az elmaradást? Fel, mégpedig anélkül, hogy a minőség rovására menne. Ehhez azonban gépállomásaink összefogására van szükség. A 24.680 órát elosztva a gépállomások közt, egy- egyre 1.175 munkaóra jut. Ha tervüket eddig jól tel­jesítő gépállomások ezután túlteljesítik tervüket és előbb befejezik a gépjavítást, az elmaradtak pedig lassan felzárkóznak és segítséget kapnak a tervüket előbb teljesítő gépállomásoktól, akkor nem lesz baj. Segítséget külső szervektől nem várhatunk, mert a patronázs-mozgalom, ami más megyékben hathatós segítséget biztosít, megyénkben sajnos megszűnt. De magunk is el tudjuk végezni a ránk váró munkát. A patronázs-mozgalom most segíthetne igazán. Annál inkább megérdemlik majd a jól dolgozó gépállomások az elismerést serény igyekezetükért és a lemaradók­nak nyújtott segítségért. Az erősebb, a tervet teljesítő és túlteljesítő gép­állomások patronálják a gyengébbeket, a lemaradó­kat. Mindenütt a terveket — mint erre a Kisvárdai Gépállomás igazgatója egy cikkemre adott válaszában figyelmeztetett — az emberre alapítsák, mert az em­ber a sarkköve mindennek, rajta fordul meg a téli gépjavítás sikere. Az öntudat, a nagy feladat, a nagy cél ismerete nagy erőt ad és fürge igyekezetei még azoknak is, akik különben lassabban dolgoznak. Szá­mításainkból ne hagyjunk ki egyetlen emberünket sem, de — ami ezzel összefügg — ne hagyjuk ki a felvilágosító munkát sem. Legfontosabb követelmények egyike a jó munka- fegyelem. Hogy a fegyelem mennyire szükséges, azt a Nagykállói, a Vencsellői, a Nagyhalászi Gépállomás si­kerei bizonyítják: ezeken a gépállomásokon 100 száza­lékon felül teljesítik a gépjavítási ütemtervet. Nincsen fegyelem a Fehérgyarmati Gépállomáson, az „ered­mény”: 62.2 százalékos tervteljesítés. Mi az oka a fe­gyelmezetlenségnek? Korántsem csak a gépállomás dolgozói a hibásak ebben, hanem a vezetők. Nem fér­nek össze, nem értik meg egymást. Nem is követelhet­nek a dolgozóktól olyasmit, amit ők maguk — akik­nek elsőrendű kötelessége lenne a példamutatás — sem tudnak felmutatni. Ideje lesz tisztázniok egymás közt a vitás kérdéseket és jobb együttműködést te­remteni, hogy a munkafegyelem is megszilárduljon. A másik igen fontos emelő, a jól szervezett mun­kaverseny. E téren is vannak eredmények, de vannak hibák is. Eredmény, hogy gépállomásaink egymásután hívják egymást versenyre, a dolgozók, a javítóbrigá­dok is vetélkednek egymással. Hiba azonban, hogy kevés gépállomáson biztosítják a verseny egyik élet- feltételét: a nyilvánosságot. Pedig nyilvánosság nélkül megbénul egyhamar a legjobban megszervezett és jól indult munkaverseny is. Kötelessége legyen minden gépállomásigazgatónak — különben erre kaptak uta­sítást is — gépállomása legjobban dolgozó brigádja, egyéni dolgozója teljesítményét minden dekád végén jelenteni. Ezzel is nyilvánosságot biztosít, ami viszont buzdítja a legjobbakat, a de sarkalja a hátramaradókat is és elősegíti, hogy a gépállomás összes dolgozója je­lentősen emelje teljesítményét. Gépállomásaink vezetői vizsgálják meg lehetősé­geiket, gondolkozzanak el a gépjavítás határidőre tör­ténő befejezésének módján és mikéntjén, tartsanak és mutassanak maguk is fegyelmet, teremtsenek eleven munka versenyt, a munkaversenynek nyilvánosságot, patronálják a gyengébb gépállomásokat, a dolgozókat neveljék igyekezetre, kölcsönös segítségadásra. Ha ezt megteszik, nemcsak hogy behozhatjuk e hó végére az elmaradást, de beleszólhatunk az országos gépjavítási elsőségbe is, Gépjavítás a« állatni gazdaságokban A Magyi Állami Gazdaság dolgozóinak versenyre szólitása felhívta megyénkben az állami gazdasági dol­gozók figyelmét a munkaversenyre. Különösképpen a téli gépjavításra, a terméshozamok emelésére és az állattenyésztés hozamainak versenyszerű fokozására. A versenyfelhívások azonban magukon viselik azt a hiányosságot, ami állami gazdaságainkra még ma is jellemző: kevés szó esik a versenyfelhívásokban az ál­lattenyésztésről, az állattenyésztés hozamainak fokozá­sáról. Vagy csak a gépjavításra és a növénytermesz­tésre vonatkozó pontok szerepelnek a felhívásokban. (Egyetlen kivétel volt a madai sőregondozók vállalása.) Állami gazdaságaink versenye akkor lesz igazán egyetemesen hasznos, ha a termelés minden ágára, kü­lönösen az állattenyésztésre is kitér és a hozamok eme­lésére mozgósítja az állami gazdasági dolgozókat. Tekintettel arra, hogy az őszi mezőgazdasági munkák egy hónappal később feje­ződtek be, a téli gépjavítási munkákat nem tudtuk a szokott időben megkezdeni — 1945 november 1 helyett, december 15-én kezdtük. A megkésett javítás miatt azonban nem lehet gépi ki­esés a tavaszi munkákban. Ezért mi, a Nyírmadai Ál­lami Gazdaság javítóműhe­lyének dolgozói csatlako­zunk a magyi gazdaság ver­senyfelhívásához és vállal­juk, hogy a gépjavítást ha­táridő előtt befejezzük. A gépjavítást az alábbi ütemben végezzük: Főjavítás: 5 szántókerekes traktor 1956 márc. 10 helyett jan. 20. 4. szállító-vontató 1956 jan. 20-ig. 3 Zetor 1956 febr. 20-ig. 1 Zetor főjavítás 1958 január 31-ig. 1 Lanz-Buldog motor 1956 jan. 31-ig. 1 U—3-as_ 1956 február 20 helyett 195o dec. 31-re kés?, volt. 4 HTZ 1956 febr. 10 he­lyett 1956 jan. 10-re kész volt 9 stabil motor 1956 már­cius 10 helyett febr. 25. 9 motorkerékpár 1956 50 fogatos eke 1956 febr, 10-ig. 5 silótöltő 1956 március 31 helyett 1956 febr. 25. 114 országos jármű 1956 március 1 helyett 1956 február 25. 9 Rex-motor 1956 március 1 helyett 1956 febr. 25, Cziegler Elek gépcsoport vezj Váradi Lajos szerelő. Molnár János szerelő. Legyen tisztes az udvar és a szérűskert A leveleki Alkotmány és II. Kongresszus Termelőszö vetkezet versenyfelhívása A leveleki Alkotmány és a II. Kongresszus Ter­melőszövetkezet tagsága és vezetősége versenyre hívja a baktalórántházi járás va­lamennyi termelőszövetke­zetét és termelőszövetkezeti csoportját a „Tiszta udvar és tiszta szérűskert” moz­galomban való részvételre. A versenypontok a kö­vetkezők: 1. A takarmány- és alomkazlak, a silógödrök környékét tisztán tartjuk. 2. A trágyatelep és m istálló környékéi, valamint az egész udvart 1956 január 30-ig rendbehozzuk, az el­hullott szénát és trágyát, szemetet az udvarról elta­karítjuk. 3. A még beüt lévő is­tállótrágyát 1956 január 30-ig rendeltetési helyére szállítjuk. 4. A tsz. udvarát minden szombaton fogassal felbe-; rónaijuk. 5. Takarékosan bánunk »j szála ^takarmánnyal, a sHó-; val, az atom és takarmány- szénával, ei csörgést, elinti-' lajtáet nem engedünk meg, hogy a takarmány készlet teiges egészében féletetésre kerüljön. KISS JÁNOS, az Alkotmány TSZ elnöke AüÓCS LAJOS üzemi m>P mkér HÉJÉ LAJOS agronómus JUHÁSZ AN9K ÁR a H. Kongresszus TSZ elnöke LENGYEL FERENC* tsz. könyveié Nagy gondot fordítanak az átfatátlomáfiy gyarapítására a nyírbátori járásban A nyírgyulaji Petőfi Ter­melőszövetkezet állatállo­mányának múlt évi jövedel­mezősége az egész járás termelőszövetkezeteiben is­mertté vált. Novemberben 50 darab hízottsertést ad­tak át az Állatforgalmi Vállalatnak melyek súly­Ä Magyi Állami Gazdaság csatlakozik a Sinu-lelepi Állami Gazdaság országos versenyfelhívásához December 8-án mi, a Ma­gyi Állami Gazdaság dol­gozói versenyre hívtuk a megye állami gazdaságai­nak dolgozóit a gép javítási munka mielőbbi elvégzése érdekében. Vállalásunkat teljesíteni tudjuk. Most csatlakoztunk a Sína-teiepi Állami Gazdaság országos versenyfelhívásához. Vál­laljuk, hogy a gépjavítási munka határidejét március 10 helyett február ~ 20-ra csökkentjük. 10.000 forint értékű anyagot takarítunk meg, valamint 1.560 munka­órát, 7.800 forint összegben. Elvégezzük három darab erőgép. traktor pótkocsi, két Zetor-pótkocsi folyó javítását, 5 darab traktor­eke, 4 tárcsa, 4 kultivátor, két mütrágyszóró gép, 4 fo­gatos fűkaszáló, 2 harminc­soros vetőgép, 4 18—20 so­res vetőgép, 89 egyéb mun­kagép teljes karbantartását. A gazdaság kovács- és bog­nárműhelyének dolgozói 55 szekeret, 18 fogatos ekét és 25 fogatos kapát javítanak ki február 20-ig. A kovács­műhelyben egy iij tűzhe­lyet, a bognár műhelyen pe­dig egy új szalagfűrészt ké­szítenek. A téli szakmai oktatásban a műhely dol­gozói teljes egészében részt vettek. Vállalásunk teljesítésének értékelésére igazgatóságunk főmérnökét és a MEDOSZ; megyei bizottságát kértük. Palásti János igazgató. Csonka István párttitkár. Bocskai Sándor üb. elnök, menenyisége elérte átlago­san a 200 kilót. Ez év első negyedében 68 darab hízott sertést adnak át. A tagság évi jövedelmé­nek növelésében nagy sze­repet játszott a szarvas­marhatenyésztés is. A pél­dán okulva, a járás ter­melőszövetkezetei úgy dön­töttek, hogy ebben az év­ben növelik a jósaégátlo­mányt. Ennek érdekében vala­mennyi t ennelöszö vet ­kezeiben állattenyész­téssel kapcsolatos szak­mai előadásokat tarta­nak. Január 1-én Kistékán tar­tottak ilyen előadást a Rá-; kóczi TSZ-ben, melyen 36 tsz-tag jelent meg. 18 darab szarvasmarhát szerződtek az encsencsi Ifjúságban A tsz-tagok jövedelmé­nek növelése érdekében az encsencsi Ifjúsági TSZ-ben ebben a hó­napban 18 darab szarvasmarhára kötöt­tek hizlalási szerződést. A nyírbogáti Rákócziban is gondoltak erre, s hét dara­bot szerződtek. Meg kell még említeni azt, hogy szarvasmarha íe- jési átlaga nagymértékben növekedett az 1994-es fejéri átlaghoz viszonyítva. 156 li­terrel emelkedett a tejho­zam tehenenként. A nyíregyházi járást megelőzte a esengeri Helyreigaasítá* Lapunk keddi számának első oldalán megjelent, a termelőszövetkezetek el­múlt heti fejlődéséről be­számoló cikkbe, téves adat került. Az elmúlt héten a nyír­egyházi járást, a termelő­szövetkezetekbe lépett csa­ládok és tagok számát, va­lamint a bevitt földet te­kintve, megelőzte a esen­geri járás. A esengeri já­rásban Tisztaberekén új 1-es típusú termelőcsoport alakult és így összesen 52 család 92 tagja 364 hold földdel választotta a közös gazdálkodást. Otläg~fMläirfaTe9t}tiü[}elA T , * í-,. N glgir ifliPiiilP p*ÍÍL alalllaSt A TTIT munkájáról (2. oldal) ipa Üjitási kiállítás nyílt meg Nyíregyházán (3. oldal) fj|Íll jK? ggpjjj aäÜI Ifjúsági melléklet (3—4. oldal) . Külpolitikai események (5. oldal) XIII. évfolyam, 16. szám ARA 50 FILLER 1956 január 19, csütörtök _V _______________________________________________J A Nyírmadai Állami Gazdaság javítámfibelyének dölgozái csatlakoztak a Magyi Állami Gazdaság versenyfeüiíváséitoz márc. 31 helyett 1956 febr. 25-re. 10 traktoreke 1956 febr. 20 helyett 1956 jan. 15-re kész volt. 9 traktortárcsa 1956 febr- 28 helyett 1955 dec. 31-re kész volt. 2 kultivátor 1956 febr. 28 helyett 1956 febr. 10. J.4 vetőgép 1956 március 10-ig. 3 műtrágyaszóró 1956 március 10-ig. 12 tagú henger 1956 már­cius 10 helyett 1955 dec. 31- re elvégezve. 1 szelektor 1956 március 10 helyett 1955 december 31- re elvégezve. 50 fogatos borona 1956 január 31-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents