Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-19 / 16. szám

NÉPLAP 195G január 19, csütörtök PÁRTEPÍTÉS _________★ A Csohoici Állami Gazdaság kölesei üzemegységénél megválasztották az új pártvezetöséget Megjegyzések a beszámolóhoz Megnyílt as SsMT újítási és éssserüsítési kiállítása A Csahold Állami Gaz­daság kölesei üzemegységé­nél megválasztották az új pártvezetőséget. A pártve­zetőség beszámolója gondo­san készült el. Észrevehető, hogy nem egy ember mun­kája, hanem a kollektíva sokoldalú támogatásával ké­szült. Sok lenne elmondani, mi mindenről volt szó a beszámolóban, — többek kö­zött a tavaszi mezőgazda- sági munkákról is. Mégis, a beszámoló nem volt tökéle­tes, a legfontosabb felada­tok közül a régi pártveze­tőség kifelejtett néhányat. A beszámolóból kimaradt a pártépítés és a pártokta­tás taglalása. Nem foglal­koztak azzal, milyen hasz­nos lenne a pártszervezetet megerősíteni a kiválóan dolgozókká). Megemlítették ugyan: keveset tett a régi vezetőség a pártépítés ér­dekében, de annál többet a beszámolóban sem mondot­tak el. A pártoktatásról szintén nem volt szó a köl­esei üzemegység pártveze- tőségének beszámolójában. Pedig igen időszerű és he­lyénvaló lett volna erről is beszámolni. Különösképpen azért, mert a pártszervezet tagjainak marxista-leninista oktatása nincs biztosítva. A pártszervezetben nem fo­lyik pártoktatás, csak a községben. Helyes lett vol­na arról beszámolni: hogyan akarják az üzemegység kommunistáinak politikai oktatását biztosítani a kö­zeljövőben. Néhány szó a határozati javaslatról A taggyűlésen a régi ve­zetőség határozati javasla­tot terjesztett a tagság elé. A javaslathoz többen hoz­zászóltak és ki is egészítet­ték, majd a taggyűlés megszavazta a határozati javaslatot, ezzel határozattá, valamennyi kommunista személyes ügyévé vált... De nézzük, hogyan tud­ják végrehajtani a kommu­nisták a vezetőségválasztó taggyűlés határozatát, ha nincs benne megszabva minden pontosan. Sajnos, a kölesei üzem­egység pártszervezetének határozatából nem tűntek ki pontosan a pártszervezet vezetőségének és tagjainak feladatai. Annyira általá­nosan fogalmazták meg, hogy bármelyik pártszerve­zetnél nyugodtan felolvas­hatták volna. Többek kö­zött ilyen gondolatokat tar­talmazott: „A párttagság­nak harcolni kell az osz­tályellenség ellen.” Máso­dik pont: „Állhatatos harcot kell folytatni az elméleti továbbképzés sikeréért.” Harmadik pont: „Minden erővel elő kell segíteni a bővített újratermelést.” — Ilyen és hasonló megfogal­mazások kevésbé szabták meg pontosan az új párt­vezetőség és a? egész párt­tagság személyes feladatát. Sokkal pontosabban és gondosabban kellett volna elkészíteni és elfogadni a vezetőségválasztó taggyűlés határozatát. Vélemények az új vezetőségre! A taggyűlés után a kom,- munisták elmondották, hogy sokat várnak az új vezető­ségtől. Elmondották, mi késztette őket arra, hogy ezeket az elvtársakat vá­lasszák be az új vezető­ségbe. Szabó József elvtárs így nyilatkozott: „Az én brigádom igen sokat vár az új vezetőségtől. Sokat vá­runk személy szerint Kál­mán Bertalan elvtárstól, az új vezetőség egyik tagjától, akit azért választottunk be, hogy erősítsük a pártszer­vezetet. Papp Gyöi'gy így beszélt az új vezetőségről: , ,Olyan vezetőséget választottunk, amely sokkal erősebb, mint a régi. Az új vezetőség nagyrésze fiatalokból áll, akik már eddig is bebizo­nyították, hogy méltók a bizalomra. Reméljük, hogy munkánk előmenetelét és a párt ügyét fogják szolgálni minden tettükkel — az if­jak ereje jól párosul majd az idősebbek tapasztala­taival.” P. G. Szerkesztőségi üzenetek 46.000 forint jutalmat kaptak a KISKER dolgozói Mátyák Andrásnak. Petnehá­za: — Jeffkártérit>é© címén aiz Áll ami Biztos í tó Közpon t.i a 1955. november 3-án a 445 fo­rintot elküldte a Kierárdai Dohány beváltó üzemhez. Depr- közeLebbi levelében ír.ia meer, ho-ey kapót,t-e már valamilyen választ a beváltétól, mert ha valamilyen tartozása volt. ezt az összjeiret y i&sEatarthalták. * Kiss Bálintnak, Poresalma és Kiss Sándornak őr. — EsyÍD- tomban a Níluson énítenck hi­dat. Az énltkozést mazyar szak­embereit. maevar mérnökök irányítják. akik már kimentek. Toborzás nincs és nem is men­nek ki macyar munkások oda doleozni. A Kiskereskedelmi Válla­latnál csütörtök este terme­lési értekezlet volt. Az érte­kezlet előtt az üzemi szín­játszók szórakoztatták a dolgozókat. Az élenjáró dol­gozók ajándékdalt kaptak. Ezekután került sor Aczél Béla elvtárs vállalat igazga­tó beszámolójára az 1953. évi munkájáról. Az értekezleten tizennyol­cán tettek versenyfelajánr lást felszabadulásunk évfor­dulójának tiszteletére, a tervek határidő előtti telje­sítésére. Lelkesítette őket a IV. negyedévi szép siker' Jó munkájukért 46.000 fo­rintot kaptak a vállalat dol­gozói. A vezetőség 200-tól 700 forinttal jutalmazta meg a versenyben élenjáró dolgozókat. Többek között Fogarasi András, a 29. sz. áruda dolgozója 500 forintot, Paizs Józsefné árudavezető és Szász Gyula, a gyermek­konfekció bolt vezetője 700 —700 forint jutalomban ré­szesültek. RADUCZ1NER LÁSZLÓMÉ Vasárnap délelőtt nyílt meg az SZMT újítási és ésszerűsítési kiállítása és első két napon már többszázan tekintették meg. Nem csoda, hiszen az ízlés­sel és gonddal elkészített kiállítás elénk tárja a me­gye niajd minden üzemé­nek jelentősebb újítását. Rögtön a bejárattal szem­ben helyezték el a város stadionjának kicsinyített mását és ott látható a Ti- szalöki Vízmű modellje is. A feljárati lépcső falát a Faipari Vállalat grafikonjai borítják. Ebből azt tudhat­ja meg a látogató, hogy a vállalat dolgozói 1953 ja­nuárja óta rendszeresen tel­jesítik tervüket. Egyetlen hónapban sem találunk olyan jelzést, hogy lema­radtak volna a havi terv teljesítésével. Érdekes, ritkán látott gép vonja magára még a figyel­met az előcsarnokban. Gavra Alajos erdész újítása ez a csemeteki­emelő. amely egy nap alatt 47 ember munká­ját képes elvégezni, A nagyteremben egymást érik a képek, grafikonok, az átalakított gépek és az újításokat szemléltetően ábrázoló kis modellek. A dohányfermentáló újításait egy csoportban helyezték el. Az újítók fényképei és az újítás tárgyai jól szem­léltetik, hogy az üzem dol­gozói sokat törődnek azzal, hogy minél ésszerűbben, okosabban termeljenek. Makóczi Géza, Szalai János és Tóth János együttes újítása például 16S.OOO forint évi meg­takarítást jelent az üzemnek. Bacsó Lajos többszörös újító több mint 10.0.000 ío- rintott takarított már meg államunknak újításaival. Érdemes még megjegyezni, hogy Ribóczi Pál elvtárs, az üzem újítási előadója szintén többszörös újító. Továbbmenve: az 53. Autóközlekedési Vállalat, utána a Finommechanikai és Gépjavító Vállalat, majd a Vulkán dolgozóinak újítá­sai következnek. Kerekes Zoltán, Varga András, Bár­di és Főző elvtársak által készített újítások, ésszerű­sítések itt a legjelentőseb­bek. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Építő és Szerelő Vál­lalat dolgozói a lépcsős gyorsépítési rendszert, az előregyártott lépcsőházat és U biztonságos létraállványt mutatták be kicsinyítve. A Villanyszerelő Vállalat és a tejipar dolgozóinak újí­tásai után az Alkaloida Ve­gyészeti Gyár mérnökeinek és munkásainak eredmé­nyeit dicsérő szemléltető képekkel és eszközökkel ta­lálkozunk. B. Szabó Sándor műve­zető többezer forintot érő valutát takarított meg államunknak azál­tal, hogy egy svájci mérleg helyett magyar automata mérleget szer­kesztett. Mackó István és Voltér István közel félmillió forin­tot takarított meg újításai­val. Szlávik László vegyész­mérnök újításaival nö­velte a morfiumból nyerhető kodein meny- nyiséget, ezáltal elősegí­tette, hogy úgy hazánk­nak, mint külföldnek jelentősen több gyógy­szert készíthessenek az üzemben. Újításáért 6.800 forintot kapott. Az Útfenntartó Vállalat, az Erdőgazdaság, a Nagy­halászi Kender és Matrac­üzem, a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói számos ésszerűsítéssel, újítással vesznek részt a kiállításon. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat legjelentősebb újí­tója Ősz András főműveze­tő, aki egymaga sokezer fo­rintot takarított már meg államunknak. A kiállítás iránti érdek­lődést a legjobban a látoga­tási könyv .tükrözi vissza. Még alig két napja van nyitva a kiállítás és máris többszáz bejegyzést találha­tunk. Balogh József a követ­kezőket írta: „A kiállí­tás nagyon tanulságos és újabb újításokra ser­kent!“ Nézzék meg minél többen ezt a tanulságos és hasznos 1 kiállítást! Erdőt- és tüzet vágnak a zsurki Petőfi TSE-ben A zsurki erdő és a tisza- menti füzesek is hangosak mostanában. A Petőfi Ter­melőszövetkezeti tagok vág­ják az erdőt, szedik a fűz­favesszőt, kosarat fonnak, hogy ezzel is növeljék az új esztendőben a szövetkezet jövedelmét. Kulturális híradó A Művelt Nép könyv­kiadónál januárban két ze­nei tárgyú könyv jelenik meg: Bartók Béla váloga­tott írásainak gyűjteménye, amely a zeneköltő legérde­kesebb cikkeit, tanulmá­nyait, kritikáit foglalja magában és Gál György Sándor „Út a komoly zené­hez” című népszerű mód­szertani útmutatója. * Nagygécen is készül a kultúrcsoport a teljesít­mény-versenyre. Gárdonyi Géza: Fehér Anna című színdarabját tanulják a csoport iagjai erre az alka­lomra. £ Az elmúlt évben a csök­kent munkaképességűek foglalkoztatására Nyíregy­házán és Mátészalkán há­ziipari szövetkezeiét létesí­tett a megyei tanács. — A csökkent munkaképessé­gűek segélyezésére pedig havonta mintegy 30—35.000 forintot fordítanak a me­gyében. Vadászok versenye Az clszaporodott szőrmés és szárnyas ragadozók irtá­sára a Magyar Vadászok Országos Szövetsége ver­senyt kezdeményezett. A legtöbb duvadat ejtő va­dásztársaságok, vadőrök kö­zött a verseny végén érté­kes jutalmakat osztanak ki. Á Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat munkájáról Felnőtt korban jó vissza­emlékezni az olyan előadá­sokra, melyeket az ifjú kor határán hallott az ember Szájtátva belefeledkezett a nagy gondolatokba, s még ma is tíz, húsz, talán har­mincév után is szószerint idézni tudná az előadó egyik-másik mondatát. Nagy élmény az érdekes előadás, különösen azok számára, akiknek kevés részük van benne. Amikor a TTIT-ről van szó, mindig valami ilyesmi jut az ember eszé­be. A Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat azért van hát, hogy ezeket az élményeket biztosítsa, hogy előadásaival gazdagítsa tudásunkat, műveltebbé te­gye dolgozó népünket. Szer. teágazó ez a munka. A társulat célja, a társa­dalmi és természettudomá­nyi ismeretterjesztés, a kö­vetkezetes harc a tudo­mányellenes, az áltudomá­nyos nézetek ellen, a ma­gyar tudomány és művészei ápolása a dolgozók között, s ezentúl azoknak az erőknek az összefogása, melyek részt kívánnak venni ebben a munkában. De nemcsak össze kell fogni őket, ha­nem tudásukat szélesíteni, rendszerezni. Egyszóval to­vább képezni kell azokat is, akik az előadásokat tartják. HOGY OLDJA MEG A TÁRSULAT megyei szer­vezete ezt a sokrétű felada­tot? Tizenkét szakosztály működik a megyei szerve­zetben. Politikai, filozófiai, irodalmi, történelmi,' művé­szeti, agrártudományi, bioló­giai, egészségügyi, csillagá­szati, fizika-kémiai, föld­rajz-geológiai cs műszaki szakosztály. E tizenkét szak­osztálynak összesen több mint 350 tagja van. Ha a tagságnak csak 70 százalé­ka tekinti szívügyének a társulat munkáját, akkor is 330, különböző tudomány­ágakban képzett előadó áll a társulat rendelkezésére, hogy a feladatát megoldja. Ha egy-egy személy tíz elő­adást tartana egy évben, ez 2500 előadást jelentene. Ha minden helységet egyen­rangúnak veszünk, közel- tíz különböző előadás jutna a megyébe községenként. Per­sze, a mi megyei szerveze­tünk koránt sem tartott 2500 előadást. Mintegy 930 előadást rendezett, ebből 460-at falun, s körülbelül 74 ezren vettek részt az elő­adásokon. A felnőtt lakos­ság 18 százaléka. Akármi­lyen magas a 74 ezres szám, százalékosan igen kevés.“ A SZOVJET-ÜK RAJNÁ­BAN járt Szabolcs megyei küldöttség tagjai hallhatt: k, amikor a szovjet elvtársak elmondották, hogy már Kárpát-Ukrajnában is olyan fejlett az ismeretterjesztés, hogy a felnőtt lakosság 70— 80 százaléka résztvesz az is­meretterjesztő előadásokén, illetve a megrendezett tan­folyamokon. Szovjetunióban már nem ritkák, a három éves időtartamú mezőgazda­sági esti tanfolyamok. (A betakarítási munkáktól a nagyobb mezőgazdasági munkák megkezdéséig kö­rülbelül 4—4.5 téli hónapöt látnak el főleg ilyen prog­rammal, a kárpátukrajnai kolhozokban, községekben.) Megyénk mezőgazdasági megye. És mégis a 930-ból csak 237 előadás foglalko­zott mezőgazdasági problé­mákkal. Ha hozzávesszük a segédtudományokból tar‘ott elődásokat, akkor ez a szám körülbelül megkétszeiezű- itik, tehát az előadások mintegy 40 százalékát je­lentik és körülbelül 30—35 ezer hallgatót. Itt kell tellát a legtöbbet javítani a TTIT- nek. Az előadások számát is meg' kell emelni úgy, hogy a segédtudományokkal ‘együtt több, mint a felét te­gye ki az előadásoknak. Sokkal több emberhez kell eljutni! Azt kell elérni, hogy az egy előadásra cső hallga­tók száma legalább megkét­szereződjön. IGEN, NAGY EZ A FEL­ADAT. A Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Tár­sulatnak segítségre van szüksége, hogy hivatását teljesíteni tudja. Eddjg a társulat kommunista tagjai szervezetten, egységes erő­vel nem harcoltak a társu­lat célkitűzéseinek megvaló­sításáért. Megtartották a saját előadásaikat, néha a klub egy-két rendezvényei­re elmentek, de nem köve­telték azt, hogy eleven klub­élet legyen, amely biztosítja a társulat tagjainak tovább­képzését. Nem kértek mun­kát a társulattól, nem érez­ték pártmunkának olymó­don az előadások megtartá­sát, a munkabizottságokban való részvételt, mintahogy azt elvárja valamennyitől a párt. Hogy a társulat kom­munista kollektívája még nem jött létre, az az ott dol- gözó kommunisták hibája is. De hibája a társulat me­gyei titkárságának és nem utolsó sorban a városi párt-végrehajtóbizottságá- nak. Harcot kell indítani azért, hogy a társulat min­denben segítője legyen pár­tunk politikájának végre­hajtásában. Szükség van arra, hogy ebben az évben sok-sok új társulati taggal gyarapodjon azv előadók e i tábora. El kell érni, hogy az értelmiség valamennyi ré- ! legére hatással legyenek a társulat öntudatos tagjai. Pótolni azt az űrt, amely meg van az értelmiségiek világnézeti nevelésében és szakmai továbbképzésében egyaránt. A TERMÉSZETTUDO­MÁNYI ISMERETTER- JESZÖ TÁRSULAT magán viseli a fiatal szervezetek kezdeti betegségét. A mi megyénkben például az aránylag jól menő előadá­sok rendezése mellett elma­radt a klubélet megszerve­zése, az értelmiségi szerve­zet továbbképzése. A klub­életnek a mi hazánkban ha­gyományai vannak. Ezek a hagyományok nem mondha­tók mind haladóknak. Nincs szükség „úri kaszinókéra, de szükségünk van olyan klubra, amely változatos művészi, tudományos mű­sort, amely otthonosságánál fogva kellemes órákat biz­tosít mindenki számára. A TTIT szervezete most növekszik. Kötelességünk, hogy valamennyien segítsük izmosodását. H. SZABÓ JÓZSEF »» <0*

Next

/
Thumbnails
Contents