Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-14 / 293. szám

i)ildgfiFoZetá^ai éQQtiü If etek f XII. évfolyam, 293. szám ARA SO FILLliR 1955 december 14, szerda A mai sziiinban : Pártoktatás a Nagykallói Gépállomáson (2. oldal) Mi történt a külpolitikában (3. oldal) Asszonyoknak, lányoknak (4. oldal) A mezsgye két oldala (5. oldal) Keresztrejtvény (6. oldal) ''V __________________________________________________________„> A termelőszövetkezeti nők helytállása Megyénk termelőszövetkezeteinek ebben az esz­tendőben azokért a jó eredményekért, amelyeket a mostani zárszámadások eredményei igazolnak, igen megfeszített és kemény munkát kellett végezni. Ta­vasztól kezdve őszig a növényápolásnál, az aratásnál- cséplésnél, és a betakarításnál a termelőszövetkezeti férfiak mellett úgyszólván valamennyi termelési ágban ott találjuk a nők szorgos kezemunkáját is. Száz és száz példáját lehetne felsorolni annak, hogy mennyire fontos a nők részvétele a külőmböző munkákban és eredményekben. A tiszavasvári Petőfi és Munka TSZ, a demecseri Üttörő, a záhonyi Üj Föld, a császárszál­lási Alkotmány, és még egy sor más termelőszövet­kezet, nem érhetett volna el olyan jó eredményt az asszonyok és lányok munkája nélkül, mint amilyet most elértek. A nők helytállásának egyik fokmérője a 120—200 munkaegységes mozgalomban való részvétel. Amíg az elmúlt évben közel 2.000 díszoklevelet osztottunk ki, az idén a tavalyinak másfélszerese kerül kiosztásra folyamatosan a zárszámadási ünnepélyeken. A számos jól dolgozó nő közül kimagaslik például a mándoki 71 Éves Évforduló TSZ tagja, Kelemen Sándorné, aki 700 munkaegységet teljesített az év folyamán. Ilyen eredményt ebben a termelőszövetkezetben egyetlen férfi dolgozó sem ért el. Vagy a sóstóhegyi Petőfiben Kovács Zoltánné 425 munkaegységével, a nagygéci Úttörőben Kiss Ignácné 55 éves asszony 425, a magyi Béke TSZ-ben Orosz Györgyné 8 gyermekes édesanya 325 és ugyanitt özv. Prodán Györgyné 7 gyermekes anya 504 munkaegységével bármely erős férfi tsz- laggal szemben dicséretes munkát végeztek. A tapaszaláto-k azt igazolják, hogy a szántóföldi növénytermesztéstől kezdve a kertészetben, gyümöl­csösben, szőlőben, vagy az állattenyésztés bármely ágában méltó társaik a nők a férfiaknak. Közismert például, hogy a baromfitenyésztés gondját a legtöbb termelőszövetkezetben asszonyok, lányok viselik. A kérsemjéni Úttörő TSZ-ben minden tsz-tag elismeri, hogy Biró Lajosnénak köszönhető a tsz. szép baromfi állományának fejlődése, aki amellett még a dohány munkáiból is kiveszi időnként a részét. Annak elle­nére, hogy három iskolás gyermeke van, 357 munka­egységet teljesített. De olyan fontos állattenyésztési ágban is, mint a szarvasmarha tenyésztés és a sertés tenyésztés, jól megállják a nők a helyüket. A nyíregyházi Üttörő Termelőszövetkezetben Szabó Andrásné két év óta másodmagával látja el a 31 darabból álló szarvas- marha állományt: a 13 darab tehén fejesét, és a nö­vendék borjak gondozását. Olyan kiváló tehenei van­nak, mint a „HLMES” és a „CIFRA”, amelyek 15—16 liter tejet adnak ebben az időszakban is. Ezenkívül még a tenyészbikát is ők gondozzák. Szabó Andrásné 451 munkaegységet teljesített ebben az évben. Mindezek a példák mutatják, hogy mit jelent a nők munkája a termelőszövetkezetben. Több olyan termelőszövetkezetünk van, ahol a tagság nagyobb része nőkből áll. Hogyan tudnák például folytatni a termelést a kállósemjéni Űj Élet vagy a nyíregyházi Ságvári TSZ-ben a nők részvétele nélkül? De más termleőszövetkezetekben is elmondható ugyanez, A nők munkája nem nélkülözhető, nem hanyagolható el, ha azokat a célokat meg akarjuk valósítani, amelyeket a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozatok termelőszövetkezeteink elé tűztek. De azt a kérdést is feltehetjük, hogy részt vesz­nek-e megfelelően minden termelőszövetkezetben a nők a közös munkában? Ügy véljük, hogy ezen a té­ren még sok a tennivaló. A hodászi Petőfi TSZ-ben például Lőrincz István elnök véleménye szerint nin­csen egyetlen olyan nő sem, akit meg lehetne di­csérni, vagy aki elérte volna a 200 munkaegységes mozgalom követelményeit. Az ilyen termelőszövetke­zetekben a vezetőségnek komolyabban kell foglalkozni a nőknek munkába való bevonásával. Termelőszövetkezeteinkben vannak olyan jelensé­gek is, hogy a vezetésbe a nők bevonása nem kielé­gítő. A megyében mindössze 5 tsz-elnök nő, és 175 bri­gádvezető, munkacsapatvezető, ellenőrzőbizoítsági tag és párttitkár található. Pedig, mintahogy a termelő­munkák végzésénél példamutatóan megállják a he­lyüket, ugyanúgy a vezetésben is komoly segítséget tudnának nyújtani a termelőszövetkezet megerősítése érdekében. Ezért szükséges, hogy a termelőszövetkeze­tek vezetőségei ne becsüljék le a nők vezetésije való bevonását, hanem bízva bennük, egyre több nőt von­janak be a vezetésbe is. Géczi Mihályné MNDSZ megyei elnök. Zárszámadások után a mátészalkai járás termelőszövetkezeteiben Lapunk korábbi számaiban jelentős helyet adtunk a zárszámadást előkészítő, vagy azt megtartott terme­lőszövetkezetek eredményeinek ismertetésére. Ezek az apró mozaikok, mezei virágok egy-egy tsz. életét mu­tatták be, beszédes, számokban az elért eredmények alapján. Most pedig pillantsunk végig azon az úton, amelyet a mátészalkai járás 30 termelőszövetkezzte egy év alatt megtett. 43.50 forintot ér átlagosan egy munkaegység valósítják meg. A máté­szalkai Zalka Máté TSZ- ben például az elmúlt év­ben 4 ezer forintot fordí­tottak erre a célra, az idén pedig 20.500 forintot* Amiről nem szabad sóba megfeledkezni... Az elmúlt év zárszám­adásaiból azt kell megem­líteni, hogy elég szép ered­ményeket értek el a terme­lőszövetkezetek. A munka­egység értéke (átlagosan) 32.18 forint volt. Arról sem szabad azon­ban megfeledkezni, hogy ezt a szép eredményt olyan szeplők tarkítottálc, mint a hodászi Üttörő, Petőfi, a paposi Esze Tamás és még hat termelőszövetkezet ne­gatív zárása. Tavaly tehát 9 tsz. adóssággal zárt. Az idén azonban vala­mennyi termelőszövet­kezet aktívan fejezte be ezt az évet. (Elsősorban azokat kell megemlíteni, amelyek már megtartották a zárszám­adást. Amelyekben még ez nem történt meg, azokról is tudjuk az elkészített mér­legek alapján, hogy tarto­zás nélkül zárnak.) A hodászi Úttörőben például 62 forintot ért egy munkaegység ebben az év ben. A paposi Esze Tamásban pedig 65 forintot. A fejlődés tehát éppen azokban a termelőszövetke­zetekben mutatható ki leg inkább, amelyek az el múlt évben a leggyengébb bek közé tartoztak. Éppen ezek felzárkózása segítette elő azt, hogy a járás tsz-ei- nek munkaegység átlaga el­érje az 55-ös gazdasági évben a 43.50 forintot. Ez a számadat azonban nemcsak az egyént részese­dés nagy növekedését segí­tette elő, hanem a szövet­kezeti alap megerősödését is. Ebben az évben a fel nem osztható szö­vetkezeti alap kereken egy millió forinttal gya­rapodott df járásban. Ez arra biztosíték, bogy a következő évben rhég na­gyobb értéke lesz egy mun­kaegységnek. Mert az egyé­ni részesedés alakja a kö­zös vagyon értéke! Sokat növekedett a szociái's a'ap A szövetkezeti dolgozó­kat akkor nyerhetjük meg igszán a közösségi éle* si ­mára. ha az éket me'illető járadékot mai adéktahmuj megkapják. A mátészalkai járás egyetlen termelőszö­vetkezetében nem volt pél­da arra, hogy a földjára- dékot például ne fizették volna ki a tagoknak. 532 ezer forintnál na­gyobb összeget kaptak kézhez a tsz. dolgozók földjáradék címén a múltévi 134 ezer forinttal szemben. Közel 340 ezer forintot for­dítottak a járás tsz-ei szo­ciális alapra. Ez azt mutat­ja, hogy növekszik a ta­gok igénye, (van olyan ter­melőszövetkezet is, ha nem is ebben a járásban, amely kultúrházat, bölcsődét épít) az öregek megbecsülése, a kulturálódás utáni vágy stb. Mindezt a szociális alapra fordított összegből A zárszámadások arról j tanúskodnak, hogy nagy jövő áll a termelőszövetke­zetek előtt. Dicsérendő dolog, hogy a zárszámadások technikai előkészítése nagyon jó volt. A tagság meg volt vele elé­gedve, s a magas jövede­lem, a jó szervezés ered­ményeképpen a politikai hangulat is kiváló volt. S mégis, a tsz-ek szám­szerű növekedésében mindez egyáltalán nem mutatkozott meg. Az elmúlt héten is 11 csa­lód 15 tagja, 12 hold föld­del lépett a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára. Éppen most, amikor a zárszám­adások legmelegebb napjai­ban éltünk! Amikor meg lehetett volna tízszerezni a belépők számát. A jó technikai előkészítés mellett megfeledkeztek er­ről a legfontosabb feladat­ról. Még nem késő! Ismer­tessék a termelőszövetkeze­tek eredményeit, beszélje­nek róla nap, mint nap a dolgozó parasztoknak. Pro­pagálni kell mindenütt Hi­szen van mit. A járási pártbizottság és a tanács tekintse szívügyének a tsz-ek számszerű fejlesztését. A Gjfflpijvénylermelö Gazdaság versenyleHiíyása Sztálin születésnapjának tiszteletére A Kertimag és Gyógynü- vénytermelő Gazdaság Kis- micskei Üzemegységének dolgozói 1955 december 21-ének, Sztálin születés­napjának tiszteletére mun­kafelajánlásokat tettek a betakarítási, trágyázási és mélyszántási munkák gyors és jó minőségben való be­fejezése érdekében. A fogatosok azt vállal­ták, hogy dekádtervii- ket 120 százalékra tel­jesítik a munkaidő jó kihasználásával és he­lyes munkaszervezéssel. Varga II. Sándor munka­csapata a betakarítási munká­ját 120 százalékban és kifogástalan minőség­ben végzi cl. Egy másik munkacsapat 59 prizmánál biztosítja a jó átteleltetést. Pataki Já­nos kőműves a dohány­pajta felújítási műkőit de­cember 20-ra befejezi. Köteles János munka­csapata 140 százalékra akarja tervét telje­síteni Sonyák Erzsébet munka­csapata 135 százalékot sze­retne a betakarítási mun­kában elérni. A javítóműhely is ki akar tenni magáért. A gépjavitási tervet 5 nappal a határidő előtt, december 20-ra befe­jezi és a soronkívüli javításokat a zonnal el­végzi. Szűcs János zetoros a be­takarítási és a szállítási munkában 120 százalék munkateljesítményt tűzött célul 2 százalékos üzem­anyag megtakarítással. A rakodó munkások pedig 139 százalékban teljesítik mun­káikat. Hasonló teljesítmények elérésére versenyre hívják a gazdaság többi üzemegy­ségének és a Kertészeti Kutatóintézet újfehértói üzemegységének dolgozóit. (Németh László üb-elnök és Szabó Gábor üzemegy­ségvezető helyettes levele nyomán.) December 28-ra az nioloó exportszállítmányt is clkiirdlk a Dob áw r 1 er ni c n tá lógyár hó I A megyei ipari nagyak- tíva értekezleten elmondot­ták a nyíregyházi Dohány- fcevrltó és Fermentáló Vál­lalat vezetői, hogy nincs biztosítva vállalatuknál az 1935. évi export terv telje­sítése. Nem a vállalat dol­gozóiban van a hiba, ha­nem olt, hogy a Monimpsx nem gondoskodott megfele­lően az exportszállítmány átvételéről. A vállalat dol­gozói felajánlásuk szer int biztosítani tudjá'-. hog' de­cember 28-ra az uto'só ex­portszállítmányt is elküld­ték rendeltetési helyére. A nagyaktíva után a me­gyei pártb.'zottság ipari osz­tálya is segített abban, hogy a vállalatnál ez a probléma megoldódjon. A párt, a vállalat vezetőivel felhívta a Moni.i pex fi­gyelmét, az export átvéte- 1 lének és kiszállításának fontosságára, minek ered­ménye az lett. hogy a Mon- imoex két dolgozóját el­küldte az exportáru átvéte­lére. A MÁV is megadta a segítséget a vállalatnak ah­hoz, hogv az igény szerinti mennyiségű vagonokat de- I .'ében a vállalat rendslke. , ’ ésére 'rocsáitja. Mint e"t Istványi Andor elvtárstél, a vállalat exportszárítási felelősétől megtudtuk, az export átvétele és kiszállí­tása bíztató ütemben fo­lyik, s minden remény meg van hozzá, hogy a vállalat­tól december 28-ig az utol­só export szállítmányt is elindítják rendeltetési he­lyére. HÍREK Csengerből Új igazgatója van a csen- egeri kultúrotthonnak. Üj ruhát öltött az épület is: tatarozzák, kifestették a szobákat. Egy népihímzésű függönnyel, asztalterítővel díszített, rádióval, lemez­játszóval, társasjátékokkal felszerelt klubszoba várja a falu szórakozni, művelődni vágyó lakosait. Most kapott új zongorát a kultúrotthon és már meg is indult a ze­neoktatás. Rövidesen a színjátszó és népitánc cso­port mellé énekkar is ala­kul. # Az iskola a főtéren áll. Sajnos, az épület félszár- | nya még a régi alacsony is­kola maradványa volt és | egészen elcsúfította a má- I sík oldalt, de a teret is. 11953-ban lebontották a régi szárnyat és több mint 300.000 forintos felújítással hozzákezdtek a modern épületszárny méretei sze­rint meghosszabbítani az is­kolái. Két új tanteremmel, irodával és szertári helyi­séggel bővült az iskola. Régi vágya teljesült a csengeri dolgozóknak. A földművesszövetkezet 160 ezer forintos költséggel, épület átalakítással új ven- dég’őt építtetett. Külön van a söntés. A harmadosztá­lyú étteremben minden este népizenekar játszik, hideg, meleg ételek kapha­tók. Még ebben a hónap­ban megnyílik a cukrászda expresszó is. Balogh László Csenger; » I j I * m I | I, m ***81 .US 11 M | az msp szabolcs^t^Toh^ve^itot^Tgán^ |

Next

/
Thumbnails
Contents