Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-07 / 287. szám

1935 december 7, szerda

NÉPLAP

.1

A szovjet sarkvidéki kutatások tervei

Vaszilij Burhanov, az Északi Tengeri Út Főigazgatóságának vezetője, a TASZSZ-tudósító.iával folytatott beszélgetés közben ismertette a küszöbön álló harmadik nemzetközi geofizikai évvel <1957—1958) kancsolatos szovjet sarkvidéki kutatások terveit.

A Szovjetunió tudományos intézményeiben nagy körültekintéssel készülődnek ezekhez a kutatásokhoz. — mondotta Burhanov. Ügy tervezik, hogy több. mint száz állandó sarki állomáson folynak majd a megfinvelések. Néhány új állomás felállítását is tervbe vették.

A tudomány szempontjából igen érdekesek azok a munkák, arr.elveket az Északi Tengeri Üt Főigazgatósága északi sarkkutató intézetének öt obszervatóriumában végeznek. Mind az öt obszervatórium az Északi Sarkkörön túl. az északi szélesség 70 és 81 foka között terül el.

A nemzetközi geofizikai év nrogramia szerint az északi-sarki nr'-’enee központi részén bárom nagy tudományos úszóállomás végez majd megfigyeléseket. A három állomás: a már hosszabb idő óta működő ..feizski-park-4“ és „Északi- r-rV-s« továbbá "z újonnan megszervezett .,Északi-sark - 8“ úszóállomás. Fz az állóin .'r az „Északi-sark-2“ úszóállomás 1950—1951-ben megtett útját folytatja.

Az Északi .Tegestenger óriási térségeit úgynevezett mozgó tudományos csoportok segítségével tanulmányozzák majd. Ügy tervezik, hogy ezek a csoportok az északi-sarki medence központi részén több mint 500 ponton végeznek majd megfigyeléseket. A esonort tagjait repülőgéppel szállítják a jégre. A sarkvidéki hajózás is nagy s-erepet játszik majd a délkörök mentén az időjárás rendszeres megfigyelésében. A nemzetközi geofizikai év tervében a délkörök rendszeres megfigyelései is szerepelnek.

Ezenkívül aerológipí. meteorológiai. oceanográfiai és egyéb tudományos megfigyeléseket végeznek maid a tengeri expedíciók a sznv- sarkvidéki flotta hajóin. Nyárén az északi fáitokén

n eoVii+p^c,.n|''7vcv^

részt vesz az „Ob“ Dieselrendszerű tengerjáró villamoshajó, amelyet rövidesen az antarktikus szárazföld partjaihoz irányítanak. E hajó személyzete egy esztendő alatt a földgolyó két ellentétes sarkvidéki területén jár majd.

A sarkvidék központi és a sarki tengerek északi részén automatikus rádiómeteorológiai állomások segítségével végzik majd a megfigyeléseket. Ezek az állomások emberek nélkül fognak dolgozni.

A szovjet tudósok állandó és mozgó állomások segítségével kívánják megvalósítani a tudományos kutatásoknak ezt a hatalmas programját. A program lehetővé teszi a sarkvidék természeti viszonyairól, a tengeri áramlatokról, az úszó jég útjáról meglévő ismeretek kiszélesítését és ezzel a veszélytelen hajózás biztosítását az északi tengeri úton.

A sarkvidéken több év óta folytatott hatalmas kutató munkálatok természetes következménye, hogy a Szovjetunió részt vesz a nemzetközi geofizikai év megvalósításában, mint

ahogy részt vett az 1882— 1883-ban és 1932—1933-ban megtartott első és a második nemzetközi geofizikai év tudományos munkájáéban. A Szovjetunió vezető helyet foglalt el a második nemzetközi geofizikai év munkálataiban. Ebben az időszakban létesült az Északi Tengeri Űt Főigazgatósága, amely 1957-ben ünnepli fennállásának negyedszázados jubileumát. Ugyancsak a második nemzetközi geofizikai évben — a „Szibir- jakov“ jégtörő hajó nvugal- ról-keletre megtett htjával vette kezdetét a rendszeres hajózás az északi tengeri úton.

Azóta a széleskörű tudományos munkák eredményeként a szovjet emberek komoly sikereket ériek el az És? aki-sark meghódításában és nem kétséges, hogy a küszöbön álló kutatások a sarkvidéki területek még behatóbb megismerését eredményezik.

Baráti levelezés

A szovjet csapatok több, mint tíz esztendővel ezelőtt szabadították jel a fasiszta elnyomás alól a csehszlovákiai Bavine falut. A harcok során elesett szovjet katonák között jónéhány Veszeloje falubeli harcos is hősi halált halt. A felszabadított falu lakosai nemrég levelet intéztek az ukrajnai dnyepropetrovszki területen lévő Veszeloje kolhozparasztjaihoz. Levelükben büszkén beszámoltak arról, milyen hatalmas változások következtek be életükben. Falujukban új iskola, filmszínház nyílt, s a falut bekapcsolták az autóbuszhálózatba.

A veszelojei,, kolhozparasztok válaszlevelükben megírták, hogy náluk az újjáépítés után új házne- pyedek épültek, új klub, filmszínház, óvoda, kórhíz és számos üzlet nyílt, örömmel újságolták, hogy valamennyi kolhozparaszt házába bevezették a villanyt és a rádiót. Kolhozukban a munkák többségét gépesítették és 28 mázsás gabonatermést értek el hektáronként.

Gondos gazda tanácsai

A gazdag gyümölcstermés titka a korai szakszerű munka!

Ben Jonson

VOlfOME

Nagy korok nagy embereket. nagy műveket érlelnek. A renaissance kimagasló művészi egyéniségei közül a legnagyobb nevek egyike Ben Jonsoné.

Shakespeare kortársa és barátja volt, s a zseniális tragédia-író mellett nem halványodott el a vérbeli vígjátékíró neve sem a századok folyamán. Jonson 1573 és 1635 között élt. Nemesi családból származott, azonban kétéves korától kőműves mostohaapa kerül a családba, s a fiatalember maga is megpróbálja ezt a mesterséget. Ám húsz éves korában már színész és szerző Shakespeare társulatában. Egyik színésztársát párbajban megölte, börtönbe jutott, s nehezen kerülte ki az akasztófát. A hír felkapja tehetségét, s kora egyik legdédelgetettebb komédia-írójává nő. Bár irodalmi munkássága rendkívül sokrétű, (tragédiák, epigrammák stb.) legidőtál- lóbbnak 5—6 komédiája bizonyult. amelyek közül a Volpone a modern színpadon is folytatja diadalútját.

Ez a nagyhatású komédia a pénz bűvöletében virtustáncot járó polgárság elé tart tükröt. Az egymás szemét kivájó ragadozómadarak vi.iiogását halljuk ki a sorokból, emberi mivoltukból kivetkőzött vadokét, akiknek erkölcsi rothadtságában minden idők ,.pénz- pókjait“ ismerhetjük fel. Ebben a. szennyes világban minden és mindenki megvásárolható: a korrupt törvényszéki bírótól kezdve, a .képesített kapitáuvig“. Ma már világosan láthattuk, hogy ez a mű a kor kíméletlen. vesékig ható erkölcs- rajza: ebben van egyben nagy nevelőhatása is. Flő típusai, gazdagon bonyolított. igen érdekes meséje, j formai zártsága és fegyel-! mezettságe azt mutatja, j hogy Jonson tudatos író volt, a klasszikus dráma legjobbjaitól tanulta meg a mesterséget.

A darabot Illyés Gyula rendkívüli nyelvi színességgel és gazdagsággal fordította Stefan Zweig és Jules Romains átdolgozása alapján.

A . nyíregyházi központi színjátszó együttes nem kis feladatra vállalkozott, amidkor elhatározta ennek a bonyolult, igen igényes darabnak az előadását. Szombati és vasárnapi bemutatójukat komoly érdeklődés előzi meg.

Az együttes pénteken este 7 órakor tartja főpróbáját a Móricz Zsigmond szakszervezeti kultúrotthonban.

Minden ember szemtanúja lehetett a csodálatos almatermésnek. Szerte megyénk termelőszövetkezeteiben, az egyéni gazdák házi kertjeiben majdcsak földig húzta a merevtartó ágakat a gyönyörűen pirosló Jo- nathán alma. Nem volt ritka gyümölcsös, melynek 15—20 éves fáiról átlagosan 4—5 mázsa almát szüretelt le gazdája. Aki elhaladt mellette és látta az almától zsúfolt ágakat, bizonyosan számításokat végzett magá. ban. Mennyi alma lehet egy-egy ágon, és lehetne-e még többet mesterségesen kézzel rája rakni. Hát bizony lehetne és lehet is, csak szorgalmas munkára van szükség.

Nem a piros alma felrakásáról, hanem a gyümölcsfák termőrészeiról akarok néhány mozzanatot megemlíteni. Azt akarom soraimmal, a berkeszi Bajcsy-Zsi- iinszkv TSZ, a Balkányi Állami Gazdaság, a mátészalkai Zalka Máté TSZ és több egyéni gazda példáján bebizonyítani, hogy nincs terméketlen almafa, de még sajnos, sok a munkában terméketlen gazda.

Az említett termelőszövetkezetek és állami gazdaság még csak három évvei ezelőtt kezdték meg a rendszeres őszi tisztogatási, metszési munkát, s máris megváltozott gyümölcsösük képe és termőképessége.

A napokban beszélgettem erről a kérdésről Ábrahám Sándorral, a Balkányi Állami Gazdaság főkertészével. ö azt állítja, hogy a fák gondos őszi megtisztításával már 80 százalékban védekeztünk a gombabetegségek és a kéregrészek alatt, meghúzódó kártevők ellen. Igaza van. Ez a legjobban bevált ideje a gyümölcsfa kezelésének, mert a kaparóvassal, drótkefével felsértjük a betegségek telephelyét. a tetvekről lekaparjuk a kitin páncélt, s azok mind-mind elpusztulnak a hideg tél idején.

Ugyanez a célja a metszésnek is. Ha ősszel megmetsszük fáinkat. hama. rabb bekövetkezik a rügy. pattanás, s emellett a nedv- j keringés megindulásakor I kevesebb lesz a gyümölcsfa tápanyagvesztesége. Ha elvégeztük a gondos törzsápolást, metszést s még mm következett be a hideg, ajánlatos egy erős téli hígításé mészkénlé permetlévél is meglocsolni gyümölcsfáinkat, hogy elősegítsük a felsértett kártevők minél hamarabbi elpusztulását. A balkányi és a kemecsei állami gazdaságban már cl iw végezték a munkát ebben a formában. Gondoskodtak a fiatal fák bekötözéséről js, mert a tél idején a mezei pocok, a nyúl nagy kárt j tehet bennük. Erre a cé’ra 1 “űrön kockázott dróthálót j használtak. Csak az volt a Ib“i, hogy nem volt elegen- : dő a drótháló-készlet az összes fiatal fákra. A be kötözést öt’etesen náddal folytatták. Ez is nagyszerű, mert a rágni akaró nyúl. vagy pocok ínyét felsérti az éles nád, s az ijedve menekül a csemetéktől Ha nád nincs, akkor meefehlő erre a célra a napraforgó kóró is.

Aki ennyire gondját viseli a legnagyobb jövedelmet hozó gyümölcsösének, annak jövőre is hasonló jó termése lesz, mert már rz őszi munkával termőrészek alakjában felrakta a gyümölcsfa termőágaira a szép piros, betegségmentes, exportminőségű almát.

Sokan nem ismerik még megyénkben a termőrészek kialakító metszését, s éppen ezért lapunk „Gondos gaz- I da tanácsai“ című rovatá- í ban ismertetjük a fiatal fák ! Uoronaalakító metszését, a J felkopaszodott fák termőre, i illetve átállító metszésének : módszereit.

Lapunk következő számaiban^ részletesen foglalkozunk majd a gyümölcsösök j trágyázási módszereivel is.

Vjlaky Vilmos,

a TTIT agrártudományi : szakosztályának tagja.

ASZTALOS BÁLINT:

Kjúa z held

a.)

A gyűlés befejeztével a zsivaj összecsap, mint a hullámzó mély víz fodra. Aztán lehalkul a beszéd. Meleg tálak koppannak a fehérabroszos asztalokon. Mindenki vacsorához igazítja magát,

— No, Mihály, szedjünk — tolja Tákosi Mihály elé a tálat Baksai József.

Tákosi valahogy úgy érzi: nem „illik“ ide az ő hangja. Kétszer is bólint, míg megszólal:

— Szedünk. — Csak eny- nyit mond. És nagyon furcsának találja ezt az egy szót is. „Szedünk“. Többesszámban mondva. Nem szokta ezt így.

Tákosi Mihály egyébként sudártermetű, mii\t a jegenye. Pedig rég volt már legény. Harminc éve. Száraz, csupacsont arcába nehezen tud árkot vájni az idő. Barnaságához, sötélfényű szeméhez jól illik koromfekete bajusza, amit nem csípett még az évek dere. Egyébként hétről hétre rendre visszanyirja, éspedig azon egyszerű oknál fogva: minek lenne nagy szőrcsomó

kissé hajlott nyergű orra alatt, amikor feje tetején immár simán fénylik a bőr. És igy jó lenni, csak ... hajolni ne kelljen, mert jaj, olyankor két törött bordájának rosszul forrott csonkjai mintha egyenesen a szívét szúrnák át.

Egy ízletes húsdarab után Tákosi Mihály most nagyot harap a vastag karélyú puha búzakenyérbe. Szemével a másik négy vendéget keresi: Bus Miklóst, Kurucz Károlyt, Szekeres Imrét, meg T. Kapás Györgyöt. Hogy azok is egyéniek. Ügy jöttek el megtiszteltetéssel, mint ő. Aztán mit csinálnak most? Hogy vannak?

Nincs azoknak szlkrányi bajuk se. Ahányan, annyifelé ültek szét a vendéglátók közt. Szekeres Imre, aki mindig oly nagyra néz tizennyolc holdjával, — mert igencsak jó földje van, — éppen most mond valamit Vargyas Sándornak, a gyűlés elnökének. Még hozza nem is akármiről lehel köztük szó, mert nevetnek. Lám, soha nem tudja az ember, kiben mi lakik. De ha ezt teszi Szekeres, hadd

legye. Mi köze neki. Tá'cosi I Mihálynak másokhoz. j Nem akar gondolni sem- I mire. Vége a vacsorának j és indul haza. Igenám. de i ezt nem lehet így tenni. liiert ha eszik is az embe,,

I az agya nem nyugszik. j Szüntelenül őrli az a qon- \dolatokat. Hirtelen Hurka jut eszébe. A kicsi Iluska.

I Hol is van a lelkem? Hova,

| ki mellé ült? Hogy nem | hívta ide maga mellé mind- I járt, Tettek-e tányér* étibe? Most azt keresi. Hajladozik jobbra-balra, a nyakát nyújtogatja, h >py meglássa legkisebb 'anyának pirosszalagos fjii t.

Megnyugvását büszkeség Váltja fel. Az ö kit lánya szavalt itt, a gyűlés kezűére előtt. Petőfi-ver:"t ■ivindcti és mi tapsot kapó::-!? \ akármilyen gyermekei neve'* 6. Most is az ivé uHí elő köszönteni Jz-kei \ szövetkeze leket.

Iluska ott hátrább a nagy ajtó mellett ül. Végtelenül jót érzi a kicsi magát. Ennyi sokan együtt lenni! Sok ember, sok asszony, sok nagy fiú, sok nagy lány. Cimborák is vannak a hetedik osztályból. Nagyszerű ez így.

Baksai József zsebkendőt vesz elő, megtörli zsírtól fényes száját, húsos, kerek állát.

— Szedjünk mén. Mihály. Együnk. Nem kell itt sajnálni a gazdát.

— Elég lenne ez már, te Józsi.

— Fér ahhoz még egy kicsi. Vegyél csak na. Majl megloc.soljuk mindjárt, ha nagyon megdagadna he-he- he — nevet derűvel Baksa' s megint közelebb tolja a tálal. Tákosi tányérjához.

Ennek is vége. A gyűlés utáni vacsorának. Jobban mondva, az evésnek. .4 tálak buteliáknak a diák át helyüket, hűvös üvegfalukon szikrazva csillámlik a vízzé lett pára. .4 bánniuk, kések, villái.- helyett poharak gyűlnek az asztala ü’ eg koccan. 4 megdií.őlí buteliákból zubogva csordul elő a sajátterniísű tűz. i/ios bor. És nicsak. mi történik ekkoi ’ Gy* man, i óvatlanul.

— Halló! Kedves ir.inri- nyáján! Gazdatársuk‘ — kiáltja Szekeres Ince. Méghozzá fel is áll és egyenesen a sokadalomra néz. Azt várja, hogy szétömöljön a csend.

Tákosi Miháli) ahogy kó- \ riilnéz, szeme egy pillanatára megakad Szekeresen ; Majd hirtelen elkapja a. *e- jét. Mit nézzen rajta? Úgy j is tudja, mit akar. Leg- | alábbis sejti. Miért jött vnl- í na ide ünneplőbe, csütörtök este. egyéni gazda létére. Családostól együtt. Öt \ugyan nem érdekli. Semmi köze máshoz. Ő csak úgy j jött, hétköznapiasan. Pe- I dig ... Bármennyire szeret- I né, nem jut tovább gondolataiban. — habár az előbb határozta el magát: nem gondol itt semmire.

— Kedves jelenlévők, tisztelt gazdatársaim! — harsog a Szekeres hangja.

— Mindenekelőtt köszönöm a szíves meghívást erre az estére. Igazán jól érzem magam családommal együtt,

— Kis szünetet tart, miközben mély lélegzetet vesz.

[Nem beszélt ő még ennyi | nép előtt. — Én mindig fi- j gyeltem a szövetkezetei. Mi i kívülállók a kicsi hibát is nagynak mondtuk. A magunkét pedig nem akartuk meglátni, takargattuk. A hibákat azonban emberek csinálják, emberek is javít- ' hatják ki. És most az az

■igazság. hogy a Vörös Sugár mindenből többet termelt,

| mint az egyéniek. Négy év múltával. De mi lesz még- ennyi idő után? Kiszámítottam itt ma este: ha én itt vagyok az idén családommal együtt, hetvenezer forintnál több jövedelmünk lenne, mindent számítva Négyőnk lcöziil, — mert ennyi munkabíró van az én családomban, — majdnem húszezer forint jutna egyre- egyre. Ha valaki kérdezi: lett ennyi jövedelmünk a tizennyolc hold után, azt felelem, — hazudni nem akarok, — nem lett. — Most a feleségére néz, aki alig észrevehetően bólint és mosolyog. Erre még jobban kihúzza magát Szekeres Imre. — Mindezeket látva, úgy határoztam, úgy döntött a családom, hogy belépünk a Vörös Sugár TSZ- be. Úgy jöttem mint egyéni, úgy megyek el mint szövetkezeti. Akinél van belépési nyilatkozat, adjon ide egyet!

I ^Folytatjuk.)

s