Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-07 / 6. szám
Dolgozó parasztok a könyvek mellett Ismeretes mindenki előtt az a közmondás, hogy a jó gazda holtig tanul. Ennek a mondásnak csak ma van teljesen igaza. Ä „holtig” tanuláshoz ugyanis lehetőségek kellenek és ezek csak most vannak meg. A múltban a szegény ember a maga kárán tanult. A saját tapasztalás volt az önképzés majdnem egyetlen módja. A tanfolyamokról a kulákgazdák és kulák- i'attyúk gyakran gúnnyal és piszkolással elzavarták a dolgozó parasztot. Könyvekre nem volt pénze, de bizalma serr. hozzá. A „Nyírvidék” 1915. december 5-i száma a szegényember „természetében” látva az okot, megállapítja: „A kulturális haladás iránt kevés érzéket tanúsít...” Maga az állam egyáltalán nem fordított gondot a dolgozó parasztok képzésére. A kulák megvette a könyvet, a földbirtokos tanult gazdatisztet, intézőt tartott, a szegénység pedig könyv nélkül élt. A szervezett tanfolyamok sem voltak ellátva könyvekkel, mert a kulákok hallgatták az előadásokat és tanultak a saját könyveikből, a szegényparaszt részére könyvre nem áldozott az állam. A „Nyírvidékinek ugyanez a száma fanyalogva kénytelen ezt elismerni: „Ha alakulnak is gazdasági körök, hiányoznak a tudást terjesztő hasznos könyvek, szaklapok...” Voltak olyanok is, akik azt követelték, hogy a „birtokos osztály” tartson előadásokat a szegényparasztságnak. Nem késett a válasz. A „Nyírvidék” 1918 február 27-i számában a „birtokos osztály” egyik szószólója ezt írta: . én nem láttam még ügyvédet, aki jogi tanokk»!'" keveredett volna a nép közé, vagy pereskedőt, aki konkurrensét oktatná ki az üzleti fogásokra...” Nem taníthatja tehát a „birtokos osztály” sem „konkurrensét”, a szegényparasztságot. Kultúrálatlanság, maradiság jellemezte általában A magyar mezőgazdaságot. A hercegi, grófi és egyházi birtokok — természetüktől adódóan — elavult eszközökkel, öreg eljárásokkal gazdálkodtak. Az országos termésátlagokon is meglátszott ez. Az 1915-ös esztendőben (Erről az időről a kulákok úgy beszélnek, mint „régi, jó időkről”) búzából 7.68, rozsból 5.67, árpából 5.43 mázsa volt az országos átlag. Mint tudjuk, a húszas, harmincas években is alig változott a helyzet. A „birtokos osztály” azonban ilyen átlagnál is megtalálta a maga számítását, mert olcsó munkaerővel dolgoztatott. A mi államunk tanfolyamokat szervez a dolgozó parasztság továbbképzésére. A tanfolyamok hallgatóit ellátja könyvvel és minden más felszereléssel. Ebben az évben megyénkben 45 tanfolyamon tanulnak a dolgozó parasztok: 24 első évesen 625, 21 második évesen 401 dolgozó paraszt, örvendetes haladás, hogy nők is vannak a hallgatók között. Kevesen ugyan, de ez a szám biztató, é-’íői-évie több lesz a női nai:gafók száma. A hallgatók közt szép számmal van képviselve a tsz. is — 569 termelőszövetkezeti tag tanul. A tanfolyamok hallgatói általában szorgalmasak, szeretika könyvet és igyekeznek minél magasabb képzettségre szert tenni. Különösen eredményesen működik a nyírcsaholyi, a rakamazt, a balsai, a kocsordi, a szakolyi, a porcsalmai tanfolyam. Nyírcsaholyban 48, Rakamazon 28 fő tanul. A balsai tanfolyam hallgatóságának több mint a fele tsz-tag. Az előadók jól felkészülnek az előadásokra, érthetően és érdekfeszítően oktatják a hallgatókat. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni azt, hogy több községben a beiratkozott hallgatók r.em járnak el rendszeresen az előadásokra. Például Tunyogmatol- cson. Olyan eset is előfordult, hogy a hallgatók elmaradása miatt a tanfolyamot meg kellett szüntetni. Tiszakóródon 22 fő iratkozott be, de nem hallgatták meg az előadásokat. Űgyszintén Szabolcsbákán. Még súlyosabb mulasztás az, hogy Tiszaszalkán a z5 beiratkozott tsz-tag közül csak néhányan járnak rendszeresen az előadásokra, pedig a tanuláshoz minden feltételt biztosít a tanács. A tanács és a községi pártszervezetek jó felvilágosító és meggyőző munkával harcoljanak a jövőben a létszámcsökkenés ellen. Az előadók pedig az előadásokat tegyék még édekesebbé, na felejtsék azokból ki a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, a termésátlagok emeléséről hozott párt- es kormányhatározatokat. Vezessék pontosan a haladási és mulasztási naplót, ne mulasszák el ellenőrizni minden esetben, hogy jelen van-e mindenki. Az adminisztrációs munkákat is végezzék el rendszeresen, mert azok nélkül a tanfolyam előrehaladását nem lehet lemérni. Legyen minden előadónak szívügye a tantervek pontos összeállítása, mert anélkül nem lehet alapos, tervszerű oktatómunkát végezni. Lendületes versennyel végezzék állami gazdaságainkban a gépjavítást Az állami gazdaságok előtt lévő fontos téli feladatok egyike a gépek kijavi- tása. Ezt a munkát annak a mondásnak a szellemében kell végezni, hogy: „Egyszer javíts, de jól“. A Magy; Állami Gazdaság gépjavítási versenyre hívta a megye valamennyi állami gazdaságát. Sajnos, azonban a versenyhez való csatlakozók száma igen kevés. Ebből arra lehet követnez- tetni, hogy a gazdaságok A Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságról sokat hallottunk már. A legutóbbi hír arról szólt, hogy a gazdaság az országos tejtermelési versenyben, „Az ország legjobb tehenészete“ címért való vetélkedésben a kilencedik helyet érdemelte meg. A téli gépjavítással kapcsolatban pedig azt halljuk, hogy a gépek hatvan százalékát megjavították. A tervszerűséget — valamennyi gépféieség javítását beleértve — általában betartják. Ha ennek, vagy annak a fajta gépnek a javításában nem tudják mindig az ütemtervet betartani, az nem a szorgalmon és igyekezeten múlik, hanem azon, hogy sokszor — tekintettel arra, hogy most valamennyi gépállomásunkon és állami gazdaságunkban gépjavítás folyik — nehezen jutnak hozzá a szükséges alkatrészekhez. A gépjavítási munkák végzésében szorgalommal és lelkiismeretes munkával élen jár Béltecki Mihály, Urbán Ferenc, Kotesz Gyula, Tova Mihály. Nem marad el a Nagy káliéi Kísérleti Gazdaság sem A Nagykállói Kísérleti Gazdaság versenytársa a gyulatanyainak a tejtermelési versenyben. Nem ért el olyan eredményt ugyan, mint a gyulatanyai testvére, de bíznak abban a dolgozók, hogy a verseny második hónapjában utolérik a gyulatanyai gazdaságot. Az igyekezet a tejtermelés emelése mellett a téli gépjavításban is látható. E K Mátészalkai Állami Gazdaság csatlakozik a magyiak vorsenyíelhivásához Nemrég jelent meg lapunkban a Magyi Állami Gazdaság téli gép javítási versenyfelhívása. A Mátészalkai Állami Gazdaság csatlakozik a felhíváshoz. I. A gazdaság gépjavító-brigádja vállalja, hogy a téli gépjavítást a tervezett határidő — március 10 — előtt egy hónappal elvégzi és 8 ezer forint anyagmegtakarítást ér el. A javítási munkákat a következő ütemben végzi. Kijavít: 7 erőgépet febr. 20 helyett febr. 10-re 6 vontató pótkocsit 20 19 99 39 6 traktorekét 10 „ jan. 10-re 6 fűkaszálógépet febr. 20 helyett febr. 15-re 4 tárcsásboronát (ezt már elvégezték) 4 kultivátort (ezt már elvégezték) 7 vetőgépet febr. 20 helyett febr. 10-re 148 egyéb gépet 20 » 99 15-re (Ezek a gépek a következők: 40 levél borona, 18 fogatos ekekapa, 18 eke, 25 szekér, 9 tag henger. 3 lógereblye, 20 hátipermetező, 8 töltőgép, 1 szecskavágó, 1 szelektor, 1 kalapácsos daráló, 1 réoavágó és 3 kapa.) II. A tisztasági mozgalomban részt vesz. Revezeti a 10 perces mozgalmat: A téli szakmai oktatásban a brigád minden tagja elmaradás nélkül részt vesz és jó eredményt ér el. Sturman Lajosné Popomájer Lajos Bálint József párttitkár üb. elnök h. igazgató. Jó zárszámadás, új tervek a szamostatárfnlvi Ady TSZ-ben fontos munka végzésében sem szeretnének lemaradni. Eddig a gazdaságban kijavítottak 1 G—35-ös 2 Zetor-traktort, 3 MIA- motort, 3 traktorekét, 1 traktortárcsát, 1 traktorvon- tatású vetőgépet, 1 burgonyaültetőt, 1 silótöltő gépet, 7 fogatos vetőgépet, 45 levél boronát, 8 hengert, 1 műtrágyaszórót, 1 rópa- vágót és több más gépet. < A Hodásxi Állami Gaxdaságban betartják ax ütemtervet A hodászok földjén is serényen készülnek a tavaszi munkákra. Az állami gazdaságban nagy igyekezettel végzik a tava zi monkak sikerét biztosító gépek kijavítását. A gépállomány 61 százalékát már kijavították. Munkára kész állapotban van már 4 sz.'ntó és vontató traktor, 3 növényápolási munkák végzésére alkalmas traktor, 5 vető- ás több más gép. A szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezet nemrég tartotta meg jól sikerült zárszámadási közgyűlését; Egy munkaegység értéke 59 forint. A természetbeniek között mák, dió, lekvárjuttatásban is részesültünk. Idős Péteri! Miklós negyedmagával dolgozott hűséggel az elmúlt gazdasági évben és 51 ezer forint tiszta pénzt kapott. Bogya Jánosék egy esztendő alatt 40 ezer forint tiszta jövedelemre tettek szert, Fehér Gyula 36, Fehér Endre 25 ezer forint haszonban részesült a közös jövedelemből. Ügy szólván minden szövetkezeti tag megvan elégedve a lezárt esztendő eredményeivel. A legtöbben ház építésére, vagy tatarozására, szebbétételére használják fel a nagy jövedelem egy részét. Mások szoba- és konyhabútort, háztartási eszközöket vásárolnak. Például Fehír EndA Francia KP-I üdvözlik » a Növényvédő Állomás dolgozói A Kállósemjéni Növény- édő Állomás dolgozói 1956 inuár 5-én reggel a mnn- a megkezdése előtt rop-, yülést tartottak, amelyen; ímertették a Francia Kom-| lunista Párt választási | yőzelmét. A rövid beszámolóhoz lozzászóltak kommunista s pártonkívüli dolgozók, lindannyian örömüket fesztek ki a Francia Kommunista Párt nagy győzel- ne alkalmából. S hogy neg szilárdabb legyen a léke, vállalták, hogy amint réné szobabútort vett, Fehér Pálné pedig a konyháját rendezte be új bútorra!.A megelégedés további jó munkára kötelezi a termelőszövetkezet tagságát. A tsz. 30 darab sertés hizlalására kötött szerződést; Ezek gondozása, hizlalása nem akármilyen munkát igényel. A 40 darabból álló szarvasmarhaállomány részére 210 köbméter silót készítettek és a megfelelő takarmánymennyiségről is idejében gondoskodtak) Most már csak az keil, hogy a leggazdaságosabban bánjanak a megfelelő abrak- és takarmánykészlettel. A tagság egy része jelenleg dohánysirr.itással, csomózással van elfoglalva, egy másik része pedig gyümölcsfaültetést végez. Ez- ideig 7 hold gyümölcsös telepítése történt meg. De a terv: 50 hold új gyümölcsös telepítése. Simon Oyaliné NEM PIHEN TÉLEN SEM a nyíregyházi Rákóczi TSZ BtSZ-ifjésága 1955.. évi tervüket túlteljesítették. az 1956, évi tervüket még szebb eredményekkel fejezik be. Még na yobb segítséget adnak a mező- gazdaság termel vénj cinek j megvédéséhez, a téli gép-} javítást pedig időre befejez-1 zük. „Szívünkből kívánjuk a Francia Kommunista Pártnak, — írják a Növényvédő Állomás dolgozói —, hogy újabb sikereket érjen el, s a nép segítségével érvényesítse a békés politikát.“ A nyíregyházi Rákóczi TSZ DISZ-szervezetében január 5-én tartották a tag- könyvkiosztó taggyűlést. A \ árosban ők kapták meg elsőnek az új tagkönyvet — jó munkájuk jutalmául. A tagkönyvkiosztó taggyűlés ünnepélyes hangulatban folyt le. A fiatalok egyöntetűen vállalást tettek arra, hogy a tél folyamán a mezőgazdasági gépeket megtisztítják s a kazlakról mindenkor leseprik a havat. A most épülő kultúrotthon belső munkálatait elvégzik és otthonossá varázsolják. A mezőgazdasági szaktanfolyamon valameny- nyien és rendszeresen részt1 vesznek. A DISZ-szervezet fiataljai végül felhívással} fordultak a város többi tsz- ének DISZ-szervezetéhezí kövessék példájukat, s te-; gyenek hasonló vállaláso-i kát szövetkezetük megerősítéséért. A városi DISZ-bizoltság áj most meginduló versenyi győztesét röplabda felszerel léssel jutalmazza. Világ, proletánai egyesültetek f ^Hasznos és vídáin téli napok (5. oldal) ijl]IjSfffiS-ryiTIfiuFlLIiISüljjaÍ!|MillfjRádióműsor (6. oldal) XHI. évfolyam, 6. szám Ált A 50 FILLÉR 1956 január 7, szombat ^ többségében nem ismerik a! felhívást, vagy pedig saját1 lehetőségeiket kedvezőtle-! nebbnek tartják a versenyzéshez, mint a magyiaké. Aj versenyre pedig nagy szük-j ség lenne. Egyrészt biztosi-j taná a határidők betartását,! vagy a határidő előtti gép-} javítást, másrészt a minőségi munkát. Az állami gazdaságok megyei központja fordítson erre nagyobb gondot, mint eddig. A gépek 60 sxáxalékát kijavították a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban
