Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-18 / 297. szám
NÉPtA( 1955 december 18, vasárnap A gépállomásvezetők értekezletéről December 16-án, pénteken a Pártoktatás Házában értekezletet tartottak a gépállomásvezetők, a gépállomási pórt- és DISZ-tit- károk, a vezető mezőgazdászok és más vezető funkcióban dolgozók részvételével. Az értekezletet Endrődi elvtárs, a megyei párt- végrehajtó bizottság mező- gazdasági osztályvezetője nyitotta meg, majd Uzsoki István elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság titkára tartotta meg beszámolóját. A Központi Vezetőség november 12-i határozatának tükrében elemezte megyénk mezőgazdaságának, azon belül termel őszövetke- zeteink és gépállomásainknak eredményeit, hiányosságait. Végül megjelölte azokat a feladatokat, amelyek jelenleg a gépállo- másvezetők, gépállomási pártszervezetek és a gépállomás összes dolgozói előtt állanak. Az előadást élénk vita követte. A hozzászólók arról számoltak be többek között, hogy a termelőszövetkezetek a gépállomási körzetek és a járások összesített adatai szerint túlszárnyalták a márciusi határozatban megjelölt 7.3 százalékos termésátlagnövelés irányszámát és az egyénileg gazdálkodók — köztük a középparasztok — termésátlagait is. A vásá- rcsnaményi jb. gépállomási titkára például arról számolt be, hogy a járás termelőszövetkezetei rozsból és őszi árpából 2 mázsával túlszárnyalták az egyéni dolgozók termésátlagait. A 43 termelőszövetkezet közül már 33 megtartotta zárszámadását és eddig csak egyetlen szövetkezet zárt gyengébben, a tivadari Béke TSZ. De a hangulat itt is jó volt, mert az év folyamán jelentős fejlődést, ért el a tsz. Többek között például 200.000 forintos istállót énített. Ezek a jó eredmények a gépállomások jó munkáját is tükrözik. De amint a felszólalásokból is kitűnt, voltak az év folyamán olyan hibák és jelenleg is vannak, amelyeknek jövőre nem szabad előfordulniuk. A Mándoki Gépállomás igazgatója például arról beszélt, hogy bár a minőség terén van javulás, a szervezés és munkafegyelem terén komoly hibák voltak, amelyek gátolták a tervek teljesítését. Igen sok szervezési hiba szálai egy kúriák agronómushoz vezettek, 'akit már a napokban le is váltottak. Géphiba miatt sok kiesés fordult elő. — Emiatt elsősorban a Gépjavító Vállalatot okolta. — Ezzel kapcsolatban más gépállomások is panaszkodtak. A Gépjavító Vállalat vezetője elismerte, hogy az év folyamán 5—6 esetben érkezett reklamáció, aminek nyomán azonnal helyrehozták a hibákat. Azonban tapasztalata szerint egyes gépállomásokon nem kezelik helyesen a gépeket és ez is sok bajnak a kútfor- rása. Közölte az értekezlet részvevőivel, hogy a vállalat több egyszerű újítással rendelkezik, amelyeket a gépállomásokon is megvalósíthatnának. Hasonló újítások vannak egyes gépállomásokon is. A Tiszavasvári Gépállomáson Bányai főmérnök elvtárs a kombájnt alakította át más munka végzésére is, amivel annak kihasználását és egyéb munkák elvégzésének meggyorsítását lehet elérni. A Tiszaszalkai Gépállomáson Dózsa elvtárs a dobsinek köszörülését oldotta meg gépi úton, továbbá a gépek szállításához szerkesztett egy darut, amely géptörést, rongálódást akadályoz meg és -nehéz munkától szabadítja meg a dolgozókat. Termékeny műszaki értekezlet a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban (3.) I A műszaki értekezleten résztvett műszakiak valamennyien hozzászóltak a vállalat 1956. évi tervéhez. Tárnái Gyula főgépész megígérte az értekezleten: úgy fogják megszervezni a kazánmosást, hogy a kitűzött határidő előtt végezzék el. Figyelmeztette az üzemrészek műszaki dolgozóit a fokozottabb gőztakarékosságra, különös tekintettel januárra, amikor is a kazánok mosását és nagyjavítását fogják végezni. Szabó Imre fömcchani- kus, a TMK-csoport vezetője tájékoztatta az érte-J kéziét résztvevőit arról, | hogy hol lehet javítani a gépeket és műszereket, és hol van szükség újak készítésére. Gaál Sándor művezető többek között szükségesnek tartja, hogy olyan készülékekről és alkatrészekről, — amelyek kopása vagy meghibásodása gyakori — készítsenek tartalékokat. Zeller István, a nyersmorfin üzem vezetője felajánlást tett, hogy januárban az üzemrészéhez tafs tozó dolgozóknak szakiruu minimum tanfolyamot fog indítani. A DlSZ-szcrrezet feladatot vállal Katona József DIFZ-tit- kár a műszaki dolgozókKal együtt szorgalmasan je- gyezgetett füzetében. Mikor szót kapott, azt kérte, hogy a Rutin filicin gyártásához szükséges gépet a DISZ-tagjaiból alaki- j tolt brigád szerelhesse j le a Chinoin gyárban és ugyancsak kapja feladatául a gépek felszerelését, majd a vállalatuknál. Továbbá úgy látta Katona! elvtárs, hogy a DISZ tagjai j nyolc fontos ; legdrágább) anyag felett (köztük ót importanyag felett) takarékossági védnöksége'- tudnak vállalni. Ugyanis e fontos Ve Oíiinap a íjaesáliji OJázsiíbiuL „Amióta termelőszövetkezetünk fennáll (1949) ilyen gazdag zárszámadásunk még nem volt. Igyhát minden ok megvan arra, hogy ünnep lyessé tegyük eztanapot.'1 Beke Sándor a gacsályi Dózsa TSZ elnöke mondta ezeket a szavakat gazdasági beszámolójában. Valóban ünnepeltek a tsz dolgozói. Ünnepi ruhát öltött mindenki, öreg-fiatal egyaránt. Egy év kemény, de szép munkáját ünnepelték a zárszámadás estéjén. Ünnepi hangulattal szőtték a terveket a jövővel kapcsolatban. Most bebizonyult igazán, hogy mire képes egy termelőszövetkezet, ha abban kollektív vezetés elvének szigorú betartásával irányítják a közös gazdálkodást, a közös ügyeket. Ennek tulajdonítható elsősorban, hogy most 3.20 kiló gabonát oszthatnak ki munkaegységenként, ezenkívül másfél kiló almát, 6 deka cukrot, 2 kiló tűzifát, szalmát, szappant, pálinkát, olajat, gyapjú fonalat, s ki tudja, mi mindent még :.; A másodmagával dolgozó Rudnák Pál 1250 munkaegységére 30 mázsa búzát. 10 mázsa árpát, 13 mázsa almát, 38 mázsa takarmányt szállított haza, hogy csak a nagy iát említsük. Nem mondhatja mostmár a Rudnák Mihálv testvére, aki ugyanannyi földön gazdálkodik, mint ő hajdanában, hogy nem jó választott. Jövedelme negyedét sem éri el a Rudnák Mihályénak. Molnár Albert is 65 évet ért már meg, s most viheti annyira a tsz-ben, hogy szalmatetős háza helyett újat, takarosát énít.sen. Kálmán elvtársnak nagyon szűkösen volt a múltban, most pedig 1200 forintos rádióra is telik neki. A tsz tagság magasabb életszínvonala meglátszik a ruházkodásukon is. Mindenkinek villany ég a lakásában, majdnem mindenkinek rádiója, kerékpárja van ... Ennyi bútort nem vásároltak ember emlékezete óta Gacsályban, mint a napokban. A tsz gépkocsija alig győzi hazaszállítani. Van is miből, ahol úgy gazdálkodnak, mint a Dózsában. Minden üzemágat fontosnak tekintenek. Az! tény, hogy a gyümölcsös jövedelmezett legtöbbet, de az állattenyésztésből is több, mint félmillió forint hasznot hoztak. A növénytermesztésben az új módszereket al- kalmazták. sok iparinövényt termeltek, szakaszos trágyakezelést alkalmaztak, keresztsoros vetéssel vetettek, j pótbeporzást alkalmaztak, fejtrágyáztak. Az állatállományuk is ki/áló. 35 fejős tehenük van,] s ezzel 18 ezer forintnyi havi jövedelmet érnek el cstí-j pán tejtermékekből. Éppen ezért gyarapítani akarják az! állatállományt, s növelni a mellék üzemágakból szár-! mazó jövedelmet... Látják ezt a kívülállók is. hogy milyen jól gazdái- ! kodnak a Dózsa tagjai. Ezért lépett már be a zárszámadás utáni napokon 5 család, 7 taggal. Örömmel fogad- j ták őket, hiszen szükség van a munkaerő kibővítésére, j PAPP ENDRE mezőgazd. oszt. vezető, Csenget. 1 anyagoknál az elmúlf félévben is jelentős leltárhiány adódott. Ezt a lövőben meg akarják szüntetni. A gépek tisztántartása, valamint az üzemben a tisztaság felett is védnökséget vállalnak. Gombás István terveisz-. tályvezetű arra hívta fel. a műszakiak . figyelmét, hogy tartsák meg az vtem- szerüséget a tervteljesítésnél és a forgóalapoknál is. A decemberihez hasonlóin minden hónapban napokra bontsák fel a tervet. Vári elvtárs üb-elnök arról beszélt, hogyan fogja a szakszervezet mozgósíta i a dolgozókat, hogy vegyenek részt aktívan a tervismertető értekezleten, tegyenek javaslatokat es munkafelajánlásokat. Arra fognak törekedni, hogy á dolgozók elsősorban olyan1 vállalásokat tegyenek az értekezleten, mint a munkamódszerátadás, az anyagtakarékosság, újítások bgr adása és a tervek határidő előtti teljesítése. Az üzemi pártszervezet vezetősége pártvezelő- ségi ülésen beszélte meg a tennivalókat a jövő évi tervhez való jó felkészülés segítését illetően. A műszaki értekezletről felvett jegyzőkönyvet fel fogják olvasni tájékozódás végett a pártcsoportveze-' töknek. bizalmiaknak és népnevelőknek, és harcba indítják őket a -■ dolgozók közötti széleskörű felvilágosító munkára. Hasonlóan harcba indítja aktíváit az üzemi szakszervezet is. OROSZ ANDRÁS. As elmélet napi kérdései Ä termelőerők és termelési viszonyok fogalma és kötelező összhangjának törvénye ennyit a társadalom. Egy Az a kor, amelyben élünk, a kapitalista rendszer pusztulásának, a proletárforradalmak és a szocializmus győzelmének a korszaka. A magyar társadalom és benne a Szabolcs-Szatmár megyei dolgozók, mint a mai történelem tevékeny részvevői, napról-napra láthatják, érzékelhetik azt a hatalmas történelmi jelentőségű átalakulást, amely világméretekben végbemegy. Közelebbről vizsgálva ezt: szemtanúi vagyunk annak a hatalmas jelentőségű átalakulásnak, mely országunkban, megyénkben végbemegy a mezőgazdaság szocialista átszervezését illetően. Ahhoz azonban, hogy a szocializmus világméretű győzelméért folyó nagy történelmi harc mellett tudatos részvevői legyünk a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a termelőszövetkezeti mozgalom végleges győzelméért folyó harcnak, ismernünk kell a történelmi események valóságos okait és mozgatóerőit, a társadalmi fejlődés törvényeit. A marxista felfogás a társadalom anyagi létfeltételeinek vizsgálatából indul ki. Figyelembe veszi az embereket környező természetet, vagyis a földrajzi viszonyokat, a népsűrűséget, vagyis a lakosság szaporodását, valamint az anyagi javak (élelem, ruházat stb.) termelésének módját, melyek együttesen alkotják az illető társadalom anyagi létfeltételeit. Ahhoz azonban, hogy megértsük: e három elem közül melyik milyen hatással van az ember történetére, a társadalom fejlődésére, vizsgálat alá kell venni ezeket. Kétségtelen, hogy a földrajzi környezet lényeges szerepet játszik a társadalom életében. Ám a földrajzi környezet a társadalom fejlődéséhez képest sokkal jelentéktelenebb mértékben változott. — Szabolcs-Szatmár földrajzi környezete például lényegében ma is olyan, mint 100—200 évvel ezelőtt, a társadalmi változás viszont rövid tíz év alatt is olyan nagy volt, hogy máskor évszázadokon át nem haladt jó évtizeddel ezelőtt még a megye dolgozó parasztsága, zsellérei ki voltak szolgáltatva a földbirtokosoknak. Most annak ellenére, hogy a földrajzi környezet lényegében nem változott, a megye társadalmi fejlődésében hatalmasat lépett előre azáltal, hogy földet kapott a parasztság s csaknem 490 tenneloszóvetkezet alakult. Megváltozott a paraszt élete, viselkedése, gondolkodása. Hogy most megyénkben felépült a Tiszalöki Duzzasztó és Erőmű, mely nagy hatással van a földrajzi környezet megváltozására, ez nem más, mint a megváltozott élet eredménye. A feudalista-kapita- lista termelési viszonyok megszűntek és a párt, a munkásosztály állama segítségével tudatosan törekszünk arra, hogy a természeti környezetet megváltoztassuk. Napról-naora nagy történelmi átalakulásnak vagyunk részesei. Nem magyarázható a társadalmi fejlődés a népsűrűséggel, a lakosság gyorsabb vagy lassúbb növekedésével sem. A sűrűbben lakott Belgium, Hollandia például elmaradott ország a ritkábban lakott Szovjetunióhoz képest. Világos tehát, hogy sem a földrajzi környezet, .sem a népsűrűség nem lehet az a főerő, amely a társadalom arculatát, a társadalmi rendszer jellegét, a társadalomnak egyik rendszerből a másikba való átíejlődá- sét meghatározza. Ezt igazolja ma már nem csak a Szovjetunió péidája, hanem a népi demokráciák fejlődése is. A társadalom feledését az határozza meg, hogy az ember szamára szükséges anyagi javakat milyen módon, milyen körülmények között állítják elő. Tudvalévő dolog, hogy a termelés látja el az embereket élelemmel, ruházattal, olyan eszközökkel, melyek az ember létfeltételéhez szükségesek. Ezeket az eszközöket az embereknek kell termelniük. Termelés nélkül nem létezhet a társadalom. Ezért látja a marxlz. mus-leninizmus a társadalom fejlődésének fő hajtóerejét a termelés módjában, abban, milyen módon termelik az emberek a társadalom fenntartásához szükséges eszközöket. Ahhoz, hogy a társadalom fennmaradjon, az embereknek munkálkodniuk, dolgozniuk kell. A termelés kifejtéséhez munkaeszközökre van szükség. A munkatörténelemeszközöket és a munkatar- gyakat összefoglalóan termelési eszközöknek hívjuk. Végső fokon a munkaeszközök fejlettsége határozza meg, hegy az emberek mit, mennyit termelnek. Am nemcsak munkaeszközök kellenek a termeléshez, hanem szükséges hozzá az ember is a maga termelési tapasztalataival, ügyességével, hogy mozgásba hozza a munkaeszközöket, a szövő, fonógépeket, gőzturbinákat stb. Ahogy fejlődnek, változnak a munkaeszközök, úgy fejlődik, változik az emberis, aki ezekkel a gépekkel dolgozik. A munkaév’közüket és magát az embert termelési tapasztalataival együtt termelőerőknek hívjuk. A termelőerők a termelés egyik oldalát fejezik ki csupán, és pedig azt, hogy a fejlődés folyamán az ember és a természet között milyen viszony alakult ki. Kifejezik azt, hegy az ember menynyire hajtotta uralma alá a természetet. Szükséges még, hogy az emberek, akik a társadalmi élet különböző területein dolgoznak, egymással kapcsolatba lépjenek, mert különben nincs termelés. — Ezeket a kapcsolatokat, amelyek az emberek között alakultak ki a társadalmi termelés folyamán, termelési viszonyoknak nevezzük. A társadalmi termelésben igen bonyolult, sokrétű viszony alakul ki az emberek között. Ezek a viszó- nyok szerves egészet alkotnak, de nem egyforma jelentőségűek. Most csupán a termelési eszközök tulajdonformáiról beszélünk. A termelési eszközök tulajdonformái alkotják valamely társadalom termelési . viszonyainak alapját. A történelmileg változó tulaj-", donviszonyok éppen ázt fejezik ki, hogy milyen az emberek egymáshoz való viszonya a termelési eszközök tekintetében. A kizsákmányoló termelési viszonyok a termelési eszközök magántulajdonán alapulnak. Ha a termelési eszközök, a gyárak, a bányák, üzemek az egész nép tulaj-. . donában vannak, s így az iparban fennálló termelési, viszonyaink az együttmű-, ködös és kölcsönös segítség viszonyai — nem lehet szó kizsákmányolásról. Ezek szerint tehát a tulajdon- viszonyok nemcsak beletartoznak a társadalmi termelés viszonyaiba, hanem alapvető, meghatározó elemét alkotják a termelési viszonyoknak. A termelési eszközök tulajdonformái határozzák meg a termelés közvetlen célját. A kapitalista országokban, ahol a lökések kezében van a termelési eszközök dönt» többsége, ott a termetes közvetlen célja nem lehet más, mint a profitszerzés, (Folytatása a 3. oldu.loví' •p 059
