Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-01 / 1. szám
NÉPtiAr 1!>56 január 1, vasárnap éjén mutatták házán a télial- stéséröl készített (gy érdeklődést film nemcsak zán, hanem szeriében és Szabolcs túl is. árban tartotta idei előadását Szabolcsban az Állami Fa- Ez alkalommal oe az országos si- 'ettyes” című vígjá>ndoa készülődés után útra az országos béke- resszus szabolcsi kül- ége. Paszabi hímzése- vitt magával, egy ma- vjt, egy korsónyit a tag főid ki ne rür Zá,nyból békevonatot indí- ittak a vasutasok a kong- esszus tiszteletére. A Sport- sarnokban Esze Gábor tarai dolgozó paraszt Esze ámás és Bajcsy-Zsilinszky abadságszerető népéről beélt. A II. Békekölcsön áprilisi sorsolásán Kovács István tiszavasvári tsz-tag 50.000 forintot nyert. Ez volt 1955- ben a legnagyobb nyeremény Szabolcs-Szatmárban. — Májusban Nyíregyházán forgott a szerencsekerék, újabb ezreket ajándékozva meg kisebb-nagyobb nyereményekkel. — Október 1-én nagy sikerrel zárult a VI. Békekölcsön jegyzési. Májusban avatták fel a tiszalöki szülőotthont. Az új intézményt egycsapásra megszerették az erőmű építői, a környék lakosai. Az első három hónapban keréken 100 gyermek látta meg itt a napvilágot. Gyermekotthon-avatás is volt májusban. A berkeszi fiúotthont, az ország legnagyobb ilyen intézményét adták át rendeltetésének. Márciusban jelent meg a irthatározat, amely ered- ényesen vette fel a hárít a jobboldali hibák el- í. A megyei pártaktíva gy érdeklődéssel hallgat- Hegedűs András elvtárs izolálását. Március 15-én Kossuth- dijat kapott két szabolcsi pedagógus: Kolláth László naposi és Ambró Ilona kál- nánházi tanító. Áprilisban költöztek be a ikók Nyíregyháza új bér- bájába, a több mint 80 oh '^ha. Júniusban szovjet ifjúsági küldöttség látogatta meg megyénket. A komszo- molisták hasznos tapasztalatokat adtak át a tisza- dobi Táncsics Termelőszövetkezet és a Balkányl Állami Gazdaság fiatalságának. A balkányi kultúres- ten szovjet és magyar népi ■gyüttesek léptek fel. Mandics János, a Nyíregyházi Sertéstenyésztő Vállalat telepvezetője megkapta a „Szocialista munka hőse” kitüntetést. A szaporulat és a súlygyarapodás kiváló eredményeit jutalmazta államunk e magas kitüntetéssel. Ez év augusztusában, az új kenyér megjelenésével szinte egyidőben kezdték meg a munkát Űj fehértó új kenyérüzemében. Az ijeemben 28 munkás dolgozik. 6 kemencéje a község 21 boltját látja el kenyérrel. A gabonabetakarítási munkák kellős közepén aggasztó híreket közölt a rádió vízállásjelentése: nagyon megdagadt a Tisza. Különösen nagy volt a veszély Tiszalöknél, ahol az erőmüvet és az egész községet elöntéssel fenyegette a víz. Egy éjszaka már a harangokat és félreverték. A község dolgozói egyem- berként álltak a gátra és közös munkával megakadályozták a víz kitöréséi. Fehérgyarmat fejlődő kultúrájának tanújeleként itt avatták fel a megye egyik legszebb moziját. Október: az őszi betakarítás hónapja. Szedésre érett a szabolcsi homok kincse, a Jonathán alma és elindulnak az első szállítmányok a nyugati országok felé. Novemberben nagy lépéssel haladt előre a tiszalöki erőmű építése. Beemelték az 1. számú turbinát, s ezáltal lehetővé vált, hogy néhány hónapon belül meginduljon Tiszalökön az áramtermelés. Üjbó! kedves vendégei vannak a megyének: Kárpátukrán küldöttség keresi fel Vásórosnaményt, Nyíregyházát, a város üzemeit, termelőszövetkezeteit. — A sóstóhegyi Vörös Csillag TSZ szocialista verseny- szerződést köt a tiszasala- moni kolhozzal. Kisvárdán érdekes jubileum van: 25 éves a Gül- baba burgonya. Teichmann Vilmos kutató, a Gülbaba kitenyésztője a Néplapban ismerteti munkásságát. Július elsején a megye 400 új pedagógusa vette át megbízólevelét a nyíregyházi IV. sz. általános iskolában. özepiemuci neu es a Későbbi hónapokban is több alkalommal névsort közölt a Néplap azokról a kom- j munistánról, akik a párt j hívó szavára otthagyták a város sok kényelmét és fa- I lusi párlmunkéra jelentkcz- ! lek. Decemberben mutatkozott be az újjáéledt nyíregyházi színjálszókör Ben Jonsoh Volponc című komédiájával. Az előadás nagy sikert aratott a közönség és a szakértők körében egyaránt. Júliusban és augusztusban r.agy lendületet vett. a termelőszövetkezetek fejlődése. Tl.szaszalka és Zajlu | tsz-község lett. Több uj tsz. alakult a megyében és ezrével léptek be a dolgozó parasztok a régi szövetkezetekbe is JUBILEUMI ÉV a Kossuth Lajos gimnáziumban Ü nnepre készül a nyíregyházi Kossuth Lajos gimnázium. 1956. május 26-27-én ünnepli a gimnázium nevelőtestülete, tanulóifjúsága, öregdiákjai, hogy 150 évvel ezelőtt, 1806 augusztus 20-án a nyíregyházi evangélikus egyház tanácsában a város polgárai kimondották -egy „profesz- szori főbb iskola felállításának szükségességét.“ 1753-1 in jelentek meg a nyíregyházi földeken városunk megalapítói, a Békés megyei szlovák telepesek. Pusztulás, ember nem lakta vadon fogadta őket itt, a régi jobbágyok viskóit belepte a bozót. A hajdani századok virágzó életét, gazdaságát megsemmisítette a török, elpusztította a Habsburg gyarmatosítás. Alig telt el fél évszázad, az új lakosok vérrel és verítékkel, a természettel és a feudális földesurakkal folytatott harcban meghódították a szabolcsi földet. Nyíregyháza virágzásnak indult. Különösen a napóleoni háborúk gazdasági konjuktu- rájában fejlődött a város, így polgárai a föld termő- vététele után harcba indultak a földesúri terhek megszüntetéséért, földjeik tulajdonáért, megváltásáért is. A gazdasági síkon elért eredmények, az ipar és kereskedelem lassú kibontakozása, a földért és a városi önkormányzatért folyó harc szükségessé tette, hogy az új hazát teremtő telepesek a csiráiból kibontakozó polgári lét továbbfejlesztése és biztosítása érdekében gyermekeiket a tudományok fegyverével is felruházzák, hogy ezekkel küzdjenek majd azok a zabolátlan természettel s a nem kevésbé kegyetlen társadalom erőivel, a feudális földesúri furfanggal. „Az most a mi szándékunk“ — mondotta ki a tanácsülés 1806 augusztusában — „hogy oskolai intézeteink jelen állapotját feljebb emeljük, s az által szeretett gyermekeinknek utat nyissunk nagyobb tökéletesedésre.“ És 1806 szeptemberében, Karlovszky József meghívott eperjesi profesz- szor vezetésével megkezdődött a felsőbb oktatás. Csaknem ötven éven át újabb cs újabb ifjú had jelent meg minden szeptemberben az új iskolában, egymás nyomába lépő professzorok tanították egyszerre négy osztályban korunk tudományát a szabolcsi diákoknak, a gramma- tistáknak, donalistáknak, svntacistáknak és rektoroknak, ahogy akkor nevezték az alsó osztályok tanulóit. S az elmúlt 150 év diákjai a négy osztály elvégzése j j után sikerrel folytathatták } tovább tanulmányaikat a | felvidék középiskoláiban. ÍVJ it tanultak a profesz- szőri iskola diákjai? Az első professzor meghívó levele szerint a tudoma- j nyokra akképp fordítottak i gondot, „amint az idő szel- I lerne“ es a professzor „bölcs I belátása“ javallottá. Karlovszky József egy feladatát azonban pontosan meghatározták a város polgárai: „...a honi nyelv gyakorlását és tanítását mindenek felett kívánjuk“. | Olyan követelmény ez az egyszerű szlovák telepesek- i tői, amelynél többet a 19. j század elejének haladó ■ magyar nagyjai sem igen '• hettek. ■»olgán fejlő- '■’vát őszen Bach-korszak abszolutizmu-* sa bilincset vert a kulturális fejlődésre is. Az 1851-ben bevezetett kötelező gimnáziumi tanterv „mind az oktatókat, mind a tanítványokat nagyon terheli; továbbá igen költséges és olyan, mely által a tanulás és iskoláztatás gátlása egyenesen céloztatik“, így a professzori iskola elsorvadt, beolvadt az elemi iskolába. 1855-ben új mozgalom indult el egy nyíregyházi középfokú oktatási intézmény — reáliskola — megteremtésére. A polgárosodás útjára lépett Magyarországon Nyíregyháza polgárai sem nélkülözhették a korszerű tudományos ismereteket. 1858-ban befut Nyíregyházára az eteő vonat, kiépülnek az első ipari üzemek, a középiskola sem várat sokáig magára. A z 1861-es évben Nyír- egyháza város 100.000 forintos alapítványt tett a „már azelőtt is egy tanárral fennállott, majd a letűnt korszak mostoha viszonyai között enyészetnek indult... algimnáziumi iskolának . . . újjonan szervezésére ... egy hivatásának méltón megfelelő és az ipartudományokra ... figyelemmel leendő algimnáziumnak alkotására és örökös fenntartására ...“ Az alapítványlevél még nyomatékosabban, mint az 1806-ban történt, leszögezi, hogy „hazafiúi őrök, hű érzelmeinket ts méltó súlyba véve — az ezen alapítványból alkotandó és fenntartandó algimnáziumban a tanítási nyelv örök időkre és kizárólag a magyar leszen ..Az alapítólevél ugyanekkor az új gimnázium kötelességévé teszi, hogy diákjait „a haza cs közügy iránti hűség buzgó ápolására“ nevelje. Az intézet története azt mutatja, hogy az intézet az elmúlt évtizedeken ezt a kötelességét teljesítette; Nemcsak negyvennyolc és Kossuth szellemét hordozta nevében, hanem a nemzeti függetlenség és szabadság gondolatát tartotta fenn az 1891-ben alapított Kossuth, az 1923-ban alapított Petőfi versenypályázatában is. A „haza és közügy iránti hűség" érzését nevelte aa intézet a Kossuth-pályázaj 1896 évi győztesébe, Szende Pálba, a Magyar Tanács- köztársaság államférfiéba, a Szamuely testvérekbe, ezt az érzést vitte magával Münnich Ferenc, Olt Károly, midőn életüket a munkásosztály harcához kötötték, ez az érzés irányítja a Kossuth-díjas Szalay Sándor kezét tudományos munkájában. A z idő gyorsan pereg. 1864-ben az új algimnázium négy osztályában kezdődött a tanítás. 1872— 1887 között megnyílnak a gimnázium felső osztályai, és 1888 júniusában kirajzanak az első érettségizettek. A tanulók létszáma a nyolc osztályban erre az időre 240 főre emelkedett. 1921-ben vette fel az intézet Kossuth Lajos nevet, de az elmúlt 150 évben ezer és ezer diák szivét hatotta át a kossuthi szellem, az igaz hazafiság, a tudás, a népért élés szelleme. S ezeknek a diákoknak száma évről évre nőtt, ncpl államunkba sokszorozott an. 1949-ben — az intézet álla- ’mosításakor 5 osztály 190 diákja, ma 13 osztály 400 diákja vallja magáénak az orváth Sándor igazgató.
