Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-01 / 1. szám
'.nuár 1, vasárnap NÉPLAP BEJCZI FERENC igazgató: — 1955. sokat adott nekünk. Ü.j, korszerű üzembe költözött vállalatunk, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító. 1956-ban a jólét további emelkedéséért folytatjuk a harcot. Közel 100 százalékkal magasabb tervet fogunk teljesíteni, mint 1955- ben. Mindehhez jó adottságaink vannak s a munkások létszáma mintegy 20 százalékkal fog növekedni. A negyedik negyedévben úgy dolgoztunk, hogy eredményeink után joggal reméljük az élüzem- cím tizenkettedszeri elnyerését. Az a kívánságom, hogy 1956- ban minden negyedévben teljesíts "k az élüzem feltételeket, mert ez tervünk teljesítését, s dolgozóink jólétét segíti. Egyénileg: megvan mindenem, ami fontos. Négyéves kislányomat békében, boldog életben szeretném felnevelni. ABOS JÁNOS főmérnök: — A Mélyépítő Vállalat, — melynél főmérnök vagyok, — január 1-től a 29. sz. Építőipari Tröszthöz tartozik. Kiváltom, hogy az új esztendei 40 százalékkal magasabb tervünket legalább 10 százalékkal túlteljesítsük. Hullámzásmentes, tervszerű munkát szeretnénk biztosítani, hogy legalább a második negyedévben és azután mindig elnyerjük az élüzem címet. Munkámmal méltó akarok lenni a megkapott „Mély- építőipar kiváló dolgozója“ — jelvényre és a „Barcikai emlékéremére. SUSKA FERENC ' ÜB. elnök: — Azt kívánom, hogy 1956. minden negyedévében elnyerjük az élüzem címet, s hogy gyárunk, a dohányfermentáló.- - jó munkájával elnyerje' a 'Munka Vörös Vándorzászlaját. Efénileg azt kívánom, hogy az egyik békekölcsön — No, itt van ni! Gyere csak anyukám, nézzed — örült a megtalált kicsi pontnak Agárdi László Márton, a Földművelésigyi Minisztérium mezőgazda- sági gépjavító trösztjének íőmechanikusa. — Hol? — hajolt kíváncsi arccal Agárdiné is a térkép fölé. — Itt! Látod? Nagy-e- cséd. Ez az. Nagyecsed. Ide megyek. — De Lacikám, ily'.n messzire? v — Mesz-szi-re? Ugyan, anyukám. Mi lehet ma messze minálunk? A főmechanikus felállott. A térképet az asztalra tette és a nyitott ablak felé fordult. A fővárosi fények czere, a csillámló színek kasága lobogott ott kívül. De egy nagy sárga karika mindennél magasabban ült: fenn egész az égen. — Anyu. Felesége melléje lépett. — Látod, ott valahol van Nagyecsed. ahol a hold áll. Agárdiné nézte a végre-1 len messzeségből hunyorgó nagy sárga golyót. — Ugyan, még viccelsz is velem. De Lacikám, már mondtam neked nem egyszer, hogy semmi kifogásom elhatározásod ellen. Csak... nem tudom mi lesz ott... Ifjú Agárdi László harmadik osztályos olvasó könyvét nyitva tartotta ugyan a kezében, de nem olvasott. Mintha "a várt volna, hogy szü nek. Azt akarta mondani, hr •> MIT VARUNK 1956-TÓL? . 1 ■: ■ ... Egy esztendővel újra öregebb a világ és vaskosabb a történelem, egy esztendő újra elröpült az életünkből. Nem búsulunk emiatt, mert nem haszontalanul telt ei, minden napját, óráját megtöltöttük munkával, hasznos és kellemes tettekkel, az eljövendő munkánk ’perébe vetett hitünk talajából is jóreménység fakad és színes bomlásával kárpótol azért, hogy megöregedtünk. 1956 fiatal még, de bízunk, hogy munkánkkal termékennyé tesszük és sikert, nagy győzelmeket szüretelhetünk napokkal növő, órákat rügyező fájáról. sorsoláskor nyerjek, amiből szobabútort szeretnék venni. S még azt is kívánom, hogy jövő ősszel meglátogathassam rokonaimat Szlovákéban. ABRUDÁN PÉTER vasutas: — Nemrég kaptam meg a nyíregyházi vasútforgalom- nál a „Kiváló dolgozó“ jelvényt. Forgalom menetirányító vagyok. Azt szeretném ha 1956-ban vonatja- ink menetrendszerint közlekednének. Továbbá szeretném. ha bővíthetnénk személykocsi parkunkat, javíthatnánk a vonatok fűtésén, s pontosabbá és kényelmesebbé tehetnénk a dolgozók utazását. El akarom nyerni a „Szakma kiváló dolgozói a“ jelvényt, Ha megkapom, az ezzel járó pénzjutalomból 8 éves ki"f'am részére veszek egy kerékpárt, amivel nyáron együtt mehetnénk majd kirándulni. MACSI ANDRÁSNÉ takarítónő: — A Ruházatigyár nyíregyházi telepén dolgozom. Férjem a háborúban maradt, nehezen tudom elfelejteni. Elsősorban azt kívánom, hogy béke legyen és emelkedjék életszínvonalunk. SZABÓ SÁNDOR Kiszöv-elnök: — Azt várom az új esztendőtől, hopv megyénk kisipari termelőszövetkezetei, és bennük a tagok tovább gyarapodjanak, gazdagodjanak. 1956-ban tervünk' szerint egyharmadával növelni fogjuk a méf- tékszerint dolgozó részlegeink számát. Ugyanennyivel több rn'mkét szoretnénk végezni köz^pu^-mi a lakossá" rendelésére. BÁLINT PÁL sztahanovista művezető: — A Keletmagyarországi Faipari Váúalat, — ahol művezető vagyok, — hétszer nyerte el az élüzem címet. Azt szeretném, ha ezt a folyamatosságot jövőre is biztosítani tudnánk. Sze- retném és azon leslek hogy az a közvetlen jó viszony, -r<p— a vállalat dolgozóihoz köt, megmaradna hogy velük együtt a megve helyi- ipari vállalatai között a legpéldásabban teljesíthetnénk i pártunk és kormányunk határozatait. Két gyermekünk van, most várjuk a harmadikat, továbbra is jólétben, b-M-óben szeretnénk élni. SIPOS GYULA tudósító: — Szeretném, ha 1956-ban vállalatunk, — a Kisvávdai Vulkán, — olyan jól dolgozna, hogy csak jó eredményekről kellene tudósítani a Néolanot. Kívánom, hogy a Néplap még színvonalasabb legyén, és hogy mennél többen olvassák. Egyénileg pedig az a kívánságom, hogy 1956-ban vehessek magamnak egy Jáva motorkerékpárt. Kétszer annyi sertést vágtak a megye dolgozói tavaly, mint I954-l»en A megyei begyűjtési hivatal legújabb jelentése alapján az utóbbi tíz napban 21 ezerre növekedett megyénkben a kiadott sertés magánvágási engedélyek száma. S még azt is megtudjuk e jelentésből, hogy december 20-ig kétszer annyi sertést vágtak dolgozó parasztjaink, mint az elmúlt év azonos időszakáig. Ez mindennél világosabban ábrázolja azt az útszakaszt, amelyet egy év alatt elértünk. Ebben a számadatban benne van dolgozóink életszínvonalának emelkedése, igényeik növekedése, az élettel szemben támasztott követeléseik fokozódása. Mennyi gondolatot magában rejt ez a jelentéktelennek tűnő statisztikai, számadat!. Fellapoztuk azokat a régi újságokat, amelyek felszabadulásunk előtt jelentek meg megyénkben, de egyetlen példát sem találunk arra, hogy értékelték volna egy esztendő életszínvonalának alakulását. Nem tehették meg, hiszen siralmas képet kellett volna feltárulok. TÓTH SÁNDOR, az újf hértói Gépállomás párttitkára: Tóth Sándor elvtárs, mint a gépállomás minden dolgozója a munkás hétköznapok ezer dolga, gondja közt tele reménységgel sok sikert vár az új évtől. — Hat új erőgépet kapunk 1956-ban államunktól — mondotta Tóth elvtárs. Az új gépek terveink jobb teljesítését segítik. 1955- ben sok gondot és bajt okozott, hogy volt hat öreg, rossz traktorunk. Nehéz volt velük a tervet teljesíteni, mert egyszer koptak, máskor törtek. Ezeket a gépeket selejteztük és kapunk helyette újakat. De folyik a gépjavítási munka is. Öt gépjavító-brigádot szerveztünk. Egy-egy brigádban mindig benne van az a traktoros is, 1 akinek a gépét javítják, hogy javításkor elmondhassa, milyen hibákat tapasztalt gépén, hol törik, hol romlik leghamarabb. A traktoros figyelemmel kíséri a javítási munka min5ségét, ő dolgozik majd a géppel, tehát nem veszi át traktorát, míg tökéletesen, ki nem javítják. . A traktorosok segítésére is nagy gondot fordítunk 1956-ban. Az elmúlt esztendőben többször megesett, hegy két-három napig sem látogattunk meg egy-egy traktorost. Az idén naponta kétszer megkeressük munkahelyén minden emberünket, hogy a munkáját jobban ellenőrizhessük .^elmerült hibák kiküs: lésében segítségére legye • Hiszünk benne, hogy c jaikat megvalósítják. T tcsíték erre, hogy letevőket 118, őszi 124 és mélyszántá két 100 százalékr- tették. SÖRÉS Lf . a nagykallói V TSZ elr Sőrés László teimelőszövetke mennyi tagja i sebb termés, latállomány kezdi az új esz — Én két do mondja Sőrés eh 55-ösnél bővebb i több állatot. Ha lesz, akkor a töbi mi hozzáadjuk, ill munkát, szorgalmas kezetet adunk! hág legyen. Az a terv- 1956-ban sertés Á kát 100 dara1- A marhatenyés rabbal, baros. mát pedig IOOl emeljük. Egyre in. térünk arra, hogy nec^al; « növénytermelésre, haner amellett az állattenyésztő re is méltó gondot fon' sunk. — Azt is el ke"!! möi nőm, a csecsemő kis tendő biztatására. h nem. maradunk neki s adósai. Mi az 1955-től úgy búcsúztunk el, he teleraktuk a tarisznyáji teljesítettük begyűjtési b telezettségünket. Az új e tendő bölcsőjéhez is ac’t már. Hiszünk benne, bt tsz. tagságának jó ma jóval nagyobb jövede hez, több örömhöz j. bennünket, mint ki. gált testvére, 55. A NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGÉ í • A TVcp'íop minden oK \ j jámt/c. és minden dolgi -»-s tnak sikerekben gazdag, • | dog új esztendőt kíván r «h.«** V«*1* SN*** ■ c est aznap az Ecset!: lápról is beszélt. Hogy régen lecsapolták azt és most sói; minden terem a láp helyén. A kisebbik fiú, a szőke. Gyuri pedig eképpen nyilatkozott: — Anyukám, én is meggondoltam magam. Ahová apu megy dolgozni, sok ál- j lat van az istállókban. Ezért j nem ember-orvos, hárem állatorvos leszek. Mert opu.j is vasas volt, most meg ..,; most majd ... izé lesz... parasztember. Nevettek ezen. Hogyisne, amikor egy hétéves gyermekember ilyen hamar tud „'pályát' változtatni. December 15. Keslí délután. Szinte kivétel nélkül együtt volt a Nagyecsed/ Állami Gazdaság minden dolgozója. Legalább 200 ember gyűlt össze a nagyteremben. A dolgozók . töobs ,ge fényes cipőben, tökélete', vasalásé pantallóban, a legfinomabb kalapban és nyak- I kendővel képzelte el az új ' igazgatót. Egyenesen a minisztériumból érkezett, az. Egyik-máslkőjuk előre ne-1 vetett azon: fni sors vár aj gazdaságban az ilyen városi öltözetre. A vezeti beos’tá. súak azonban má- tudták (egy előzetes bemutatkozás után), hogy mindebből csupán a nyakkendő vji me- Egyébként dinzn mát, egye? any'""'' c't lianiLadih lenéi elvtárs már akkor gondolt minderre, amikor még Buda,pesten a két és fél hónapos előkészítő tanfolyamra járt. Kedves elvtársak! - kezdte beszédét az új igazgat ó. Én a párt szavára önként jelentkeztem falusi munkára, otthagyva a várost, a régi munkahelyet, a megszokott környezetei. De máris úgy érzem, párnapos itt tartózkodó som után: nem vagyok idegen helyen. Dolgozók vagyunk mindannyian s nekünk ismerni és megbecsülni kell egymást. Egy célért vagyunk és küzdünk: hogy szeretett országunkban m>- elöbb megteremtsük a soha nem látott bőséget, jólétet... A fejek összehajoltak itt •is, amott is. Mind többen és mind gyakrabban helyeselte/:. Am’kor pedig az igazgató befejezte első beszédéi u gazdaság dolgozói előtt, utolsó szavai után nyomban hatalmas taps csattant. December 21 délalőttje: a fejőguliiósok megbeszélés: a Zuhogó tanyán. — Wem lehet ez . tovább, eivfá.rsak, hogy a gazdaság enkénti tej e-meléie liter r.aponla Több kell termelnünk. De nt persze nem a 3 05 forint terme- ggel, hanem jó- •an. Meg tudjuk akarjuk: r Mert mindenhez csal: szívás akarat keli. A fejőgulyások egymásra néztek. Persze megvolt arra az ok, hogy miéit. Az új igazgató' megérkezésé előtt olyan Hangolc keveredte!:, sok másmilyennel együtt, hogy: „Nem fog az. érteni semmit a gazdaság dolgaihoz: városi ember, mit tud az itt tenni?“ És lámcsak, mennyire másképp lett. Mert igenis, éiii a dolgokat. De meg a beszéde. arra aztán muszáj figyelni, szólni. Novak István kezdte először: — Én a magam részéről vállalom, igazgató elv-társ. hogy a napi fejési átlagot a reám bízGtt teheneknél 1956 január 31-re 12 literre emelem. Utána a többi fejögulyás fogadta meg: január végére 10 literre emelik a tehe- -cvkénti napi tejtermelést. Dél lelt, mire az új igazgató, Gábor István párttitkár és Pepik József fő- agronómus kíséretében ii-z- < sóért a központba. D? Ősz Lajos kocsi-; akkor néze t csak nagyot, araikor dél- után két óra tűiben újra fognia kelle f/. Persze, nem a lófogás ütött szeget a fejébe. hanem az litiránv: megint le a Zuhogó tanyára, Hiszen most, jö tek fel apa pár órája. Mit akarhat ott ismét a* igazgató társ? m -í idA - 't csörgött; az út csupa víz és I teménytelen sár... , Agárdi elvtárs benyitotta’ puhán meleg, párás levegő- \ iá istállóba. Sehol egy em-\ bér. Pedig kezdődni ke'lcne | j a délutáni etetésnek. De ni- \ | csak, ott mintha lenne va-j ; laki. Egy alig hét éves fiú- \ •gyermek motozott beljebb 1 i egy Lillává!. — Ki fia vagy? ' A gyérek kesében meg- j Cilii a villa. Ismeri: már ő \ | is az új igazgatót. — Kiss Sándoré. ! — Apád az ügyeletes? j — Igen. I — Hol van? . , i j A kicsi Kiss lehajtottaj j fejét. Mit tegyen? Meg- j j mondja? Ne mondja? — Ott van. Az ágyon Ekkor ébredt fel az i'-gye. Hetes fejőgulyás. Amennyire i '.csal: lehetett, kerülte a.:l igazgató tekintetét. — Hogy lesz így valóra J váltva c, fogadalom. Kissi elvtárs? : — Azonnal kezdeni c,u:ii- tam... Már éppen... — j. Hej, heh nehéz csöftii-esá- rarni a szár, amikor tetten I érik az igazságot. A következő pillanatban , felrúgta aj fejét és továbbra ,i -sc«i- , j leies emberség Ha-tvién be-| | széli: — Többet nem for- j dvl elő ilyesmi, igazgató i elvtárs. I És így lett,-yf Csal: pár nap vjí, hattá | a.z 1955-ös esztendő bői. \ Agárdi László Márton elv- társ. a Nagyécsedl Állam: l'*- ;g Jíi igazgatója m papírt | ■Ve;- Ar-‘ cin szikrányi fáradis, j ült, pedig hosszú eőr.-V ! egyebet sem csinált,'' .*<■ számolt és számolt, fői nem mindegy az, i lesz a gazdaság köve - '■ évi termelési terve. meglehet ugyan nálni, de még az ötvé év sem volt teljesen .L-. — . ben". Még jó 20 száza hiányzott a mélyszán terv teljesítéséből, En pedig meg kell lenni! il jen a három gép éjjel- p, pal. Még mehet... Jí n1 'mindenből többet kell meint. Szégyen példán dánként 93 mázsa > e> put hozni ki a fc Pa/ Február 15-re meg ia ditani a tiborszállá í(?, egységben a mi ls borjúnevelést. Égi darabbal. A körr._ ... melős'övetkezetekneÚ '* . gyen hol megtanulni ezt (, gazdaságos módszert... Há^V, már ezt mind tudja és aiej~. akarja valósítani. Szép les:, érdemes volt idejönni ér c. És most éppen ezt akar a megírni családjának. Elküldeni itekik, megérkezése óla a harmadik levelet. l<’r i kezdte: *' ..Drága anyukám, kec gyermekeim! A legutóbbi levelet is persze, hogy megkapL ^ Nagyon örülök neki, hogj egészségesek vagytok. Ezzé nálam sincs hiba __ Rüví désen velem lehettek. Ei már úgy érzem magarn mintha rég itt élnék. Ti i úgy gyertek majd, mint’ haza érkeznétek
