Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-18 / 297. szám

iPitág ^proletá^ai efyytjulielek T XII. évfolyam, 297. szám ÁRA 50 FILLÉR 19S5 december 18, vasárnap A mai számban : Ünnep a gacsályi Dózsában (2. oldal.) A termelőerők és termelési viszonyok fogalma és kötelező összhangjának törvénye (2—3. oldal.) Irodalom — Művészet — Kritika (4. oldal.) Rádióműsor (5. oldal.) Nagy népek barátsága Mozgalmas nemzetközi események korában élünk. Gazdasági, kulturális küldöttségek látogatá­sairól ad hírt nap nap után az újság, s nem vélet- Sen jelenség, hogy ezek a látogatók a legtöbb eset­ben átlépik az imperialisták által „vasfüggönynek“ nevezett határokat. A küld ttjárást egyenként ismer­tetni hiábavaló vállalkozás volna. Egyről azonban lehetetlen nem írni, hiszen oly nagy horderejű, je­lentősége messze túlnő az érintett országok határain. Szovjet vezetők látogatásáról van szó, amelyet Indiában és a környező országokban tettek. Amikor Hruscsov és Bulganyin elvtárs vezetésével útnak indult a szovjet küldöttség, sokan azt gondolták, hogy mindennapos, megszokott látogatásról van szó. Nehru nemrég járt a Szovjetunióban, és most a szovjet vezetők visszaadják a vendégséget. Nézzük csak ezt a „mindennapos“, ezt a „meg­szokott“ látogatást! Amikor a szovjet vendégek repülőgépe megér­kezett India földjére, a lakosság sokezres tömege fogadta örömújjongva. Hosszú-hosszú kilométere­ken át állt az egyszerű emberek üdvözlő sorfa a, amely a városba kísérte a megérkezetteket. És nem lehet elsorolni az öröm megnyilvánulásait, akár or­szágvezetőkkel, akár egyszerű emberekkel találko­zott a szovjet küldöttség. Amikor a parlamentben felszólaltak a vendégek, minden mondatuk után zengett a taps. Amikor a nép elé álltak, két-három- millió ember állta körül a nagygyűlés szónoki emel­vényét. Az igazságot hirdették, az egyszerű emberek, a népek egyetemes igazságait. A békéről, a szabadság­ról beszéltek, s e szavak mint jó vetőmagvak a drá­ga földbe, úgy hullottak az indiai szívekbe. A tömb­politika elvetéséről beszéltek? Milliók zúgták ró az éljent. A leszerelés, az atomfegyver eltiltása, az ENSZ egyetemlegessége került szóba? A milliók megint helyeseltek. És így értették meg egymást vendégek és vendéglátók, amikor a vietnami rende­zés, a Kínai Népköztársaság elismerése, vagy a por­Termelőszövetkexeti híradó a porosaimat Dózsa TSZ-ben Befejezték évi tervükéi­Zárszámadás Egész évi fáradságos munkánknak megvan a kellő jutalma. Nincsen ta­gunk, aki azt mondhatná, hogy nem a munkája utón részesedett volna. Ki töb­bet. ki kevesebbet. Többet azok, akik szorgalmasan dolgoztak. Egy munkaegység értéke 38.—- forint, amelyből a tiszta pénz 13.60 forint, a többi természetbeni járan­dóság. A pénzt már min­denki megkapta. Kiss Bá­lint 700 munkaegységet Termelőszövetkezetünkben a napokban volt meg az évvégi zárszámadás. Egy munkaegység értéke 30.50 forint. Vadicsku József, tsz-ünk egyik legszorgalma­sabb tagja 650 munkaegysé­get szerzett és ezzel 24 ezer forint jövedelemhez jutott. Vólyogos Miklósnak 21 ezer, Csengeri Józsefnek pedig 19 ezer 500 forint haszna lett a közösben vég­zett jó munka jutalma. És mindezekhez a nagy jöve­delmekhez nincs hozzászá­mítva a háztáji föld és ál­latok haszna. A zárszámadási közgyűlé­sen Vadicsku József jogos dicsekvéssel jelentette ki: „Nincs Napkoron olyan egyéni dolgozó paraszt, aki­szerzett igyekvő munkájá­val, amely után 9.520 fo­rintot ' kapott. Természet­beni járandóságából csak néhány tételt sorolok fel: 21 mázsa búza, 10.5 mázsa árpa, 16.1 mázsa alma. A többi cikkekből is szépen ju­tott. Vannak olyan tagjaink, akik nem érezték eléggé magukénak a közös gazda­ságot. Kevesebbet jártak a közös munkába, aminek természetes következménye, hogy kevesebbet is kaptak nek padlásán annyi ter­mény lenne, mint az enyé­men van.” Csengeri József hangoztatta, hogy sok he­lyen dolgozott már, de szá­mítását sehol nem találta úgy meg, mint a termelő- szövetkezetben. 8 kicsi gyer­meke van és mindre tudott vásárolni jó meleg ruhát és nagy kenyeret szelhet számukra. A napkori Új Világ Ter­melőszövetkezet közel fél­milliós vagyonnal rendel­kezik. 180 ezer forintot for­dítottunk különböző beru­házásokra, ami a következő években duplán visszatérői majd. A következő esztendőben három család részére lakó­ház építését segítjük elő, új a közös munka eredményé­ből. Ezeknek azt javaslom, hogy a jövő esztendőben szorgalmasan dolgozzanak, hogy több jövedelmet ér­hessenek el ők is. Szívesen fogadjuk azo­kat az új belépőket, akik magukévá tették azt az utat, amely a jobb élet fe­lé vezet. Ügy dolgozzanak, hogy a következő zárszám­adáskor velünk együtt megelégedéssel ünnepelje­nek If j. Erdős Zsigmoml tsz. elnök. istállót és dohány pajtát is építünk. A dohánytermelés területét 10 holddal fel­emeljük, 10 holdon pedig csíráztatott korai burgonyát fogunk termelni. A tagság az idei eredmények láttán fellelkesedve elhatározta, hogy a következő évben 7.5 százalékkal növeli a termésátlagot. Községünk egyénileg dol­gozó parasztsága egyre na­gyobb érdeklődéssel fordul tsz-ünk munkája és sikerei felé. A zárszámadás óta 8 tag kérte felvételét. Kilátás van azonban arra is, hogy rövidesen újabb egyéniek lépnek sorainkba. Za latnai Károly napkori isk. igazgató tsz-tag. „Örömmel jelentjük, hogy 1955. évi tervünket decem­ber 15-én befejeztük és az év végéig 5 százalékkal túlteljesítjük. SZABÓ SÁNDOR KISZÖV -elnök.'’ Ki „Vállalatunk, — a Kis­várdal Műmalom — III. negyedévi jó eredményei alapján elnyerte az él­üzem címet. 1955. évi ter­vünket december 12-én be- fejeztüii, s az év végéig leg­alább 6 százalékkal túl­szárnyaljuk. KOVÁCS JANOS igazgató.” KI „A Nyírbátori Kenyér­gyár a dolgozók jó munká­jának eredményeképpen be­fejezte 1955. évi tervét. MIKE KAROLY igazgató.” * „1955. évi export tervün­ket teljesítettük. Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat.” Kf „Áruházunk, a nyíregy­házi Csemege Áruház, tel­jesítette 1955. évi tervét. BODNÁR FERENC igazgató.” * A Hajdú-Szabolcs mc­Jogos dicsekvés tugál gyarmatosítók goai politikája került szóba. Ezek a népek közvetlenül, választott vezetők nyilatkozataiból ismerték meg a Szovjetuniót, mint a gyarmati politika elleni harc zászlóvivőjét, felis­merték, hogy oly sokminden van, ami összeköti az ázsiai nemzeteket, hogy a társadalmi berendezke­désre való tekintet nélkül együtt lehet küzdeni a világ békéjéért, a gazdaságilag elmaradott országok felvirágoztatásáért. Közvetlen közelről ismerték meg az indiaiak, milyen állhatatosan küzd a Szov­jetunió minden nép függetlenségéért és szabadsá­gáért. A gyarmatosító politikát elítélő szovjet nyi­latkozat szinte egyidőben hangzott el Dulles ameri­kai külügyminiszer véleményével, amely a gyarmati helyzet fenntartása mellett foglalt állás Goa kérdé­sében. Más úton is érezhették az indiaiak, hogy valami úi kezdődik történetükben. Olyan kapcsolatok meg­szilárdítása, amelyből gazdaságilag is hasznot lát­nak. Az angol-amerikai imperializmus annak idejé­ben úgy képzelte el India önállósulását, hogy gazda­ságilag megmaradjon félgyarmati jellege. És lám: most Delhibe jönnek a gazdasági kérdésekben merő­ben ellentétes felfogást képviselő szovjet vezetők, s azt mondják az indiaiaknak: gazdagítsátok, erő­sítsétek országotokat! Fe [esszétek az ipart, a gép­gyártást, mert ez a függetlenség alapja! És nemcsak mondják ezt, hanem segítséget is adnak e program megvalósításához: vasat, gépeket, bányafelszerelést, hogy könnyebb legyen a nehéz kezdet. A szovjet és indiai államférfiak néhány nap­pal ezelőtt közös nyilatkozatot írtak alá. Mennyi bizalom árad e nyilatkozatból! És mennyi új re­mény a nemzetközi problémák békés megoldására! A nyilatkozat szerint a szovjet államférfiak és Nehru ismét leszögezik, hogy minden erejüket a béke nagy ügyének szentelik, az egész világ népei­nek javára. 200 millió ember él a Szovjetunióban. 610 mil­lió Kínában, 375 millió Indiában. Száz- és százmillió ember érez velük még világszerte Kamcsatkától Patagóniáig. Világjelentőségű ez a barátság. 0 A Magyi Állami Gazdaság verseny- felhívása a téli gépjavításra helyett II. 20-ra, 89 külön­böző munkagépet és 21 munkagép teljes karbantar­tását II. 20-ig végezzük el. 3. A munkahelyen tiszta­sági mozgalmat indítunk. 4. A javítóműhelyben a munkafegyelem megszilár­dításáért bevezetjük a 10 perces mozgalmat. 5. A téli szakmai okta­tásban mind a műhely dől. gozói, mind a traktoros brigád tagjai teljes lét­számmal résztvesznak. 6. A kovács- és bognár- műhely dolgozói vállalták, hogy február 20-ig kijaví­tanak 55 db szekeret, 18 fogatos ekét, 25 fogatos ka­pát. A kovácsműhelyben egy tűzhelyet készítenek, a bognárműhelyben felállíta­nak 1 új szalagfűrészt. Vál­lalásunk teljesítésének el­lenőrzésére és értékelésére a MEDOSZ megyei bizott­ságát és igazgatóságunk főmérnökét kérjük fel. Csonka István párttitkár. Bocskai Sándor üb-elnök. Palásti János igazgató. Ujczbb munkasikerek a nagyhalászi matrackészítő üzemben A téli gépjavítás jó mi­nőségben való és tervszerű befejezéséért versenyre hív­juk megyénk állami gazda­ságainak javító brigádjait az alábbi versenypontok alapján: 1. Főcélunk az, hogy ko­rai kitavaszodás esetén is munkaképes legyen a gép­parkunk; a gépeket olyan jól javítsuk ki, hogy minél kisebb legyen a munkából való kiesés ideje; ezek mellett a javítás költségei­nek felhasználása takaréko­san történjék. Ezért a gép­javítás március 10-i határ­idejét lerövidítjük február 20-ra, ezzel 11,000 forint anyagmegtakarítást érünk el. 2. Vállalásunk sikeréért gépjavítáei ütemtervünket a következőképpen módo­sítjuk: 3 darab kultivátor javítása december 10-re, 2 Zetor folyó javítása decem­ber 20 helyett 15-re, 4 db traktortárcsa XII. 31-re. 5 db traktoreke I. 10 helyett I. 6-ra, 2 db műtrágyaszóró­gép I. 15-re, 6 db vetőgép II. 20-ra, 4 db fűkaszálót II. 28 helyett II. 20-ra, 3 db erőgép folyó javítását, 6 db traktor-pótkocsit III. 10 Mór hírt adtunk arról, hogy a nagyhalász! matrac­készítő „ üzemben milyen lelkes munkaversenv folyik az 1955. évi terv sikeres teljesítéséért. A könnyű­ipari tanácskozásokon a vállalat vezetősége vállai a, hogy tervüket december 20-ra teljesítik. A dolgozók becsületbeli kötelességük­nek tartották, hogy ennek az ígéretnek eleget tegye­nek. A munkaverseny segítsé­gével éves tervüket már teljesítették. A tervteljesí­tés mellett az anyagtakaré­kosságra is nagy gondot fordítottak. Megtakarítottak 80 kiló varróspárgát és 40 orsó horganycérnát, az ösz- szesen közel 5000 forint ér­tékű. Az élenjárók jó példá­jukkal magukkal ragadták az üzem valamennyi dol­gozóját. A fiatalok mellett Hargita János, Ónodi Já­nos, Kovács Károly, Paulis- tyák Imre és Majercsák Gyula elvtárs is versenyre kelts gyei MÉH Vállalat dolgozói vállalták, hogy 1955. évi tervüket december 20-ra | teljesítik. Ennek érdekében széleskörű versenymozgal- mat indítottak. Jó munká­juk eredményeképpen a vasgyűjtési tervüket 181 százalékra, papíúhulladék tervüket 181.8 százalékra, rougygyűjtési tervüket 106.1 százalékra, fémgyűjtési ter­vüket pedig 116.9 százalék­ra teljesítették. Éves tervü­ket december 13-án befe­lezték. * Szén János elvtárs, a Mátészalkai Vegyesipari Vállalat igazgatója jelen­tette, hogy a vállalat 1955. évi tervét december 16-án befejezte. A hónap hátra­lévő részében tervük túl­teljesítéséért harcolnak, és felkészülnek a jövő eszten­dei terv teljesítésére. A vállalat erejét és az adottságokat ismerve, a vállalat vezetői úgy látják, hogy a - jövő esztendőben sokkal többre képesek, mint az idén, többet és jobbat tudnak termelni. A vállalat korszerű faárut fel­dolgozó és bútort készítő gépeket kapott, s ezek mel­lett jobban használják fű­résztelepüket is. Számítá­suk szerint jövőre legalább 400 hálószobabútort cl tud­nak készíteni. Ez a szám jóval magasabb, mint az ez évi. Még ebben az évben megindítják a vállalat gu­mivulkanizáló üzemét, va­lamint a kovácsüzemet és a kerékgyártó részleget is.

Next

/
Thumbnails
Contents