Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 11. szám

N É r L A T* 1956 jannár 13, péntek PÄRT É PITE S Nélkülözhetetlen segítőtárs a pártmunkában a „Társadalmi Szemle" ü decemberi s?ám egyik cikke az újjáválasztási feladatok végrehajtásához ad segítséget Jubileumi albumot készítenek a nyíregyházi IV. sz. általános iskola úttörői 1956. év júniusában az úttörő szervezet születésé- nek 10. évfordulóját ünne­peljük. Úttörő csapatunk és ezen j belül az őrsök, rajok, az l iskolában működő szakkö­rök már a múlt év ele étől ! lelkesen készülnek az isko­lában megrendezendő, egész­napos műsorral egybekötött nagy jubileumi kiállításra. A csapattanács mindenna­pos munkája mellett folya­matosan feldolgozza a csa­pat 10 éves történetét, mely­ben a kisebb történeteket rajzokkal illusztrálják és albumban örökítik meg. Megkezdtük a dokumen­tációs album készítését is, melyben fényképeken áb­rázoljuk az úttörők köte- lességgeit és jogait. Margittai Jenő úttörő csapatvezető, Nyír­egyháza, IV. sz. áll. ált. isk. Egyre többen ismerik fel a pártmunkások, funkcioná­riusok közül, hogy pártunk elméleti folyóirata, a „Tár­sadalmi Szemle“ nélkülöz­hetetlen segítőtárs a gya­korlati pártmunkában. Ezt a tények igazolják. Nézzük csak meg a decemberi szám egyik cikkét, amelyet Malu-, sek Tivadar elvtárs írt „Pártéletünk fontos esemé­nye“ címmel. E cikk a párt­vezetőségek újjáválasztásá- val kapcsolatos feladatok- ) ról szól s a legfontosabb; elvi és gyakorlati, problé­mákra hívja fel a figyelmet.' A cikk hosszan szól aí pártdemokráciáról • s ezzel kapcsolatban a* tagság akti­vitásáról. Rámutat arra, hogy a pártdemokrácia nem csak a választás, beszámo­lás, vita formai oldalát je­lenti, hanem „sokkai fonto­sabb az, hogy mi történik a taggyűléseken, mit tartal­maz a vezetőség beszímoló- ja, hogy miről vitatkozik a tagság. Ahol a tartalmi kér­désekkel nem törődnek, ott a pártmunka előbb-utóbo öncélúvá, üressé, formálissá válik, olyan malomhoz lesz hasonló, amelynek aaratja üresen jár“. A császlói Pe­tőfi Termelőszövetkezetben, passzív volt, a taggyűlés, annak ellenére, hogy a tag­ság megjelent. Hasznos len­ne, ha az ottani pártvezető­ség tanulmányozná és meg­vitatná az említett cikket s így próbálná kideriteni: mi az oka a tagság passzivitá­sának?! A cikk, amely rámutat a beszámoló elkészítésének helyes módszerére, ráirá­nyítja a figyelmet az ifjú­ság és nők között végzett munkára, alaposan kitér az opportunizmus elleni küz­delemre. Sajnos, azt. tapasz­talhatjuk, hogy újjáválasztó taggyűléseink beszámolói, felszólalásai kevés figyelmet szentelnek a jobboldali el­hajlás elleni harci-.?, sem elvileg, sem gyakorlatilag A pártvezetőség-választás hírei, tapasztalatai A tiszateleki Alkotmány Termelőszövetkezet vezető­ségválasztó taggyűlésén a hozzászólók helyesen bírál­ták a pártvezetőség tevé­kenységét és számos javas­latot tettek a pártmunka, a szövetkezeti munka megja­vítására. Oláh József új belépő a szövetkezetben végzett népnevelő munka fontosságáról beszélt. El­mondotta: a szövetkezetben dolgozó párttagoknak ke­vés részük van abban, hogy ő is a közös gazdálkodást választotta. A tanácstagok többször elbeszélgettek vele a szövetkezetről, mint azok, akik benne élnek. Pedig az egyéniek nagy érdeklődés­sel kísérik a szövetkezetiek életét. így volt ezzel ő maga is, míg kívülálló volt. Szívesen fogadják, sőt el­várják, hogy a szövetkeze­tiek beszélgessenek velük. Oláh József egyben vállal­ta a taggyűlésen, hogy ő maga is rendszeresen részt vesz majd a felvilágosító munkában. Most már saját példájával is agitál, hogy minél többen kövessék ezen az útón. Kövér Antal ja­vasolta, hogy az új párt- vezetőség sokkal több se­gítséget nyújtson a DISZ- szervezetnek. Segítse a fia­talokat abban, hogy mielőbb állandó helyiséget kapja­nak, ahol otthonra találnak nem foglalkoznak ezzel. Fontos tehát, hogy megfo­gadjuk a cikkíró javaslatát: „...Nagy Imre opportunis­ta és demagóg szólamainak hatása nem múlt el nyomta­lanul és nem szűntek meg azok a tényezők és körül­mények, amelyek kiváltják a jobboldali opportuniz­must ... Ügyelniük kell pártszervezteinknek, hogy ne elégedjenek meg felszí­nes 'megoldp-sokkal. Nem elegendő tudomásul venni, hogy vannak párttagok, akik jobboldali opportunista vagy baloldali szektás nézeteket vallanak. Meg kell vizsgál­niuk a hibák gyökereit. A- ilyen vizsgálat eredménye majdnem mindig azt mutat­ja, hogy a helytelen nézetek alapja a marxizmus-leniniz- mus tanulmányozásának a hiánya, a párt politikájának nem kielégítő ismerete. Párttagjaink elsősorban azért nem tanúsítanak meg­felelő éberséget a kulákok- kal, vagy más osztályellen­séggel szemben, mert nem részesülnek megfelelő poli­tikai oktatásban és nevelés­ben ..." A cikk felhívja a felsőbb pártszervezetek figyelmét arra, hogy az újjáválasztá- sok idején adjanak hatéko­nyabb segítséget a pártszer­vezeteknek. Feltehető, hogy egyes járási pártbizottsági munkatársak, instruktorok nem olvasták el -a Társadal­mi Szemle e cikkét figyel­mesen, mert egyes helyeken a felsőbb szervek segítsége es kedvük szerinti időben jöhetnek össze tanulni, szórakozni. * Zakor Sándor néhány hónappal ezelőtt került a nyírkércsi Győzelem Ter­melőszövetkezetbe. Azelőtt Kisvárdán, a Mezőkéinél dolgozott. A párt hívó sza­vára ment falura, ahol a szövetkezetiek mindjárt el­nöknek választották. Ne- hányan, a kezdeti időben nem nézték jó szemmel a keménykezű vezetőt, de ezek is hamar meggyőződ­tek róla, hogy szükség van a fegyelemre, mert enél- kül nem boldogulnak, nem haladhatnak előbbre. Ma már valamennyien szeretik és szívesen fogadják taná­csát. A pártvezetőség vá­lasztó taggyűlésen is öröm­mel fogadták azt a javas-1 latát, hogy alakítsanak ál­landó jellegű népnevelő csoportot. A népnevelő cso­port feladata lesz. hogy a szövetkezeten belül rend­szeres felvilágosító munkát végezzen a tagok között és szorosabbra fűzze a kap­csolatot a község egyénileg dolgozó parasztjaival is, mert ez eddig igen háttér­be szorult. A taggyűlésen elfogadták Zakor Sándor javaslatát és határozatba foglalták, hogy a szövetke­zet legjobb kommunistáiból rövidesen megalakítják a népnevelő csoportot. A párt vezetőségválasztó taggyűlésén igen sok helyes kezdeményezés hangzott el a Hodászi Állami Gazdaság Baglyos-tanyai üzemegysé­gében is a pártmunka meg­javítására, a terméshozam növelésére, a gazdaságo­sabb termelésre. Ferenczi Lajos egyszerű párttag hoz­zászólásában javasolta, hogy a gazdaság szakemberei ne várják meg a tavaszt, ha­nem már most kezdjék meg a határjárást és vizs­gálják felül az őszi vetések állapotát. A gyengébb ve­tésekre, kihasználva az enyhe téli napokat,' már most szórják ki a fej trá­gyázásra szánt műtrágya egy részét. így a vetések korábban megkezdhetik a műtrágya értékesítését és kora tavasszal gyors fejlő­désnek indulnak. Ferenczi Lajos kezdeményezését a szakemberek és vezetők egyaránt helyesnek tartot­ták s a taggyűlés határo­zatban fogadta el, amit a gyakorlati munka követ majd. A Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat párt- szervezeténél a napokban tartották meg a vezetőség­választó taggyűlést. Gyuris elvtárs a taggyűlésen el­mondotta, hogy nincs meg­elégedve a taggyűlés poli­tikai előkészítésével. — A pártvezetőség tagjai ke­veset foglalkoztak a pár- tonkívüli elvtársakkal. Kovács elvtárs arról be­szélt, hogy a páttagok egy- része húzódozik a párt­munkától és az új vezető­ség feladata lesz, hogy az ilyen elvtársakat a szerve­zeti szabályzat betartására nevelje. # A Keletmagyarországi Fa­ipari Vállalat vezetőségvá­lasztó taggyűlésén Moles- lovics elvtárs a kommunis­ták egymás iránti szerető1 téről es segítségnyújtásá­ról beszélt. Á taggyűlés hibája volt, hogy a vezetőségbe javasolt elvtársaktól a tagság sem­mit nem kérdezett, nem bírálta munkájukat. # A nyíregyházi Kossuth Termelőszövetkezetben bí­rálatot kapott a járási vég­rehajtó bizottság. ftajzer elvtársnő hozzászólásában elmondotta, hogy a végre­hajtó bizottság tagjai kijár­nak a termelőszövetkezet­be. de csak az elnökkel és a titkárral bűzéinek. » A nyíregyházi járási ta­nácsnál megválasztották az úi vezetőséget. A taggyű- 'ésen vo’t. hogy »be­számolóban kevés szó esett a párt vezetőség munkájáról főleg arról, hogyan ér­vényesül a járási tanács Pártszervezeténél a kollek­tív .vezetés. A beszámolóból nem (iiníek ki a pártszer­vezet közvetlen feladatai sem. A feladatokat csalt ál­talánosságban szabta meg, és inkább hivatali, mint pártszervezeti vonatkozás­ban. Pedig a hozzászólások­ból kitűnt, hogy komoly javítani valók vannak a pártszervezet belső életében, főleg a járási tanács dolgo­zóinak nevelésében. * : 1 Január 6-án este gyűlt össze a nyírkarászi Május 1 Termelőszövetkezet párt­tagsága a vezet őség válasz­tásra. Ezt a taggyűlést' hiá­nyosan készítette elő a régi pártvezetőség. A beszámo­lót sem a pártszervezet tit­kára állította össze, hanem megengedhetetlen módon a járási tanács kiküldötte. Sem a beszámoló, sem a határozat nem foglalkozott a pártépítés munkájával. Sem jó, sem pedig rossz szempontból. Pedig vannak olyan pártonkívüliek, akik igén szép eredményeket ér­tek el és méltóak lennének a párttagságra. A túl általános és hiá­nyos beszámoló után egyet­len termelőszövetkezeti tag sem szólalt fel, csak az el­nök. A Néplap elintézte Almási Julianna Jánk- majtisról írt levelében ar­ról írt, hogy édesapja, — aki a helyi földművesszövetke­zetnél dolgozik — nem kap­ja meg teljesen munkája után járó bért. Szerkesztőségünk intézke­dett és a napokban a föld- művesszövetkezetek me­gyei központja a következő választ küldte: „Id. Almási András jánk- majtisi földművesszövetke­zet éjjeliőrének munkabér­besorolását megvizsgáltuk. A vasárnapi és a 10 órás munkáidő bérkülönbözetét helytelenül állapították meg. Intézkedtünk, hogy 1955 október 1-tól vissza­menőleg fizetését a rendel­kezéseknek megfelelően számfejtsék. Fehér László csoportvezető.“ Szerkesztőségi üzenetek Ifj. Kiss Bélónénak, Vsz- ka: Mivel 1955 január 13. óta nem dolgozott, nem tag­ja az SZTK-nak, nem jogo­sult anyasági segélyre. El­lenben a férje után, mint családtag, igényt tarthat a segély 50 százalékára abban az esetben, ha a férje 1953 november óta dolgozik és SZTK tag. A Balkányi Állami Gaz­daság igazgatójának, Bal- kány: — A Nagykállói Já­rási Ügyészség december 13-án közölt 859 sz. határo­zatával, s a nyomozás meg­tagadásával mi sem értünk egyet. Az állami gazdaság­tól eltulajdonított alma mennyisége és értéke kárt jelent a gazdaságnak Tör­vénybeütköző cselekedet. Bár a határozatban arra hi­vatkoztak, hogy 1955-ben igen szép almatermés volt, s a tettesek által okozott kár csekély, nem maradhat az ilyen cselekedet büntet­lenül. A járási ügyészség határozatára hivatkozva, te­gyék meg a fellebbezést a megyei ügyészséghez. Kiss Endrének, GyőrteleTi: Prémium igénye nem jogos, i mivel munkaviszonyát szép- | temberben önkényesen meg­szakította és csak október­ben folytatta. i Szoták Istvánnak, Nyír-, kárász: Családipótlékra valói : jogosultsága vitás. A köz­ségi tanács vb-vel igazol-, tassa, hogy a tanács mint volt kisiparosnak, az 1955. í negyedik negyedévi adóját a , bemutatott munkavállalási , megállapodás szerint töröl- I te. Ebben az esetben iga­zolva lesz családi pótlékra való jogosultsága. (A fenn­álló rendelkezések szerint családipótlék annak a dol- j gozónak jár, aki fő foglal- ! kozása alapján az állami ; társadalombiztosítás kereté­ben betegség esetére bizto- 1 sított.) Munkáltató vállala- I tának az útiköltségszámlát I is küldje meg. , Ui élet születik a tropojai hegyvidéken Széles műút vezet „Baj- ram Curri“ városába, a tropojai hegyvidék szivé­be. A négy évvel ezelőtt épült műút évszázados tölgy- és gesztenyeerdök közt kanyarog, a hófödte hegyek lábánál. Itt-ott megszakad az erdőtakaró, kis foltokként zöldellnek a hegyvidékiek apró par­cellái. A havasi legelőkről nyájak kolompjának hang­ját hozza a szél, a festői völgyben harsogva zuhog alá a Valbona folyó kris­tálytiszta, jéghideg vize. Lépten-nyomon hegyipata­kok szelik át az erdőt, fes­tői szépséget adva ennek a vadregényes vidéknek. Tropoja az Albán Nép- köztársaság legmagasab­ban fekvő vidéke, néhány évvel ezelőtt még a tudat­lanság, a fanatizmus és a nyomor bölcsője volt. A Maroca hegy lábánál, a Valbona folyó partján takaros lakóházak sora­koznak egymás mellett katonás rendben. Üj szín ez a hegyvidéken, ahol ezelőtt szétszórtan építet­ték a kőházakat, lehetőleg lőtávolon kívül egymástól. Ablakok sem voltak a vastag kőfalakon, csak tö­résnek is kiválóan alkal­mas szellőztető nyílások. Dúlt a vérbosszú, amelyet az elnyomók tervszerűen szítottak; hogy bebiztosít­sák uralmukat. A régi Ko'- gecaj falu házai is több kilométer hosszúságban húzódtak a Valbona part­ján. A falu mellett most új település épül, amelyet Bajram Curriról, az észa­ki hegyvidék hős fiáról ne­veztek el; aki talpraállí­totta és harcba vezette a hős hegyilakókat a külső és a belső elnyomók el­len. Többemeletes iskolaépü­let és internátus, tágas filmszínház és olvasóte­rem, korszerűen felszerelt kórház és rendelő, szállo­da és klub hirdeti az új élet diadalát, az egykor elmaradott hegyvidék fej­lődését. Az üzletekben sok az áru és nagy a for­galom, a nemrég telepí­tett parkokban egészséges gyermekek játszadoznak. A hegyvidéken város szü­letik, büszkén hirdetve azokat a nagyszerű távla­tokat, amelyek a hegyúa- kosok előtt. is megnyíltak. Ősrégi várni* — új falu A Valbona és a-Tropoja folyó összefolyásánál te­rül el a hatalmas Cernica erdőség. A rengetegerdő szélén, a folyók találkozá­sánál falmaradványok em­lékeztetnek arra az ősrégi városra, amely évezredek­kel ezelőtt ezen a vidéken emelkedett. A hegyvidé­kiek a folyóparti kis sík­ságot ma is „Városnak“ nevezik. A romok közelé­ben új település emelke­dik. A hegyvidéki falvak­ból mintegy 190 dolgozó parasztcsalád költözött ide, hogy a népi hatalom segítségével termőfölddé változtassák a rengeteg­erdő nagy részét. 1953 nyá­lán megérkeztek az első gépek és hozzákezdtek egy 20 kilométer hosszú főcsatorna építéséhez, amely csupán az újonnan, feltört földeken 700 hők-: tár öntözését biztosítja. Takaros házak sorakoz­nak az ősrégi romok kö­zelében. Valamikor virág­zó kultúra fejlődött a ha­vasok lábánál, de a törté­nelem még a nyomait is eltörölte. Most a népi ha­talom éveiben ismét meg­indul az élet a Cernica erdő szélén. A felszaba­dult hegyilakók erdőt ir­tanak, szűzföldeket törnek fel, űj falut, új várost épí­tenek és bátran haladnak előre azon az úton, ame­lyen a párt vezeti őket, amelyen a kultúra fénye világítja be előttük a jövő' távlatait. *» llégi falu — új város !; nem volt elvtársi, konkrét, politikai és szervezeti segít­ség. Almási elvtárs, a tisza- löki járási pártbizottság munkatársa például nem vette észre Tiszavasváriban, hogy a beszámolók nem kollektív módon készülnek. Kondor elvtárs, a fehér- i gyarmati járási pártbizott­ság instruktora még azt. sem tudta, hogy a terüle­tén levő alapszervezetek mikor tartják taggyűlései­ket. Vannak még pártmunká­sok, funkcionáriusok, akik azt gondolják, hogy az ed­dig tanultak kamataiból vi­dáman tudnak élni és jól tudnak dolgozni. Ez nem így van. Szükséges, hogy nap mint nap tanuljunk, el­mélyedjünk a pártmun­ka elvi és gyakorlati kérdéseiben. Szükséges, hogy ismerjük és tanulmányozzuk pártu k írásos kiadványait, a napi sajtó mellett mindenekelőtt az elméleti folyóiratot, a | Társadalmi Szemlét;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents