Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-11 / 9. szám
4 NÉPLAP 1958 .január ti, seetűa ASSZONYOKNAK LÁNYOKNAK Tanulnak a nagykállói járás asszonyai 48 olvasókörön tanulnak a nagykállói járás MNDSZ asszonyai az oktatási év megkezdése óta. Ezek az olvasókörök rendszeresen megtartják foglalkozásukat. Munkájukhoz sok segítséget adnak a központ által küldött anyagok, és a hallgatók szeretik ezeket a könyveket. Bár az olvasókörökön jó munkát végeznek az MNDSZ aktívák és az MNDSZ tagok, a szabó-varró, kötő-horgoló, és foltozó szakkörökről nem mondhatjuk el, hogy eredményesen dolgoznának. Nagykállóban működik jól a szabó-varró tanfolyam 25-30 résztvevővel. Balkányban 9-én kezdődött egy horgoló szakkör, Kállósemjénben pedig 13- re tervezte az MNDSZ a szabó-varró szakkör beindítását. Geszteréden fonó estéket szerveznek, ahol horgolnak és foltoznak az asszonyok. Szakolyban Borosai Gyuláné vezeti az olvasókört és összekapcsolta a felolvasásokat a horgoló szakkör munkájával. Kollektív mozi látogatásokat is szerveznek. Nem jó a szervező munka Biriben. A szabó-varró tanfolyam még most sem indult be, pedig olyan aktivistára, mint Krajnyák Erzsébet elvtársnő lehet számítani. Az oktatási munka mellett január első napjaiban már megkezdődtek az MNDSZ vezetőségi ülések a nagykállói járás községeiben. Ezeken a gyűléseken a tavaszi mezőgazdasági munkákról, a termelőszövetkezetek megszilárdításáról és fejlesztéséről beszélnek az asszonyok. A balkányi MNDSZ 50 békegyűlés megtartását és 400 dolgozó paraszt család látogatását vállalta, akiknél a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről beszélnek, másrészt a termelőszövetkezetek helyi eredményeivel igyekeznek meggyőzni a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás helyes útjáról. Az asszonyok versenyt indítottak „Kiskert“ és „Keltess több baromfit“ címmel. A „Kiskert“ mozgalom célja minél több korai zöld főzeléket biztosítani a háztartásnak, kinek lesz szebb virágos kertje? A „Keltess több baromfit“ mozgalom célja baromfi állományunk szaporulatának megsokszorozása és természetesen itt is cél: kinek tisztább, rendezettebb a baromfi udvara, ketrece. SÖRÉS SÁNDORNÉ, a nagykállói járási MNDSZ elnöke. A III. kerületi MNDSz szabó-varró tanfolyam záró-vi zsgá j ár ó I Két évvel ezelőtt indult meg a nyíregyházi III. kerületi MNDSZ-ben a szabóvarró tanfolyam. Akkor még nem voltak sokan. Azóta 72-re emelkedett a létszám. A napokban tartotta a másodéves tanfolyam a záróvizsgát. A résztvevők lelkesen készültek erre az ünnepre. Plachta Istvánná, a tanfolyam vezetője irányí- •ísával a hallgatók bemutatták: mit tanultak ezeken a foglalkozásokon. A tanfolyam résztvevőinek munkából kiállítást is rendezett az MNDSZ. A kiállítás anyaga bizonyítéka an. nak: mennyire gazdaságos és célszerű, ha egy háziasz- szony saját maga is meg tudja varrni a ruháját, vagy a család fehérneműjét. — Eleinte kis babaruhákon tanultak varrni és ez nagy segítséget adott ahhoz, hogy később nagyobb anyagból szabjanak blúzt, szoknyát, kötényt, vagy kosztümöt. Széplaki Istvánné, az egyik háziasszony a következőket mondta a szabó- varró tanfolyamról: — Sajnálom, hogy tavaly nem jöttem el a tanfolyam foglalkozásaira, de az idén úgy érzem, pótoltam sok mindent. A férjem eleinte Igyekeztünk a foglalkozásokat a közösség szempontjából is hasznossá tenni. Felolvasásokat tartottunk a központ által küldött oktatási anyagból és nagy klasz- szikusaink műveiből. Látszik, hogy a III. kerületi MNDSZ eredményes munkát végzett. Ezt bizonyítja az is, hogy már most új tanfolyam megindítását tervezik. A záró vizsgán amellett, hogy bemutatták a hallgatók mit tanultak, kultúrműsorral is szerepeltek. Ehhez segítséget adott a háziipari szövetkezet ténccso- portja és a tűzoltó színjátszók. A tiszavasvári gyerekek vidám vasárnapja Szokatlan emberek men. tek vasárnap Tiszavasvári főutcáján. Valamennyien a kul- túrotthonba igyekeztek. Arcukat fekete álarc takarta. — Jé! Nézd anyukám, az meK Ludas Matyii — kiáltott fel a kis Szabó Laci és a Itul- t.úrház felé igyekvő gyerekre mutatott, aki egy ludat terelt maga előtt kiDányvázva. A másik oldalon Csipkerózsika igyekezett kecses léptekkel szintén a kultúrotthon felé. Jobbról egy katonatiszt öreg édesanyjával lépett be a kapun. csodálatos, az öregasz- szonv nagyon könnyedén mez. gott. Amott meg egv cigány- aszonv libegett rózsás szoknyában, felén szép kázsmrr kendővel. Pár lépésre ep.v kis török fiú követte öt. csak úgy csillogtak a turbánjára tűzött ékkövek. De mi történhetett itt. hogy ilyen karneváli felvonulást rendeznek a tiszavasvári általános iskolások? Talán a szünidei programjukban szerepel a jelmezes bál rendezése? Nem. egyszerűbb a magyarázat: az MNDSZ a szülői munkaközösséggel karöltve, leimezes délutánt rendezett az általános iskolások részére. Ezért terel, gette Ludas Matyi — aki nem más. mint egyik VII. osztályos út.törö — a libáját a kultúrotthon felé. A teremben szines kén fogadta a kivánesiakat. Nagyszerűen érezték manókat a ,.szabad3ágos“ tanulók. A hangulat vakáeiós. igazán vidám vett. * Ezt a kedves, szórakozással eltöltött délutánt a szülőknek és a vasvári MNDSZ asszonyoknak köszönhetik a gyerekek. A Jelmezes délután méltó befejezése volt az ajándékozás. Mindegyik álarcos gverek nyerhetett a sorsoláson írószereket, tanszereket és édességet. Nem rs felejtik el ezt egyhamar. fíjóitUa (SánHőrné nem síit kenyeret — Valikám, a krumplit készítsd el. A lisztet meg ne felejtsd el elvinni, mert nem lesz elég a kenyér. A házra is vigyázz! így búcsúzott néhány napja egyik reggel Csonka Sándorné, a nyírbátori Lenin Termelőszövetkezet tagja 11 éves kislányától. Már el is indult, mikor kislánya utána szólt: — Édesanyám, hány kenyérre való lisztet vigyek? — Elég lesz most, ha hármat hozol. Kedves, mosolygós asz- szony Csonka Sándorné. Boldog, négy szép gyermek édesanyja. Kislányára különösen büszke. — Valóságos kis háziasz- szony már — mondja büszkén. — Rá lehet bízni mindent. De a kenyérsütést nem fogja megtanulni, haI igy megy, — mondja nevetve. Augusztusban őrlettünk, azóta nem is sütöttem kenyeret. Ügy cserélem lisztért. Ha sütök, kiesik egy napom itt a tsz-ben. Nálunk majdnem 40 forint egy munkaegység értéke. Jövőre meg még több lesz. Nem éri meg, hogy a kenyérsütéssel töltsék el egy napot. Most még van csomózni való, aztán kukoricát morzsolunk, meg zsákokat javítunk. A kenyér meg jó amit a boltban adnak. Szeretjük és mindig meg is kapjuk időben. Lisztünk pedig van bőven, cserélhetek. Hiszen 28 mázsa kenyérgabonát kerestem a 430 munkaegységemre. Nagy gondot vett le ez az intézkedés az asszonyok válláról. Nyugodtan dolgozhatunk. HALMAI TIVADAR. Hírek a Szov«eHim&$éj „Varratlan ruhák" Lvov. A helyi áruház vá-: sárlói gyakran látogatják' meg az áruház ruhaosztályát. A vásárlók itt íölpró- bálhatják az előre össze-1 férceit ruhát. A szabó megnézi, megjegyzi a ruhán a kívánt változtatásokat, öt nap múlva pedig a vásárló megkapja a kész ruhát. Igen népszerűek a csak kiszabott női ruhák is. A „varratlan ruhák” osztálya havonta 60—65.000 rubel értékű árut ad el. Mindig sok a vásárló és igen jól vélekednek a vásárolt árukról. Ez év tizenegy hónapja alatt az áruház 160 millió rubel értékű árut adott el. Egy fiatal koftozparasztlány hőstette A „Szovjetszkaja Ku- bany” című Krasznodar határterületi lap hírt ad Ludmila Szvoboda, a Sze- verszk-kerületi „IljicsUtja” kolhoz egyik fiatal tagjának hőstettéről. . . . November végén történt. Az éjjeli felhőszakadás erősen felduzzasztottá az Afipsz folyót, amely kiöntött medréből. A víz elárasz-. tással fenyegette az istállókat is. A lovakat csak úgy' lehetett megmenteni, ha: valaki átúszik a folyón. A 17 éves Ludmila Szvoboda levetette felső ruháját és nem törődve a veszéllyel, a folyóba vetette magát. Sokáig kibídött a viharos je-: ges hullámokkal. Amikor az istállóhoz ért, látta, hogy a lovak már vízben állnak.! s hogy a Víz szinte percvől- percre - emelkedik. Lekan lá- rozta és egy magaslatra vezette a lovakat. Mindegyiket megmentette. haragudott, amiért esténként nem vagyok otthon. Pedig elkészítettem neki a cA liétyyeemekes SzÉplaki JltiltlúLiié Üj oktatási anyagok jelentek meg az MNDSZ központ kiadásában. A „Clara Zetkin“ című füzet a nemzetközi szocialista nőmozgalom megalapozójának életével és munkájával foglalkozik. A „Nők az 1U48- as szabadságharcban“ című füzet Teleki Blanka, Lóvéi Klára, Karacs Teréz és a többi hős lelkű asszony tevékenységével foglalkozik. * Az oktatási munka eredményessé tételét szolgálja a TTIT kiadásában megjelent „Fegyelemre nevelés a családban“ című füzet, mely a szocialista gyermek nevelés problémáival foglalkozik. * A Szabolcs-Szatmári Füzetek sorozatban „Ismeret- terjesztés“ címmel jelent meg a harmadik brosúra. Ez a7. ismeretterjesztés és az oktatás formáival az előadások tárgyával foglalkozik. Szilveszterkor a balkányi MNDSZ előadta Móricz: „Nem élhetek muzsikaszó nélkül“ című háromfelvo- násosát. mellyel nagy sikert arattak. Az előadás után reggelig tartó táncmulatságot rendeztek. Az MNDSZ tisztabevétele 3500 forint. vacsorát, befűtöttem a szobát, sőt most már azt is be tudom bizonyítani, hogy éredemes volt erre a tanfolyamra járni. Megvarrtam magamnak két ruhát és ezzel megtakarítottam 150 forintot. Bányász Józscfné, a kerületi MNDSZ elnöke úgy beszél a tanfolyam résztvevőiről, mintha valamennyi az ő lánya lenne: — Nem tagadom, féltünk egy kicsit ettől a tanfolyam, tói, mert azt hittük, nem lesznek hallgatók, de a végén annyi jelentkező akadt, nem csak a kerületből és a városból, hanem vidékről is, hogy nem tudtuk felvenni őket. A tanfolyam résztvevői közül sokan beléptek az MNDSZ-be, akik addig nem tartoztak a szövetséghez. A 72 hallgató közül legalább 50 lány és asszony olyan ügyesen megtanult szabni és varrni, hogy bátran rájuk bízhatnánk egy-egy ilyen szakkörnek a vezeté' A kemecsei és császár- szállási lányok már azt tervezgetik, hogy otthon szabóvarró szakkört szerveznek. Magastermetű, széles- vállú, örökké mosolygósarcú középkorabeli asz- szony Széplaki Miklósné, a nyírgyulaji Petőfi TSZ MNDSZ szervezetének elnöke. Senki nem mondaná meg róla az első látásra, hogy hét gyermeknek adott életet. Pedig ennyi szájnak főz, szel kenyeret naponta, mossa a ruhákat. Nem szükséges elmondani mit is jelent ez. Arról viszont érdemes egy két szót szólni, hogy mind e mellett, Széplakiné olyan asszony, akinek mindenre jut ideje. A kékszemű asszony valamikor, mint sok száz nincstelen tanyasi lány. Mándi Tibor kerekhalmi gazdaságában dolgozott, mint hónapos summás. A felszabadulás hozta meg számára az emberi életet. 1949. óta tagja az MNDSZ-nek, ezóta vált igazán társadalmi emberré, aki szereti a közösséget. s mindent megtesz azért, hogy a nőszervezet gyarapodjék a téessben, S bizony gyarapszik is. Ám nemcsak a Petőfi asszonyai tagjai a szervezetnek. hanem a kívülállók is. Szeretik, becsülik e sokcsaládos anyát, aki nem volt rest arra. hogy Szilveszter előtt 7 kilométert gyalogoljon báli engedélyért. — Talpraesett asszony — mondják róla sokan a termelőszövetkezetiek. S bizony amihez Széplakiné hozzáfog, azt tűzön, vízen keresztül viszi. Persze nem egyedül, hanem a többi vezetőségi tagokkal, Vén Benönével, özvegy Fülöp Istvánnéval, Seres Ilonával és a többiekkel. Hogy milyen okosak is az asszonyok, azt például bizonyítja, hogy nem csak olvasókört szerveztek, hanem ezzel együtt szabóvarró és sütő-föző tanfolyamat. Az első összejö- vetelen alig voltak 20-an. Bezzeg mikor megtudták, a többiek, hogy milyen szép dolgokat tanít Vén Benőné, akkor volt csak igazán jelentkező! Ma már 40-50 nő, vegyesen asszonyok és lányok járnak rendszeresen a tanfolyamra. Azt tervezik, hogy a tanfolyam végén kirándulást szerveznek, megtekintik hazánk néhány nevezetességét. S „meghódították“ a férfiakat. Simán János a Petőfi pártszervezetének titkára. Kiss János, a községi MDP vezetőség titkára segítik a tanfolyamot. Még a teaest megszervezésébe, rendezésébe is bevonták őket. Nem találtak volna jobb pénztárost B. Szőllö- si Jánosnál, a tsz elnökével. rendezőknek pedig a két párttitkárt jelölték ki szilvesztert összejövetelükön. S hogy mi mindenre képesek az asszonyok a termelőszövetkezetért, azt mutatja a 64 éves Perényi Demeterné példája is. — Nem tudnék én már a téesz nélkül élni. Rosz- szul érzem magam, ha otthon kell maradni. Inkább este végzem a házi munkát, hogy itt dolgozzak. a közösségben. — Hogy dolgozik Széplakiné? — kérdezik tőle sokszor a kívülállók. — Hogy?... Jól! Több mint 1300 munkaegységet keresett a családjával. De ez még nem minden. Széplakiénak, meg a többi asszonynak egyszer tudomására jutott, hogy a vezetőség be akarja zárni a kaput a belépni szándékozók előtt. A nő szervezetben mondták ezt el a kívülálló asszonyok, meg Széplakiné is hallotta a vezetőségtől. — Azt már nem! — robbant ki magából özvegy Fülöp Istvánné. S mi történt? Széplakiné elvlársnö vezetésével női agltációs brigádot szerveztek, Munkába indult a női brigád, Esténként vendégelt ki ki a maga szomszédjánál. Széplaki- néra is jutott bőven feladat, Bényei Péter feleségét ..puhította“, az meg a férjél. Kaptur József 8 holdas dolgozó paraszt meg először azt mondta Széplakinénak: — Míg kétágú nadrágban járunk. én ugyan be nem lépek a tsz-be. — Hát azt már ne mondja Kaptur bácsi. Egyszer nem siker ült. Felkereste kétszer, háromszor ... négyszer, Ahányszor kellett. Egyszer aztán igy állított be Széplakiné. — Na nézze meg mit kaptunk. — S kihívta az egyéni gazdát, hogy megmutassa. mit keresett a téeszben. Az öreg elámult a csodálkozástól. Negyven múzsa gabona, több mint. ennyi burgonya, 20 mázsán felüli kukorica tárult elé. Ezt látva, már nem tudott cllentállni. Még a közgyűlést sem varia meg, elment a tsz-be és aláírta a belépési nyilatkozatot. Azóta is örömmel gondol Széplakinéra, aki asszonyi eszével, kedvességével, beszédével, meggyőző szavával megmutatta neki a helyes utat. S így lépett még be 25 egyéni dolgozó a Petőfibe. FARKAS KÁLMÁN
