Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-07 / 6. szám

2 NÉPLAP 1956 Január 7, szombat PÁRTEPITES & A pártvezetőségek újjáválasztásának tapasztalatai a vásárosnaményi járásban A vasarosnamenyi járási párt-végrehajtó bizottsága a Központi Vezetőség hatá­rozatának alapos tanulmá­nyozása után megvitatta az aktivistákkal, reszortfelelő­sökkel az újjáválasztás fel­adatait. Az alapos megbe­szélések, az előkészítés munkája meghozta a gyü­mölcsét. Általában azt ta­pasztalhatjuk, hogy nemcsak a pártszerve­zetek ügye lett e fontos feladat végrehajtása, hanem a tömegszerve­zetek ügye is. Beregdarócon a tanácsülé­sen, a népfront-bizottság értekezletén is szó volt ar­ról: mit jelent a pártveze­tőségek újjáválasztása. Az eddig megtartott tag­gyűlések többsége sikeres volt. A párttagság 95—100 százaléka jelent meg az ün­nepélyesen feldíszített ter­mekben. Kis ünnepségek, versek elmondása előzte meg a taggyűléseket. Általában jó beszámolók hangzottak el. A vezetőségi beszámo­lók át voltak itatva a bírálattal és önbírá­lattal. A vásárosnaményi tégla­gyár alapszervezetének ve­zetőségi beszámolója fel­tárta, hogy hibák vannak a kollektív vezetés terén, majd megbírálta azokat a: párttagokat, akik nem mu­tatnak példát a munkában, i fegyelemben Ugyanakkor megdicsérte a legjobban dolgozó kommunistákat, Végh György és Nagy Jó­zsef elvtársakat. A felszólalók is hasonló szellemben vizsgálták az üzem és a pártszervezet te- vékenvséeét. A pártmunka mellett foglalkoztak a ter­meléssel is és erősen kifo­gásolták, hogy a decem­berre ígért erőgépek még most sincsenek beállítva. Lelkes hangulatú taggyű­lések zajlottak le a terme­lőszövetkezetekben. A párt­tagok itt is éltek a bírálat jogával. Az ilki Lenin Termelő- szövetkezet párttagjai megbírálták például Szabó János párttagot, aki több esetben elle­nezte a családtagok be­vonását a közös mun­kába. A termelőszövetkezetelv kommunistái taggyűlési ha­tározatokat fogadtak el a terméshozam növelésére. — így volt ez többek között a kisvarsányi Béke Termelő- szövetkezetben is. A kommunisták azt is elhatározták ezen a tag­gyűlésen, hogy foko­zott mértékben foglal­koznak az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokkal, termelőszö­vetkezetüket úi tagok­kal növelik. A kommunisták felszóla­lásai nagy segítséget je­az újonnan va- pártvezetőségek­lentetcek lasz'tott nek. Az eredmények mellett hibákkal is találkozhatunk a pártvezetőségek válasz­tása során. A tiszaadonyi termelőszövetkezet választó taggyűlésére nem készültei idejében a beszámoló. En­nek ellenére a járási fele­lős hozzájárulásával meg­tartották a taggyűlést. Azt is tapasztaljuk, hogy egyes helyeken húzódoznak a fiatalok és nők beválasztásától. Teljesen Indokolatlan felté­telezni, hogy az ifjak és a nők nem állják meg a he­lyüket a vezetőségben, mert az eddigi tapasztalatok az ellenkezőjét mutatják. Min­den esetre a hátralévő tag­gyűlések előkészítése so­rán gondot kell arra for­dítani. hogy a fiatalok, de különösen a nők a megfe­lelő arányban vegyenek részt a pártszervezetek ve­zetésében. Varga István, a vásárosnaményi járási párt-vé^rehaitó bizottság PTO-vezetője. 7 Hogyan termel a Balkányl Állami Gazdaság több és olcsóbb tejet ? Még nem is olyan régen az volt a Balkányi Állami Gazdaság vezetőinek v^Je- ménye, hogy lévén a gyü­mölcstermelés mellett a fő- üzemág a burgonya és a kalászosok termelése, a szarvasmarha állomány csupán a trágyatermelést szolgálja. A tejtermelés má­sodrendű kérdés máradt. Ezen alapult aztán termé­szetesen a tehénállomány elhanyagolása is. Az éves termelési tervek figyelmen kívül hagyták a tejhozam növelését s annak olcsób­ban való termelését. Igen alacsonyra szorították az abraktakarmányt adó növé­nyek termelési területét, s a zöld és szálastakarmány termelésére sem fordítottak kellő figyelmet Trágya ugyan lett, de tej az kevesebb, mint amennyi lehetett volna és ennek is a termelési önköltsége per­sze, hogy meghaladta a tervszerinti összeget. Miért volt évről évre ráfizetéses a tejtermelés ? Egy régi paraszti közmon­dás azt tartja: szájáról te­jel a tehén. Van ebben va­lami, de még sem egészen így van. Mert a tény az, hogy akármitől nem ad sok tejet a tehén, de befolyá­solja azt az etetés módja és a jószág gondozása is. Ezt igazolja a Balkányi Ál­lami Gazdaság esete. 1954 novemberétől a gaz­daság tehénállományának étkeztetése darabonként és naponként a következő volt: 35 kiló siló, 5 kiló lu­cerna alaptakarmány; ab­rakot a 8 literen felüli te­henek kaptak, minden ..túltermelési” liter tej után 40 dekát — korpa, árpa, és Több termelőszövetkezetünk kísérletezik az ikersoros kukorieatermesztéssel borsódara összetételben. — Azonban sem az alapta­karmány, sem az abrak nem volt minőségi. A siló­ban ugyanis nem volt meg a több tejelési készséget elősegítő csöves silókuko- tica, a lucernának pedig csak a neve volt lucerna, mert valójában fűkeverék volt az. Az abrakból hiány­zott a kukoricadara. S az abraketetés még így sem volt folyamatos. Nem egy hét volt olyan, amelyikben csupán két-három nap kap­ták meg azt a jószágok. Az eiso helyes lépés Természetesen a gazda­ság vezetősége nem nyug­szik, mint ahogy nem is nyugodhat bele tejtermelé­sének eddigi mivoltába. — Hiszen olyan tehénállo­mány, mint a Balkányi Ál­lami Gazdaságé is, amely jelenleg 103 darab fejőste­hénből áll, jelentős jöve­delmet kell, hogy biztosít­son. Az 1956. évi tervkészítés­nél, már nem mint „szük­ség” üzemágat veszik fi­gyelembe a szarvasmarha­tenyésztést, hanem minden eddiginél jobban gondos­kodnak annak jövedelme­zővé tételéről. A folyó gaz­dasági évben, az 1954. évi 27, az 1955. évi 52 hold kukorica termelési terüle­tét 210 holdra emelték! Az ily területen való kukorica ' termés pedig — közepes-' termés esetén Is — mint-? egy 80 százalékban bizto­sítja a tehénállomány ab- rakszükségletét. A múlt évi 75 holddal szemben az idén 100 holdon termel a gazda-"" ság árpát. Tavaly csak 20 holdon volt silókukorica, az idén már 150 holdat fognak bevetni. A meglévő legelőt egyelőre 34 hold mesterség ges legelővel növelik. {m* A mostani télre a tava­lyinál jobb összetételű siló­takarmányt készített a gaz­daság. Összetétele: silóku­korica. csalamádé és őszi- keverékű zöldtakarmány. Á - szálastakarmány készlett; ’ 350 mázsa, ami igen finom- állapotú lucerna, lóhere és. zabosbükköny. A Magyar Mezőgazdaság c. folyóirat november de­cemberi számaiban Kolbai professzor cikket írt az ikersoros kukoricatermesz­tési kísérleteinek kedvező eredményeiről Ennek az újkeletű módszernek az a lényege, hogy egészen cse­kély kézi munkaerő fel- használásával, főleg gépi (műveléssé"; nagyobb kuko­ricatermést érnek el. Kihelyezett agronómu- saink egy része ismertette termelőszövetkezetének tag­ságával a gépi nagyüzemi kukoricatermelés módsze­rét és előnyeit. Ennek ered­ményeképpen nagy az ér­deklődés az új módszer iránt. Megyénkben .eddig 8 termelőszövetkezet határoz­ta el, hogy 5—10 holdas táblákon kísérletet tesz az ikersoros kukoricatermesz- tés kin óbálására. A balká­nyi Alkotmány, a kölesei Petőfi, a tiszabecsi Rái óczi, a szamosszegi Dózsa, a ko- csordi Vörös Csillag, a ti- borszállási Petőfi és a nyír­teleki Szabad Nép TSZ mér termelési tervében szerepel­teti e kísérleteket. A pártszervezet munkája Essaki Sark — a végtelenben Irta.: V. AKKURATOV, sarki repülő Ahol megszűnnek a világtájak Tekintsünk a földgömb- re. Az észak-déli irányba húzódó hosszúsági körök két pontban csomósodnak, az Északi- és Déli Sark­ban. A hosszúsági, vagy délköröket derékszögben metszik a párhuzamos körök. Ez a hálózat teszi lehetővé a földtekén a tá­jékozódást, a földrajzi hosszúság és szélesség meghatározását, a hajó, vagy repülőgép irányának és tartózkodási helyének megállapítását. A föld­rajzi helyzet meghatáro­zásának ezt a többszázéves rendszerét nemcsak a ha­józásban, hanem a geodé­ziai munkálatoknál is al­kalmazzák. g S míg ez a rendszer a középső szélességeken tel­jesen kielégíti az utazó­kat és geográfusokat, ad­dig az Északi- és Déli Sarkon a navigációs tisz­tek botránykövévé vált. Valóban: a földrajzi Északi Sarkon csupán egy világtáj létezik —- dél. Az Északi Sarkon nincs sq észak, se nyugat, se ke­let. Ezenkívül az Északi Sarkon még az álió órák is abszolút pontos időt mu­tatnak, hiszen itt ugyan­akkor lehet éjfél is, meg dél is, reggel is, meg es­te is. szélirány meghatározásá­ban is. Tegyük fel pél­dául, hogy az Északi Sark felé repül egy gép. A gép a farka felől kapja a szelet, ■ tehát délről, az Északi Sarkon túl azon­ban ellenszéllel találja magát szemben — és az is déli. Eszerint az ellen­szelek — egyirányúnknak bizonyulnak! 1937-ben találkoztunk először ezekkel a nehézsé­gekkel, amikor I. P. Ma- zuruk, a sarki expedíció A „feltételes délkörök" rendszere Egyirányú ellenszelek Mit tegyen a repülő, ha a póluson mindenütt csak déli irány van? Tegyük fel, hogy a Tikszi-öbölből elindult egy repülőgép egyenes vonalban az Észa­ki Sarkra, s ugyanezen irányban repülve kell el­érnie, mondjuk Grönland északi partjaii. A repülő­gép útirányában az Északi Sarkon már 180 fokos el­térés tapasztalható, anél­kül, hogy a repülőgép egyetlen fokra is eltért volna eredeti útirányától. A meglévő térképek alapján a magas földrajzi szélességi helyeken vég­zett repüléseknél ez a kö­rülmény olyan nehézsége­ket és zavarokat okozol*. hegy olykor fennállt a tájékozódás teljes. elvesz­tésének veszélye. így pél­dául egyszer egy repülő- kötelék derült, napsuga­ras időben, tapasztalt pi­lóták vezetésével elérte az Északi Sarkot és a piló­ták — igaz, hogy régeb­ben nem repültek magas földrajzi szélességi helye­ken — elvesztették tájé­kozódási képességüket. E sorok írójának rádió útján kellett helyes irányba té­ríteni, majd rádiőirányí- tással rendeltetési helyük­re vezetni a gépeket. A délkörök egymáshoz való közeledése és egy pontban történő, összefu­tása zavart okozott a Ha a sarkpontot a vég­telenbe helyezzük, akkor a geometria törvényei sze­rint, minden feléje tartó egyenes párhuzamos lesz egymással. Eszerint tehát a délkörök . nem közeled­nek egymáshoz, s a repü­lőgép útvonala és a dél­kör által bezárt szög mindig ugyanakkora ma­rad Ez pedig azt jelenti, hogy még a sarkon is minden vilúgíáj megma- íatí: az északi is, a nyu­gati is, a keleti is, a déli is... A közelmúltban a sarki repülőtisztek új térképet készítettek a magas föld­rajzi-szélességű helyeken végzett repülésekre. A sarkvidék térképére felté­teles délkörök hálózatát rajzolták. Egye;, délkörök párhuzamosan haladnak a Greenwichi-délkörrel, má­sok pedig a keleti hosszú­ság 90 fokának délke révei, így tehát most a magas földrajzi szélességű helye­ken végzett repülés kiszá­mításához a navigációs tiszt a feltételes délkörök két csoportja közül bár­melyikhez viszonyíthatja az útirányt. Ez a rendszer, amelyet a sarki repülők „a felté­teles délkörök'’ rendsze­rének neveznek, alkalma­zást nyer majd a jövőben a világürrepüiéseknél is, mivel bolygórendszerünk sarkpontja szintén vala­hol a végtelenben van ... A megfelelő abrak- és takarmánykészlet biztosítá­sa, a legelő feljavítása, bő­vítése, nyári szabadszállás építése azonban még nem elegendő a tejhozam növe­lésére, az önköltség csök­kentésére. Mindemellett még szükség van arra, hogy a tehenész-brigád jól is­merje feladatát, kifogásta­lanul végezze el a munká­ját. Éppen ennek fontossá­gára való tekintettel a gaz­daság pártvezetősége de­cember 16-án kibővített ve- í zetőségi ülést tartott, ine- |lyen az igazgató, az üzemi i bizottság egy tagja, a tehe- I nészeti brigádvezető és a I pártbizalmiak is részt vet­tek. , A vezetőség figyel­meztette a gazdaság veze­tőségét: a következő idők- j ben jobban ellenőrizze a | tehenek etetését,’a takar- jmány- és abrakkészlet fel- ! használását, az istállók | rendjét és tisztaságát; a j gazdaság vezetősége indít- i son mozgalmat a tehené­szet dolgozóival karöltve a »tejtermelés fokozására, az í önköltség csökkentésére. A pártvezetőség és a | pártszervezet tagjai a ve- I zetőségi ülés után szemé- I lyes beszélgetést folytattak I a tehenészet dolgozóival, I akik jobb munkára tettek ígéretet. Megfogadták: be­vált új módszerek megta­nulásával és alkalmazásá­val mindent elkövetnek, hogy növeljék a íejési át­lagot. csökkentsék az ^in- költséget. És alig pár hét alatt valóban tovább emel­kedett a íejési átlag. (Pon­tosan 2 deciliterrel.) A gazdaságban azelőtt soha nem alkalmazták az utócsepegtetést. Most ezt ís bevezették. Az első nap nem volt eredmény. De a (második nap már 2—3 deci jnapi többlettej mutatkozott egy-egy tehén után. S egy hét alatt ez 4 decire emel­kedett. A tapasztalat azt is be­igazolta, hogy a saját neve­lésű tehenek jobban bevál­tak mint azok a kevert faj­tájú egyedek, melyek az or­szág különböző részeiből kerültek á gazdaságba. Pél­dául a sájátnevelésű egy borjas tehenek fejési átla­ga 9.5 liter lett. Mi hát a teendő? Sajáttenyésztésű törzsállomány kinevelése. És erre sokkal nagyobb gondot fordít a gazdaság, mint bármikor ezelőtt. En­nek érdekében vezette be a mesterséges borjúnevelést is. A gazdaság jelenlegi isj- tállóátlaga az új módszerek bevezetése és a szarvast marha állomány nagyobb megbecsülése következté­ben 9.7 liter. A tehenészeti brigád tagjai a pártszerve­zet helyes javaslatai alap­ján s a gazdaság vezetősé­gének fokozottabb iránvítá- >' sa mellett nagy kedvvel végzi munkáj'í. Gonddal vigyáznak az istállórendre, szellőztetésre, tisztaságra. Pontosan betartják az egy- időben való etetés, itatás és fejési rendet. Yslóraváltliató tervek Farkas János, ae állatte­nyésztési brigádvezető azt mondja: „Most már csak néhány hét kérdése csupán, hogy elérjük a napi 10 li­teres fejési átlagot. Három deci hiányzik ehhez.“ Tervük szerint az év el­ső negyedében egy liter tej termelési önköltségét 2.80 forintra csökkentik. Nagy eredmény lesz ez a tavalyi 3.86 forintos önköltségi tervvel szemben! — A. B. — pilótája az Északi Sark környékén gépével le­szállt. Amikor rnég nem volt rádióiránytűnk, s felmerült a kérdés: mi­lyen irányban repüljünk :,/inék táborába? — Több javaslat és vita után úgy döntöttünk, hogy nem vesszük figyelembe a sarkpontot. Hiszen ez a pont feltételes, ha pedig így van, akkor a sarkpon­tot áttehetjük a végte­lenbe.

Next

/
Thumbnails
Contents