Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-26 / 22. szám

A munkaverseny szervezői Megyénk üzemeiben gyakran tapasztalhattuk, hogy a szocialista kötelezettségvállalások szarvezéséhez a felajánlások szövegét előre elkészítették, — nagyon sokszor ki is nyomtatták. Nem egyszer előfordult az is, hogy egy-egy szakszervezeti csoport vagy több dol­gozó felajánlását ugyanaz a kéz írta meg. Maguk a versenyzők sok helyütt csak kitöltik azokat, nem gon­dolkoznak azon, hogy milyen lehetőségek állnak előt­tük a verseny kiszélesítésére, hanem sablonosán beír­ják egyforma vállalásukat. Természetes, hogy így a versenyfelajánlások nem tükrözik a dolgozók egyéni Képességeit, munkájának sajátosságait. Mit tesznek ilyen. esetben a szakszervezeti bizal­miak, a munkaverseny szervezői? Feladatuk nem ter­jed tovább a kitöltött űrlapok összegyűjtésénél és a jelentésnél, amiben a munkaveseny „állásáról” szá­molnak be. Munkájukban túlteng a papír, az admi­nisztráció, a bürokratizmus és közben elhanyagolják, elfelejtik legfontosabb feladatukat, -—- a munkások nevelését verseny közben. De mi mást is tehetett volna még az elmúlt év utolsó hónapjaiban az a szakszervezeti bizalmi, aki a Szabolcs-Szatmár Megyei Építőipari Válallatnál, vagy a megyében lévő más építőipari vállalatnál dolgozott? Munkáját, feladatát nem vették figyelembe és alig melegedett meg az egyik építkezésen, már egy má­sikra helyezték, mert ott várt rá „fontos munka”. Ez a „fontos munka” néhány hét, — jobb esetben néhány hónap — után aztán újra egy másik építkezésre szó­lította. Lehetett-e így társainak nevelője, segítője? Volt-e ideje arra, hogy megismerje munkatársait, a munkahely sajátosságait? Szervezhette-e megfelelően a szocialista versenyvállalásokat, hogy azokban a mun­kahely minden dolgozójának tehetsége, munkájának sajátossága tükröződjön? Ezt a tűrhetetlen állapotot ismerték fel a Megyei Építőipari Vállalat vezetői, — a vállalat igazgatója, párt- és szakszervezeti vezetői- és ez év elején intéz­kedést hoztak: meg kell teremteni az építkezések törzsgárdáját. Az intézkedés egyik legfontosabb része kimondja: az építkezés befejezéséig nem szabad elhe­lyezni a bizalmiakat csak a párt- és szakszervezeti vezetők hozzájárulásával. Ez a helyes intézkedés bizto­sítja a jó munka előfeltételeit. A szakszervezeti bi­zottság elnökén és vezetőin, és természetesen a bizal­miakon a sor, hogy bebizonyítsák: jó előfeltételek mellett az eddiginél sokkal eredményesebb lesz mun­kájuk. Természetesen nemcsak az építőiparban találunk helytelen munkamódszert a versenyek szervezésénél, hanem akad a más iparágak szakszervezteinek mun­kájában is. Nem ritka az olyan eset, ahol a műszakiak, — leginkább a művezetők — bevonását a munkaver­senybe úgy értelmezik, hogy velük szerveztetik a ver­senyt. Ez ugyancsak helytelen, mert a verseny gaz­dája mindenkor a szakszervezet. A művezetők feladata, kötelessége, — hogy biztosítsák a verseny feltételeit, gondoskodjanak olyan munkakörülményekről, hogy a dolgozók felajánlásaikat teljesíteni, túlteljesíteni tud­ják. Igen helyes ezen a téren a Nyíregyházi Dohány­beváltó és Fermentáló Vállalat üzemi bizottságának munkája. Itt a bizalmi felvilágosító munkája nyomán teszik meg felajánlásaikat a dolgozók és a művezető segíti azt. Ennek a közös és jó munkának köszönhető például, hogy Szakái Mihály sztahanovista üzemvezető műszakjában a dolgozók egy negyedév 3latt 827 má­zsa dohányt takarítottak meg, több mint félmillió fo­rint értékben. A Vulkánban is jól dolgozik a szakszer­vezet, szép eredményt érnek el a verseny szervezésé­ben a bizalmiak, azonban az egyes műszakok verse­nye mellett elfelejtkeznek a műszaki vezetők verse­nyéről. Nem szabad elfelejtkezniük az üzemi bizottságok­nak, a szakszervezeti bizalmiaknak arról sem, hogy az ő jó vagy rossz munkájukat jelzi a kitüntetett dol­gozók számának alakulása is. Szervezzék úgy a mun­kaversenyt, hogy az összhangban legyen a különféle kitüntetések elnyeréséhez szükséges feltételekkel, mert az alapos, körültekintő vállalás elősegítője a különböző kitüntetések elnyerésének. A szakszervezeti bizalmiak egy percre se feledjék el: a jó vállalás serkent, ösztönöz. A munkaverseny a szocializmus építésének nélkülözhetetlen eszköze, — minél többen vesznek részt benne, annál gyorsabb, eredményesebb munkánk. Legyenek a szakszervezeti bizalmiak második ötéves tervünk harcos Katonái, hi­szen előrehaladásunk nagyban függ tőlük. Jó szervezéssel készül a nyíregyházi Ságvári TSZ az 1956-os gazdasági év munkálatainak végrehajtására Január 16-án tartotta a nyíregyházi Ságvári Ter­melőszövetkezet az 1956-os gazdasági év munkáinak szervezésével kapcsolatos közgyűlését. Ez a közgyű­lés különös jelentőséggel bírt. Ugyanis ezen a köz­gyűlésen elnökölt először Horváth elvtárs, aki a párt hívó szavára érkezett a tsz-be és a tagság bizalmá­ból elnökké választatott. — Nagy fontossága abban volt e közgyűlésnek, hogy a párt- és kormányhatároza­tok szellemében meghatá­rozza a tsz. az 1956. évi gazdasági munkák végzé­sét. A tsz. vezetősége szüksé­gesnek látta, hogy erre az évre az előzőktől még terv­szerűbben készüljön fel. — Ennek egyik legfontosabb alapja pedig: a szükségle­tek és adottságok összehan­golása, a rendelkezésre álló munkaerő számbavevése, összehangolása a szövetke­zet területével, állatállo­mányával és nem utolsó sorban a brigádok és mun­kacsapatok helyes megszer­vezése, kialakítása. A közgyűlés úgy határo­zott, hogy ki kell alakítani külön a növénytermelő, ál­lattenyésztő brigádokat és e két brigádon belül kerté­szeti, gyümölcstermelő, ál­latgondozó, fogatosok és ta- karmányozók munkacsapa­tát kell megszervezni. Nem kis feladat ez. — ugyanis arról van szó, hogy a tsz-ben a tagság legjobb képességének megfelelően kell megtalálni kinek-kinek a munkabeosztását. Ez nagyrészben már is sike­rült. Amire eljön a tavaszi munkák özöne: nem lesz szükség kapkodásra, mert a tsz. tagsága szervezetten, jó munkabeosztással áll a munkák végzésére Szilágyi János terv előadó. Jelentés a gépjavítási munkákról A kedvező téli időszak lehetőséget nyújt arra, hogy az őszi mélyszántásban le maradt községek pótolják ezt az őszi munkát is. Ha továbbra is így alakul az időjárás, a tavaszi szántást korábban meg lehet kez­deni. A gépjavítás meggyor­sításával az időjárás sürget leginkább és az hogy a termelőszövetkezetek vár­ják a gépeket, hiszen ebben az évben még többet dol­goztatnak a gépállomások­kal, mint eddig. HÍREK KISVÁRDÁRÓL A BELSPED kirendeltség dolgozói első dekádtervüket jóval 100 százalékon felül teljesítették. Jó munkát végzett Vass István, aki 55 éves kora ellenére is ver­senyre kelt a fiatalokkal és 167 százalékra teljesítette a rá eső tervet. Pólyák Sán-i dór is több mint 150 száza­lékos eredményt el. járási tííxbiztositó hivatal már hónapok óta a Dimitrov utcában székel. Sokan kere­sik ezt a hivatalt különféle ügyes-bajos dolgaik elinté­zésére, de nehezen találják meg. Ennek az az oka, hogy még mindig nem tették ki az épületre cégjelző táb­lájukat, és így megnehezítik az őket kereső dolgozók munkáját a sok érdeklődés­sel. A postáról is s/éinom kell néhány szót. Ideje volna rendet teremte­ni a bélyegvásárlás, az aján­lott levélfeladás és a pénz­feladás körül. Azt is meg kell említenem, hogy a pos­taládákat rendszertelenül ürítik és nem tüntetik fel a levelek kiszedésének idő­pontját. H. J. A gépjavítási versenyben a csaholci, nagykállói, tyu- kodi, vencsellői gépállomá sok kerültek az elsők, a legjobbak közé. Csodálko: ni lehet az olyan gépállo­máson, mint az encsencsi. A mezőgazdasági munkában mindig az elsők között em­legettük. Megérdemelten; A gépjavításban viszont a 18. helyre csúsztak. Jó volna, ha ebben is megembe­relnék magukat. — Ezt kell mondani a nagyecsedi, újfehértói, tiszaszalkai gép­állomásokról is. Ügy szép az élet, ha változatos. Változ­tassanak hát ők is rajta, unalmas mindig az utolsó helyen ballagni. Vegyenek példát a csahoL ci gépállomás traktorosaitól; Hogy értek el szép eredmé­nyeket? Ügy, hogy a gépja­vításban is versenyez az öt brigád. Perényi György munkagépjavító brigádja például 125 százalékos terv- teljesítésével került az élre. Az erőgépjavító brigádok között pedig Petre András brigádja 150 százalékos tel­jesítésével. Versényeznek a brigádo­kon belül is. Kiss György, Kuncsek János és még so­kan egyéni versenyükkel segítik elő a brigád jó ered­ményeit. Tervük, hogy feb­ruár 15-re befejezik a gép­javítási munkákat. Kiss Lajosné. 110 éve van megyénkben vízügyi szolgálat Megyénkben ezelőtt 110 esztendővel, 1846-ban ala­kult két nagy ármentesítő társulat, a Felső Szabolcsi Tiszai Ármentesítő és a Be- regmegyei Ármentesítő és Vízszabályozó Társulat. Ezt a két társulatot joggal te­kinthetjük a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság előd­jének és az első olyan in­tézménynek, amelyek a me­gye vízügyi problémáinak megoldását tűzték feladatul. A vízügyigazgatóság dol­gozói ezt az évfordulót úgy ünnepük meg, hogy ebben az esztendőben a tervben előírt feladatukat legjobb tudásuk szerint megoldják. Dobi István üdvözlő távirata as Indiai Köztársaság elnökéhez DR. RADZSENDRA PRASZAÜ úrnak, az Indiai Köztársaság elnöke Űnagy méltóságának, Újdelhi Az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a magyar nép és a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa nevében őszinte szerencsekívánataimat küldöm nagyméltóságodnak, India kormányának és népének. Engedje meg nagymélíóságod, hogy kifejezzem leg­jobb kívánságaimat az Ön személyes boldogulására, és további sikereket kívánjak az indiai nép felvirág­zására irányuló békés fejlesztési program megvalósítá­sához. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Az irodaházban jártunk... Aki Nyíregyházán meg­fordul, nem felejti el fel­keresni a város nevezetes­ségei között a Beloiannisz téren épült nagyszerű alko­tást, az irodaházat. Az em­berek szerte a megyéből jönnek ide ügyes-bajos dol­gaik elintézésére. Nem tudunk minden em­bert nyomon követni, meg­elégszünk két pillanatkép­pel a nyíregyházi irodaház életéből. AZ ÚTFENNTARTÓ VÁLLALAT főmérnöki irodája felé vette útját Somfai elvtárs, a vajai községi tanács vb. titkára: Az ügy, amelyben járt igen fontos és lelkére kötötték az otthoniak, hogy ha csak le­het, üssék nyélbe a dolgot; Arról van szó ugyanis, hogy Vaján a Damjanich utcán közel egy kilométer­nyi hosszúságban új út el­készítését vették tervbe; Erre mintegy 170.006 forint­juk meg is van. A pénzt a VI. Békekölcsön-jegyzésből visszamaradt összeg növelte ilyen számottevővé; Budai Ferenc főmérnök szívesen segít, tanácsot ad arra vo­natkozóan, hogyha jól szer­vezik meg a társadalmi munkát olcsóbb lesz az épít­kezés is. Előkerülnek a tér­képek, tervrajzok és ahogy Kovács János elvtárs, osz­tályvezető is tájékoztatott bennünket még ezévben be­fejezhetik az említett út el­készítését. Somfai József elvtárs tehát nem ment haza dolga végezetlenül. A MOZlVZEMI VÁLLALAT igazgatói szobája vitától hangos. Már most készül­nek a közelgő ünnepi szov­jet filmhétre és Pintér Ist­ván igazgató elvtárs már megkezdte szervező munká­ját a siker érdekében. Nem árulunk el titkot, ha már most közöljük, hogy az ün­nepi filmhét keretében nagyszerű szovjet filmek kerülnek műsorra: Az új fil­mek — A befejezetlen el­beszélés, 12 éjszaka, Emirá­tus bukása, Lomonoszov, Arany antilop — mellet si­keresen pergetett más szov­jet filmek is vetítésre ke­rülnek: Vihar Itáüa felett, Űj partok felé és még sok más. A két pillanatkép nem mutathat meg mindent az irodaház dolgozóinak egy napi munkájából; De ez is érzékelteti, hogy pezsgő élet folyik minden szobájában. Hammel József* ShI ^raäfcH |gra Képek a kocsordi Vörös Csillag TSZ taggywtéséröl ­'wHbI 8ÜÜ KSn§Hg MBS Ifjúsági melléklet (3—4. oldal) WMM V§slÍI SskÜI tBPúfflBlS iHtir Min Hl A francia politikai helyzet Le Tnxjner megválasztása ■—-ímnwi ,|-f ursx: j .7.. óta (5. oldal) ffT*frfi TuT iuTTtTib Sport (6. oldal) 1956 január 26, csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents