Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-11 / 9. szám
1956 január 11, szerda NÉPLA V A járványos májgyulladásról Állattenyésztésünk fejlődése termelő- szövetkezeteink 1950. évi terveinek tükrében Ez a betegség évek óta foglalkoztatja a magyar egészségügyi kormányzatot, a magyar orvosokat: mit lehetne termi, mit kell tenni, hogy ez a nagy járvány megszűnjön? Ez a járvány, mely különösen a második világháború óta ezer és ezer embert tesz beteggé, hónapokra munkaképtelenné; a betegek 2-3 százaléka belehal betegségébe, a betegek egy része pedig gyógyulása után is hosszú ideig panaszkodik rossz közérzetéről. —• Nagyan helyesen és szellemesen adták a betegségnek a modern tífusz nevet. — Ez a betegség olyan elterjedt, leküzdése olyan nagy feladat elé állítja a magyar orvosokat, mint ezelőtt 40 évvel a tífusz tette. A munka teljes erővel folyik. A járvány még sem szűnik, sőt erősödni látszik, ezért határozta el magát a legfelsőbb egészségügyi vezetőség, hogy nagy harcot hirdet ellene. A harcnak egy része a közönség felvilágosítása, hogy mindenki tudja azt erről a betegségről, amit tudnia kell a lakosságnak, hogy résztvehessen a járvány elleni küzdelemben, mert a lakosság részvétele nélkül az orvosok minden fáradozása kárba vész; Jelen cikkem bevezetője akar lenni annak a munkának, amelyet a mi megyénknek is el kell végeznie a járvány leküzdése érdekében. Mi okozza ezt a járványos májgyulladást? Az orvostudomány 30—40 éve tanulmányozza ezt a járványt az egész világon és a sok megfigyelésből, a sok munka eredményeképpen a következők biztosan állíthatók: Á járványt egy, illetőleg kétféle élőlény okozza: ez az apró élőlény kisebb a bacillusnál is ezért hívják latin nevén vírusnak. Ez az apró élőlény benne van az emberi testben és a beteg ember egészséges társát fertőzi. Nagyon fontos már most a következő: Kétféle ilyen apró élősdi van, mindkettő főleg a májat támadja meg, innen az elnevezés. Az egyik ilyen apró lény főleg a beteg ürülékével távozik és így fertőz; a másik pedig úgy terjed, hogy orvosi beavatkozás, injekció, •vérátömlesztés (ez ritkább) stb. viheti át emberről emberre. Nagyon valószínű, hogy a beteg 9rrának váladéka is fertőz, különbség van a két fertőzési mrd között a betegség megjelenési idejében is. Ha az első betegségről van szó, mely a beteg széklete útján terjed, úgy a fertőzés után 15—40 nap múlva kezdődik a betegség. Ha tűvel, műszerrel történik a fertőzés, a betegség 40—150 nap eltelte után jelentkezik. Ismerni kell a lakosságnak a betegség tüneteit ,is, többek között azért, mert csak így fordulhat elég korán az orvoshoz, aminek nagy a jelentősége. Minél korábban fordul a beteg az orvoshoz, annál eredményesebb lesz a beteg gyógyulása, és annál kevesebb embert fog a beteg megfertőzni. Ez a kétféle kórokozó, ez a kétféle élősdi (vírus) egyforma tüneteket idéz elő, úgy hogy a betegség megjelenéséből, a tünetekből nem is lehetne őket megkülön-< •böztetni. A megkülönböztetés a beteg alapos kikérdezése után lehetséges. Ha az egészséges ember fertőződött, akkor a fenti említett idő eltelte után jelentkezik a betegség: rossz közérzet, gyengeség, étvágytalanság, hányinger, esetleg hányás. A májtájon, tehát elöl jobboldalt a legalsó bordáknál tompa nyomás, sőt kis fájdalom. Ez az állapot 1-2 hétig tarthat, a beteg fennjár, sőt dolgozik, pedig nem jól érzi magát. Egyszerre csak észre veszi a beteg, hogy a vizelete nagyon sötétszínű, rá egy-két napra az orvos, vagy a hozzátartozók látják, hogy a panaszkodó emb-v megsárgult; sárga lesz az arcbőr és sárga lesz a szem fehérje. Ez a sárgaság teszi biztossá még a nem szakember előtt is, hogy az illető járványos májgyulladásban szenved. A sárgaság megjelenése után mindenki tudja, hogy miről van szó, a beteg ágyba kerül, amint ágyba fekszik, kezd javulni és hetek, hónapok alatt meggyógyul és hónapok után ismét munkaképes lesz. Sajnos, egy kis töredék nem gyógyul meg. Van egy fontos körülmény, mely a járvány leküzdését igen megnehezíti, az pedig a következő: A betegséget eleinte nehéz megállapítani; csak akkor könnyű felismerni, ha már a beteg sárga. Ez a sárgaság pedig néha csak a betegség harmadik hetében jelentkezik, addig pedig a beteg járkál az emberek, közt, ami árt a betegnek, de árt másnak is, mert a beteg ezen idő alatt fertőz legjobban. Még rettenetesebb az a körülmény, hogy a betegek egy nagy része nem is lesz sárga, ez a tünet elmarad és az ilyen betegek nem lesznek elkülönítve, és szabadon fertőzik embertársaikat. Ezek miatt erőszakolja és sürgeti az orvostudomány, hogy az orvosok • a sárgaság fellépte előtt már megállapítsák a járványos májgyulladást, hogy a fertőző beteget minél előbb elkülöníthessük és a beteg minél előbb ágyba kerülhessen. Ha a beteg ürülékével történt a fertőzés, ez a forma főleg a fiatalokat támadja meg: leggyakrabban 5—15 éveseket, de lehet az persze 38 éves is. Negyven év után ez ritkább. Az orvosi műszerrel történt fertőzés — a tapasztalat szerint — átvihető fiatalra, öregre egyaránt. A betegség gyógyulásáról csak annyit akarok közölni, hogy. minél előbb megállapítani a bajt és minél előbb ágyba fektetni a beteget, hogy minél előbb meggyógyuljon és mája tel[ge az 1956 évi tervekből nem felejtette ki az állat- állomány gyarapítását, az állattenyésztés hozamának emelését sem. Gyarapítják az állatállományt, emelik a tejimzamot a kocsordi Petőfi és Béke TSZ-hen jesen rendbe jöjjön. Hatékony, komoly gyógyszere még nincs a betegségnek, szerencsére a túlnyomó többség gyógyszer nélkül meggyógyul. Zsírt és zsíros ételt a betegnek ennie nem szabad. Most még röviden tárgyalni szeretném a védekezést, mit tegyünk, hogy a betegséget elkerüljük? Először hamarabb végezhetünk azzal a formává], ahol orvosi beavatkozás, injectió, vérátömlesztés viszi át a betegséget. Ezen a téren az orvosoknak kell megjavítani az eljárásaikat, hogy a fertőzés elmaradjon. Á másik fertőzési mód a következőképen megy végbe. A beteg bélsarával rengeteg' apró élősdi (virus) távozik; ez a piszok, ennek a piszoknak a pora, mindent beszennyezhet. Egy ilyen bepiszkolt tárgynak (ruha, tányér, élelmiszer stb.) az érintése elég ahhoz, hogy az egészséges ember fertőződjék és a fertőzést a szájon át a szervezetébe vigye. Ennél a fertőzési módnál sokat tehetünk a járvány terjedése ellen. A védekezést két részre oszthatjuk: az egyén ellenállóképességének a fokozására, és a második az általános rendszabályok szigorú betartása. Az ellenállóképesség fokozása: egészséges életmód, rendszeres táplálkozás és sportolás útján. Az általános rendszabályok pedig a védekezés érdekében mindenütt a legnagyobb tisztaságot írják elő, hogy minél kevesebben kapják meg a betegséget. Tehát _ tisztaság a főzésnél, tisztaság az evésnél, és tisztaság mindenütt és minden vonalon. A legfontosabb dolgok egyike az alapos kézmosás különösen evés előtt. Nagyon fontos, hogy olyan dolgozó, aki járványos májgyulladáson esett át, hónapokig ne dolgozhasson konyhában, élelmiszerrel stb., mert a meggyógyult ember még hetekig fertőző lehet. Túlzsúfoltság kerülendő mindenütt, különösen áll ez a gyermekin főzetekre, ahol a megbetegedés a leggvako- ribb. Ez lenne dióhéjban, amit erről a modern tífuszról tudunk, és amit a lakosságnak 'tudnia kell. SARVAY TIVADAR dr. megyei vezető belgy. főorvos. A megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink jelentős része az elmúlt esztendőkben nem fordított kellő gondot az állattenyésztésre, vagy nem azt az állatot tartotta ami a tsz. a tagság, és az ország érdekében a legelőnyösebb, Számos szövetkezetnek igen szép állatállománya volt, de jól tejelő tehene kevés. Pedig a szarvasmarha, különösen a fejőstehenek tartása és tenyésztése sokkal hasznosabb. mint a lótartás. Csak két számot vegyünk: egy- pár ló eg}' évi „üzemeltetése“ — etetése, patkolása, a szerszámok javíttatása stb. — 16 ezer lorintba kerül. Ugyanakkor egy tehén, amellett, hogy sokkal értékesebb trágyát ad a talajerő pótlására, mint a ló, tejet is ad. Évi 3000 liter tej értéke — 3 forintjával számolva literjét — 9.000 forint. Voltak — és sajnos még most is akadnak — termelőszövetkezetek, ahol állat- tenyésztés helyett állattartást folytattak. Maga az állattartás is biztosíthat némi jövedelmet, de azzal koránt sem jár olyan jól a tagság, mint az állatteA kocsordi Petőfi Termelőszövetkezet 1955-rc azt vette tervbe, hogy a szarvasmarha létszámát 30- ra emeli. Ebből tehén 17, szaporulat 13. Az év végén ezzel szemben 25 tehenük és 20 növendékük volt. A tejhozamot a 17 tehén után 30.600 literbe állapították meg. Az eredmény itt is magasabb lett a tervezettnél: az évi tejtermelés 17 tehénre eső része 36.772 liter volt. {( Petőfi tagjai nem akarnak itt megállani. Rájöttek, hogy milyen jövedelmező a növénytermesztés mellett az állattenyésztés, sőt arra is, hogy egyik a másiknak a segítője, előfeltétele: jó növénytermesztés nélkül, nem lehet állattenyésztést folytatni és viszont jó állat- tenyésztés nélkül sikeres növénytermesztést elérni. Ezért ebben az esztendőben is nagy súlyt fektetnek az állattenyésztés fejlesztésére. 1956-ban az állatlétszámot 51-re szaporítják. A Béke Termelőszövetkezet tervében is szerepel az állatállomány gyarapítása. 1955 végére 6 szarvasmarhával emelkedett a szarvasmarhaállománya. Tervezés szerinti 5 borjú helyett például 8-al emelkedett ez a szám. Az 1956-os tervben az üszőállományt öttel, a borjúállományt kettővel emelik és elérik azt, hogy 16 tehenük lesz. dós, mélyvákuumos elek- tronsugárcsőre. Elképzelésük szerint a képernyő normál könyvvastagságú lesz. Az új szerkezetű képernyőben fluoroszkáló rétegeket és két egymásra merőleges, finom drótrácsot építenek be. E rácsok a fluoreszkáló réteg két oldalán helyezkednek et. Egy különleges kapcsolóberendezés váltakozva adja a feszültséget hol a vízszintes, hol a függőleges drótoknak. A fénylő pont ott lesz, ahol a drótok keresztezése az adott pillanatban feszültség alatt van. A képernyő megvilágításának erőssége a feszültségtől, illetve a felfogott televíziós jelzés nagyságától függ. Ennek az elvnek az alapján igen nagy képernyők készíthetők, új lehetőségek nyílnak meg a televíziós készülékek formájának kialakítását illetően. szercLetn (Francia (ihn) nandel adja, s játéka elkísér bennünket figyelmeztetőül. Az első esetlenségek, j a számtalan mulatságos figura nem csorbította a ké- ! j sö'obi tragikus perceket s' | éreztük, hogy Férnandel ! nagy színész a szó legszoro- i sabb értelmében. Számtalan j árnyalatot tud kifejezni és i még többet éreztetni, nagy- \ nagy félszeges férfifájdalma ! megrendítő, belső indulatai \ folytonosan görgetik előre \ I a cselekményt. Játékát I szüntelenül fokozza, érez- j \zük azt az erjedést, aho- j gyan a ..futó kaland“ sú- i lyos emberi szenvedéllyé és az öregedő férfi fuldoklóan önző kapkodó féltésévé válik. Érezzük milyen hatal- imas utat tesz meg lélekben I a szerelem, boldogságot ! ígérő valójából a megköny- I nyeztető csalódásig a lány elröppenéséig. Nagy élmény volt ez a film számunkra tanulságos és figyelmeztető. KARKAV JÓZSEF hene van és 11 növendék- állata. Valamennyit nagy hozzáértéssel gondozzák és az állatok nagy jövedelmet biztosítanak a szövetkezetnek. Az 1955-ös esztendőben a hét fejőstehén 38.000 forint tiszta hasznot hajtott. Az állattenyésztésből származó jó jövedelem láttán a szövetkezet tagsága elhatározta, hogy a tsz. erejéhez képest az 56-os esztendőben fejleszti az állatállományt. A fejőstehenek^ számát hárommal, a növendékállatok számát hattal gyarapítja. Az 56-os esztendőben hizlalásra fognak — szerződésre — két növendék bikát, egyet pedig mint tenyészállatot nevelnek fel. A bikahízlalásból 25 ezer forint tiszta jövedelmet várnait, a tíz fejőstehén után pedig 54.000 forint haszonra számolnak. Pis&toly a rákbetegség ellen Megszoktuk a francia filmek könnyed, a hétköznapok világából merített jellegzetes emberi vonásokat felvillantó sokat mondó témáit. A „Tiltott szerelem“ is a hétköznapok egyszerű embereinek vívódását a burzsoá társadalmi élet és a nyugati világban élő emberek belső v iaskoáását hozza a filmvászonra. A téma egyszerű, negyvenöt éves férfi, foglalkozására nézve vidéki orvos, deresedő fejjel, az „élet delén“ túl, két kényszeredett házasság után, egy napon rádöbben, hogy valami kimaradt az életéből, ifjúkori álmodozása, valakihez tartozni, nem valósult meg. Valami véletlen folytán „összeakad“ egy „könnyv- fajsúlyú“ csinos lánykával, $ úgy érzi mellette megtalálta a boldogságot. Az első „alkalom“ után a mc- gáratalált ember mohón ragadja meg a magtaláltnak vélt boldogságot, azonban a lány mint egy szeszélyes forgószél, összeborogat nyésztéssel. Pártunk júniusi határozata, és kormányunk útmutatása nyomán termelőszövetkezeteink döntő többséA tervező mérnökök min-; denütt, ahol fejlett televízió van, nemcsak azon dolgoznak, hogy minél nagyobb távolságra, minél élesebb televíziós képeket továbbít-1, hassanak, hanem azon is, | hogy minél nagyobb lehessen a képernyő. Mint ismeretes. a televíziós készülék képernyőjének nagyságát az úgynevezett kineszkóp nak j — képcsőnek — síkfelülete\ határozza meg. A képcső! méreteinek megnagyítása1 céljából különböző kísérleteket végeztek, s most fel-' merült az ötlet, hogy nem lehet-e televíziós készülékei készíteni képcső nélkül, vagy pedig megnagyítani a képernyő méretét anélkül, hogy a képcsövet is növelnék? Igen érdekes ötletet I vetettek fel egy amerikai! cég mérnökei. Az általuk javasolt teZe-j víziós készülékhez egyálta- i Ián nincs szükség izzokatómayakürül mindent, hogy végül is az egészbe■ beleunva tovaszálljon. Ezt a mindenapos jellegzetes francia — egyben emberi — témát valójában a feldolgozásban sikerül ilyen bölcselkedő, leleplező és tanító tragikuma sűríteni. A szerelmi háromszög szinte elnyűtt témáját az eleven és szinte érezhető indokok felfedésével valóban művészi tökélyre emeli. Ebben a filmben sikerül a sekélyességeket elkerülni és as igazi, az embert vagy emberekei mozgató érzésvilág kibontásával és drámai ábrázolásával újat alkotni. Merész és szokatlan megoldás még filmen is — mely tökéletesen bevált — a „szerető“ betelepítése a családba. A film emberábrázolása tömör és szűkszavú, mégis szerteágazóén soksiinü. tlgy érezzük a forgatókönyv méllelt a szellemesen szatirikus rendezés — mely Henri Verneuil munkája — és a ragyogóan megoldott színészi játék a film legnagyobb érdeme. Csodálatosan tömör és mégis sokatmondó ez orvos feleségénél- az alakja. — Claude Kollier játéka — aki jó is. okos is. szép is, de mégsem olyan nő, akit egy férfi igazán szerethet. Frappánsan tömöríti ezt a film egyetlen jelenete, a házasság első éjszakájának felvillantásával. A nász pillanatában előrevetílődik a boldogtalanság sötét árnya. Már itt világos, hogy ez a két ember soha nem kerül igazán közel egymáshoz. Az utcalány lényében cinizmusa, és erkölcsi posványa ellenére is sokkal több az olyan női vonás, melyet egy férfi egy életen át szerelhet. Üde, fiatalos, vonzóan friss és lányos s néhol álarca mögül átvillan egy picurka őszinteség is. — Francoise Arnoul elragadóan bájos alakítása. A legtöbbet mégis az orvos figuráját alakító Fér* i j elgondolások a televízióban A kocsordi Üj Élet Termelőszövetkezetnek. hét te5.428 torint évi jövedelem minden fejőstehén utón a kocsordi Üj tlel TSZ-hen Egy angol, orvos különleges pisztolyt szerkesztett a rákos daganatok gyógyítására. A pisztolynak egészen vékony csöve van, amely behatol a rákos daganatba. A ravasz meghúzásakor a pisztoly a beteg testrészbe belelő egy apró kapszulát, amelyben rádióaktív anyag van, s az bennmarad a rákos szövetben. Ezt a műtétet többször elvégezve, jónéhány kapszulát bejuttatnak a beteg testrészbe, s azok ott, a daganat legmélyén bocsátják ki életmentő suga- gaikat. A „golyók” tíz nap múlva elvesztik rádióaktivitásukat. Borításuk plaüi- nalemezből készült, amely feltartóztatja a béta-sugarakat, de átengedi a gam- masugaraka’t. A gyógyító „lövedékek” bentmaradhatnak a testben, anélkül, hogy a szervezetnek kárt okoz«4
