Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 11. szám

1950 január 13, péntek NÉPLAP As algériai helyseiről tárgyalt a francia minisstertanács A Francia Minisztertanács szerdán ülést tartott az Elysée-palotában és meg­hallgatta Edgar Faure mi­niszterelnök beszámolóját az algériai helyzetről. A Minisztertanácsról ki­adott közlemény bejelenti, hogy Edgar Faure — Soustelle főkormányzó ja­vaslatára és Billotte had­ügyminiszterrel egyetértés­ben — azt javasolta, hogy az algériai Kabiliában ál­lítsanak fel egységes pol­gári és katonai parancs­nokságot. Ä minisztertanács elfogadta a javaslatot. Az UFI hírmagyarázója a minisztertanács határoza­tával kapcsolatban felveti a kérdést: vajon milyen jo­ga van a választásokon ve­reséget szenvedett kor­mánynak * ahhoz, hogy újabb katonai intézkedése­ket tegyen Algériában. Ez a lépés (szerk. megj.: az egységes polgári és katonai parancsnokság felállítása Kabiliában) csak súlyosbí­tani fogja az algériai hely­zetet, s ugyanakkor még jobban kihangsúlyozza, hogy milyen felelősség há­rul a következő kormányra, melynek gyorsan meg kell szüntetnie az algériai vér­ontást. Az Express, Mendes- France lapja, az algériai helyzettel foglalkozó kom­mentárjában annak az egyre fokozódó nyugtalan­ságnak ad hangot, melyet a köztársasági front egyes körei táplálnak az észak­afrikai helyzet miatt. A lap leszögezi, hogy az algé­riai helyzet elmérgesedése súlyos következményekkel járhat egész Észak-Afriká- ban. Tuniszban már is egy fegyveres ellenállási cso­portot lepleztek le, mely­nek tevékenysége a Fran­ciaországgal való együtt­működés politikája ellen irányult. — Az algériai konfliktusnak olyan vissz­hangja van Tuniszban és Marokkóban, amely veszé­lyeztetheti a Tuniszban ki­alakult egyensúlyt és a marokkói fejlődést. Kanadai parlamenti képviselő a Kínai lXépköstársaság elismerése mellett foglal állást A Borba Jugoszlávia semlegességének kérdéséről és a Newyork Times ezzel kapcsolatos cikkéről Ottawa, (TASZSZ) Fil- pott, kanadai parlamenti képviselő olyan határozat; javaslatot terjesztett az al­sóház elé, hogy a kanada kormány a Kanada és az ázsiai országok közötti ke­reskedelem fejlesztésére irányuló intézkedésekkel jgyütt vizsgálja meg a Kínai Népköztársaság elis­merésének kérdését is. Filpott határozati javas­aiét a kanadai parlament elenlegi ülésszakán vitat­ják meg. A Fővárosi Operettssínhás első leningrádi előadása Leningrad, (TASZSZ) Ja­nuár 11-én Leningrádban megkezdődött a Fővárosi Operettszínház vendégjá­téka.' A konzervatórium nagy­termét, amelyben a magyar művészek előadásaikat tart­ják, zsúfolásig megtöltötték a nézők. Ligyija Kolesznyi- kova, a Leningrádi Operett­színház magánénekesnője, az OSZSZSZK érdemes mű­vésze üdvözölte a vendé­geket. A meleg fogadtatásért Gáspár Margit Kossuth-dí- jas, a színház igazgatója mondott köszönetét. A Fővárosi Operettszín- há2 Kálmán Imre: Csár­dáskirálynő című igen népszerű operettjét adta elő. A finn sajtó Porkkala-lJdd területének hüssöbönálló átadásáról Helsinki, (TASZSZ) A tinn lapok kommentárokat közölnek arról, hogy az 1955 szeptember 19-i szov­jet-finn egyezmény értel­mében rövidesen átadják Finnországnak Poikkala- Udd területét. Alapok cik­keikben ezt az eseményt a szovjet-finn kapcsolatok kedvező fejlődésével ma­gyarázzák. A barátság a Szovjet­unióval — mutat rá a Ny Tid ■— mindig előnyös volt oszágunknak. így volt ez 1927-ben is, amikor a Szovjet kormány független­séget adott nekünk, így van 1956-ban, amikor a Szovjet­unió csaknem 40 évvel a határidő lejárta előtt ön­ként visszaadja nekünk Porkkala-Udd területét. Kultúr hírek A papos) községi könyv­tárnak 150 olvasója van. j Most úgy tervezik, hogy a szilveszteri műsor bevételé- bői felfrissítik az 1200 kö­tetes könyvállományukat, s ezzel bővítik majd az ol­vasók, á könyvbarátok tá­borát. * , A nyíregyházi József At­tila kultúrház tánccsoport­jának 12 tagja van. A tánc- csoport szervezése, bővítése még tovább folyik. Aki részt kíván venni a tánc­csoport munkájában, még jelentkezhet a kultúrház irodájában. Választások Görögországban Athén. A londoni rádió jelenti, hogy Görögország­ban februárban általános választásokat tartanak. — Kedden este Pál görög ki­rály aláírta a rendeletet, amely mintegy 10 hónappal a négy éves parlamenti idő­szak lejárta előtt feloszlatja a görög parlamentet. A vá­lasztásokat Karamanlisz mi­niszterelnök jelenlegi kor­mánya bonyolítja majd le. Belgrad, (TASZSZ). A Borba külpolitikai szemle­írója „Ez nem baráti hang“ című cikkében rámutat ar­ra, hogy manapság, amikor a bagdadi paktum gyenge­sége eléggé szembetűnik, a Newyork Times helyénvaló­nak tartja felvetni a kér­dést, „Vajon Jugoszlávia valóban semleges-e?“ A [ Newyork Times arra hivat­kozva teszi ezt, hogy —• mint írja: „Tito marsall el­határozta, közösséget vállal a bagdadi paktum ellenfe­leivel“. A Newyork Times azt írja, hogy a bagdadi paktum ellenzői „csupán Moszkva érdekeit szolgál­ják“. Nem szükséges külön bi­zonyítani, — írja a Borba | szemleírója, — hogy a szó- banforgó esetben Tito nyi­latkozatának helytelen ér­telmezéséről van szó. Ami az értelmezés mód­szerét illeti, ez nem újdon­ság és nem szokatlan a Newyork Times gyakorlatá­ban. Ha valaki nem ért egyet azzal, amit ez a lap helyesnek tart (a jelen eset­ben a bagdadi paktummal) akkor ez, természetesen „Moszkva érdekeit szolgál­ja“. Még nagyobb érdeklődés­re tarthat számot a new­york i lap elképzelése a semlegességről — folytatja a szemleíró. A Newyork Ti­mes természetesen jól tud­ja, hogy a jugoszláv politi­ka nem „semleges“ és nem is lehet az annak a ténynek megítélésekor, hogy előse­gíti e valamilyen cselek­mény a nemzetközi kapcso­latokat, valamely nemzet­közi egyezmény a béke meg­szilárdítását, vagy sem. Ha azonban valaki kérdésessé teszi egy semmiféle értékkel nem bíró szervezet jellegét, akkor ez a Newyork Times véleménye szerint elegendő ahhoz, hogy vitássá tegye „vajon Jugoszlávia a béke érdekeit szolgálja-e“. Ilyen furcsa helyzetet eredményezhet és ilyen ösz- szeütközésre vezethet a va­lósággal és a logikával, ha egyoldalúan és célzatosan alkalmazzák ezt a tételt:! aki nem ért egyet velünk, az ellenünk van. Tito elnök kijelentette: „Az a véleményem, hogy a bagdadi paktum nem szol­gálja e világrész népeinek és országainak érdekeit, mert megosztja őket. Azt sem hiszem, hogy ez a pak­tum valamiféle védelmet yújt bárkivel szemben is“. A mindennapi élet igazol­ja e szavakat. Nem szolgál­hatja senkinek a biztonsá­gát egy olyan szervezet, amelynek alapja az elége­detlenség és amely gnár puszta létével is zavargáso­kat idéz elő. Az egészben a legfur­csább az, hogy az Egyesült Államokban is nem ritkán hallhatunk negatív vélemé­nyeket a bagdadi paktum­ról és különösen szkeptikus megjegyzéseket e paktum értékéről. A kulákasszony rétese Jó dohány termelési eredmények Leveleken Leveleken a dohányter­melésben igen jó ered­ményt értek el a népfront­bizottsági tagok. Közülök igen sokan kaptak jó mun­kájukért prémiumot. így például Császár Márton egy bő katasztrális hold föld terméseként beadottt do­hány után csupán pré­miumként 13.000 forint ju­talomban részesült. Kultúrotthon készült Vaján Vaján a népfront-bi­zottság tagjainak kezde­ményezésére kultúrházat alakítottak a régi kastély­ból. Most a kert rendbeho- zásán munkálkodnak. A dolog úgy kezdődött, hogy özvegy Galgóczi Im- réné hodászi kulákasszony gyakran hallgatta a ka­csa hápogását. Ebből ke­veredett aztán a szörnyű­séges botrány, amiből se-: hogyan sem tudott kila- bolni. Mert a kacsa szor­galmasan harsogta, hogy most kell összevásárolni a sok lisztet, búzát és egyéb élelmiszert, mert nagy A gyarmatosítók manőverei kudarcra vannak ítélve Cunha portugál külügy­miniszter a közelmúltban Washingtonban tartózko­dott, ahol tárgyalásokat folytatott Dulles amerikai külügyminiszterrel. A portugál gyarmatosító­kat az utóbbi időben egyre jobban aggasztja az indiai népnek Goa indiai portugál gyarmat felszabadításáért indított mozgalma. Portu­gália, amely minden áron fenn akarja tartani ural­mát Goában, a Egyesült Államok támogatására szá­mít. A portugál külügymi­niszter erről a kérdésről tárgyalt Washingtonban. A tágyalások befejezése után kiadott közleményből kitűnik, hogy az Egyesült Államok tevékenyen támo­gatja Portugáliát. A 'közös nyilatkozatban kifejezésre juttatták, hogy a portugál gyar­matosítók amerikai tá­mogatói az északatlanti szövetség katonai ap­parátusának felhaszná­lásával meg akarják akadályozni az indiai népet Goa felszabadí­tásában. Dulles egy washingtoni sajtóértekezleten a kézen­fekvő tényekkel ellentétben azt próbálta bizonyítani, hogy Goa „portugál tarto­mány”, A gyarmatosítók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a goai kér­dés már régen megoldást nyert, tehát gondolni sem kell arra, hogy ezt a terü­letet visszacsatolják Indiá­hoz. Közismert tény, hogy Goa és Damao, vala­mint Diu-szigel elsza­kíthatatlan részei In­diának. Goát a marathi indiai nem­zetiség lakja, amely a hosz- szú gyarmati uralom elle­nére is megőrizte nyelvét és szokásait. A Goa felszabadításáért folyó harc különösen az­után lendült fel, amikor az Indiai Köztársaság kivívta függetlenségét. Goa lakos­sága nem hajlandó enge­delmeskedni a gyarmatosí­tóknak, India népei pedig baráti segítséget nyújtanak a goaiaknak. Az Egyesült Államok már régóta támogatja Portugá­lia gyarmatosító- törekvé­seit, annál is inkább, mert Portugália készségesen az Egyesült Államok rendelkezésére bocsáj- totta Goa területét. Így az indiai nép és az in­diai kormány akarata el­lenére India területén ame­rikai támaszpont jött létre. Bizonyos amerikai körök, amelyek figyelembe veszik a portugálbarát politika népszerűtlenségét, szenve­délyesen hangsúlyozzák, hogy barátsággal viseltet­nek India iránt. Az ameri­kai államférfiak, többek között Cooper, az Egyesült Államok delhi nagykövete többizben tettek hasonló kijelentést. Cunha és Dul­les tárgyalásának eredmé­nyei azonban ismét meg­mutatták, milyen képmu- tatóak ezek a nyilatkoza­tok. Cunha és Dulles közle­ménye természetesen hatal­mas felháborodást váltott ki Indiában. A bombayi Free Press Journal a kö­vetkezőket írta: „Amikor arra gondolunk. hogy Amerika az ENSZ-ben meg­akadályozta a gyarmatosító hatalmak elleni intézkedé­sek elfogadását és támo­gatta a portugál imperializ­must, nem sokra tartjuk a szabadság és az igazságos­ság nevében tett kijelenté­seit és azt a nyilatkozatát hogy támepatia a gyarmati népek ügyét”. Az indiai sajtó egyönte­tűen elítéli az amerikai vezetőket, amiért támo­gatják a gyarmatosít') . hatalmakat. Nehru, India miniszterelnö­ke egy kalkuttai gyűlésen kijelentette, hogy üdvözli a szovjet vezetők Goával kapcsolatos nézeteit, mert a Goa kérdésében képviselt álláspont ’újabban „fokmé­rője lett az államok őszin­teségének”. A Szovjetunió és India népeinek őszinte barátsága, amely különös erővel ju­tott kifejezésre N. A. Bul- ganyin és N. Sz. Hruscsov inidai látogatásakor, úgy látszik komoly mértékben aggaszt bizonyos nyugati köröket. Ezek a körök mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy befeke­títsék az indiai és a szovjet nép barátságát. . Az ameikai-portugál közle- j mény szerzői például nem | restelték azt állítani, hogy a szovjet kormány vezető személyeinek a goai nép védelmében tett nyilatko­zatai „gyűlöletet szítanak” Kelet és Nyugat között. India közvéleménye jól tudja, hogy ki az indiai nép igazi barátja. A gyarmato­sítók semmilyen erőfeszíté­sekkel sem tudják meg­akadályozni a goai nép fel- 1 szabadítását. drágaság lesz, nagy éh­ínség lesz télen. Ki látott már ilyen vi­lágot? Az emberfia még fehérkaláccsal sem rak­hatja meg a gyomrát ked- viből. Meg nem süthet minden zsolozsmára ropo­gós, finom vajas pogácsát. Nem is élet az ilyen... Se bojtárlegény, se béres, se semmi. Neki kell még a trágyalét is kipenderíteni a marha alól. Még azért is képesek voltak felhivatni a tanács­házára, hogy rendezze az esedékes adóját, meg a beadást, meg a krumplife­jű agár kutyája az omlós- bélű rétes helyett a su- hanc Nagy Jancsi lábát kapta meg. Ezért is ő a hi­bás? No, de mit gondolnak ezek? Majd megismerik Galgóczinét, hogy milyen bölcsőben ringatták. Majd megtudják ... van itt fur- fang, okosság... Egy szép őszi délutánon elkezdődött. Szaporodni kezdtek a vakítóan fehér liszthegyek Galgócziné padlásán. Nem volt hiány sem vajas tarkedliböl, sem pogácsából. Olyan volt Galgócziné padlása, mint a feneketlen kút, amely­ből sohasem fogy ki a víz. Az ő padkájáról sem fo­gyott a liszt. Csodúk-cso- dájára. minél többet hasz­nált belőle, annjl többre szaporodott. Közben eljárt a temp­lomba is, imádkozva kö­szönni meg, hogy a „cso­da“ pont az ő padlásán ontja a hasznot. Azt szokták mondani: a kutya is akkor vész meg, amikor a legjobb dolga van. Körülbelül így járt Galgócziné is. Nem volt elég, hogy hét mázsa 30 kiló liszt ott várta a jobb időket a csonka kémény mellett. Ez kevés! Venni kellene még búzát is! Mert csak az a biztos, ami az éléskamrában van. Ezt há­pogta a kacsa is;.. Hej, pedig ha tudta volna, hogy mi származik ebből.. Az ünnepek előtt odanyomott Tejfel Antal kezébe négy pirosat két mázsa búza fejében. Megjött az étvá­gya. Mohósága nem is­mert határokat. „Megve­szem a falu kenyerét!“ —* sikította pöffeszkedve; —> „Éhen vesznek ezek a ron­gyosok!“ És vásárolta a búzát, gyűjtögette az éle­tet a maga portáján. A régebbi liszt azonban; — a mi abban a zsákban; volt, amit megboldogult apja hagyott rá — már do­hosodra, romlani kezdett-j A kukacok is tanyát ver-j tek a gazdag prédán. Tör­tént aztán, hogy Galgóczi- nénak igen1 nagy kedve tá-j madt egy kis házilakomá­ra, afféle kis mulatságra. Nem maradhatott el al régi, hagyományos és ál-' tala kedvelt túrósrétes, sem, jól levaníliázva, cuk­rozva, tojássárgájával le­kenve, és puhára, nem pe­dig szárazra sütve. A leg- ízletesebb falatnál azon­ban torkán akadt a túrós­rétes. Szeme kidülledt, ar­cán, homlokán kiültek az erek... Fuldokolni kez­dett. A lakoma kellős köze­pén váratlan vendég érke­zett: a törvény, a rend embere. Még káromkodni1 sem volt ideje. Biztos kezek vitték, az őt legjobban megillető helyre, ahol négy eszten­dőn keresztül kénye-kedve szerint gondolkodhat azon, hogy mi a sorsa a speku­lánsnak. PÁLL GÉZA:' Mi történt az elmúlt Z4 órában a külpolitikában?

Next

/
Thumbnails
Contents