Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-18 / 297. szám
1955 december 18, vasárnap NÉPLAP Ü A sajtó a Szovjetunió nagy diplomáciai győzelméről, az ENSZ tagfelvételi határozatáról rRihnd kiiWiildi hitek OSLO. Valamennyi norvég lap megelégedéssel fogadja, hogy 16 új tagot felvettek az ENSZ-be. A Verdens Gang című lap „A Szovjetunió nagy diplomáciai győzelme“ című cikkében a többi között kiemeli: „A Szovjetunió egyik legnagyobb diplomáciai győzelmét aratta, amikor az ENSZ-közgyűlés túlnyomó többséggel elfogadta a Biztonsági Tanács javaslatát.“ BUKAREST. Valameny- nvi pénteki román lap közli Chivu Stociának, a Román Minisztertanács elnökének az ENSZ közgyűlés X. ülésszaka elnökéhez intézett táviratát. A Román Népköztársaság kormánya — hangzik a távirat— a román nép és kormány mélységes megelégedését tolmácsolja az ENSZ közgyűlésének Romániának az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele alkalmából.“ DELHI. Mint a Hindustan Standard című lap jelenti, delhi politikai körök különös megelégedésüknek adtak kifejezést a bandungi értekezleten részt vett hat ország felvétele alkalmából. A hat ország felvétele, a fenti körök véleménye szerint, jelentős mértékben fokozza az ázsiai-afrikai országok csoportjának tekintélyét az ENSZ- ben. Az indiai lapok vezércikkben fűznek magyarázatot az új tagok ENSZ-felvételéhez és azt az egyöntetű véleményüket juttatják kifejezésre, hogy a kuomintangista képviselőt a lehető leggyorsabban ki kell zárni az ENSZ-ből és) a Kínai Népköztársaságnak/ meg kell kapni a jogos helyét e szervezetben. PÁRIZS. Az AFP beszámol arról, milyen visszhangot keltett a 16 országban az a tény, hogy ezeket az országokat felvették az ENSZ tagjai közé. Ennek során a hírügynökség megállapítja, hogy egyedül Portugáliában tapasztalható „bizonyos tartózkodás.“ Mint a hírügynökség jelentéséből kitűnik, Portugália politikai köreiben nyugtalanság tapasztalható amiatt, hogy az ENSZ tagjainak többsége tagadó álláspontra helyezkedik a gyarmatbirtokok fenntartásával szemben. LONDON. Befolyásos angol lapok és folyóiratok egész sora határozottan követeli, hogy távolítsák el az ENSZ- b öl a csangkaisékista klikk megbízottját. A Birmingham Post írja vezércikkében: Általános megkönnyebbüléssel fogják üdvözölni a tizenhat új tag felvételét az ENSZ-be. Rendkívül nevetséges dolog azonban, hogy előállhatott az a helyzet, amelyben a nacionalista Kína, ez a papírhatalom képes volt fittyet hányni az 52 nemzet által hozott határozatnak. A nacionalista Kína ENSZ-tagsága és állandó helye a Biztonsági Tanácsban régi fonákság és most az ENSZ működésének is akadálya lett. Csang Kai-sek bizonyára megpecsételte saját sorsát ezzel a csökönyös akadéskoskodó taktikával. Csang Kai-sek nem állíthatja többé, hogy Kínát képviseli. Itt az ideje, hogy az ENSZ újból megfontolja a Kínai Népköztársaság felvételi kérelmét. Ez egyike azoknak a világpolitikai kérdéseknek, amelyek tekintetében homlokegyenest ellenkezik egymással AngNyugati hírügynökségek közlik, hogy az ENSZ közgyűlés pénteken délelőtt 5 újabb szavazást tartott a Biztonsági Tanács hatodik nem állandó tagjának megválasztására. A délelőtti szavazások nem vezettek eredményre. A péntek esti szavazásnál sem kapta meg Jugoszlávia a szüksélia és az Egyesült Államok politikája. Az Economist azt írja, hogy a csangkaisékista megbízott „obstrukciója” közelebb hozta azt a napot, amikor az ENSZ felháborodott tagjainak túlnyomó többsége kikergeti majd az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. A News Statesman and Nation írja : „Formoza ENSZ-tagsága nemcsak elméletileg és világnézetileg Vitás kérdés, hanem egyszersmind az ENSZ működésének és fejlődésének tűrhetetlen akadálya is. A 'egutóbbj vétó használata valószínűleg Formoza megbízólevelének feli lvizsgála- sához fog vezetni, ami rendkívül kínos zavarba hozza majd Angliát és az Egyesült Államokat.” Végül az amerikai Newsweek így ír: Csang Kai-sek, aki ha dühbe jön, teáscsészéjét szokta összemorzsolni, olyasmit tett, ami valószínűleg helyrehozhatatlan károkat fog okozni Formoza ügyének az ENSZ-ben. Kihívóan semmibe vette az ENSZ közgyűlésének akaratát Külső-Mongólia megvétózá- sával A következmények ugyanolyan határozottak lesznek, mint amilyen világosak voltak a figyelmeztetések. Formozát valószínűleg ki fogják zárni az ENSZ-ből a legközelebbi ülésszak folyamán. ges kétharmados többséget. Hosszabb vita után a közgyűlés elfogadta Brazília javaslatát, hogy kedden zárják be az ENSZ jelenlegi ülésszakát. A közgyűlés hétfőn délelőtt összeül, hogy még egyszer megkísérelje a Biztonsági Tanács hatodik nem állandó tagjának megválasztását. A Koreai Központi Távirati Iroda közleményt hozott nyilvánosságra. A közlemény leleplezi a csang- kajsekista klikknek azokat a rágalmazó állj tásait, amelyek szerint a Mongol Népköztársaság fegyveres erői részt vettek a koreai háborúban. A Irinái népi önkénteseken kívül — hangsúlyozza a közlemény — egyetlen ország, egyetlen hadsereg sem vett részt a koreai háborúban a Koreai. Népi Demokratikus Köztársaságok oldalán. # Az olasz textilipari munkások és alkalmazottak szövetségének meghívására december 15-én repülőgépen elindultak Moszkvából Milánóba a szovjet szak- szervezetek képviselői: O. I. Nyefjodova, a közszükségleti iparcikkeket gyártó dolgozók szakszervezete központi bizottságának elnöke és A. V. Tyerjusnov, a gluhovoi gyapotipari kombinát főmérnöke. Hír Mint a Reuter iroda közli, Izmai! El Azhari szudá- ni miniszterelnök bejelentette, hogy december 19-én hirdetik ki a parlamentben Szudán függetlenségét. * Ötödik hete tart Franciaországban a légi biztonsági személyzet sztrájkja. Az esti sajtó szerint a légi biztonsági radar-berendezéseknél két. helyen is szabotázs-cselekményeket követtek el: Hyeressben és Aixban. Emiatt két mérnököt letartóztattak. A polgári légiforgalmi dolgozók szakszervezete a sztrájkbizottsággal együtt közleményt adott ki, melyben leszögezi: a szakszervezet és a sztájkbizottság elitéi minden szabotázs-cselekményt, a sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban azonban rámutat arra, lehetséges, hogy a sztrájk ellen irányuló mesterkedé- ! sekről van szó. Kedden zárják be as ENSZ 10. ülésszakát (Folytatás a 2. oldalról.) a dolgozók kizsákmányolása. A szocializmust építő népi demokratikus országokban, ahol az ipar területén a döntő termelési eszközök az egész nép tulajdonát képezik, a termelés közvetlen célja: a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése. A termelési eszközök tulajdonviszonyaitól függ az, hogy a társadalmi osztályokra bomlik-e, és ha igen, akkor milyenek ezeknek az osztályoknak az egymáshoz való viszonya. A kapitalista társadalomban a magántulajdon viszonyai miatt ellentétes osztályok (burzsoázia és munkásosztály) vannak, míg a szocializmusban a társadalmi tulajdon viszonyai következtében nincsenek ilyen ellentétes osztályok. De ugyancsak a tulajdonviszonyoktól függ az, hogy az illető társadalomban a különböző osztályok milyen mértékben részesülnek a termelt javakból létfenntartási cikkekből. Amint láttuk tehát, a termelőerők és a termelési viszonyok a társadalmi termelés két oldalát alkotják. Mind a termelőerők, mind a termelési viszonyok változnak, fejlődnek. Tehát a termelőerők sohasem rekednek meg egy helyben, hanem az állandó fejlődés, változás állapotában van•ak. Ha. Viszont a. munkaeszközök, az emberek fejlődnek, ‘ ez feltétlenül maga a,an vonja a termelési viszonyok megváltozását is. A marxizmus azt tanítja, uogy a termelési viszonyok lejiodesét a termelőerők .ejiődése határozza meg. A termelőerők bizonyos ícj- .cítségi színvonalának bizonyos termelési viszonyon felelnek meg. A felszabadulás előtti Szabolcs-Szat- márban alig volt a mező- gazdasagban nagyobb gép, .raKiOrt kevesen ismertek, nem beszélve az aratógépről, vagy a kombájnról. A felszabadulás után, a mai Szabolcs-Szatmárban 23 gépállomás többszáz traktorral, aratógéppel, kombájnnal, modern felszereléssel dolgozik, hogy a termelőszövetkezeteket megfelelően ellása gépi munkával. A szocialista nagyüzé- mi gazdálkodás feltétlenül megköveteli a termelőerők magasabb fejlettségét, mert fejlettebbek a termelési viszonyok is. A termelési viszonyoknál! igen fontos és nagy szerepük van a termelőerőket illetően. Visszahatnak rájuk, gátolhatják, vagy elősegíthetik a termelőerők fejlődését., Jó példa arra, hogy a íeuda- lista termelési viszonyok hogyan gátolták a termelőerők fejlődését, az 1849-ben Tiszadobon lezajlott parasztmozgalom. A földesurak azt hangoztatták, hogy a jobbágyok nem. értenek a földműveléshez, nem ismerik a trágyázás jelentőségét és nem is trágyáznak, falóban nem trágyázták a jobbógyvilágban. Mihelyt azonban a parasztok kiosztották egymás között Tiszadobon a földesurak földjét, első dolguk az volt, hogy meg trágyázták a földet. Ez bizonyítja azt, nogy amikor megszűnt a termelőerők fejlődését gátló feudalista termelési viszony, új termelési viszony keletkezett, abban a pillanatban új lehetőségek nyíltak a termelőerők fejlődéséhez. A fejlődést gátló termelési viszonyok pusztító hatással vannak a termelőerőkre. Az 1600-as évek végén — mint arról egykorú iratok megemlékeznek — Nyíregyháza, Királytelek (Nyírtelek) lakosai annyira elszegényedtek, hogy „igavonó barmok hiányában az emberek önmagukat voltak kénytelenek befogni.” Egy szatmári monográfia írja ugyancsak erről az időről: „A lakosság ... szökve menekült erről az istenverte földről, s inkább útonálló haramia lett belőle, minthogy véres verejtékkel végzett munkája után az legyen az eredmény, hogy családjával együtt... koplaljon. — Teljesen pusztán állottak: Penészlek, Császári, Csa- Holy. • Pátyod, Ura. Pora szava, .. Beitek,. Veresmart, Kisnamény, Gebe, Megyes, Szalka, Mérk, Gyügye, Nagyszekeres, Fülesd, Csa- holc, Zajta, Gacsály, Kis- és Nagyhódos ... Ugyan ki jött volna erre az elátkozott földre, ahol a nagy adó miatt még sóval sem ízesíthette meg kenyerét!” A párt III. kongresszusának határozatában az szerepel, hogy 1960-ra, a második ötéves terv végére döntő fordulatot kell elérni a mezőgazdaság területéri, biztosítani kell a termelőszövetkezeti gazdál- kcíáás túlsúlyát. Pártunk a termelőerők és a termelési viszonyok . kötelező összhangjának törvényét vette figyelembe. A termelőerők fejlődése parancsolóan írja elő, hogy a mi megyénkben is túlsúlyban legyenek a termelőszövetkezetek. A termelési viszonyoknak összhangban kell lenniük a termelőerők jellegével. — Csak ezen az úton biztosítható, hogy a társadalmi termelőer ők tovább tökéletesedjenek, hogy még több korszerű gépet tudjunk biz. tosítani a szocialista mező- gazdaság számára. Az egyéni gazdálkodás gátolja a termelőerők fejlődését, mert a kis nadrágszij par- leíiákon, a kisméretű állattartás esetén nem lehet a nagyüzemi gépeket, a fejlett agro- és zootechnikai módszereket alkalmazni.' A szovjet vezetők Kabulban N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ^elvtársak december 16-án‘megtekintették a kabuli történelmi múzeumot, amely a város új részében épült. A vendégeket Gúlám Jahja Tarzi, Afganisztán moszkvai nagykövete kísérte. A múzeum épülete előtt Abdul Med- zsid közoktatásügyi miniszter és más hivatalos személyek fogadták őket. Muhamed EJavud afganisztáni miniszterelnök ugyanaznap este vacsorát adott N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin elvtárs tiszteletére. A vacsorán részt vettek N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov kísérői, az afganisztáni kormány tn«:>»i, a népi tanács és a szenátus elnökei, a Kabulban akkreditált nagy- követségek és a követségek vezetői, a Szovjetunió kabuli és Afganisztán moszkvai nagykövete. Később Muhammed Nairn afganisztáni külügyminiszter a külügyminisztériumban fogadást rendezett a szovjet vendégek tiszteletére. Nehru üzenete N. A. Bulganyin hoz Dzsaváharlal Nehru, India miniszterelnöke a következő üzenetet intézte N. A. Bulganyinhoz: „Nagy megelégedéssel tudtam meg, hogy a Szovjetunió kezdeményezésére 16 új tagot felvettek az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Engedje meg, hogy üdvözöljem önt az önök ENSZ-kep viselőjének bölcs és hatékony lépése alkalmából, amelynek következtében megszűnt a zsákutca, amely eddig sok államot megakadályozott abban, hogy képviselete le1 gyen az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Remélem, hogy rövidesen azokat az országokat is felveszik, amelyek most a szervezeten kívül maradtak és hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Dzgavaharlal Nehru.” Magyar szakemberek részvétele az európai gazdasági bizottság munkál állít 55 Az európai gazdasági bi- jottság munkájában az utóbbi 8 évben — attól függetlenül, hogy országunk nem tartozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállami közé — tevékenyen részt vettek a magyar gazdasági élet több ágának képviselői. Az európai gazdasági bizottság munkájában való részvételünk, fontos láncszemét képezi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok ki- terjesztésének a Kelet— Nyugat közötti kereskedelem fellendítésének: Ebben az évben nagyszámú küldöttséggel vettünk részt az EGB kereskedelemfejlesztő bizottságának ülésszakán, ahol mód nyílt arra is, hogy lehetőségeket találjunk új kapcsolatok felvételére. Fontos állomása volt az EGB munkájának a mező- gazdasági bizottság ülésszaka. jó alkalmat nyújtott arra, hogy kölcsönös tájékozódást szerezzünk a mezőgazdasági termékek várható nemzetközi forgalmáról. Fontos szerep jutott a fabizottság ülésszakainak annál is inkább, mert a különböző fafcleségekből nagy figyelmet szenteltünk a gépeladási szerződések egységesítésére alakult munkacsoport tevékenységének. Jelen voltak a magyar szakemberek a vámügyi szakértők munkacsoportjának ülésein; ! A dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése nem ts képzelhető el másképpen, csak úgy, ha mezőgazdaságunkban is kizárólagossá tesszük a szocialista termelési viszonyokat, hisz ez adhat csak lökést a szocialista termelőerők további fejlődéséhez. A termelőerők és a termelési viszonyok kötelező összhangjának a törvénye igazolja a szocializmus történelmi szükségszerűségét. Figyelembe kell azonban venni azt, . hogy a termelési viszonyok . fejlődése sokkal lassúbb és nehezebb, mint a termelőerőké. Az egyéni kisparaszti gazdaságok szocialista útra való terelése nem könnyű feladat. Emberekkel állunk szemben, akiknek a felvilágosítása hosszú, türelmes, körültekintő munkát igényel. Azt azonban e törvény objektíve igazolja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése történelmi szükségszerűség. A párt és az állam nem választhat aközött, hogy akarja-e a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, vagy sem Ha nem tűzné programjában ki a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a szocializmus építése akadna meg és a kapitalizmus erői győzedelmeskednének. Egész társadalmunk fejlődésének menete a mezőgazdaság kollektivizálása felé mutat! Ma már a kapitalizmusban a hatalmasan megnövekedett társadalmi jelleget öltött termelőerők és tőkés termelési viszonyok éles és kibékíthetetlen ellentmondásba kerültek. Bizonyítják ezt a gazdasági, a politikai válságok, a háborúra való törekvésük. A termelőerők és a termelési viszonyok feltétlen összhangjának törvénye megköveteli a magánelsajátítás felváltását a termelőerők társadalmi jellegének megfelelő társadalmi elsajátítással; a kapitalista tulajdon felváltását, a szocialista' tulajdonnal; a tőkés viszonyok felváltását szocialista viszonyokkal. Nincs messze az az idó. amikor a kapitalista országok munkásosztályai szövetséget kötve a dolgozók millióival, kommunista pártjuk vezetésével a termelőerők jellegének megfelelő forradalmi módon szocialista termelési viszonyokat alakítanak ki — elindulva azon, az úton, amelyen mi már járunk és, bizton haladunk előre. Farkas Ká^-mán.
