Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-07 / 6. szám

A határozatok végrehajtása nyomában A község politikai ter­vekben szereplő feladatok megvalósításához a me­gyei tanács vb. 173—19oá. számú határozata alapján a megyei és a járási szak­osztályoknak rendszeres seguseget kellett adni. — Ugyanakkor az ellenőrzés­hez járási ellenőrző bri­gádot is alakítani kellett, amelynek feladata volt té­telesen felülvizsgálni a terveket. Megállapításunk, hogy a szakosztályok nem adták meg a kiváni segítségei, a brigádok pedig nem ellen­őrizték mindenütt a terveit végrehajtását. A Vizsgálat és annak alapján az intéz­kedés főleg az adminiszt­ratív feladatok végrehaj­tására irányult, mint 'pl. a vásárosnaményi és bak- íalórántházai járásokban. Több járásból nem érke­zett a brigád ellenőrzésé­ről jegyzőkönyv, ami arra enged következtetni — de ezt a vizsgálatok is iga­zolták, — hogy meg sem indult a brigád ellenőrzés, mint pl. a fehérgyarmati, a mátészalkai és a ke- mecsei járásban. * A végrehajtó bizottság 176—19a5. sz. határozatá­val a falusi kultúrottho- nok munkájának megja­vítása érdekében intézke­dett. A határozat nyomán a kisvárdai, a nyírbátori, a baktalórántházi és a vásá- rosnaményi járásban a községi tanácsok végre­hajtó bizottságai a nép­művelési ügyvezetőkkel közösen, eredményesen szervezik a népművelési osztály témaíerve szeri nt a hetenként tartandó is­meretterjesztő előadáso­kat és a kultúrotthonok szakköreit a kemecsei és a nyírbátori járásban. He­lyes volna, ha a városi tanács vb. népművelési csoportja is megkezdené a József Attila kul túrház­ban és a város környéki tanyákon is az ismeretter­jesztő előadások szervezé­sét. * A megyei tanács vb. 165/1955. sz. határozata az állattenyésztés és ezen be­lül a szarvasmarhatenyész­tés megjavítása érdeké­ben intézkedik. A határozat nyomán a mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztő osztálya 46' községben és 60 termelő­szövetkezetben szervez fo­lyamatosan állattenyész­tési szakkört. A szervezett szakkörök több helyen már megkezdődtek. Szük­séges azonban, hogy az illetékes községi tanácsok végrehajtó bizottsága el­lenőrizze a kijelölt agro- nómusok és szakkörveze­tők munkáját és egyben biziosítsa a minél na­gyobb számú részvételt. Ugyancsak az állatte­nyésztés munkájának meg­javítását szolgálja az Öpályi Tangazdaságban, a Nagykállói Kísérleti Gaz­daságban és a Nyírlugosi Állami Gazdaságban szer­vezett továbbképző tanfo­lyam, amelyen tsz-tehené- szek vesznek részt. Decem­ber hónapban az Ópályi Tangazdaságban kétszer 5—5 napos tanfolyamot tartottak, amelyen a rész­vevők az elméleti oktatá­son kívül gyakorlati be­mutatókon is voltak. Be­mutatásra került a takar­mányok helyes előkészí­tése, az állatok gondo­zása, a szakszerű fejés, a borjúnevelés és növendék állat nevelési módszer. Január és február hó­ban további C0 termelő­szövetkezeti állatgondozó továbbképzését biztosítják. Elősegítik a tanácsok .munká­ját a békevédelmi szerződések Az elmúlt évben az Or­szágos Béketanács béke­védelmi szerződéseket jut­tatott a járási békebizott­ság útján a községi béke- bizottságokhoz. Vaja bi­zottsága negyven békevé­delmi szerződést kapott. A szerződések megkötése nagyban elősegítette a községi tanács munkáját úgy a begyűjtés, mint az adófizetés terén. Tamási Elek egyénileg gazdálkodó paraszt szin­tén szerződést kötött, s megfogadta: mindenkor eleget tesz kötelezettségé­nek. Szavának helytállt, s az elmúlt évben maradék­talanul eleget tett állam- polgári kötelezettségeinek. Idős Sólyom Miklós szin­tén szerződést kötött: már tavaly októberben teljesí­tette kötelezettségét, s az idén is példamutató akar lenni. Hasonlóképpen cse­lekedett ifjú Sólyom Gyula, Kiss András, Takács Já­nos, Tóth Béla, Sólyom András, összesen negyven vajai dolgozó paraszt. Sajnos, nem minden községben törődnek a bé-t kevédelmi szerződésekkel, Nyíribronyban a községi tanácsháza egyik íróaszta­lában porosodnak e szer­ződések. Nem jobb a helyzet Magyon, Levele­ken. Rohodon és Nyírkér- csen sem. Szikszay Péter. Megvei tanácstagok fogadóórái Január 8-án: Ifj. Majláth Mihály Csengerójfalubpn. Január 9-én: Bán György Tiszadadán; Unatenszki Pál Nyíregyházán a kiegészítő parancsnokságon. 10- én: Fekete András Pa- ftyolán; Lekli József Nap- koron; Szabó István Nyír- gyulajban. 11- én: Vincze József a megyei tanácson; Ferkó Ist­ván Kótajban; Nagy Kál­mán Penyigén; Vári Ilona Nyírbogdányban. 12- én: Gulyás Emil né Rendeletismertetéu A Magyar Nénköztáría-íte Elnöki Tanácsának Í955. évi 35 sz. törvényerejű rendeleté (megjelent Ma evő r Közlöny 1955 december 30-i számában) a megöerazdíipátri lakomáé álta­lános Jövedelemadójáról szól. A rendelet lényegesen egy­szerűbbé és áttekinthetőbbé teszi a meoőcaidasátri iakcesáa által fizetendő általános Jöve­delemadó rendszerét. Az adó­tételeket a földterület terjedel­me művelési áca és n katasz­teri tiszta Jövedelmének átlaga alapján kell kiszámítani. Az 1955. évi 36. sz. törvény­ére! ű rendelet (megjelent n Ma-gyar Közlöny december 30-i seámában) a városi és község- rendezés szabálvozáiSáról intéz­kedik. Bendelkezéseket tartal­maz e kérdés általános elvei­ről ég egészében valamint részleteiben megszabja a köz­ségrendezés üti át. A pénzügyminiszter 20/1955, P M. ez. rendeleté (megjelent a Magyar Közlöny 1955. de­cember 30-i számában) intézke­dik a mezőgazdasági lakosadé általános lövődéi emadói áról szóló 1935—35. sz. TVr. végre­hajtásáról A 21(9)1955. P. M. (megje- lent a. Magyar Közlöny 1955. december 30-i számában) a magániparceok. házrinarosok és macránkereekedők forgalmi adójáról intézkedik. A Magyar Közlöny 1955 de­cember 31-i számában Jelent meg a dolgozók betegségi biz­tosításáról s-zóló 1955. évi 39. sz. törvényerejű rendelet, vala­mint az ennek végrehajtása tárgyában intézkedő 71/1955- (XII, 31.) M. T. számú rende­let és a dolgozók betegségi biz­tosításával kapcsolatos kérdé­seket szabályozó 6/1955. (XII. 31.) SZOT-ezabályzat. A Maayar Közlöny 1956 ja­nuár 4-én mea.ielent száma tar­talmazza az 1956. évi 1. sz. törvényerejű rendeletet a. köz­ség (város) feilosztéei hozzájá­rulásról és az 1001/1956. (I. 4.) minisztertanácsi határozatot, a községi tüzoltótestliletek alap­szabály-mintájáról Nagykállóban; Bányai Ti« bor Tiszalökön; dr. Gerley Ferenc Nyíregyházán, az Irodaházban (du. 4 órakor); Nemes Imre Ombolyon j Barta Sándor Nyíregyház zán a Tejipari Vállalatnálj Balogh József Kisszekeres sen; Benedek Lajos Máté« szálkán; Dudás János Oíe« hértón; H. Józsi Irén Nyír« karászon; Kisgyőri László Záhonyban; Szoták Árpád Tyúkodon; Vancza Lajos Tiszaszalkán; Teichmann Vilmos Tiszakanyáron. 13- án: Dr. Molnár Jenő Tivadaron; Burik János Fás biánházán; dr. Esik Károly Kántor jánosiban; Komlósi Béla Nyírteleken; Miklta János Anarcson; Mikó Mi« hály Űjfehértón. 14- én: Fábián Lajos a megyei tanácson, Watla-- mány Imre Apagyon; Ra-* ráth István Baktalóránthá» zán; Czigler Elek Nyirma« dán; Király Emma Porcsol« mán; Szabó László Győr* teleken; Polcz János pedig Tímáron tart fogadóórát. k adóilzetésröl A nyírbátori járás 20 községe közül 18 teljesítette a múlt év IV. negyedévi adóbevételi tervét. A leg« jobb munkát az adóbesze­dés terén a Nyírgelsei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága végezte, a legrosszabbat & nyírpilis! és a nyírbéltek! vb. E két község a IV. ne­gyedévi adóbevételi tervet nem teljesítette. Szabotes-Szaímár megyei \ Tanácsok Lapja 1956. jaimár 7. 1. szára A z országgyűlés novem­Jr*- béri ülésén jóváhagy­ta a mezőgazdasáe 1956. évi tervét. A második öt­éves terv első esztendejé­ről van szó, és ez kidombo­rítja az 1956. évi népgaz­dasági terv, gazdasági cs politikai jelentőségét. En­nek érdekében a mezőgaz­daságban kettős felada'ot kell megvalósítani. A la­kosság növekvő szükségle­tének kielégítésére még több búzát, kukoricát, húst ■ kell termelni és begyűjteni, és ezzel párhuzamosan to­vább kell szilárdítani a me­zőgazdaság szocialista át­szervezését, Ezen célkitűzé­sek és feladatok megvaló­sításához kell hozzálátni ta­nácsainknak már január hónapban. E feladatok vég­rehajtását tanácsaink csak abban az esetben tudják si­keresen elvégezni, ha a végrehajtó bizottságok elő­segítik, ho*y a lakosság szé­les rétege bekapcsolódjon a tanácsok, mint helyi állam­hatalmi szervek munkájá­ba. Az elmúlt évben közsé­günk többségében a végre­hajtó bizottságok már je­lentős lépéseket tettek, hogy a tanácsok minden vonat- ’ kozásban az államhatalom helyi szervévé váljanak. Ezt úgy érték el, hogy gon­dot fordítottak a tanács­ülések előkészítésére, an­nak tudatában, hogy a ta­nács a tanácsülésen gyako­rolja államhatalmi funkció­ját. A tanácsülés hivatott határozatot hozni mind­azokban a kérdésekben, amelyekben a döntés joga a tanácsokat, mint az ál­lamhatalom helyi szerveit il­leti meg. A tanácsülés ha­tározza meg a helyi gazda­sági, társadalmi és kultu­rális tevékenység irányát és ennek végrehajtása érdeké­ben irányítja és ellenőrzi az általa megválasztott végre­■ hajtó bizottság tevékenysé­gét. 1? lófordul, hogy egyes községekben a végre­hajtó bizottság hibájából formálisak a tanácsülések. Ezekben a községekben hiányos a tanácstagok meg­jelenése, aktivitása és eb­A január havi községi tanácsülések bői ered, hogy a lakosságot nem tudják bevonni a fel­adatok végrehajtásába. Ez mutatkozott meg Cégény- dányád községben is, aho. a tanács elé terjesztendő beszámolót a végrehajtó bi­zottság titkára egymaga ké­szítette el, a meghívót a tanácsülés napján, határo­zati javaslat nélkül kézbe­sítették. Természetesen ilyen előkészítés után nem veit eredményes a tanácsülés. A tanácstagoknak több, mint egyharmada hiányzott. Szükséges tehát, hogy va­lamennyi végrehajtó bízott, säg betartsa a tanácstör­vényt és az Elnöki Tanács 1954. évi 17. számú határo­zatát az ülések előkészíté­sénél. A tanácsüléseket a végre­hajtó bizottság által meg­határozott időben tartsák meg, az időpontot csak a végrehajtó bizottság, mint kollektív testület változ­tathatja meg. Azonban arra kell törekedni, hogy az egy­szer megállapított időpontot ne változtassák meg. A na­pirendre kerülő beszámoló és javaslat elkészítésébe vonják be az illetékes ál­landó bizottság elnökét, a tanácstagokat. Olyan idő­ben készítsék el a beszá­molót, hogy azt a végrehaj­tó bizottság megtárgyalhas­sa, a szükséges módosítá­sokat megtegye és így ter­jesszék azt a tanácsülés elé, A z így elkészített be- számoló tartalmas, növeli a tanácstagok fele­lősségérzetét, aktivitását. Szamosit jlak községben a tanács elé kerülő beszámoló kollektiven készül el, a végrehajtó bizottság bevon­ja elkészítésébe az állandó bizottság tagjait, a tanács­tagokat. A végrehajtó bi­zottság megvitatja és úgy terjeszti a tanácsülés elé. A tanácstagok időben meg­kapják a meghívót és a ha­tározati javaslatot, amelyet a választókerületekben is­mertetnek. A választókerület lakói a tanácstagoknak megbíza­tásokat adnak, a határozati javaslattal kapcsolatban és egyéb ügyekben is. Józsa Ignác tanácstag például rendszeresen hoz fel vá­lasztók köréből javaslatot és észrevételt. A végrehajtó bizottság nem mulasztja el Szamosújlakon egyetlen egy esetben sem, hogy a tanács, ülésről hiányzó tanácstago­kat fel ne keresse. Jól dol­goznak a tanácstagok eb­ben a községben és ez meg­látszik az eredményekben is. Elsők a járásban a be­gyűjtés, az adófizetési kö­telezettségek teljesítésében, másodiknak fizették be a lejegyzett békekölcsön tel­jes összegéti A községi tanácsülések-*■ sikeres megtartása nagyban függ a napirendi pontok megválasztásától: A Ünnepélyes keretek között odtók át az új molinót a nyírbéltek i községi tonccsnok Ünnepélyes keretek között adták át január 4-én Nyírbéltek községben a tanácsnak az elmúlt évben épült új malmot. Ezzel nemcsak a nyírbéltek! dolgo­zók lisztellátása van most már biztosítva, hanem ja­vult a lisztellátása a Nyírbéltek községhez közel fekvő Penészlek, Omboly, Nyfrlugos és Fncsencs köz­ség dolgozóinak is végrehajtó bizottságok arra törekedjenek, Iwgy a fa« nácsülések napirendi terve* zetében a község problémái szerepeljenek. Általában tapasztalható, hogy a ta­nácstagok nem eléggé bí­rálják a végrehajtó bizott­ságot a határozatok végre nem hajtásáért. Ez abból is adódik, hogy több község­ben a tanács elé terjesz­tett beszámoló sem segíti elő a bíráló készség kibon­takozását. Néhány község­ben pedig a végrehajtó bi­zottság függetlenített tag­jai figyelembe sem veszik a tanácstagok javaslatait és a megválasztásnál egysze­rűen megfeledkeznek a telt javaslatokról. A tanácstagok aktivitásuk növelése, bírálókészségük fejlesztése érdekében szük­séges, hogy a végrehajtó bi­zottság elnöke a tanácsta­gok javaslatait, vagy mó­dosításra tett javaslatait minden esetben vegye fi­gyelembe és a módosításo­kat vagy kiegészítéseket á végrehajtó bizottság által előterjesztett határozati ja­vaslat elfogadása előtt sza­vaztassa meg. C zólnunli kell végül a járási tanácsok vég­rehajtó bizottságának segít­ségadásáról. Nagyon fontos, hogy a járási tanácsok \ ég- rehajtó bizottságának tagjai ne csak a tanácsülésen vegye­nek részt, hanem annak előkészítésében is segítse­nek. Gondolunk itt arra, hogy ellenőrizzék az elő­készületet részleteiben is ós különösen azt, hogy a köz­ségi végrehajtó bizottság betartotta-e az Elnöki Ta­nács erre vonatkozó hatá­rozatát. Amennyiben hiá­nyosság lenne, úgy azt se­gítsék megszüntetni. Segít­se elő a járási . tanács vég­rehajtó bizottsága, hogy a második ötéves terv első évében a községi tanácsok­ra háruló feladatokat a ta­nácsok a tömegek bevoná­sával, azok nevelésével, mozgósításával eredménye­sen hajtsák végre ignAcz Béla szerv.; csop, vezető.

Next

/
Thumbnails
Contents