Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-06 / 286. szám
N G l* ll A I* 1955 december 6, kedd Szovjet-ukrán küldöttek látogatása megyénkben (Folytatás a: 1. oldalról.) scny feltételeit. A verseny- szerződésben mindkét részről pontosan meghatározták, hogy a következő gazdasági évben az egyes termény féleségből milyen hozamot érnek el. A Vorosilov-kolhoz a többi között kenyérgabonából 30 mázsát, gyümölcsből 80 mázsát termel hektáronként, s tehenenként 2.500 liter tejet fejnek. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai a többi között vállalták, hogy búzából 15 mázsát, ősziárpából 20 mázsát, gyümölcsből 80 mázsát, borból 25 hektolitert termelnek holdanként, s tehenenként elérik ők is a 2.500 liter tejet egy fejési idény alatt. A küldöttség tagjai és a szövetkezetiek kisebb csoportokban szétszéledtek, megtekintették a Vörös Csillag TSZ szépen berendezett gazdaságát. A vendégek elismeréssel szóltak a látottakról, különösen a lóállomány keltette fel érdeklődésüket. A köztük levő kolhoz- tagok beszélgetés közben Igen sok értékes és hasznos tapasztalatot mondtak el, amelyeket a sóstóhegyiek is hosszabb-i'övidcbb idő alatt megvalósíthatnak. Csatári Kari Joszipovics, a Szocialista Munka Hőse kolhoz pártszervezeti titkára Horváth Mihály ag- ronómusnak, Bokor Sándor és Vigvári János gyümölcs- termelési szakembereknek elmondotta, hogy kolhozukban már a szőlőművelést is teljesen gépesítették. Ezt a kérdést úgy oldották meg, hogy a régi' ültetései szőlőkben három sor közül a középsőt, kiszedték, s így a széles szőlősorok között nyugodtan járhatnak a gépek. Náluk a szőlőt lugas- szérűén művelik. Nem használják az itten szokásos szőlőkarót, hanem helyette 10 méterenként betonkarókat raknak le, a cölöpök között drótot húznak ki és drótokon vezetik a szőlőt Bár így kevesebb szőlősor van, a tapasztalat mégis azt bizonyította, hogy magasabb íermést lehet elérni. Kolhozukban 70—80 mázsa szőlőt ter7 meinek hektáronként, míg a sóstóhegyi Vörös Csillag TSZ-ben az idén jó közepes termés esetén is csak 15 mázsás átlagot értek cl holdanként. Ezt, ha hektárra átszámoljuk, akkor is csak 25—30 mázsát tesz ki. A küldöttek és szövetkezetiek még sokáig folytattak bensőséges beszélgetést. ■ A küldöttség tagjai a déli órákban Nyíregyházán megkoszorúzták a szovjet hősök . emlékművét, délután a DohámTermentálóba látogattak el, este pedig a József Attila kultűrház- ban rendezek műsoron vettek részt. Ä gépállomások tervteljesítése az elmúlt dekádban Az összes traktormunka tervteljesítésében a ven- cscllői gépállomás 115,8 szá. zalékos eredményt ért el, az encsoncsi 114,7, a nyír- madai 107,2 százalékot. Van azonban egynéhány gépállomásunk, amely messze elmaradt a jól teljesítők mögött, mint a nagy varsányi, 55,2, és a mándoki 65,8 százalékos teljesítésével. Jó volna, ha ezek a gépállomások is fellelkesülnének a mindig élenjárók példáján, s a következő dekádban az ő nevük szerepelne a legjobbak között. Az őszi mélyszántás meggyorsítása érdekében indított versenyben az elmúlt 10 nap a demecseri gépállomás érte el a legjobb eredményt, közel 81 százalékos teljesítésével. Második lett az. újfehértói gépállomás 70,5 százalékkal, harmadik a kölesei 69,5 százalékkal. A nagyvarsányi gépállomás ebben is az utolsó he. lyet foglalja el 20,5 százalékos teljesítésével, de nem sokkal jobb a helyzet a fehérgyarmati és a nyírma- dai gépállomáson sem. Ezek nagyban hozzájárulnak, hogy megyénk traktorosai az elmúlt dekádban csak 49,6 százalékra teljesítették őszi méiyszántási tervüket. Az őszi idényterv teljesítésében Mátyus Gáspár tyukodi traktoros érte el a legkiválóbb eredményt, 198,53 műszaknormát végzett, Török József (Csaholc) 196-ot, Petri kán Lajos (Csaholc) 190 müszaknor- mát* A silózási munkák végzésében változatlanul Szabó János (Nyírbátor) halad az élen. 783 köbmétert silózott eddig. Megvalósítóit újítási javaslótok a Dohányfermentáló Vólkrtotnál A Dohányfermentáló Vállalatnál Molnár József igazgató vezetésével Somogyi Lajos, ifj. Szécsi Géza, Grasseli Miklós, Szalai János és Mohácsi Géza újítási javaslatot készítettek, hogy a fermentáló kamrákat alakítsák át kisebb méretűvé. A javaslatot megvalósították. Ennek következtében nagyobb lett a kapacitás és jelentősen javult a fermentálás minősége. Az újítással már ebben az esztendőben több, mint 270 ezer forintot takarítottak meg. Mészáros Ferenc azt javasolta, hogy a zöld dohány mérésénél a • mérleget süllyesszék a mérlegelő helyiség padlójával egvvonalba. A javaslat megvalósításával elérték, hogy a zölddohányt kocsikba rakva rátolhatják a mérlegre. Kettővel kevesebb ember kell a munkához. Ezzel évi 16 ezer forintot takarítanak meg. * Csorba Béla és Szita János javaslatát is megvalósították. Régen két dolgozó hordta a rúdra fűzött dohányt a fermentáló kamrákba. Ott kocsikba rakták a dohányt, de egymásra fektetve. Ezáltal a dohány nyomódott és foltot kapott, ami rontotta a minőséget. Az újítók javaslata • szerint most már egy olyan kocsin tolják a fermentálókamrákba a zöldclo'nányt, melyen a dohány függő helyzetben marad a rudakon, s így nem nyomódik. Az újítás, mintegy 35 -százalékkal növeli az exportminőséget. Ésszerűsítési tervek a Finommechanikai Vállalatnál Megkérdeztük Hepp István elvtársat, a Nyíregyházi Finommechanikai Vállalat igazgatóját, hogy 1956 első negyedében hogyan akarják tovább ésszerűsíteni a vállalat munkáját és fejleszteni a vállalatnál a technikát. — Tervünkben szerepel a város tizenhat különböző helyén működő üzemrészünk centralizálása. Ezzel nemcsak azt akarjuk elérni, hogy meglévő helyiségeinkben a berendezést jobban ki tudjuk használni, hanem azt is, hogy a munka jobb megszervezésével egyszerűsítjük a termelést. A részlegekben működő műszaki és ádminisztfa.iv munkaerőt ésszerűbben használjuk fel és ahol lehet, egyszerűsítünk — mondotta Hepp elvtárs. — A negyedévben korszerűsítjük meglévő gépi berendezésünket, új gépeket kapunk, mint például forgácsológépet és marógépet. Felújítjuk azokat a gépeket és szerszámokat, melyekkel hiba van. A dolgozók a műszaki fejlesztésre sok értékes javaslatot nyújtottak be,, ezeket is bevettük a műszaki, fejlesztési tervbe és meg fogjuk, valósítani. Azt is elmondotta Hepp elvtárs, hogy megerősítik a vállalat tiszalöki és nyírbátori fióküzemét, hogy az ottani lakosság igényét még jobban kielégítsék, mint ebben az évben. Nyírbátorban havonta kétszer annyi csikótűzhelyet fognak gyártani, mint eddig. Tervbe vették tizedes mérlegek gyártását is. GazfSag téli kultúrtermet készített a tiszakauvári kultúrház 9 mezőgazdasági szakköre Tiszakanyár kuitúrházá- ban öt szakkör működik. Legnagyobb létszáma a mezőgazdasági szakkörnek van, amely már a múlt évben is eredményesen dolgozott. A szakkörön tanultak nyomán több dolgozó paraszt teljesítette a 100 mázsás burgonya-, a 40 mázsás kukorica- és a 200 mázsás cukorrépa-termelési mozgalomban tett vállalását. Az idei őszi szántás-vetés befejezése után a dolgozó parasztok ismét nagy lendülectel fogtak hozzá a szakköri foglalkozásokhoz. Megalakították a szakköri bizottságot, s hogy általános tudásukat még jobban gy alapíthassák, beválasztották Veres Sándor tanítót, Rc- sinczki Béla állatorvost, Ősze István gyümölcstermelőt és Balogh László kiváló méhészt is. Sokat akarnak tanulni ezen a télen. Elhatározták, hogy; hetenként kétszei összejönnek, s az előadásokon kívül saját tapasztalataikat is elmondják egymásnak, hogy a szakkör. minden egyes tagja mestere legyen saját munkájának. Ezenkívül igénybe-' szik a község közel ezer kötetből álló könyvtárát is. Már eddig több, mint 59*1 könyv fordult meg a dolgozó parasztok kézén. A mezőgazdasági szakkör 60 lelkes tagja már megkezdte a szakköri tanulmányok alapján az idén gazdag > termésthozó gyümölcsösük rendbehozását is, amelynek szakszerű rányítás.-- ban ősze István tevékenykedik. Veres Sándor tanító pedig úttörő gyermekekből szervezett kút úrcsoportot alakított. A vasárnapi szakköri foglalkozást)' élénk kultúrműsorral .teszik kellemesebbé. Látogatás egy ezüstkalászos tanfolyamon Pontosan este 6 óra volt, amikor kivilágosodtak a báktalórántházi általános iskola' egyik tantermének ablakai. Mintha jeladás lett volna, szinte egyszerre érkeztek meg a tanfolyam hallgatói a harmadik foglalkozásra. A jó meleg tanteremben Bagoly István, a járási tanács agronómusa várta már őket. Asztalán folyóüatok, könyvek és egy kis film, a szarvasmarhatenyésztésről. A hallgatók otthonosan helyezkedtek .el a padokban, köztük SZabö” Margit; a község új mezőgazdásza is, aki szívesén látott véne dég a tanfolyamon. így is kívánja gyarapítani szakmai tudását. — A múlt évben 23 hallgató volt, közülük egy elköltözött a faluból. De a megmaradt - 22 ebben az évben is szorgalmasan jár az előadásokra — mondja Bagoly István, a tanfolyam vezetője. Alig fordul A Néplap levelezője: Somogyi Gyuláné Külsőleg olyan, mint a legtöbb asszony. Egyszerű sötét ruhát visel, fején megfakult kendő, amely alói ősz hajszálai minduntalan kikandikálnak. Somogyiné élet-történetének ezt a címet adhatnám: A falusi parasztlányból —- kommunista pártmunkás. 1910-ben Pócspetriből sokan indultak a mesésnek gondolt Amerikába. Köztük egy szegény paraszt nagy lánya is. Menekült a nyomor, á szegénység elől. Azt mondták neki, hogy jobb Írsz kint, s ő elhitte. Addig könyörgött az apjának, míg a konok parasztkoponya belátta, talán jobban jár így a lánya. — Gondolta — minek küszködjön velük együtt azon a nyomorult 2 hold földön — és elengedte. Azonban csalódott emberek érkeztek Eldorádöba. s rádöbbent Vekker Borbála is. hogv csúnyán becsapták. Legszívesebben azonnal visszafordult volna, de szégyelte magát a faluja előtt. Egy New-York melletti fzi- vargyárban helyezkedett el. Az új környezet szokatlan volt. Vágyott valamire, de maga sem tudta, hogy mi az* Vasárnaponként kirándultak a hegyekbe, erdőkbe szórakozni, olvasgatni, — Egyszer az egyik munkáspárti vezető beszervezte az „Előre” című lap megrendelői közé. Ebből a újságból ismerte meg a szocialista eszméket. — Majd olvasgatni kezdett szociáldemokrata könyveket. Az életben azonban mást látott mint a könyvekben és ez clidegenítette a szociáldemokratáktól. Mégis dolgozott a mozgalomban; sztrájkot szerveztek, szakszervezetei. csináltak. 1917 szele eljutott Amerikába is. A szivargyáriak megszervezték a kommunista pártot, énekkart létesítettek. A szociáldemokraták épületének oadlásán ültek össze tanulni, gyű- lésezni, énekpróbát tartani, selyemzászlót varrni, míg a legnagyobb mozgolódás közepette letartóztatták a párttitkúrt és a gyakorlatlan tagok egyedül nem mertek semmit sem csinálni. Vekker Borbála 1921ben hazajött. Az ellenforradalom akkor verte le a tanácsköztársaságot. — A szeme előtt játszódott le a véres terror, a Kommunisták üldözése — mégis megtalálta a mozgalmat. Volt már segítő társa is. Egy nyíregyházi kőműves segéd, aki akkor jött haza Oroszországból, megismerkedett a pócspelri „amerikás” lánnyal és feleségül vette. Boldog családi c.'et kezdődött a volt vörös katona és az Amerikát járt Vekker Borbála között. Ahogy lehetett, úgy tevékenykedtek a szociáldemokrata pártban, a szakszervezetben. A második világháború, a németek bevonulása házkutatást, rendőrségi kihallgatásokat jelentett számukra. Egy szép napon aztán rájuk virradt a szabad óiét. 1945-ben megalakult a legális kommunista párt. Beléptek, s tevékeny pártmunkások ma is. Somogyiné gyakran járt vidékre, kapcsolatba került a Szabad Nép szerkesztőségével, majd a megyei pártbizottság lapjával, a Néplappal. Pártmunkája során sok érdekes dolgot tapasztalt és ezt közölte a sajtóval. Szeretik az utcában, s mindenki bizalommal fordul hozzá. Nemrég a körzeti orvos kereste fel és elmondta neki lakásproblémáját. Megírta a dolgot a Néplapnak és sikeresen megoldódott az ügye. Somogyiné elvíárr.nű mindig olyan dolgodra hívja fel a -figyelmünket, amiket talán csak az vesz észre, aki annyira benne él a mindénnapi életben, mint ő. Az emberek szívesen és bizalommal fordulnak hozzá, mert tudjak, hngy jó kezekre bízzák ügyüket. Somogyiné elvtársnő nem ír hosszú leveleket, de világosan megmagyarázza, miről van szó. Leveleit nagy gondosság és alaposság jellemzi, nagy körültekintéssel dolgozik, mint minden más munkában is. Jól látja, hogy a levelezés pártfcladat és úgy végzi, mint minden más . feladatot, amit a párttól kap. Kenyeres Irma. elő hiányzás, csak a legindokoltabb esetben akad elvétve egy-két mulasztó, így aztán a tanmenet sze- rint haladhatunk. Ma a szarvasmarhatenyésztés- ; ről lesz szó, utána pedig' filmvetítésekA hallgatók már elhív lyezkedtek a padokban és megkezdődött az óra. Idő-' sebb, fiatalabb emberek figyelő tekintete kíséri az- előadó minden mozdulatát. Egy-egy helyeslő fej- mozdulat elárulja, hogy a fehérhajú Lecza bácsi, —« aki mintagazda — egyetért az -.előadóval.' Másele időnként jegyezhetnek, az., tán tovább figyelnek minden szóra. Érzik, hogy sa-, ját érdekük: minél alaposabb és több tudást vigyenek magukkal a tanfolyamról. Hamar lepergett az órai Szünet következett. Élénk beszélgetés indul meg a hallottakról. Szívesen beszélnek a hallgatók arról is, hogy hogyan használták fel a tavaly tanultakat ebben az évben. Kócs András arról beszél, milyen nagymértékben javította meg a fagykárt szenvedett vetését a fejtrá- gyázás. H. Bakti János trágyatelepet készített és örömmel újságolta, hogy mennyivel értékesebb aj trágya, amit most hord ki, a földjére. Id. Szabó Miklós és fia háromféle bur-i gonya termelésével kísérletezett az idén. Kettő igen. jól bevált, — mondja Szabó bácsi és Westsík Vilmos Kossuth-díjas tudósra hivatkozik. — A gyakorlatból győződött meg róla, hogy nem kell nagyon magasra töltögetni a burgonyát. Ki tudja, mi minden előkerült volna még, ha nem járt volna le a szünet. De új óra kezdődik. A falu már csendes. De az iskola ablakai még sokáig világítanak. A látogató azzal a jóleső érzéssel távozhat, hogy tanulni- vágyó, komoly emberekkel ismerkedhetett meg a tanfolyamon. Olyan emberekkel, akik — mint ők mondják — fel is használják, alkalmazzák a tanultakat, és ezzel elsősorban saját jövedelmüket növelik. Talán egy ukrán közmondás fejezi ki legtalálóbban gondolkodásukat: ,,Ki mennyit tud, annyira jut". *» 9991
