Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-07 / 287. szám

I N E I* L A r 1955 december 7, szerda ASSZONYOKNAK LÁNYOKNAK Több helyet a nőknek a termelőszövetkezetek vezetésében! Országunk sok termelő- szövetkezetében beszéltünk arról, hogy megjavult a nők munkához való viszo­nya. — Termelőszövetkeze­teink asszonyai bebizonyí­tották ezt a 200 munkaegy­ség teljesítésével, vagy túl­teljesítésével. Ezt mondhatjuk a nagy- kállói Vörös Zászló Ter­melőszövetkezet asszonyai­ról. A zárszámadás is meg­mutatta, hogy ebben a szö­vetkezetben jó munkát vé­geztek a nők. Gazdagon részeltek a jövedelemből, mint a férfiak. Mi akkor az oka, hogy a beszámoló nem foglalkozott a közgyűlésen a nők mun­kájával? Nem említette meg az eredményekben, de a hiányosságban sem a nőket. Nem végeztek talán jó műnké*? Hogyan kaptak akkor annyi terményt vagy pénzt? Ebben a csoportban is kell a női munkaerő, csak nem értékelik eléggé. Meg kellene látni a termelőszö­vetkezet vezetőinek, hogy a nők jó családanyák, tó feleségek és jó tsz-tagokis: helytállással végzik el a rá­juk bízott munkát. Több n5 kell ennek a termelő- szövetkezetnek a vezetésé­be is. Erősebbnek kell len­ni az MNDSZ-szervzetnek, jobban kell foglalkozni a nők problémáival, a női munka értékelésével. Figyeljen fel erre első­nek a Vörös Zászló párt- szervezete. Nagyobb meg­becsülést biztosítson a női munkának. És szívleljé meg ezt a tanácsot megyénk minden termelőszövetkezete. Az el­nökök ne veszítsék el azt a lapot a beszámolóból, mint ebbén a termelőszövetke­zetben, amelyik a nők munkájával foglalkozik. Ne sajnálják a nőket megdi­csérni a férfiak mellett. Ne féljenek elismerni a termelőszövetkezet vezetői, hogy az ő feleségük helye Is ott lenne a termelőszö­vetkezetben. Erős, jó termelőszövetke­zet rendszerint ott van, ahol a nők nagy számban vesznek részt a munkában. Ehhez azonban az kell, hogy a nők helyet kapja­nak a vezetésben is. Sőrés Sándorné, az MNDSZ járási elnöke. Miért van szükség a tbc-s szűrővizsgálatra? A tbc fertőző betegség, melyet a Koch-féle bacilus okoz. A bacilus mindenütt megtalálható, de különösen a nedves, nem szellőztetett sötét lakásban, s főleg a tbc-s beteg környezetében. A bacilus a szervezetbe jut­va megkezdi alattomos munkáját. Leginkább a tü­dőben telepszik meg, de a vesében, az agyhártyán, a szemben, az ízületekben is okozhat gümős elváltozást. Hogy milyen alattomos, lát­hatjuk abból, hogy a kez­detbe- * betegnek nem okoz panaszt. Banális meg­fázásos tüneteket utánoz, (fáradtság, étvágytalanság, köhögés, id°<v'Sra.|< 1 A panaszt nem okozó vagy csak általános tüne­tekkel jelentkező tüdőelvál­tozás a röntgen-átvilágítás­sal vagy felvételen látható, Az ilyen kis mérvű tbc. gyógyítható. Ezért van szük­ség a lakosság szűrővizsgá­latára. hogy idejében észlel­ve a betegséget hamarabb meggyógyulva --"mi.1 thás­son a beteg családjába, a társadalomba. Kormányzatunk minden lehetőt elkövet, hogy a tbc felszántó’<sát. előmozdítsa. Nagv áldozatok árán t.bc- gondozökat és szanatóriu­mokat léto-ített. Ma Sza- bölcs megyében 11 gondozó és 4 szanatórium igyekszik feladatát becsülettel ellátni. A gondozók munkája azon­ban nem eredményes, ha e lnVr*r.*-*öi nem kan segít­séget. liven segítség volna az üzemek dolgozóinak --•w százalékban való meg­jelenése szűrővizsgálaton Sok dolgozó tehernek s fe- i-sle°esnck törtön a szűrő- vizsgálatot. Pod’'* de sok ember köszönheti életét* hogv sznrőviz-eeáJet-On kis tod""-! változással kezelésbe vették, s ma már dolgozhat ■'Tíg ha nem lett volna srií­rővlzsrfnl „! pn ♦ r1>’"' esetleg év múlva igen le­romlott'vagy súlyos á Ha­noiban hosszú kezelésre lett. volna szüksége. Egyesek félnek, bocv mi lesz. ha botertnov ♦Máinak. Az ilyen gondolkozás egyen­lő a lelkiismeretlenséggel. Sok helyesen gondolkodó ember jön el a gondozóba Nem azért, mert panasza van, hanem mert családié -'vermekéi és munkatársai é-dekében biztos akar len­ni boov ,t(»doie OvésTséees! Tekintve, hogy nem min­denkinek van alkalma a gondozóba menni, államunk tömgen kocsit bccsájtott megyénk rendelkezésére egy évre, hogy községeinkben helyben végezze el a tüdő­szűrést, minden megjelent lakosról felvételt készítve. Nagyon sok pénzbe kerül ez az államnak, de adja, mert a nép érdeke úgy kí­vánja. A kemecsei járás néhány községében volt legutóbb a szűrés. A tanács és társa­dalmi szervek elősegítették a szűrés lebonyolítását, s a lakosság 80—85 százalékban megjelent a vizsgálaton. De nem így gondolkozott Baktalóránthóza, Nagy- ecsed, Fábiénháza lakossá­ga, ahol csak 40—50 száza­lékos megjelenés volt. Gon­doltak-e arra ezen községek lakosai, hogy távolmaradá­sukkal hátráltatják Sza­bolcs megye egészségügvé­A bölcsődében jó helyen vannak gyermekeink Garay Józsefné nyíregy­házi levelezőnk arról szá­mol be, milyen nagy segít­séget jelent munkájában, hogy két kis gyermekét a MÁV bölcsődéjében elhe­lyezhette. „Mi, anyák sok­szor nehezen tudjuk érté­kelni, hogy mit jelent gyer­mekünknek a bölcsőde. Nyugodtan lehetünk a munkahelyen, mert gyer­mekünk gondos felügyelet alatt van.“ ,,A MÁV bölcsődében fi­gyelemmel és nagy gondos­sággal bánnak a gyerme­kekkel. Mióta kétéves kis­fiam és 10 hónapos lányom a bölcsődében van, szemmel láthatóan sokat fejlődtek, — meghíztak. A koszt jó, nincs rá semmi panasz. A gyermekek rendes, tiszta szobában, az orvos, a böl- j csödevezető és a gondnok felügyelete alatt fogló latos-1 kodnak.“ Garay Józsefné így foly­tatja levelét: „Ha még vannak anyák, akik idegen­kednek a bölcsődéktől, ké­rem őket, hogy változtassa­nak nézetükön. Oly sok szép és jó van a bölcsődé­ben. Már működik a szü­lői munkaközösség, amely­nek tagja vagyok. Termé­szetes, hogy á munkakö­zösség is a gyermekek fej­lődését, gondolatvilágának kialakítását, nevelését moz­dítja elő.“ December a zöldségesben nek fejlődését? És arra, hogy az ernyöröntgen-szol- gálat; minden órája milyen komoly összegbe kerül az államnak. A kisvárdai járás öt köz­ségében délután 4-től este 10-ig volt tüdőszűrővizsgá­lat, hogy a földeken dolgo­zók is megjelenhessenek. Mégis csak a lakosság 50 százaléka jelent meg. Ez | már több a nemtörődömség­nél. Remélem, Szabolcs me­gye lakossága belátja a szű­rővizsgálatok egyéni és kö­zösségi érdékeit, s igénybe veszi a szűrő röntgent, hogy megfékezzük ezt a pusztí­tó betegséget. A tbc gyó­gyítható, de idejében kell vizsgálatra jönni, hogy & szakemberek kezelésbe ve­hessék a beteget, Dr. Kemény Lajos, megyei gond. vez. főorvos. E hónapban még folytat­nunk kell a múlt hónapban be nem fejezett talajmű­velő munkákat, mert nem szabad a zöldséges kertben egy talpalatnyi földnek sem maradni ásatlanul. — Tehát ezt a munkát most már késedelem nélkül be kell fejezni! A másik fontos teendő: a, trágyázás. A zöldséges kertnek azt a részét, (egy- harmadáu, mciyáen üre­ges trágyázást és öntözést igénylő zöldségféléket (fe­jes és kelkáposzta, karfiol, bimbóskel, kaiarábé, saláta, zeller, paprika, korai zöld­hagyma) szándékozunk ter­meszteni, féligérett istálló­trágyával meg kell trá­gyáznunk. Egy négyszögöl területre 20—25 kg trá­gyát kell számítanunk. Ez a trágyamennyiség három év­re szól. Tehát az idén meg­trágyázott területen, a fentemiített zöldségfélék után, a második évben hagyma és gyökérféléket. paradicsomot, dinnyét, cse­megetengerit. burgonyát, a harmadik . évben pedig zöldborsót, babot, némely gyökérfélét és sárgadinnyét termesztünk. Ebbe a for­góba vetjük nyár végén a spenótot is. December hónapban még szedhetünk tormát, A tor­ma gyökérdugványokat leg- ajánlatosabb a szabad föld­be vermelni. Ha az időjá­rás megengedi, s a talaj nem fagyos, házi szükség­letre még ültethetünk is tormát. Mielőtt a nagyobb fagy beállna, a szabadban el­vermelt zöldségfélék be­fedéséről gondoskodnunk kell. A melegágy! palánták kereteit burkoljuk körül száraz istállótrágyával, vagy keményre letaposott lalombbal. Ne feledkez­zünk el a zöldségteleltető pince vagy kamra időn­kénti szellőztetéséről, ne­hogy a meleg és zári leve­gőjű helyen megromoljon a zöldség. A hajtatasra szánt saláta, kaiarábé, karfiol stb. magját december vé­gén, január elején növény­házba vessük el, hogy ami­kor a hajtatást február elején megkezdjük, a szük­séges palánták már .meg­legyenek. Molnár Erzsébet. Házilag készíthető feuyőtadíszek A karácsonyi fenyőfát egyszerű, magunk készítet­te díszekkel is széppé va­rázsolhatjuk. A fa díszíté­sét mindig felül kezdjük, ügy haladunk lefelé. Ma­gunk készíthetünk szép szalmalánc díszítést. Ve­szünk szép egyenes szal- maszálakat s mindeniket 2—3 cm-es darabokra vág­juk. Színes selyempapírból Kedves Asszonytársak! Bizonyára mindannyian] tudjátok, hogy december j 4-én küldöttek érkeztek hozzánk a hatalmas Szov­jetunió második legnagyobb, legnépesebb köztársaságá­ból, Ukrajnából. E rövid idő is, amelyet nálunk töltöttek elég volt arra. hogy felejthetetlenné tegyék számunkra ezeket a napokat. Én is azok közé a szeren­csésnek mondható emberek közé tartozom, kiknek al­kalmuk volt közvetlenül is üdvözölni is elbeszélgetni vendégeinkkel. Még most is gyorsabban dobog a szi­vem, ha a vásárosnaményi úttörők. DISZ í ‘ \i’• de nem kevésbé a felnőttek izgal­mára, a várakozás veremre, majd a megérkezésük pilla­natára gondolok, amikor mindenki ló.ivi -------- *>'et és beszélni szeretett volna velük. Az úttörők lelkes él­jenzésébe elvegyült a fel­nőttek kitörő lelkesedése is. amikor barátként szorított kezet és ölelte er-r-sii uk­rán és magvar. Minden asz- szonv Szeme re"•»»•»- kor a járási tanács nagyter­mében Horváth Gabriella. a járási oktatási osztály veze­tője a magyar vők nevében köszöntötte a barátság és béke küldötteit — ahogyan nevezte a vendégeket. Kedves Asszonyok! A ti nevetekben is beszélt, ami­kor hangsúlyozta, hogy minden magyar nő külöiiös hálával és szeretettel zárja szivébe a nagy Szovjetuniót. Hiszen a kisemmizett és le­alacsonyított cselédasszo­nyok, summáslányok, kik sokszázéves elnyomás után elfoglalhatták az őket meg­illető helyeket, ezt a Szov­jetuniónak köszönhetjük. Valóban a találkozón részt­vevő magyar asszonyok szi­ve csordultig volt szeretet­tel a visszaemlékezés alatt. Ez késztette szólásra Szom­bati Istvánnál, a tiszavasvá- ri Petőfi TSZ tagját, aki feltárta múltbeli életét, mely so’--sr)}- asszony élete volt: a jogtól, tudástól megfosz­tott kisemmizett élet. Ma vádig versenyben dolgozik a férfiakkal, és büszke a 200 ■munkaegységére. meinet idős kora ellenére elért. íny lett jó munkává nyomán tanácstag. Mini a tsz-ük MNDSZ elnöke fáradhatat­lanul szervezi az asszonyo­kat a jó munkára. A mel- ’'•♦/ere ülő "’"rév asszony —- járási párt titkár — azt mondta: ezekben az egysze­rű szavakon látszott, hogy igazán szívből -ötiek. A leg­jobb bizonyítéka, hory a magyar vők szivében cl a Szovjetunió iránti szeretet. Megismertük a találkozó álatt a szovjet asszonyokat, mint szerető édesanyákat. A vásárosnaményi szülő­otthonban meleg szeretettel beszélgettek az édesanyák­kal és meghatva szemlélték az ablakon át a kis újszü­lötteket. A nyíregyházi do­hánygyár napközi otthoná­ban magukhoz Ölelték a kis napköziseket. Ezek az édesanyák nem arra voltak kiváncsiak', kinek a gyer­meke, hanem a gyermekben a iövő reménységét látták. Beszélgetéseink során megismerhettük a szovjet nőket, mint a munka hőseit. Mint pl. Miska Juliannát, aki o Krvsso kolhoz (ung­vári járás) növénytermelő brigádját vezeti, 250 mun­kaegysége van. Jó munká­jáért már egy sor érdem­rendet kapott. Beszéltem Vaszilenkó Ka­talin tanítónővel, aki hét- r ztályos iskolánál dolgo­zik. Elmondta, Ukrajnában sikeresen valósul meg a 7 éves kötelező oktatás, mind jobban elterjed a középfokú 10 esztendei oktatás. Egyet­len falu sincs, melynek is­kolája. könyvtára, klubja ne volna. Büszke arra. hogy nincs náluk írástudatlan. Fiatalok tizo-r-i tanulna!: főiskolán, egyetemen, szak­középiskolákban. íróik, mű­vészeik aktívan részt vesz­nek a dolgozók kommunista nevelésében. Legszebbnek találja a pedagógus pályát. Ugyanilyen lelkesedéssel beszélt Kiss Katalin. a kár­pátukrajnai népi együttes balett- és énekkarának tag­ja a munkájáról. Művészi érzőiét bebizonyította tán­cával mely valamennyiün­ket elragadott. Kedves asszonyok! Sok lenne elmondani a két nap élményeit. Úgy érzem, e ba­ráti találkozóval gazdagab­bak lettünk, jobban elmé­lyült barátságunk ’ a nagy Szovjetunióval. Kii Időt leik bepillantottak a mi új éle­tünkbe is és elviszik hírül, amit itt láttak, hallottak, mert „vannak szavak ame­lyek súlyosabbak a kőnél, ezeket a vihar sem bírja el­sodorni.“ Ilyen kőszikla legyen az ukrán és a magyar asszo­nyok barátsúoa, a "ének bé­kéje, melynek egyik meg­nyilvánulása. volt a felejthe­tetlen testvéri találkozó. Kedves Asszonyok! Anol- •átok szivetekben továbbra is a. maavar—szovjet barát­ságot. erre neveljétek leg­drágább kincsünket, gyer­mekeiteket,-7 iidvfi-m benne­teket, a viszontírásie vágott csillagokat vagy ró­zsákat ragasztunk össze. — Erős selyemszáíákrá fűz­zük, úgy, hogy minden szalmadarab után egy vi- rágocska vagy csillagdísz kerüljön. A szalmát- be is festhetjük arany 1 vagy ezüst színnel. Gyöngylánchorgolás: Vas­tagabb fonalra' bármilyen gyöngyöt (üvegből, fából, fémből valót) felfűzünk,. de úgy, hogy a gyöngyszemek közé mindig néhány lánc­szemet horgolhassunk. Na­gyon szép tarka lesz. Szép láncot fűzhetünk még szí­nes bogyóból úgy, hogy váltogatva fűzzük szín és nagyság szerint, s minden bogyó után egy-két cso­mót kötünk a szálra. Üres tojáshéjból is csil­logó díszeket készíthetünk, A tojás két végén vékony varrótűvel óvatosan lyukat fúrunk, az egyiket kicsit megnagyobbítjuk és a ki­sebb lyukon befújunk, hogy a tojás tartalma kifolyjon. Az üres tojáshéjat beara­nyozzuk, vagy színesre festjük. A nyílásokba dró­tot helyezünk (kampóval) s más csillogó gyöngyszemet füzünk hozzá. Vadgeszte­nye, makk, mogyoró, fe­nyőtűhöz. dió, ügyesen fesu ve vagy aranyozva, szép díszt ad. Színes lámpákat úgy ké­szíthetünk a fenyőfára, hogy fehér vagy színes se- lyemnroírból vagy színes sztaniolból és cellofánból szabályos köröket vágunk ki. Sugár alakban bevág­juk, széleit legömbölyítjük^ a cikkeket megcsavarjuk. 8—10 darabot középen fo­nállal összefűzünk. Ki­sebb. nagyobb méretben készítve szép színes, köny- nyű. labdákat kapunk, amit az átfőzött 'Mnallai felfüg­gesztünk a fára. M. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents